A fűtő üveg nem új találmány, maga a technológia már hosszú évek óta rendelkezésünkre áll. Itthon a Rákosy Glass által kifejlesztett HELIO Heating fűtő üveg már megjelenésekor felkeltette a szakma figyelmét, 2013-ban Construma Nagydíjat nyert, 2018-ban pedig bekerült a TOP10 Legérdekesebb Magyar Innováció közé. Pár évnek mégis el kellett telnie ahhoz, hogy megismerjük a benne rejlő valódi potenciált.
Kezdjük az elején: hogyan fűt a fűtő üveg?
A HELIO Heating fűtő üveg fűtő rétege egy láthatatlan, nanotechnológiával felvitt fémvezető bevonat, amely elektromos áram hatására hőt termel. Ez a bevonat minden esetben a belső térhez legközelebbi, laminált üvegréteg belsejében kap helyet. Fűtése infrasugárzás jellegű, kiemelkedően jó élettani hatásokkal bír, és a komfortérzetet alacsonyabb léghőmérsékleten is biztosítja, ami azt jelenti, hogy 18-19 °C-on olyan hőérzetet nyújt, mint hagyományos fűtéseknél a 2224 °C.
Azért a 30°C -os víz is alkalmas, ha a külső hőmérséklet nálunk +1 - (+2)°C, akkor a fűtési rendszer elmegy 23-31°C -os előremenővel, amiből a padlóé is le van osztva. Most ugyan 42°C -al megyünk, dehát egyszer van Karácsony.
Szerintem azt kell hogy beadni a készüléknek, programnak, bármi az aktuális időt és GPS pozíciót. Ki kell adjon két szöget. Az egyik a vizszinteshez képest a mási az észak déli irányhoz képest. Talán ez elég?
Napra fordulásra a vezérléses jó szerintem. Tehát ami tudja számolni a föld állásából, az időből, hogy miképpen kell álljon. Ott nincs mese az mindig a nap felé áll, ha süt ha nem.
Több külön tükörlapra gondoltam. Azt el lehet helyezni a földön falon, kerítésen. Egy közös felületre tükröznének. Nem lenne túl forró, a vízhűtés miatt, így szerintem nem sugározna sokat el. Üveg mögé lehetne tenni a fekete felületet. Mint a napkollektor. Csak sokkal nagyobb lenne a teljesítménye. Koncentráltan menne rá a fény. Jól kell hűteni a keringő vízzel, hogy ne forrjon fel. Nem hőerőművet kéne építeni ahol a nagyon magas hőmérséklet az előny.
A nap tükrözésnek egy nagy előnye lenne szerintem a sok hátránya mellett a hatásfok. Nagy hatásfokkal lehetne fűteni de emiatt relatíve kisebb felülettel. A napelemnek kicsi a hatáskoka. Napelemmel szerintem nem lehet fűteni a házat, mert marha sok kell.
A tükör befakul egy-két év alatt, hetente elkoszolódik, szórja a fényt, a mi éghajlatunkon túl kevés a felhőtlen égbolt, hidegben túl nagy a hőveszteség a kazánon. A napelem borús időben, szórt fényben is termel, még ha cekaszt akasztasz rá és fűtöd a vizet az is hatékonyabb.
Tegyél ki próbára egy tükröt az udvarra, kitéve az időjárásnak és nézd meg néha hogyan tükröz!
Ha meg lehetne olcsón és eléggé jól mechanikailag csinálni akkor vizes puffertartályba gyüjteni az energiát. Áthidalni a nem napsütéses napokat. Ezek csak ilyen játékok a gondolatokkal.
Erre már igen régen én is gondoltam, de nem így. Amikor egy másik cső fektetés miatt ki kellet ásni az udvart. Lefektettem mellé a KPE párt még, a kertből a házig a kazánig. Vagy húsz méter. Ott van nem használom. Akkor azt gondoltam, hogy leteszek valahová a kerítés mellé egy csomó tükröt. Azt állítana valami automata egy mondjuk 1*1 méteres fekete felületre, amiben víz lenne. Az lenne keringetve befelé a házba. Az állítgatás mechanikája a nehézkes házilag. Hát nem csináltam meg még, de ki tudja mit hoz a jövő. Lehetne állítgatni a tükröket egyenként. Más gyenge ötlettel esetleg a hőfelvevő felületet mozgatni. A tükrök fixek lennének. Mondjuk 10-20 darab. Szerintem így a fókuszálás szétcsúszna. Nem tudom, még nem mélyedtem bele a dologba rendesen.
Ha elfogadnánk az ilyen típusú gondolkodást, akkor nem fejlődött volna a matematika, az irodalomtörténet, semmi nem ami a múlton alapul vagy ahhoz viszonyít. Ezzel szemben sokkal jellemzőbb a múltbéli dolgok, eredmények újra feltalálása.
