:) Először is elnézést Lordságodtól, amiért letegeztem, másodszor szvsz. abszolút megérdemeltek a dícséretek, jómagam már akkor is Révbíró fan voltam, amikor Ön még meg sem jelent ebben a topicban. (na ezt már senki előtt nem tudja letagadni, hogy nem Ön írta:))
Leacock pedig már a Kék Edward óta nagy kedvencem, átmenetnek érzem Wodehouse brit humora és a Monty Python abszurditása között!
Kiváló jellemeket talál ki: egy ember aki mindent fordítva csinált, egészen addig, amíg a végén nem megöregedett, hanem visszfiatalodott csecsemővé. Vagy a tiszteletes, aki soha nem hazudott és nem erőszakoskodott, egyszer hat hetes szabadsága alatt elment vendégségbe, ahonnan nem tudott végül soha elköszönni, hisz mindig volt még egy kis ideje, a végén beleőrült, majd elhalálozott...
Drága Mr. Emsworth, csak halkan jegyzem meg, hogy most sikerült egy csodálatos, többek közt ön által is fordított S. Leacock novelláskötethez hozzájutnom 100 Ft ellenében a bolhapiacon. Könnyeim azóta folynak patakokban, s nem a szomorúságtól!
Mr. Mulliner nagy történetmesélő, és hozzátartozóinak köre nagyon kiterjedt. (Jasen névmutatója 34 Mulliner családnevű szereplőt sorol fel.) Mr. Mulliner a Horgászpihenő nevű kocsmában szokott anekdotázni rokonainak viselt dolgairól, a bárkisasszony, Miss Postlethwaite és a vendégek gyakori ámulatára. A történetek 3 novelláskötetet töltenek meg: Meet Mr. Mulliner, Mr. Mulliner Speaking, Mulliner Nights. Ezen kívül is szép számmal vannak még Mulliner-sztorik vegyes novelláskötetekben. Tudomásom szerint a fenti kötetek közül magyarul csak az első jelent meg, Halló, Mulliner! címmel, Várady György fordításában. Ezt a kiadás sohasem volt a kezemben, csak a Széchényi Könyvtár katalógusából tudom, hogy létezik.
Ezen kívül az Interpress Magazinban, 1981-ben, a mester születésének centenáriumán is egy Mulliner-novella (The Story of William) jelent meg (ford. R. T. — A friscói földrengés), Iványi Norbert egész oldalas illusztrációjával.
Kicsoda Mulliner? Jelent meg magyar fordításban? Azt hiszem valahol lejjebb már esett róla szó, de nem vagyok biztos benne, hogy én kerültem-e el őt, vagy ő a magyar nyelvet.
Elnézve az életművet, van még mit fordítani/beszerezni, pedig már a mostani mennyiség sem fér fel a polcra.
Hmm, ertem, de nekem nagyon hianyzott a konyv az utobbi kb. 10 evben... Most ujra elolvastam es megintcsak lenyugozott :) Valahogy nem veszit a varazsabol.
Celtix, ne ítéld el magadat azért, mert kölcsönadtad a Psmith-könyvet. Én is kölcsön kaptam az első példányt, még az 1950-es években, és a mű egy nagyon markáns irányvonalat jelölt ki az életemben. Máig áldom a nevét annak, aki kölcsönadta — jóllehet azóta sem találkoztam vele. Ha te is hasonló jót tettél valakivel, az akkor is javadra válik. ha az illető esetleg nem áldja a nevedet.
Volt mar? http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=2331 Nekem az elso a Forduljon Pshmithez volt, meg emlekszem, valami sorozatban vettek meg szuleim (anno, a 70-es evekben voltak ilyen sorozatok, 20-30-50 total ossze nem illo konyv, reszletre is lehetett kapni, de nagyon jok voltak koztuk), ugy '80 korul olvastam, aztan szulovarosom konyvtaraban meg ket konyvet talaltam, es kesobb, a 90-es evekben kezdtek ujra kiadni, akkor vettem parat (de ahogy irtak, eleg valtakozo szinvonalon...) A topicra most akadtam, mert ket hete a Libriben lattam a Forduljon Pshimthez (amit elegge el nem itelheto modon anno kolcsonadtam valakinek...), igy ujra beszereztem es igaz gyonyoruseggel olvasom ujra :)))
Igen, végre-valahára ez a könyv is megjelent magyarul —
P. G. WODEHOUSE
regénye, amelyben Lord Emsworth szerelmes lesz, és jó néhány órán keresztül komolyan fontolgatja, hogy újra megházasodik!
Öccse, a nagyméltóságú Galahad ezenközben ifjú párocskák életét teszi rendbe,ahogy szokta: úgy, hogy attól kódulnak. Szomszédjuk, az ármányos lelkületű Sir Gregory Parsloe is házassági terveket fontolgat, ami azért különösen kínos, mert a nősülés fogyókúrát von maga után — sőt maga előtt... Blandings Császárnője pedig, a világirodalom leghíresebb sertése az Odüsszeia óta, jámboran készül a következő nagy megmérettetésre, mit sem sejtve a zordon enyészetről, amely
DISZNÓSZÁRNYAKON
lebeg a feje fölött. Azt azonban, hogy mi az a Slanki, és hogy a szerelmesek végül is kiéi lesznek, semmiképpen sem árulhatjuk el — ahhoz tessék elolvasni a könyvet!
