Silan!
Ma reggel az összes Ógörög isten segítsége sem volt elég, hoyg a következő szerintem elég frappáns pár sort feltegyem! -Lehetnek veled az istenek ha a szerver van ellened!!!
Egyszerűbben: a normálvektor adja meg a fluxus előjelét, és a fluxus előjele, valamint változásának iránya határozza meg az indukált áram irányát!
Tehát ezt most értem de a magyarázatod így már megint nem!
OFF Látom megint működik a Fórum, este 22 20 körül leált, talán elromlott! ON
A normálvektor gondolom- az adott felületet átdöfő indukció vonalak (vektorok) iránya és a felület elmozdulási irányának viszonyából adódik a jobb kéz szabály szerint. Ezt azért írom le mert nem ismerem a normálvektor fogalmát. A szakközépben nem tanították, vagy legalábbis nem emlékszem rá, azóta pedig inkább csak tapasztalatból tanulok!
Ezt a magyarázatot úgy értem, hogy a fluxus előjele és a normálvektor iránya szorosan összefügg és azonos értelemben változik a jobb kéz szabály szerint!
De ha ez igaz akkor tévedés amit a (78)-ban magamnak magyaráztam!
Ezt írtam (78)-ban:
Persze, hogy tovább próbálom gondolni, arra már rájöttem, mivel a fluxusban az indukció a vektor, és az határozza meg a termelt feszültség irányát, a terület megszűnése nem adna ellentétes irányú áramot illetve feszültséget ami kioltaná az előzőleg termeltet! Na ezt megspóroltam Neked!
De ha ez nem igaz, akkor megint össze vagyok keveredve az elemi szálas magyarázatoddal kapcsolatban!
A szénkefét súroló elemi szálas magyarázatban az indukció és a forgásirány állandó, -ha jól gondolom- ezek miatt a normálvektor iránya és nagysága is állandó, de a fluxus a szénkefe elejétől 0-ról növekszik a felület növekedése miatt. A szénkefe elhagyásakor pedig valamennyiről 0-ra zuhan! Ha a (114)-beli magyarázatodat jól értem, akkor mégis csak kellene lennie annak az alant általam feltételezett vissza rúgásnak.
Este már reméltem mindent értek, elmentettem a topic-ot, hogy többször átolvasva kivesézzem. Amit még szeretnék kérdezni Tőled azt rajzzal lenne egyszerű megkérdeznem!
Valaki kérem segítsen, hogy lehet rajzot feltenni!
Ez igy meg mindig nem pontos. Az aram iranyat nem az indukcio iranya, hanem a fluxusvaltozas elojele hatarozza meg. Ha novekszik a fluxus, akkor ellenkezo iranyba folyik az aram, mint ha csokken a fluxus. A fluxus pedig elojeles mennyiseg. A jobbkezszabalyt a felulet normalvektorahoz viszonyitva kell venni. Viszont az mindegy, hogy a normalvektort melyik iranyba definialom, ugyanis a fluxus elojele megfordul, ha a normalvektort forditva definialom, es ami negativ fluxusnal novekedes, az pozitiv fluxusnal csokkenes, tehat minden marad a regiben. Na szoval ez bonyolultan hangzik, de nem az. Az aram iranyat a felulet normalvektora es a fluxusvaltozas elojele hatarozza meg.
Smár ez is kezd tisztulni!
A feszültség, polaritását, az áram "irányát" nem a képlettel való kiszámitás adja( hát persze)hanem az indukciú iránya, A sok "indukcióvektor" kifelyezés használatom és trehányságom összekevert, pedig azt hittem tisztában vagyok az alapfogalmakkal.
Kár hogy már nem tudok mit kérdezni csak megköszönöm, és teszek egy úgy sem betartottandzolodó ígéretet, hogy bemagolom. Még jó, hogy T E és a hozzád hasonló jó koponyák helyre tesznek!
Köszönöm, nekem kerekebb lett a világ!
Sajnos ezek után semmi különöset sem várok a méréseimtől de most már megcsinálom és le is írom ide okulásként!
Ezek szerint a feszültség iránya nem számítható csak a fluxussal ill. annak változásával!
A fluxus meghatározásából azt szűrtem le, hogy az is vektoros!
Már azt is keverem amit kérdezek! Az irásom túl lassú a gondolataimhoz!
"Az idukció vektor a mágnesek közt a lenti elrendezésben az alsó mágnesből a felsőbe mutat a mágnesek közti szakaszon!"
