A középkorban ennél is melegebb volt: Angliában szőlőt termesztettek, és Grönlandot se véletlenül keresztelték el a vikingek "zöld föld"-nek. Szerintem a globális felmelegedés tény, de az ipar hatásán túl számolni kell természetes anomáliákkal is, és azzal, hogy az éghajlat periódikusan változik. (Nem is beszélve az őskori klímáról, amikor Magyarország területén esőerdők álltak, aztán jött a jégkorszak, és minden megfordult. Persze, az akkori változások valószínűleg lassabban zajlottak le.)
.. A mesterséges vízpótlást az általunk megkérdezett szakemberek sem támogatják. Antal Gábor szerint nem érdemes beavatkozni, mert ez egy természetes folyamat; egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a környezeti hatások miatt időnként visszaszorul az élet. Zágoni Miklós nem támogatja a vízpótlást, mert a valódi megoldás a klímaváltozás megfékezése lenne. Szerinte szembe kell nézni azzal a helyzettel, hogy a Balaton víztükre összehúzódik.
Ami az USA "alá nem írását" illeti, azért ot van egy és más (lsd szintén HVG legújabb száma). Az amcsiknál egy klímával soha nem foglalkozó filozófus volt az üvegház gázok hatását és a globális felmelegedést magyarázó teória ellenzőinek vezetője, aki kerek perec az amerikai társadalom, amerikai életforma elleni támadásnak tartotta az egész teóriát. Mert nem bizonyított, mondogatják sokan. Erre a klimatológusoknak általában az a válasza, hogy miután egy hatalmas inert rendszerről van szó, mire ténylegesen, úgymond szignifikánsan eltér a hőmérséklet, addigra már régen késő lesz. Egyelőre sokan bizonyítéknak fogadják el a szélsőségek irányába való elmozdulást is. Pl: a szelek sebességének drámai mértékű emelkedését Magyarországon. Eddig 120 km/h-ra voltak tervezve az épületek, mostanság többször mértek 150km/h körüli szeleket is. (Erről mellesleg nagyon keveset hallani!!!) VAgym az egyre növekvő számú tornádók az USA-ban. Az egyre sűrűbben bekövetkező áradások, és özönvízszerű esőzések, stb. Az amerikai hivatalos álláspont szerintem nem mérvadó, mert MINDENKI az olajiparból jött, mármint mindenki a FEHÉR házban. AZ Amerikai Tudományos Akadémia már nem osztja a tagadó véleményt...
szerintem igy a szamitasaid mar meglehetosen egyeznek az eghajlatkutatokeval, tehat nem nagyon van mit szetszedni rajta.
azert en ezt az 1 C homersekletemelkedest nem becsulnem le, hiszen az utobbi 10.000 evben jellemzoen +-0.5 fokot mozgott a globalis evi atlaghomerseklet.
Vitatott az egész kérdés, egyáltalán nem biztos, hogy van egyáltalán globális felmelegedés, mint ahogy az sem, hogy ahhoz a CO2 hozzájárul. Többek között ezért is nem írta alá az USA a kyotói egyezményt, miért költsön dollármillárdokat egy ilyen gyengén alátámasztott dologra.
Bocs, vszinuleg egy tizes faktorral elszamoltam. Van ilyen. Tehat nem tized fok, hanem 1 fok. Egyebkent ez is a hataran van annak, ami merheto. Ha lesz idom, reszletesebben is leirom, hogyan szamoltam, hogy szetszedhessetek.
kicsit reszletezned a szamitasaidat elsosoban azt, hogy hogyan lesz a delta W/m2-bol delta T, mert az ismert, hogy a CO2 concentracio logaritmikusan hat a felszint ero sugarzas novekmenyere, viszont en egy helyen olyat olvastam (http://www.john-daly.com/solar/keller.htm), hogy 1861-1990 kozott az uveghazgazok miatt 2.0-2.8 W/m2 el nott a besugarzas, egy masik helyen pedig egy olyan skalazast lattam, mely szerint a net radiative forcing 1.5 W/m2 novekmenyere jut 1K felszini homersekletemelkedes (http://www.grida.no/climate/ipcc/aviation/081.htm).
azt hogy ez hogyan jon ki ok sem kozoltek.
