-Ki kellene szerkeszteni a rendszer kinetikáját, hogy alakul, szerintem ez egy pontra fókuszálásnál a párhuzamkos napsugarakból nem lehet azonos mozgással - mégha rácson keresztül is történne - előállítani a kívánt egy pontba irányítást. A zsinóros mozgatás kis erőket feltételez, de tükröknek a 90-120 km/h -széllökéseket is bírniuk kell, nem csapkodhatnak. Továbbá a fókuszban a zsinór erős hőnek lenne kitéve, csak acél, vagy hasonló lehetne. A zsinór egy irányban tud csak húzni, hogy állítanánk vissza a tükröket az ellenkező irányba, irányokba ha két tengely mentén mozoghatnának?
Szerinte, ha elvileg jó is lenne ez a fajta megoldás, gyakorlatilag komplikáltabb költségesebb lenne a sok is szervósnál.
Én úgy indulnék neki a tervezésnek, hogy fölvenném mekkora hibaszázalékkal kell együtt futniuk az egyes tükröknek. A hibahatáron belülieket egy-egy csoportba fognám, azokat mozgatná egy motor, nem kell feltétlen léptető, megoldható egyszerűbben is. Igyekeznék egy tengely menti mozgatással megoldani a problémát: Kiszámolni a várható hőtermelést, üzemidőket, bekerülést és a fajlagos költségek + üzemeltetési költségek ismeretében dönteni róla. Kell ám tisztítani is a tükröket, különben romlik a hatásfok. Profi mezőkön ezt önjáró robotokkal oldják meg. Szóal sok tényező van.
A lényeg a hőtükör, ami ma már a legtöbb többrétegű abblak része, felgőzölögtetnek valamilyen fémgőzt az egyik felületre.
A napkollektoroknál elég bonyolult módon próbálják a hőt benntartani. Vákuumos "termoszba"... amiket ugyancsak féligáteresztő bevonattal látnak el, hőcsöveket helyeznek. Ezzel lehet ugyan valamit csökkenteni a sugárzó veszteséget, de azért csodák nincsenek, a mi éghajlatunkon még a HMV-hez is nagyon sok csőre van szükség téli időszakra.
Nagyban ez egy gyakorlati elrendezés, mert nem lehet elég nagy tányért egyben forgatni de rendkívül gyenge hatékonysággal használja a tükröket, mert egy jelentős része sokat oldalt, vagy éppen háttal van a napnak.
Kicsiben ezért jobb a parabola, illetve a legköltséghatékonyabb a parabola vályú, ahol csak az évszakos mozgatást kell megoldani egytengelyes mechanikával.
Elvileg elég egy processzoros és elektronikai egység. Minden tükörnek kiszámolhatja a szükséges állást. Léptető motorból viszont sok kell. Minden mérlegelés kérdése. Ki mit tud, akar megvalósítani.
"Nem, az összes egy rúddal nem megy, mert mindegyiknek más a szöge a középponti fekete kockához. Tehát sok kis mozgató kell(ene). "
Meg lehet szerintem oldani mechanikailag többféleképpen is. Mondok egy ilyet gondolat ébresztőnek. Ha pl. a talaj közelébe tennénk a tükröket egymás közelébe egy minden irányba elmozdítható gömbcsuklóhoz rögzítve. Szerintem be lehet úgy állítani őket, hogy minden tükör közepébe teszünk egy kis görgőt. Minden görgőn átfutna egy zsinór. A zsinórok egyik vége egy a tükrök fölötti rácshoz lenne rögzítve. A rács rácspontjai a tükrök közepének felelne meg. Minden tükörhöz tartozó egyik zsinór a megfelelő rácsponthoz lenne rögzítve. A zsinórok másik vége a fókusz közepébe azaz a hőelnyelő napkollektorhoz lenne rögzítve. Csak egyetlen dolgot a rácsot kéne mozgatni a napnak megfelelően egy napkövető elektronikával, programmal. A nap sugarai pontosan párhuzamosan futnának a zsinórokkal. Lehet esetleg tovább gondolni, hogy jobb legyen.
A fűtő üveg nem új találmány, maga a technológia már hosszú évek óta rendelkezésünkre áll. Itthon a Rákosy Glass által kifejlesztett HELIO Heating fűtő üveg már megjelenésekor felkeltette a szakma figyelmét, 2013-ban Construma Nagydíjat nyert, 2018-ban pedig bekerült a TOP10 Legérdekesebb Magyar Innováció közé. Pár évnek mégis el kellett telnie ahhoz, hogy megismerjük a benne rejlő valódi potenciált.
Kezdjük az elején: hogyan fűt a fűtő üveg?
A HELIO Heating fűtő üveg fűtő rétege egy láthatatlan, nanotechnológiával felvitt fémvezető bevonat, amely elektromos áram hatására hőt termel. Ez a bevonat minden esetben a belső térhez legközelebbi, laminált üvegréteg belsejében kap helyet. Fűtése infrasugárzás jellegű, kiemelkedően jó élettani hatásokkal bír, és a komfortérzetet alacsonyabb léghőmérsékleten is biztosítja, ami azt jelenti, hogy 18-19 °C-on olyan hőérzetet nyújt, mint hagyományos fűtéseknél a 22–24 °C.
Azért a 30°C -os víz is alkalmas, ha a külső hőmérséklet nálunk +1 - (+2)°C, akkor a fűtési rendszer elmegy 23-31°C -os előremenővel, amiből a padlóé is le van osztva. Most ugyan 42°C -al megyünk, dehát egyszer van Karácsony.
Szerintem azt kell hogy beadni a készüléknek, programnak, bármi az aktuális időt és GPS pozíciót. Ki kell adjon két szöget. Az egyik a vizszinteshez képest a mási az észak déli irányhoz képest. Talán ez elég?
Napra fordulásra a vezérléses jó szerintem. Tehát ami tudja számolni a föld állásából, az időből, hogy miképpen kell álljon. Ott nincs mese az mindig a nap felé áll, ha süt ha nem.
Több külön tükörlapra gondoltam. Azt el lehet helyezni a földön falon, kerítésen. Egy közös felületre tükröznének. Nem lenne túl forró, a vízhűtés miatt, így szerintem nem sugározna sokat el. Üveg mögé lehetne tenni a fekete felületet. Mint a napkollektor. Csak sokkal nagyobb lenne a teljesítménye. Koncentráltan menne rá a fény. Jól kell hűteni a keringő vízzel, hogy ne forrjon fel. Nem hőerőművet kéne építeni ahol a nagyon magas hőmérséklet az előny.
A nap tükrözésnek egy nagy előnye lenne szerintem a sok hátránya mellett a hatásfok. Nagy hatásfokkal lehetne fűteni de emiatt relatíve kisebb felülettel. A napelemnek kicsi a hatáskoka. Napelemmel szerintem nem lehet fűteni a házat, mert marha sok kell.
A tükör befakul egy-két év alatt, hetente elkoszolódik, szórja a fényt, a mi éghajlatunkon túl kevés a felhőtlen égbolt, hidegben túl nagy a hőveszteség a kazánon. A napelem borús időben, szórt fényben is termel, még ha cekaszt akasztasz rá és fűtöd a vizet az is hatékonyabb.
Tegyél ki próbára egy tükröt az udvarra, kitéve az időjárásnak és nézd meg néha hogyan tükröz!
Ha meg lehetne olcsón és eléggé jól mechanikailag csinálni akkor vizes puffertartályba gyüjteni az energiát. Áthidalni a nem napsütéses napokat. Ezek csak ilyen játékok a gondolatokkal.