Az idei évben a kerti munkákból már a virágok gondozása is az én feladatom lett. Eddig valahogyan ki nem állhattam a muskátlikat, de így, hogy én nevelem, gondozom, locsolom, ápolom, tápoldatozom őket, mindjárt "más a leányzó fekvése". És nagy meglepetésemre nem találtam "Muskátli" topicot!!! Úgy-hogy ez egy amolyan hiánypótló topic!
A következő kérdésem lenne: tavasszal vettem félfutónak nevezett muskátlikat, és most némelyik szép kis szőrös-szárnyas magokat termett. Érdemes ezeket elültetni? ha igen, mikor?
sajnos a svéd muskátliegyesület 1.-től csak tagokat enged fel a képgalériába, gondolkozom, hogy belépek, de kb. 7000 ft az éves tagdíj, ehhez évi 4 muskátliújság tartozik. Ha valaki be akar szállni egy kevéssel örülnék és akkor lefordítva át tudom emilen küldeni az újságot. Addig is ajánlok egy másik oldalt, ennek a katalógusa megvan itthon. www.eragarden.se pelargoner=muskátli
Gyönyörűek! Úgy küldenék be én is egy pár képet, de rossz a gépem. Sűrgösen intézkednem kell! Addig is más tollával ékeskedünk, nézzétek meg a svéd muskátliegyesület oldalát. www.pelargonsallskapet.se érdemes.
sziasztok! Én is most böngésztem a neten a muskátli betegségekről, mert nekem is olyan lett a levele mint a tieteknek. Régóta van muskátlim mindig így öntöztem, de idén lehet, hogy a magas páratartalom miatt van ez. Én is azt olvastam a túlöntözéstől van muskátli ödémának nevezik.
Látom, hogy sikerült. Csak azt akartam mondani Nektek, hogy nagyon örülök, hogy nem csak én vagyok ezekszerint ilyen muskátlidilis. Én az idén kezdtem el gyűjteni a különböző fajtákat, színeket, bár régebbről azért volt egy pár. Van valakinek kedve csatlakozni egy "gyűjtők klubjába"? Van egy pár katalógusom, és olyan külföldi oldalakat láttam, hogy lehidaltam.Csupa gyönyörűség!!! A szakirodalom begyűjtése meg már folyamatban van. Szóval csatlakozik valaki?
Sziasztok! Nekem lenne pár kérdésem. Most van előszőr muskátlink, és nem tudom, hogy a következőkben leírt jelek betegségre utalnak-e, vagy minden muskátlinál előfordul. A föld bebarnult a muskátli alatt, olyan rozsdaszerűen. A levelek széle elkezd sárgán fonnyadni. A bimbók elkezdenek fejlődni, de elszáradnak még kezdeti állapotukban. Ezeken kívűl a növény csodásan fejlődik, dús, sűrű, folyamatosan új leveleket hoz. Tud valaki segíteni?
A levélfoltosságról be akartam másolni egy irást de nem sikerült .A lényeg ,hogy állitólag túlöntözzük őket .Vagy egyszer sok vizet kapnak máskor meg semmit.
Azért még holnap elmegyek egy virágkereskedésbe megkérdezni ezt, mert nekem is kb 50 tő futómuskátlin ez jelent meg.
Addig is ha a Google-ba beütitek ,hogy muskátli betegségek mindent kiad erröl.
Nagyon szépen köszönöm hogy adsz belőle dugványt, majd ha megyek Bene Lacibácsihoz akkor hozzád is elmegyek, mert már nagyon szeretném látni a termő banánodat.
Xanthomonas campestris pv. pelargonii (a muskátli feketelábúsága): a muskátli legjelentősebb betegsége. A leveleken apró, vízzel átitatott áttetsző foltok jelennek meg, amelyek néhány nap leforgása alatt 2-(5) mm átmérőjűek lesznek, közepük megbarnul. A foltok összefolynak, a levél gyorsan elszárad. A tünetek a száron is találhatók. A dugványok alapi része megfeketedik, nyálkás lesz. A kórokozó ellen gyakorlatilag csak preventíven, a higiénia betartásával védekezhetünk. A beteg növényeket meg kell semmisíteni (nem komposztálni!).
Corynebacterium fascians a kerti és az angol muskátli gyengültségi parazitája. Fertőzés hatására a nyugalomban lévő rügyek rendellenesen – pl. sok levéllel – hajtanak ki. Kis jelentőségű, de könnyen felismerhető kórokozó. Védekezés csak preventív módon lehetséges.
Gombás betegségek:
Puccinia pelargonii-zonalis (muskátlirozsda): kizárólag a Pelargonium-Zonale-hibrideken fordul elő. A levélen apró, sárga foltok jelennek meg, melyek 5-8 mm nagyságúra nőnek, és a fonákukon szétporzó jellegű rozsdatelep jelenik meg. Az asszimiláló felület csökken, a levél lehullik. A gomba hazai klimatikus viszonyok mellett télen a szabadban elpusztul, így az áttelelt anyanövények a fertőzés forrásai. Tipikus kiskerti/kisüzemi kórokozó. Védekezés: mankocebtartalmú permezetőszerekkel (pl.: Dithane M-45) lehetséges.
Pythium sp.: elsősorban a dugványok alapi részétől kiindulva szárrothadást okoz. Magyarországon nem nagy jelentőségű. Csak 15 °C alatti hőmérsékleten fertőz. Védekezés: propamokarbtartalmú (pl.: Previcur 607 SL), benomiltartalmú (pl.: Chinoin Fundazol 50 WP) szerrel történő beöntözés.
Botrytis cinerea (szürkepenész): párás, fényszegény körülmények között – pl. zsúfolt növényállományban – lép fel. Megelőző védekezés: alacsony páratartalom, száraz lombozat, gyakori szellőztetés, az elszáradt növényi részek eltávolítása. Vegyszeres védekezés: vinklozin (pl.: Ronilan DF), iprodion (pl. Rovral 50 WP).
Forrás: Növényházi dísznövények termesztése, Schmidt G. szerk.
Ez a válasz nekem is nagyon sokat segítene, mert már több futót is totál viszavágtam emiatt. Mellette megjelent nálam még valamilyen betegség, az új hajtások már egészen picikén elkezdenek befeketedni és utána elszáradnak. Ilyet még nem láttam! Mi lehet???
Biztosan a meleget is nehezen viselik, de előző években is volt meleg és mégis volt levelük :(( Keleti oldalban vannak, így dél után már egyáltalán nem süti még a napocska sem őket. Teljesen tanácstalan vagyok.