Helyesen :Az idukció vektor a mágnesek közt tengelyirányú... Ami adhat fluxust a K-L áramkörben mert annak felületisíkját nem "döfik át" idukció vonalak. Vagy most sír szegény volt fizika tanárom!
Idefigyelj, a fluxust nem egy darab vezetekre szamitjuk, hanem egy vezeto hurok, egy zart gorbe altal kozrezart teruletre! Es a fluxusnak nincs iranya, a fluxus egy szam, nem vektor.
Jo iranyba tapogatozol. Termeszetesen ha ugyanolyan iranyba es ugyanolyan sebesseggel forgatod a felso es az also vezetekreszt, akkor nem fog aram folyni a keretben! Csak ha sebessegkulonbseg van koztuk! Ez a lenyeg, ezert kell a csuszoerintkezo meg minden.
(mifele felulete van egy vezetonek???) hát nem arra a felületre alkalmazzuk( számítjuk) a fluxust! A fluxus azonos irányú a benne szereplő indukció vektorral! (azthiszem)Az idukció vektor a mágnesek közt a lenti elrendezésben az alsó mágnesből a felsőbe mutat a mágnesek közti szakaszon!
Alul egy mágnes mint az egypólusúban, felül egy mágnes köztük a légrésben a vezető a mágnesek természetesen alulról: É-D levegő É-D
A vezető keretként körbeveszi a felső mágnest!
A mánesség iránya köztük É-D, és a felső felett is É-D ez eddik világos! Az áram, ha távolodik tőlünk a keret a köztes vezető szakaszon jobbra folyik. A felső szakaszon is jobbra kellene! Ez azt hiszem a vezetőben ép ellentétes! Jót tenne egy ábra mert félek eltévedtem, valami a fejemben dúló sötétségen kivül is megzavart! A sötétséget már jól megszoktam!
Igen, mindket mozgo reszre hatni fog ero.
Az viszont tevedes, hogy a leszedo resz kevesbe van a magneses terben, meg "kisebb a hasznos felulete" (mifele felulete van egy vezetonek???), mint a korong egy elemi szalanak. A leszedo reszt mindig vissza lehet vezetni egy olyan egyenes drotdarabra, mint a 6. hozzaszolas abrajaban az L resz, ami ugyanakkora terben van, mint a K.
Tudok olyan elrendezést, még elméletben is amikor a homogén m.tér két mágnes között jön létre és a köztük "vizszintes síkban " haladó vezető kivezetéseit a mágnesek széleinél "függőlegesbe állítom, és a "felső" mágnes felett zárom az áramkört! Tudom, hogy a "felső mágnes "felett" is vannak "erővonalak" Lehet -e , hogy ezek( mivel azonos a számuk a "felső" mágnes "alatti", tehát a két mágnes közti erővonalak számával) semlegesítik a két mágnes közötti indukált feszültségemet mert az irányuk ellentétes?
Én is rossz sorrenden olvasok!
Silan!
Írod:Mindig az fekezodik, ami mozog a magneses terben. Tehat a korong, vagy az elvezetes, vagy mindketto, attol fuggoen, hogy pontosan mi mozog mihez kepest.
Tehát ha ügyesen, megépítem és az álló mágnes mellett elletétes irányban forgatom a leszedőt és korongot úgy hogy a mágneshez képest azonos nagyságú de ellentétes irányú a sebességük( itt szögsebesség)akkor az ébredő erőnek is meg kell osztódnia a két mozgó rész közt, attól függetlenűl, hogy az elrendezés miatt a leszedő kevésbé van a mágneses térben, és kissebb is a hasnos felülete (mint mágnesestérbeli vezető szakasz) mint a korongnak ! ? Ezt most kérdezem vagy kijelentem!?
Persze hogy keletkezik feszultseg, U=lvB.
A fluxust csak akkor tudod ertelmezni, ha aramkorod van. Az aramkor altal hatarolt feluletre kell szamitani a fluxust.
Szerbusz Silan!
Kérlek segits nekem . Nem vagyok biztos a dolgomban! Ha elm. teljesen homogén mágneses térben mozgatok a térre merőlegesen egyenletes sebességgel egy vezetőt akkor ott lesz-e feszültség generálás avezető végein, ill. fluxus változás, feltételezve hogy a vezető ideálisan mozog és nem változik a felülete sem!
V.Lászó!
Nem akarom lenézni a ceruzabeled!Csak nekem főleg a "nagy" ellenállása miatt nem vált be! Azért ajánlom, hogy bronzot próbálj ki mert nekem az vált be a legjobban. A valódi szénkefével is próbáltam ami hasonló mint a cerkabeled! Erről írtam is már! Tutommal létezik ezüst tartalmú szénkefe is, állítólag ez tuti! Réz-szén kombinációjuakat már láttem videómagnó motorjában!
