Eredeti cím: Pigs Have Wings Terjedelem: 252 oldal
Fordító: Kiss Marianne Illusztráció:
Kötészet: Kartonált, ragasztott Kiadás ideje: 2005.
ISBN szám: 963 9574 35 x
Több könyvesboltban is rákérdeztem erre a Rézbíró dologra, hogy nem egy sajtóhiba a fordító? Egy eladó sem tudott semmit sem mondani, csak bámultak, mint tehén a répára, hogy egy klasszikust idézzek.
Rossz hír: a Megőrült Jeeves? úgy tűnik elcsúszik január-februárra (sajnos Wodehouse túl jó, így karácsony után is el lehet adni, míg sok könyvtől csak a karácsonyi őrületben tudnak megszabadulni).
Félek, hogy az előbbi gyászos hírrel hosszú időre elvettem az emberek kedvét a hozzászólástól, ezért most egy műhelyanekdotával igyekszem oldani a hangulatot.
Az Öröm az ürömben c. regény rajongói jól tudják: a cselekmény egyik fontos mozzanata, hogy az amerikai filmmogul, I. Llewellyn összetéveszti Ambrose Tennysont, az Admiralitás tisztviselőjét, amatőr tollforgatót a Viktória-kor legnagyobb költőjével, Alfreddel, Lord Tennysonnal (1809–1892), és alkalmazni akarja forgatókönyvíróként. A félreértés tisztázása során többször szóba kerül a híres verssor: „Ki áll amott a szirttetőn?”
Wodehouse az összetévesztésen és a belőle fakadó bonyodalmakon kívül egy másik, fedettebb viccet is beépített a szövegbe. Az eredeti regényben ugyanis a verssor így hangzik: ”The boy stood on the burning deck”. Ez pedig egy Casabianca című, 19. századi költemény legismertebb, talán egyetlen közismert sora. Ezt a verset a művelt angol közönség egy része, állítólag elég nagy része Tennyson művének tartja – tévesen. Valójában ugyanis egy Felicia Dorothea Hemans (1793–1835) nevű hölgy műve, akinek munkássága e sor kivételével már rég feledésbe merült.
A regényben külön pikantériája van tehát az efféle részleteknek:
– ... Ikey most jött rá, hogy nem ő írta azt, hogy „Ki áll amott a szirttetőn?”.
– De miért írta volna? – értetlenkedett Monty.
– Mert Ikey azt hitte, hogy azt a Tennysont veszi meg – a nagyágyút, akit mindenhol emlegetnek.
– Nem is Tennyson írta azt, hogy „Ki áll amott a szirttetőn?”.
– De igen, azt is ő írta.
– Arra a Tennysonra gondol, akit latinra kellett fordítanunk az iskolában?
– Nem tudom, mire fordították az iskolában, de egy dolog biztos, hogy nem Ambrose-t fordították, és Ikeyt ez bőszítette fel.
– Shakespeare írta, hogy „Ki áll amott a szirttetőn?”.
– Shakespeare még hasonlót sem írt. Hanem Tennyson. És különben is, mit számít? Az a lényeg, hogy van egy igazi Tennyson meg egy nem igazi Tennyson, és Ambrose a nem igazi...
Mármost, mivel a fordításban ezt a rejtett poént is át kellett menteni valahogy, keresnem kellett egy magyar verset, amelynek kezdetét mindenki ismeri, de a szerzőjét csak kevesen tudják. És az eredetiben szereplő ”stood” szó segítségével nagyon hamar rá is találtam a megoldásra. A ”Ki áll amott a szirttetőn?” egy Hunyadi Jánosról szóló költemény első sora. Megkérdeztem néhány barátomat, ismerősömet, hogy ki írta a Hunyadit. A sort mindenki ismerte, de a szerző személyére csak különféle tippek érkeztek, Kisfaludytól Vörösmartyn át Aranyig. Senki, egyetlenegy ember sem mondta ki a helyes megfejtést, Czuczor Gergely nevét.
Szép nap volt, amikor erre a megoldásra rájöttem. Ilyen, amikor a fordítónak szerencséje van.
Halottak napja tájékán találtam egy internetes oldalt, amelyről megtudtam: ha egy szál virágot szeretnék vinni a hatvanas évek derekán elhunyt Devecseriné Guthi Erzsébet sírjára, nem tehetem meg. Devecseri Gábor édesanyjának, Wodehouse és más klasszikusok nagyszerű fordítójának, a Búvópatak című nagyszerű korrajz szerzőjének, Karinthyék barátjának sírját a Farkasréti temetőben felszámolták. Az alábbi címen megdöbbentő lista olvasható arról, ki mindenki földi maradványai jutottak ugyanerre a sorsra.
Milyen szép is lenne egy színházi bemutatóval megünnepelni... Gondolok itt konkrétan az Öröm az ürömben című zenés komédiára, amelyen idestova egy éve mozdulatlanul ül a Vígszínház dramaturgiája...
Írjuk azért ide a szülőváros nevét helyesen: Guildford.