egyebkent a 2.0-2.8 W/m2 adat azert is hiheto es konzisztens a te szamitasaiddal, mert valahol lattam egy tablazatot, mely szerint a CO2 csak a felet adja az osszes uveghazgaz teljesitmenyenek, bar ez az arany varhatoan noni fog.
mindenestre az nagyon valoszinunek latszik, hogy 2100-ra meglesz az 550 ppm, azaz az ipari forradalom elotti ertek ketszerese, azaz ez matol szamitva +3W/m2-t, azaz 2K homersekletvaltozast jelenthet, ha a neten katott szamitasok igazak.
ehhez hozzajon meg egy-ket pozitiv visszacsatolasos hatas pl. a jegtakarok olvadasa miatt csokken a fenyvisszaverodes, no a legkor vizgoztartalma, ami szinten uveghazgaz, a befagyott eszaki mocsarakbol metan szabadulhat fel.
és az utolsó 3-4 év hömérsékleti adatai? (nem a tengervíz hömérsékletére gondolok, hanem a meteorológiai intézetekben pl. Magyarországon mért értekekre)
Egyébként hogyan is müködik a CO2, mint höhullám elnyelö? A megadott hullámhosszú fényt elnyeli, gondolom ezáltal gerjesztetté válik, és késöbb kisugározza (vagy mozgási energiává alakítja?). Szóval arra akarok utalni, hogy több CO2 nagyobb mértékben képes elnyelni a Föld által sugárzott höt. Ez csak egy megérzés, de biztos vagyok benne, hogy a klímakutatók azért végiggondolták a kérdést, és a hömérsékleti modellek sem hasraütés alapján készülnek.
Varjatok egy picit. Szamolgatni kezdtem es sehogy sem ertem a dolgot. Az ipari forradalom kezdete ota kb. 33%-kal nott a legkor szendioxid-tartalma (1958 ota 15%). Mivel a szendioxid 15 mikronos elnyelesi savja mar az ipari forradalom elott is telitett volt (azon a hullamhosszon atlatszatlan volt a legkor), ezert a szendioxid-tartalom novekedese csak szelesiti ezt a savot, magasitani nem tudja. Ennek az az eredmenye, hogy az elnyeles nem a szendioxid-tartalommal aranyos, hanem annak logaritmusaval: minden duplazodasra kb. 4 W/m2 jut (a napallando 1366 W/m2). Az a kb. 1 W/m 2 novekmeny viszont semmire sem eleg, meg egy tizedfoknyi homerseklet-emelkedesre is alig. Az viszont joval belul van a meresi hiban. Akkor mirol is beszelunk? Erdemes ezert baromi penzeket kolteni a CO2-emisszio csokkentesere?
A meresi hibarol annyit, hogy annak nagy resze szisztematikus es nehezen korrigalhato. A II vh. elott pl. a tengerviz homersekletet ugy mertek, hogy a matroz orsegvalataskor meritett egy vodor vizet a tengerbol, azt kitette a fedelzetre es beledugta a homerot az eloirt idore, majd az eredmenyt jelentette az ugyeletes tisztnek, aki azt bevezette a hajonaploba. A hasznalt vodor hotani tulajdonsagai szeles hatarok kozott valtoztak (vaszonvodor, favodor, femvodor), ugyanugy, mint a leghomerseklet es a szelviszonyok is. Emiatt a haboru alatt attertek a hajogep altal beszivott viz automatikus homerseklet-meresere, amit a hidon muszer jelzett es a hajonaploba ezt az adatot irtak. Ez a homerseklet azonban atlagosan fel fokkal magasabb, mint a vodros modszerrel mert ertek, az elteres ezernyi korulmenytol fugg es nagyon nagy a szorasa. Ilyen anyagbol allitjak elo a tortenelmi tengerviz-homersekleti adatokat, a regi hajonaplok feldolgozasaval.