A könyvre persze kicsit még várni kell, ez a fülszöveg előzetese.
<FONT >Azt azonban, hogy mi az a Slanki, és hogy a szerelmesek végül is kiéi lesznek, semmiképpen sem árulhatjuk el — ahhoz tessék elolvasni a könyvet!
Most nézegettem - ki tudja hanyadszor - a Pogány Madonnát, és ismét figyelmes lettem arra, hogy az éxerész neve P.Smith. Hmm....
Off: Egy időben sokat kerestem, hogy van-e Ötvös Csöpi (stb.) topic az Indexen, de nem találtam. Esetleg valaki tud erről? Ha nincs kénytelen leszek második topicomat megindítani. Csupa klasszikus darab!
De legalább megpróbáltuk... Nembaj, ezek után mondhatjuk, hogy rétegízlésünk van, műveletek vagyunk stb... Nem mindenféle jöttment népszerűséghajhász Mikszáth, meg ilyenek...
Felnőttek is nagyrészt, ha olvasásra vetemednek herriportert elolvassák, mer az jó könnyű. És jellemzően a kötelező olvasmányok meg a giccses regények. Most közönséges leszek. "Együnk tehénszart! Egymilliárd légy nem tévedhet!"... "Anyukám, én művelt ember vagyok! Benne van a top100-ban mind az 5 könyv, amit az iskolában ki kellett olvasnom! Meg a gyerek összes herriportere!"...
Nem okozhatja ezt a szavazók életkora? Minden jel szerint igencsak eltér a népesség összetételétől, és rendkívül felül reprezentált az iskolás-egyetemista korosztály....
Sajnálattal vettem tudomásul, hogy nem sikerült ontopic műveket bejuttatni a legjobb 75 regénybe. Vígasztal a tudat, hogy ezzel szemben legalább 3 Rejtő viszont ott van. Meg valami Kastner is - azt nem tudom, melyik. Ha a Két Lotti, akkor baj van, ha az Eltűnt miniatűr, akkor jó.
Cecilke, ha egy regény fordítása valamely hó 15-én készül el, akkor ugyanazon hó 22-én még nem érdemes a könyvesboltokban keresni.
Vigasztalásul és kedvcsinálónak megmutatom a regény utolsó bekezdéseit.
"A Bridgnorthi, Shifnali és Albrightoni Figyelőből (amely magában foglalja a Gabonatermesztők Értesítőjétés a Lábasjószágügyi Tudósításokat is)
Az emberre nagyon is rávall, hogy mikor hagy fel a prózával – nyomós okra van szükség, persze, hogy átváltsunk a rímes versre. Az olvasó belátja szintén, ha ő is úgy gondolja, mint én, hát nem kövez meg engemet, mikor a rímek csengenek, és együtt ámuldozunk, mert Blandings Cs.nője újra nyert!
Sok szakember jósolta meg, hogy esélyei nincsenek, az ő ideje már lejárt, s a korona új fejre várt. A feladattal szembesítvén sertésfeletti teljesítmény, hogy papírforma ellenében győzni tudott. Ki hitte? Én nem. Matchingham ura bízva bízott, hogy ő hizlalt hízottabb hízót, s hogy – bár a Császárnő is dundi –, elmúlt már a gloria mundi, e nagyon merő hús arra sem méltó, hogy No. 2. legyen.
Hajlottunk ilyen nézetekre, jósolva sötét végzetet, de a jó sertés, ha tápja pépes, harmadszor is, lám, győzni képes: három szakértő mintagazda Blandings jelöltjét megszavazta! A bizottság mindhárom tagja a sertésszakma nagy alakja: Brice ezredes s még két nagy úr: Price őrnagy és Sir Harvey Moore. Szavazatát e három gazda Lord Emsworth neveltjére adta.
Okot ád további reményre a Győztes sajtóközleménye. „Kérkedni – úgymond – gyűlölök, de büszke vagyok szerfölött! Ellenfelem is nagy darab, mögöttem mégis elmarad; így tisztességes versenyen a díjat csak én nyerhetem.”
Súlyos, prófétalelkü szók – gondoljátok meg, olvasók!"
Örömmel tudatom, hogy elkészült a Disznószárnyakon (Pigs Have Wings) c. regény magyar fordítása (Kiss Marianne szövege alaposan átdolgozódott)
Érdekességképpen néhány szó a könyv címéről. A "pigs have wings" szavak eredetileg Lewis Carroll Alice Tükörországban c. meseregényében fordulnak elő, azon belül A rozmár és az ács című versben. Mármost magát a mesét e sorok írója fordította magyarra — de a benne lévő verseket nem, azokat Tótfalusi István. Az a sor, amelyikben az eredetiben a "pigs have wings" szavak állnak, a magyar fordításban rímkényszer miatt így hangzik: "s miért repül a ló". Ennélfogva ezt az összefüggést nem lehetett a Wodehouse-regény esetében érvényre juttatni...
Carrolltól előszeretettel vesznek címet az angol szerzők — ugyanebből a műből származik például Angus Wilson Angolszász furcsaságok (Anglo-Saxon attitudes) c. regényének címe is. Szerencsémre annak a regénynek már megvolt a magyar fordítása, így Carroll meséjének megfelelő helyére visszaható erővel beleírtam a Wilson-regény magyar címét, hogy az utókor filológusai örvendjenek, amikor észreveszik...