Igen a másik nullpontisban ezt a tapasztalatomat már leírtam csak akkor az okát még nem értettem, de mostmár!!! A mágneses indukcióvektor vonalak (phű, de bonyolult szöveg) a mánesek peremein "visszafordulnak, hiszen így záródnak. ha az irányuk itt ellentétes akkor a létrehozott fszültségük is! Ellenőrizheted két módon is! Ha a tengelyen hagyod az oda való leszedőt, a másikkal attól a ponttól ahol a rézlemezed kilép a mágnesek közül a rézkorong pereméig mérve csökkenő feszültséget fogsz mérni! A másik módot Te is leírtad csak talán még nem tüntfel a "tengelyi " feszültséghez képesti polaritásváltása! Az ötletem ami a leszedővel kapcsolatos az, hogy a csúszóérinkezős leszedőt kicserélem egy gördülőre, ami a korong peremén fut, azonos nagyságú de ellentétes irányú kerületi sebességgel. Igy gondold végig és belátod: az ottani ellentétes irányú mágnesség lmf. miatt a rajta keletkező feszültség azonos polaritásban jelenkezik a nagy korongéval és a forgóleszedő tengelyén kicsatolható. Ezt már kipróbáltam és működik is!
a Barlow kerék magyarázatát csak láttam,( hogy van )a Budó könyvben mert csak a 245. oldalt másoltam ki a könyvből: Megépítve ugyan nem higannyal de működik, elég vacak! Az álló egypólusúdon küljd át DC villanyt , biztos az is elindul! De hogy mitől azt csak Silan magyarázataiból sejtem de nem értem! (MERT a leszedett, álló mágnesű is forog!)
Most éppen a Budó-könyv nincs kéznél, de a dolog nem vészes. Az van, hogy mágneses térbe helyezett áramjárta vezetőre erő hat. Ha minden mindenre merőleges, akkor az erő egyenlő a mágneses indukció, a drót hossza, és az áramerősség szorzatával.
Ebben az esetben a drót hossza a tengelyen az áramszedő és a korong szélén az áramszedő közötti távolság.
Ez a dolog úgy van tárgyalva könyvekben, hogy a mágnes áll, és a terében mozdul a vezető.
Éppen ez a bajom, hogy miért csinálja akkor is ha a mágnest a korongra ragasztjátok.
Igazabol nem ertem, hogy mi a bajotok ezzel a fekezo nyomatekkal. Vegyetek elo megint a 6. hozzaszolasomban talalhato abramat. Ugye ott van az aramkor a K es az L drotokbol meg a szenkefebol. Ezekben folyik I aram, es az egesz egy B magneses terben van. Azt is tudjuk, hogy melyik vezetek mekkora szogsebesseggel forog. Marmost szedjuk elo egy fizikakonyvbol azt a kepletet, amely megmondja, hogy egy l hosszusagu, i aram altal atjart, B magneses terben v sebesseggel mozgo vezetekre mekkora ero hat. Maris kiszamithatjatok, mekkora ero hat K-ra es L-re, a szenkefet, mivel nagyon kicsi, hanyagoljuk el. Ebbol maris kijon a fekezo nyomatek. Meg azt se ertem, hogy miert folyton a szenkefe korul keresitek a fekezo nyomatekot. A szenkefere semmi sem hat, a szenkefe teljesen erdektelen ebbol a szempontbol. Mindig az fekezodik, ami mozog a magneses terben. Tehat a korong, vagy az elvezetes, vagy mindketto, attol fuggoen, hogy pontosan mi mozog mihez kepest.
Es ugye ha nagyobb a teljesitmeny, nagyobb az aram (hiszen a generator belso ellenallasa allando), ergo aranyosan nagyobb a fekezo nyomatek is.
A 6. abran lathato modell segitsegevel mindent pontosan ki lehet szamitani, a korong pedig, mint mar parszor leirtam, ugyanaz, csak vegtelen suruen elrendezett drotszalakkal, ami semmit sem valtoztat a szamitasokon.
Szia JFEry!
Ha a Barlow-keréknek nagy áram szükséges, az szerintem a leszedő és a korong közötti nagy ellenállás miatt kell legyen, máskülönben ugyanolyan forgatásra vissza kellene kapnod azt a nagy áramot. Érdemes lenne a kbző elrendezéseidre megmérni az ellenállásokat.