A 80-as evek eleje ota vannak muholdas adatok is (infra-erzekelokkel merik a tengerfelszin homersekletet). Ezek azonnal szgepes adathordozon allnak rendelkezesre, a kigyujtessel, rogzitessel nem kell veszodni, ezert erre a legfissebb idoszakra nem nagyon hasznaljak a hajonaplokat. A bibi csak az, hogy a vodor es a vizbeszivo par meter melysegbol vesz mintat, a muhold pedig legfeljebb a felso par centit latja. Ennek nagyon mas tud lenni a homerseklete, mint a kicsit melyebben levo viznek (tobbnyire, legalabbis nappal, tiszta idoben - joval melegebb). Ha meg felhos az ido, akkor egyaltalan nem lat a muhold semmit. Szoval amikor igy nyert homersekletekkel folytatjak a tortenelmi adatsort, akkor baromi nagy a hibalehetoseg, mert olyan meresi eljarasokat kell osszekalibralni, amiket elvileg sem lehet, hiszen mast mernek.
Szoval en ugy latom, hogy a globalis felmelegedes - meresi hibahataron belul - 0.0 fok, s az elmeleti ertek is kb. ennyi (pluszminusz egytized fok). Akkor meg mi a bubanatot modelleznek ezen annyit? Mit keltik a politikai hiszteriat? Nem csak arrol van szo, hogy klimatologusok nyomulnak a grantokert es fontossa akarjak magukat tenni?
na epp most talaltam egy cikket a nol on
A kiolvadt tiroli gleccserek titkai
NSZ • 2003. szeptember 8.
Az idei gleccserolvadás nemcsak a természettudósokat és a meteorológusokat foglalkoztatja – akad dolga a bűnüldöző nyomozó hatóságnak is.
A hirtelen vízzé vált – majd a párolgás után gyakorlatilag kiszáradt – jégfolyók medrében különös „leletek” maradtak hátra. A minden jel szerint évtizedek óta mumifikálódó holttestekről nem is olyan egyszerű megállapítani a személyazonosságot. Az egykor szerencsétlenül jártak közül a legkönnyebben még az 1989-ben Tirolban eltűnt kanadai Duncan McPhersont azonosították a legkönnyebben: a Stubai völgy gleccserpályáján a megolvadt jégben nemcsak a tetemet és a szerencsétlenül járt sportoló anorákját, hanem igazolványát is megtalálták. Nem volt ilyen egyszerű a Salzburg tartománybeli Kaprunban a nyomozók dolga: az itt talált, láthatóan évtizedek óta jégbe fagyott tetemről első körben csak annyit tudtak megállapítani, hogy semmiképpen sem lehetett nő – így a térségben 1939 óta eltűnt négy személy közül kettőt eleve kizárhattak. Végül egy a holttest mellett talált pénzérme segített: az 1955-ös kiadású schilling a haláleset időpontját behatárolta, és azt az eltűntek listájával összevetve megállapították, hogy egy 1956-ban szerencsétlenül járt németről van szó.
A „kiolvadt” tárgyak közül a legérdekesebbek a második világháborús eszközök voltak – köztük nemcsak gránátok, célt tévesztett robbanószerek, hanem egy egész repülőgép. A német Ju–52-es 1941-ben kényszerleszállást hajtott végre egy tiroli gleccser jegén. A négytagú legénység életben maradt, a gépnek azonban nyoma veszett – most 30 ezer darabban került elő a jég szorításából. Nem ritka, hogy működő robbanószerkezetet találnak a hegyekben, amit azután a szakemberek hatástalanítanak.
Ausztriában márciusban hozzák nyilvánosságra az éves gleccserjelentést, amely az „örök jég” állapotát rögzíti. Ez az „örök” immáron nagyon viszonylagos, hiszen már tavaly sem volt egyetlen olyan gleccser sem, amelynek jege hízott, annál több az olvadó. Az idei jelentés gelccserszempontból igazi katasztrófa – mondja Heinz Slupetzky salzburgi szakértő, aki az elmúlt napokban egy szakértői csoporttal terepszemlét tartott.
1500 előtt vagy 3C-fokot kellett esnie az átlaghőmérsékletnek, különben a Spanyol és Török Birodalmak, valamint az Egyházi Állam képtelen lett volna hasonló teljesítményekre.
Bjorn Lomborg-ot, a nagy vitákat kiváltó A szkeptikus környezetvédő (The Skeptical Environmentalist) című, a zöldmozgalmat kritizáló könyv dán szerzőjét hazája megbecsüléssel övezett, a tudományos élet tisztasága felett őrködő bizottsága, a Dán Tudományos Tisztességtelenség Bizottság (Danish Committee on Scientific Dishonesty) "tudományos tisztességtelenség" elkövetésében találta bűnösnek.