Sziasztok! Ezen a napon, 1881. október 15-én született Pelham Grenville Wodehouse, az angliai Guilfordban. 21 évesen, majd valamivel később, a cicájával:
Megint egy örömhír. A Cicerónál készülőfélben van egy új Jeeves-regény, a Right Ho, Jeeves című. Lehet, hogy még az idén megjelenik. Fordítója a Rádiókabaréból és a Hócipőből jól ismert, tehetséges fiatal humorista, Kövesdi Miklós Gábor. Sok reményt fűzök hozzá. Jeeves megérdemel egy jó fordítót.
Ennek köszönhetően én is elővettem az érdemtelenül elfeledett Hűbele Sámulelt újra, és előlépett egyik kedvencemmé - annak ellenére, hogy nem Blandingsben játszódik :) Szóval kösz, hogy eszembe juttattad :)
Igen, hat ez ugy 20-30 hozzaszolassal lejjebb volt, en is nemreg fedeztem fel az oldalt. Viszont ujraolvastam a Hubele Samuelt, amit anno a konyvtarbol vettem ki (videki kisvaros, 3 darab W-konyvvel...), borito nelkul. 20+ ev utan is nagy elmeny volt :)
Hat, ha ez a link nem jo: http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=2331 akkor marad az, hogy google-ban megkeresed. Biztos van rajongoi oldal angol nyelven, ahol minden szempontbol kielemzik a sorozatait :)
Végre valaki, akinek az Öröm az ürömben nem volt kedvére való! Rossz volt eddig nekem egyedül :)
Most olvasom másodjára a Szárnyasdisznókat, és kíváncsi lettem, vajon hol lelhető fel valami kronológia, ami szerint követik egymást a Blandingses könyvek? (Nem a megjelenési sorrendre gondolok. Visszaolvasni csak az első 300 hozzászólást tudtam itt, azok közt nem volt.)
Megjövék a tengereről, végre sikerült elolvasnom a Szárnyas disznókat. (+még 3 régebbit újfent)
Meglátásom szerint Wodehouse kifejezetten élvezi a Blandings-témát. Ezekben a könyvekben mindig csúcsformát fut. A legutóbbi két könyv, a Sally kalandjai, meg az Öröm az ürömben után igazán jól esett, azok nem voltak annyira kedvemre valók.
Az egész család külön-külön kiszúrta a Rézbírót...:)
Föltettem egy Mulliner-novellát — link a P. G. W-oldal alján —, ez volt az az írás, amellyel a szerző születésének centenáriumáról az Interpress Magazin megemlékezett.
Most mondta a tv-ben Sherlock Holmes Watsonnak: Egy feleség elvesztése szerencsétlenség, de három már könnyelműség. Erről rögtön eszembe jutott,hogy holnap MTV2,21:15, Bunbury,avagy jó,ha szilárd az ember (The Importance of Being Earnest,2002)
on
talán egy két év múlva a 2004-es Piccadily Jim is eljut a magyar tévébe
Ma délután egy antiváriumban sikerült megvennem a Halló Mullinert (fordította Dr Váradi György,1943-as kiadás). Első Wodehouse emlékeim azt hiszem pont a Mulliner történetek voltak. Talán 86-87 tájékán volt valami Mullineres rádiójáték sorozat. Rémlik valakinek?
Azért kezdtem el halgatni,mert a rádióújságban ha minden igaz Peterdi Pál írt valami ajánlót, és olyasmit írt,hogy Rejtő Jenő sok mindent tanult/átvett Wodehouse regényeiből (vagy legalábbis ilyesmire emlékszem, de olvastam már úgy el egy könyvet másodjára,hogy egészen más volt a vége mint amire emlékeztem)
off:A legszentebb helyen olvasgattam egy régebbi FHM-et, hogy könnyebben menjen... az idő, és abban nyilatkozta Voga tanárúr, hogy Révbíró Tamás cselezte ki Erdős doktort, így jelenhetett meg az első lemezük, ami igazából bukta volt, mert csak 75.000 példányban ment el, ami a kor számadatsit tekintve nem is volt túl sok...
Ayreon, előkerestem a Voga-Turnovszky lemezt — most már biztos, hogy nem az én időmben jelent meg, hiszen 1986-os dátum áll rajta. Ha rajtam múlik, a borítót biztosan újraterveztettem volna, mert nagyon szeretem a lemezborítókat olvasgatni, böngészni, ezért azt tartom: minél több olvasnivaló van a hátoldalon, annál jobb. Ezen a lemezen csak annyi áll: "Információkat a korongon található narancssárga-fekete címkén talál". Ezt így nem fogadtam volna el, az biztos. És különben is: 1986-ban én már rég a komputerjáték-szakmában dolgoztam.
Ayreon: 22 év távlatából nem emlékszem, hogy már Boros Lajos gondozta-e Voga és Turnovszky első nagylemezét, vagy még én. Az azonban egészen biztos, hogy Erdős doktort nem kellett kijátszani, mert ő akkor már nem a Hungarotonnál dolgozott, hanem a Pro menedzserirodát vezette. Mellesleg nagyon jól szórakozott a Voga-Turnovszky-paródiákon, ő is kedvelte azt a két örültet.
off: Elnézést, hogy megkérdezem Lordságodat, de nem azonos Ön véletlenül azzal a Révbíró Tamással aki anno, Erdős Pétert kijátszva a világ színe elé tárta Voga és Turnovszky örökbecsű munkásságának első lemezét? Ha igen, hála érte!
