Igaz, a busz még most este is zsúfolásig tömve volt, és indulás után párszor 5-10 másodpercre még nyitva hagyta az ajtót, mert hát légkondi az csak a dollárért igénybe vehetõ távolsági Viazulon van.
"Az összes többi viszonylatban taxival vagy colectivoval utaztunk, ez utóbbi az iránytaxi, vagy shared taxi angolul. Ezek jóval többe kerülnek"
A francokat. Nemrég írtam, hogy 50 pesóba kerül Nuevo Vedadóból a belvárosba egy út iránytaxival (colectivóval). Az utóbbi héten többször igénybe vettem ezt az utazási módot, mindig 50 pesót (kb. 75 Ft) fizettem.
Havannában van helyi "Uber", La Nave a neve az appnak, szuperül működik, ez a legolcsóbb taxi típus
Vagy nem. A colectivónál aligha találni olcsóbbat. Igaz, a benzint is potom pénzért tankolják (valami 60 peso/liter, ha jól emlékszem), bár panaszkodnak, hogy nem jó minõségû.
De, mint szintén jeleztem, a busz még olcsóbb, ma oda-vissza éppen jött, úgyhogy nem bírtam megállni, hogy fel ne lépjek rá (20 peso Nuevo Vedadóból a központba).
Szolidak az árak ebben a San Rafael bevásárlóutcáról nyíló pizzériában is. Általában lehet kapni batidót is, méghozzá jó nagy korsóval, csak estére fogy el néha. Pedig az étkezde még mindig a városközpontban található, az Hotel Inglaterra és a Capitolio között kezdõdõ említett bevásárlóutcán.
Fõ profiljuk a pizza, azt is olcsón adják, de ha csúcsidõben érkezünk, elõfordul, hogy negyedórát is várni kell rá. Batidóból rendszerint többféle van:
A frutabomba a papaya népszerû neve errefelé, gondolom, az alakja miatt. Guayabából is gyakran készítenek batidót, az meg a guava elnevezése spanyol nyelvterületen.
"mojito van mindenütt, 150-250 peso, attól függ hol iszod"
Lehúzós helyen biztos van az 2500 is, de alapjában megfelel a valóságnak, amit írtál. Ma az egyik belvárosi paladarban 800-ért láttam, de csak odabent, az étlapot fellapozva, mert kintre ilyenkor az árakat nem írják ki. Utóbbit kell elsõre megfigyelni, tehát hogy az étterem ajtajában feltüntetik-e az árakat, mert ha nem, akkor szinte biztos, hogy drága hely.
A kubaiak annyira kényelmesek (némileg eufemizálva írom), hogy számtalanszor látni, amint kötélen engedik le a szatyrokat odaföntrõl az erkélyrõl, illetve az ablakból, és azon húzzák fel a különféle dolgokat, nehogy már a lépcsõn bármit is cipelni kelljen.
260 pesóba, azaz kb. 390 HUF-nak megfelelő összegbe kerül egy ilyen frissen sütött, nagyon finom, laktató pizza. Van kisebb is, az olcsóbb. Ez normál árképzés. Rendszerint pár percet kell rá várni. Csak kimegyek a szállásom ajtaján, és pár lépés.
A közlekedéshez még egy kis adalék. Ma elhatároztam: nem ülök semmilyen jármûre, de miután gyalogszerrel többször keresztülszeltem a belsõ kerületeket, estére az említett fogadalmamat mégiscsak megszegve odamentem egy konszolidáltabb kinézetû bicitaxishoz. 1000 pesóért vitt el Nuevo Vedadóból az óvárosba, vagyis tekert rendesen, igaz, hogy lejtmenet is volt benne bõven. Ott elintézve a dolgomat, sajnos engedtem egy kollégája invitálásának, és újra a hátsó ülésre szálltam. Ez a figura csak a Pradóig vitt, de elõször bepróbálkozott 25 dollárral (!), és azzal az érdekes újdonsággal, hogy õ csak dollárt tud elfogadni. Miután kölcsönösen és eltökélten kötöttük az ebet a karóhoz, hamar lealkudta magát elõbb 7, majd 4000, végül 2000 pesóra, de azt hiszem, itt véget is ért az Habana Vieja-i bicitaxisokkal és paladarokkal való kísérletezésem. (Napközben a Capitolióval szemközt az egyik elegáns helyen 1200-ért akarták adni a piña coladát, szerencsére voltam olyan elõvigyázatos, hogy már az ajtóban megtudakoltam az árakat, tegnap pedig egy jinetero páros vezetett be egy lehúzós helyre, ahol szintén elõzetes érdeklõdésemre kibökték: poharanként 2000 pesóval készültek megrövidíteni - természetesen a két sunyi alak italát is én fizettem volna. Odakinn, udvarias búcsúzkodásunk során viszonylag könnyedén lenyelték a békát.)
Amikor a Guanahacabibes-félszigetet (María la Gorda, San Antonio-fok stb.) akartuk meglátogatni néhány hete, telefononos érdeklõdésünkre közölték, hogy tudnak biztosítani szállást, de áram nélkül, mert az erõmûvekhez nincs olajuk... Ha jól értettem, Pinar tartománynak egyedül a székhelyén volt áram (de - és ez személyes tapasztalat - ott is napi szintû kimaradozásokkal, ami miatt egy csomószor lemaradtam a batidóról, mivel így jeget sem tudtak megfelelő mennyiségben készíteni).
Kb. 250-350 HUF-nak megfelelő pesóért lehet venni kis dobozos sört és hasonló kiszerelésû üdítõket, méghozzá bármikor, és ez a vidékre is érvényes, hétvégétõl és ünnepnaptól függetlenül. A házak rácsozott ablakaiba, a rögtönzött elárusító helyekre ilyenkor is kiteszik a portékát, és bõven van rájuk érdeklõdõ is. A legtöbbször hûtve is meg tudjuk venni ezeket az italokat. Ha étteremben vagy pályaudvaron vásárolunk, mindez picit (10-20 pesóval) drágább lehet, bár az sem törvényszerû.
A bicitaxiról: megalázóan olcsó, fõleg vidéken. 100 pesóért már elvisznek a város központjából a város széléig a tûzõ napon. Egyedül Havannában vannak már nagyon régóta elszemtelenedve - szerény tapasztalataim szerint -, annak is fõleg az óvárosi részén. Itt 5, sõt 10 dollárokat sem szégyellenek elkérni egy nyúlfarknyi, pár utcányi útért, ami ugyebár - a távolságot is figyelembe véve - feketepiaci árfolyamon akár többszázszoros különbségnek felel meg. Az Habana Vieja-i hiénáktól minden szempontból óvakodni kell!