Egyrészrôl eddig nem sikerült kimutatni (ill. tudományos szempontból meggyôzôen bizonyítani), hogy az éghajlat tényleg melegszik. Amikor ehhez a részhez értem a linkelt cikk olvasásában, na akkor mit csináltam?
Észak-Európában a globális felmelegedés ellenére jelentősen csökkenhet az átlaghőmérséklet. Erre az eredményre jutottak német klímakutatók a Science tudományos folyóiratban megjelentetett tanulmányukban.
A Föld klímájának általános melegedése fokozott esőzésekhez vezethet Európa és Ázsia felett. Emiatt több édesvíz jut az Északi-jeges tengerbe, a beáramló mennyiség pedig már akadályozza az óceánok áramlásait, amelyek eddig meleget hoztak Észak-Európába. Emiatt ennek a régiónak a klímája a világméretű folyamatokkal szemben hűlni fog.
Az Északi-jeges tengerbe jutó édesvíz éves mennyisége 1936 és 1999 között 128 köbkilométerrel, azaz mintegy hét százalékkal nőtt. Emiatt csökken a sarki víztömegek sótartalma, mondta a dpa-nak Stefan Rahmstorf, a potsdami klímaváltozás következményeit vizsgáló intézet (PIK) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
Nem lesz helye a Golf-áramlatnak
Az arktiszi tengerek növekvő édesvíztartalma csökkenti, vagy teljesen megakadályozza a hideg víztömegek mélybe süllyedését az Atlanti-óceán északi részén. Emiatt visszaesik a tengerek hőmérsékletétől és sótartalmától függő globális hőcirkuláció. A jelenség teljes megbénulása következtében, amely a globális klíma jelenlegi változási sebessége mellett az évszázad végére várható, Észak-Európában jelentősen csökkenni fog az átlaghőmérséklet.
A lehűlés súlyos következményekkel jár a vegetációra nézve is. A globális bioszféra számítógépes modellje segítségével a PIK kutatói nemrégiben szintén a Science folyóiratban adtak magyarázatot néhány talányos műholdas megfigyelési eredményre.
Zöldül az északi félteke
Ezek alapján ugyanis a Föld északi féltekéje egyre zöldebb lesz. Összességében növekedett Kanada, Eurázsia északi része és Szibéria vegetációja. A tavasz egyre korábban kezdődik, a vegetációs időszak egyre hosszabb. Ennek oka kivétel nélkül minden helyszínen a globális felmelegedés. A prognosztizált lehűlés esetén az észak-európai vegetáció visszaszorulna, feltéve hogy a felmelegedés tovább tart.
És erre is megvan minden esély, jegyezték meg kutatók az Environment News Service szaklapban. Az elmúlt 11 hónap méréseiből ugyanis arra lehet következtetni , hogy 2002 a globális időjárási megfigyelések 1867-es kezdete óta a csúcstartó 1998 után a második legmelegebb év volt, átlagosan 14,65 Celsius fokos hőmérséklettel. Attól lehet tartani, hogy ebben az évszázadban akár 5,8 fokos felmelegedés is bekövetkezhet.
A Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint a globális felmelegedés drámai tempóban folytatódik, amit elsősorban az emberiség maga idézett elő.
A globális felmelegedés feltartóztathatatlanul folytatódik, és a földfelszín feletti egész évre kivetített átlagos hőmérséklet az idén várhatóan 14,5 fok lesz, ami a második legmagasabb érték azóta, hogy száznegyven évvel ezelőtt a meteorológusok jegyezni kezdték ezt az adatot - állapította meg a Meteorológiai Világszervezetnek a felmelegedéssel kapcsolatban kedden Genfben nyilvánosságra hozott jelentése.
A földfelszín feletti idei átlagos hőmérséklet magasabb a tavalyinál, és alig valamivel marad el az 1998-ban mért 14,57 fokos eddigi rekordtól. Az eddig mért tíz legmagasabb érték mindegyikét az 1987 óta eltelt időszakban jegyezték fel – állapítja meg a Meteorológiai Világszervezet jelentése.