Igazán nem kötekedni akarok, én elhiszem hogy működik, csak érdekelne hol tesz róla említést a Tudományos Irodalom (kivéve De Palma és hasonlók).
Ha ugyanaz a hatás ha forog a mágnes is ha nem, akkor minek is kell forgatni a sok kg, és nagy fordulaton felrobbanó mágneseket? És akkor ki lehetne próbálni azt is hogy kapsz-e nagyobb levehető teljesítményt ha kívülről elektromágnessel nyomatod. (Tuti nagyobb lesz, csak le lehet majd venni?)
Igen, az ékezetek próbaképpen a zárójelben voltak, örömmel látom hogy rendesen átmennek.
Jó munkát!
Annyira nem rossz az a 2B-s ceruzabél megoldás, hogy legalább az alapjelenséget ne lehetne detektálni vele, és még a rézfóliát sem kaparja le mint a fém érintkező, amit először használtam. Szénkefe. Csak úgy érdekességként még valami, de nem hiszem, hogy meglepő volna: a mágnesek közül kilógó peremen is lehet előállítani fesz. külömbséget, valószínűen a szórt mágneses tér miatt. Ha az egyik leszedő hegyet kisebb, a másikat pedig nagyobb sugarú körön tartom(a mágnesen kívül), így is létrejön néhány mV feszültség külömbség a két hegy közt.
Az előzőekben felvetett fordított működésű generátor , azaz motor meg mi a csudától forogna? Az rendben van, hogy egy szokványos generátort lehet motorként használni, és általában fordítva is működni szokott a dolog. Budó azon túl, hogy megnevezi, magyarázza is?
Jesszusommicsoda NIKC!
Nem kritika, csak csodálkozás!!
Kedves kutymu !
Az áramgenerálás feltétele a mágneses tér a külső leszedő és a tengely közötti vezető felületén, és a leszedőn illetve, relativ mozgás a leszedő és a vezető korong közt!
Ezt már többször is leírtuk!
Igen működik fordítva is Budó könyve ezt BarloW keréknek hívja, de ki is próbáltam! Baromi árammal alig mozog (12A) de forog!
Az elvben és gyakorlatban sem lényeges a működésnek, hogy áll vagy forog a mágnes mert ez a felhasznált mágneses teret ami a mágnes alakjából és polarizációjából adódik ez nem befolyásolja! Ha forgástestet a tengeje mentén pörgetsz! A gyakorlatban ezek a mágnesek elég vacakon, sem mechanikájukban sem a gerjesztésükben nem homogének ezért van valamelyes örvény áramú veszteségünk is! De az most nem játszik!( AC)!
Gondolod, hogy a viszonylag merev ceruzabeled hajlandó követni a kialakításkor esetleg megvetemedett -Hiszen külöböző rétegekból áll és erre hajlamos, ráadásul itt a súrlódás hője miatt még "bimetált" is játszik- Nyák felületét!
Szerintem annál csibészebb és a forgás csak ront ezen a helyzeten! Ha igazán "felületet" akarsz el érni, attól tartok csak higannyal mehetne, vagy valami bizmut-antimon alacsony olvadáspontú ötvözettel! De ezeket nem ajánlom mert a jövő hónapban is akarok Veled levelezni! Lehet a kórházban is van már NET!? Inkább ajánlom a több leszdőt fémből és feletsd el ceruzabelet.
Hello Mindenki.
Mar reg probalom kovetni az esemenyeket, most ugy gondoltam szolok is.
Azt kerdeznem, hogy a korong-magnes egyutt forgatasarol (V.Laszlo (26)) van-e IGAZI fizika konyvben leiras. A Budo-konyv es Feynmann is ugy kezeli, hogy all a magnes es a tereben forgassunk egy korongot.
Nagy orommel fogadtam a kiserletezet! Itt is van egy-ket gondolatom. Ez a kutyu is megfordithato. Akinek van, probalja ki. Most tekeritek es jon az aram, ha aramot kotsz ra kell forogjon. Allo magnessel ertem, de ha a magnes es a korong ossze van ragasztva, akkor a forgas a ket aramszedohoz (most aram ado) viszonyitva fog forogni.
Koszi a figyelmet, egyelore ennyi.
Szia !
"Az viszont érdekes lehet hogyan tudtál cm hosszon illeszteni, ez érdekel, kérlek írd le! "
Az én barkács generátorom NYÁK lemezből készült, a két mágnes közül kb. 5 mm peremmel egy NYÁK lóg ki. Erre a peremre egyszerűen ráfektettem a ceruzabelet.
