Kicsit pontosabban mi a kérdés? pl.: Hogyan illesszük hozzá a 'val' ragot? Így: 'öngyújtóval'. Okoz-e gondot, hogy az 'n' és a 'gy' is zöngés mássalhangzó? Nem. Van-e az 'n'-nek zöngétlen párja? Nincs. Van-e a 'gy'-nek zöngétlen párja? Van: 'ty' (pl. a 'kegyhely' kiejtése 'ketyhely').
Ha szóvégi t-t mássalhangzó előzi meg, akkor a műveltető képző -at, -et, ha a t-t magánhangzó előzi meg, akkor -tat, -tet formájú, pl. bontat, gyűjtet, festet, de: arattat, taníttat, süttet; stb. Ugyanez a szabály vonatkozik az -atik, -etik, -tatik -tetik szenvedő igeképző írására is.
Azt ajánlanám, hogy ha a párbeszédjel mögött vessző van, akkor a jel előtti szóköz legyen egy nonbreakingspace, egyébként meg a jel mögötti szóköz legyen nonbreakingspave, pl.:
--(nbsp)Előre, katonák --(nbsb)vezényelt a kapitány(nbsp)--, fel a hegytetőre!
Sajnos a párbeszéd közti narrációval nem találkoztam rajta.
Egy kis Örkényt lapozva, megkaptam a választ, hogy mind helyes...
Azért köszönet a résztvevőknek. :-)
Akkor egy másik kérdés!
Párbeszéd - narráció - párbeszéd alakzatban, ha a második párbeszéd előtt kell sort törni, a gondolatjel helye fontos tényező-e? Mármint, hogy a párbeszéddel együtt kell sort törni, és új sorba kerül, vagy maradhat az első sorral, mint a szótagelválasztásnál?
Egy nyelvtani kérdésem lenne, hátha kapok itt segítséget.
Egy könyvbeli párbeszéd írásjeleiről van szó. Vesszők, pontok egyebek...
Helyesen van írva mindegyik sor?
– Jó szemem van – vigyorgott a lány –, és neki olyan cifra az inge, mint senki másnak. – Hát ráismertél? – kérdezte türelmetlenül. – Bihari Vera, válaszolj! – Kissé sötét volt, de igen – felelt kitérően Vera. – Majd holnap felkeresem.
Néhány egyszótagú városnevünket, illetőleg a -vár, -hely utótagú településnevek egy részét hagyományosan -t, -tt helyhatározóraggal is elláthatjuk: Kolozsvárott (Kolozsvárt), Győrött, Pécsett, Vácott stb. A -t, -tt ragnak választékos, régies hangulata van napjainkban.
Nyilván ritkán előforduló, ezért ingadozik az ember nyelvérzéke, annyira nem hibáztatnám az Örkényen-t sem.
Nem is hibáztatunk senkit/semmit, csak nekünk (már akiknek) fura az Örkény-en. Inkább érdekes, tanulságos ez, hogy hogy lehet ennyire másképp csinálni/érezni egy ilyen helységragozást. Nekem legalábbis tényleg érdekes.
Ott a szövegírónak valamiért Örkény olyan volt, mint a Pákozd-on, Velencé-n ... az ő agyának az volt a logikus. Nekem is fura, nagyon.
"Örkényen" - nekem max úgy stimmelhetne, hogy "hatalmas köd ül Örkényen". Akkor oké. De ha ott vagyunk, akkor kizárólag Örkényben vagyunk, az én agyam szerint is.
Ez egy örök talánya (és szépsége!) a magyar nyelvnek. Tán mintha olvastam is volna erről értekezést valahol.
Hogy a helységneveket hogyan toldalékoljuk. Megfejthetetlen, agyunknak egyik miért így, másik miért úgy a logikus.
Fehérvárott, Fehérváron OK, FehérvárBAN, nem OK. Győrben, Győrött OK, GyőrÖN nem OK. Veszprémben OK, Veszprémen, Veszprémett nem OK. Budapesten OK, Budapestett, Budapestben nem OK. Pécsett, Pécsen OK, Pécsben nem OK. Teljes káosz. :-)
Ezt ember meg nem magyarázza. Ez csak úgy van és kész. (külföldinek meg pláne nem magyarázható el, mikor magunknak se tudjuk :-))