A hőmérséklet növekedését elsősorban az emberiség maga idézte elő – hangsúlyozta a jelentés nyilvánosságra hozatala kapcsán tartott keddi sajtóértekezletén Ken Davidson, a Meteorológiai Világszervezet keretében a klimatikus változásokat elemző ENSZ kormányközi program igazgatója. A növekedés példátlan, hisz a századforduló óta a földfelszíni átlaghőmérsékletek 0,6 fokkal emelkedtek – tette hozzá.
Az elkövetkező évszázadban a növekedés üteme elérheti a jelenleginek az ötszörösét is - vélekedett Ken Davidson.
Bár a programigazgató nem kívánt kitérni a folytatódó felmelegedés drámai következményeire, az ENSZ-testület jelentése utal olyan éghajlati jelenségekre, mint a világtengerek vízszintjének a gleccserek olvadása nyomán történő megemelkedése, illetve a csendes-óceáni uralkodó szelek és áramlatok időnkénti megváltozása következtében kialakuló rendkívüli időjárási jelenség, az El Nino gyakoribbá válása.
– Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a rendkívüli időjárási jelenségeket a felmelegedés okozza. Csupán annyit tudunk, hogy napjainkban gyakoriak, és évről évre gyakoribbak a rendkívüli jelenségek – mondta Davidson.
Csak az idei év eseményei közül említésre érdemes az április-májusi negyvenkilenc Celsius-fokos indiai forróság, és a júliusi aszály, miközben alig néhány héttel később Európában Franciaországot, Németországot, Oroszországot, Csehországot, Ausztriát, Romániát, Szlovákiát igen heves esőzések és áradások sújtották.
Svédországban viszont 1860 óta a legmelegebb nyarat jegyezték fel az idén. Az atlanti-óceáni hurrikánszezonban pedig ebben az évben igen kevés, mindössze négy trópusi vihar alakult ki.
A fitoplanktonok jelenléte a tengeri élővilágot érintően létfontosságú, hiszen több faj számára szolgálnak táplálékul. Számuk csökkenése automatikusan a tengeri halak populációiban is negatív irányú változást eredményez. Így az új adatok ismeretében a néhány éve tapasztalható tengeri halállomány fogyására is magyarázatot jelenthetnek, bár ettől még a túlhalászás „érdemei” sem csorbulnak e téren.
Ám ezek az apró életformák nem pusztán táplálékforrást jelentenek a világ tengereiben élő állatok számára. Meghatározó jelentőséggel bírnak az atmoszféra összetételének stabilizálásában is, hiszen a levegőbe kerülő széndioxid mennyiség felét képesek elnyelni. Ezzel a tulajdonságukkal a planktonok nagymértékben csökkentik a légkörben felhalmozódó üvegház-hatású gázok mennyiségét. Vagyis a planktonok a globális felmelegedés mértékét is befolyásolják.
...
Az adatok azt mutatták, hogy a ’80-as évektől kezdve a fitoplanktonok száma jelentősen csökkent. Az egyenlítő mentén ugyan 50%-kal növekedett a planktonmennyiség, de ez nem változtat az általános képen, mivel a fitoplanktonok nagyrészt az egyenlítőtől északra találhatóak.
A fitpoplanktonok tulajdonképpen éhen halnak a tápanyagok híján, amelyeket az alacsonyabban elhelyezkedő vízrétegekből nyernek. A szél hiányában és a melegebb felszíni hőmérséklet miatt a vízrétegek kevésbé keverednek, így a planktonok egy része nem jut tápanyaghoz.
Az amerikai kutatók számára még nem világos, hogy a folyamat egy hosszútávú változás jele, vagy egy rövidebb ciklus csupán. Ennek megállapításához a húszegynéhány éves megfigyelések adatai nem elegendőek. Több ökológus, kutató számára viszont a klímaváltozás újabb cáfolhatatlan bizonyítékát jelentik az amerikai eredmények. Amelyek, többek között azt jelzik, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően a légkör összetétele megváltozik, ami elkerülhetetlenül az egész ökoszisztéma eddigi rendjének változásához vezet.
Az esetleget nem is vontam kétségbe! Azt tartom elfogadhatatlannak, hogy a többi esetleget "elfelejtik" megvizsgálni! Ezért CSAKIS az jöhet ki a vizsgálatukból (már ha kijön), amit eleve feltételeztek.
