Rossz hír: A Vígszínház vezetése mégsem szánta el magát arra, hogy a színház bemutassa az Öröm az ürömben színpadi változatát. A darab most a Vidám Színpad dramaaturgiáján van. Milyen is szép lenne a Mester 125. születésnapján egy magyarországi ősbemutató...
hétfőn nézzétek Vágó vetélkedőjét. A mai műsorban kezdett, és legközelebb folytatja a játékot egy bizonyos Ürödgi Ferenc. Birtokomban van egy regény, P. G. Wodehouse: Fred bácsi csúcsformában (Sport kiadó, Unicum könyvek, 1990). Fordította Ürödgi Ferenc. Jópofa, sok leleménnyel megoldott fordítás. Lord Ickenham van benne.
A harmadik évad közepén járok. A második Gussie Fink-Nottle és a harmadik Madeline Basset jelent meg a képernyőn. Még jó, hogy Woostert és Jeeves-t nem cserélgetik.
December elején Londonban járva potom 30 fontért sikerült szert tennem a teljes Wooster & Jeeves-re DVDn.
Mivel nem jön semmilyen adás otthon, a tévében lemaradtam róla, így kezdtem az elején, és lassan adagolva néztem az epizódokat.
Újabban a másfél éves lányom odaáll a készülék elé, rámutat, majd azt mondja "woowoo". Ilyenkor Woostert szeretne nézni. Volt már, hogy egy teljes részt végignézett velem, igaz, akkor láztól kókadt állapotban volt.
Thibi, nagyszerű a tipp, köszönöm. Jól meg lesz rendelve, és jól meg lesz nézve a film, legföljebb nem fog tetszeni. Tizenöt évvel ezelőtt beszereztem már (csak a poén kedvéért) kuryakiképzési videót is, mert azt, aki csinálta, úgy hívják: Barbara Woodhouse...
Eredeti cím: Pigs Have Wings Terjedelem: 252 oldal
Fordító: Kiss Marianne Illusztráció:
Kötészet: Kartonált, ragasztott Kiadás ideje: 2005.
ISBN szám: 963 9574 35 x
Több könyvesboltban is rákérdeztem erre a Rézbíró dologra, hogy nem egy sajtóhiba a fordító? Egy eladó sem tudott semmit sem mondani, csak bámultak, mint tehén a répára, hogy egy klasszikust idézzek.
Rossz hír: a Megőrült Jeeves? úgy tűnik elcsúszik január-februárra (sajnos Wodehouse túl jó, így karácsony után is el lehet adni, míg sok könyvtől csak a karácsonyi őrületben tudnak megszabadulni).
Félek, hogy az előbbi gyászos hírrel hosszú időre elvettem az emberek kedvét a hozzászólástól, ezért most egy műhelyanekdotával igyekszem oldani a hangulatot.
Az Öröm az ürömben c. regény rajongói jól tudják: a cselekmény egyik fontos mozzanata, hogy az amerikai filmmogul, I. Llewellyn összetéveszti Ambrose Tennysont, az Admiralitás tisztviselőjét, amatőr tollforgatót a Viktória-kor legnagyobb költőjével, Alfreddel, Lord Tennysonnal (1809–1892), és alkalmazni akarja forgatókönyvíróként. A félreértés tisztázása során többször szóba kerül a híres verssor: „Ki áll amott a szirttetőn?”
Wodehouse az összetévesztésen és a belőle fakadó bonyodalmakon kívül egy másik, fedettebb viccet is beépített a szövegbe. Az eredeti regényben ugyanis a verssor így hangzik: ”The boy stood on the burning deck”. Ez pedig egy Casabianca című, 19. századi költemény legismertebb, talán egyetlen közismert sora. Ezt a verset a művelt angol közönség egy része, állítólag elég nagy része Tennyson művének tartja – tévesen. Valójában ugyanis egy Felicia Dorothea Hemans (1793–1835) nevű hölgy műve, akinek munkássága e sor kivételével már rég feledésbe merült.
A regényben külön pikantériája van tehát az efféle részleteknek:
– ... Ikey most jött rá, hogy nem ő írta azt, hogy „Ki áll amott a szirttetőn?”.
– De miért írta volna? – értetlenkedett Monty.
– Mert Ikey azt hitte, hogy azt a Tennysont veszi meg – a nagyágyút, akit mindenhol emlegetnek.
– Nem is Tennyson írta azt, hogy „Ki áll amott a szirttetőn?”.
– De igen, azt is ő írta.
– Arra a Tennysonra gondol, akit latinra kellett fordítanunk az iskolában?
– Nem tudom, mire fordították az iskolában, de egy dolog biztos, hogy nem Ambrose-t fordították, és Ikeyt ez bőszítette fel.
– Shakespeare írta, hogy „Ki áll amott a szirttetőn?”.
– Shakespeare még hasonlót sem írt. Hanem Tennyson. És különben is, mit számít? Az a lényeg, hogy van egy igazi Tennyson meg egy nem igazi Tennyson, és Ambrose a nem igazi...
Mármost, mivel a fordításban ezt a rejtett poént is át kellett menteni valahogy, keresnem kellett egy magyar verset, amelynek kezdetét mindenki ismeri, de a szerzőjét csak kevesen tudják. És az eredetiben szereplő ”stood” szó segítségével nagyon hamar rá is találtam a megoldásra. A ”Ki áll amott a szirttetőn?” egy Hunyadi Jánosról szóló költemény első sora. Megkérdeztem néhány barátomat, ismerősömet, hogy ki írta a Hunyadit. A sort mindenki ismerte, de a szerző személyére csak különféle tippek érkeztek, Kisfaludytól Vörösmartyn át Aranyig. Senki, egyetlenegy ember sem mondta ki a helyes megfejtést, Czuczor Gergely nevét.
Szép nap volt, amikor erre a megoldásra rájöttem. Ilyen, amikor a fordítónak szerencséje van.
Halottak napja tájékán találtam egy internetes oldalt, amelyről megtudtam: ha egy szál virágot szeretnék vinni a hatvanas évek derekán elhunyt Devecseriné Guthi Erzsébet sírjára, nem tehetem meg. Devecseri Gábor édesanyjának, Wodehouse és más klasszikusok nagyszerű fordítójának, a Búvópatak című nagyszerű korrajz szerzőjének, Karinthyék barátjának sírját a Farkasréti temetőben felszámolták. Az alábbi címen megdöbbentő lista olvasható arról, ki mindenki földi maradványai jutottak ugyanerre a sorsra.
Milyen szép is lenne egy színházi bemutatóval megünnepelni... Gondolok itt konkrétan az Öröm az ürömben című zenés komédiára, amelyen idestova egy éve mozdulatlanul ül a Vígszínház dramaturgiája...
Írjuk azért ide a szülőváros nevét helyesen: Guildford.
Sziasztok! Ezen a napon, 1881. október 15-én született Pelham Grenville Wodehouse, az angliai Guilfordban. 21 évesen, majd valamivel később, a cicájával:
