Aurora11: "Miért az Új Fizika gravitációs töltéses törvénye helyesen írja le a bolygók mozgását? Visszaadja a bolygó dinamikáját a Kepler-törvényeket?"
Egy biztos, az Új Fizika nem adja vissza az egzakt Kepler-törvényeket. A Kepler-állandó R^3/T^2 ezreléknyi nagy eltéréseiröl számol be, részben a bolygók különbözö izotópösszetétele miatt: Belül vannak a Fe/Ni bolygók (nagy tömeghiányal), kivül a jég-/gázbolgók (kis tömeghiányal). A gázbolygók másként mozognak mint az Fi/Ni bolygók.
"A Newton által felimert gravitációs töltés nélküli gravutációs törvényben ilyen problémák fel sem merültek és a tapasztalattal összeegyeztethető mozgást jósolt.Csak a Merkúr perihéliummozgásának egy részét nem adta vissza,amit viszont az általános relativitáselmélet adott vissza."
Ez mese! Elöször: A bolygók Kepler-állandói 1.5 ezreléknyi eltérést mutatnak (az Uránusz és a Mars között.)
Másodszor: A Merkúr perihélium rotációját meg a gravitomágneses erö okozza. (Hasonlóan mint a Lorentz-erö az elektromos töltéseknél.) Nincs szükség az áltrelre!
Miért az Új Fizika gravitációs töltéses törvénye helyesen írja le a bolygók mozgását?Visszaadja a bolygó dinamikáját a Kepler-törvényeket?A súlytalanság nem létező fogalmát,hogyan egyezteted össze a tényekkel?És a gázbolygók másképp mozognak,mint egy ugyanolyan tömegő Föld típusú bolygó mozogna,mert más a gázbolygók anyagának összetétele?A Newton által felimert gravitációs töltés nélküli gravutációs törvényben ilyen problémák fel sem merültek és a tapasztalattal összeegyeztethető mozgást jósolt.Csak a Merkúr perihéliummozgásának egy részét nem adta vissza,amit viszont az általános relativitáselmélet adott vissza.
Einstein nem is tudta megmondani honnan is származik a 'tömeg', a testek súlyos és nyugvó tehetetlen tömege, és nem is gondolt arra, hogy különbség van a testek e két tömege között.
Einstein elött már Poincaré sejtette, hogy a testek tömege meghatározásánál az E=mc^2 reláció egy szerepet játszik, de a testek melyik tömegénél és hogyan, azt Poincaré sem tudta.
Einstein meg együgyüen a testek tömegét az E = mc^2-böl akarta levezetni, ami egy tragikus tudományos mellélépés volt.
Nevem Teve, a 'Cáfoljuk a relativitásemléletet'-ben:
"Nagyon egyszerű kérdésem van: Most, hogy képesek vagyunk ilyen szép és világos táblázatokat szerkeszteni, amiből bárminek a bármihez képesti sebessége leolvasható, van-e még bármilyen nyitott kérdés vagy vitatott pont?
Például: K: Igaz-e, hogy a specrel szerint egy test sebessége bármelyik megfigyelő szerint ugyanannyi. V: Nem igaz.
K: Igaz-e, hogy a specrel szerint két test sebességének különsége bármelyik megfigyelő szerint ugyananni? V: Nem igaz.
K: Igaz-e, hogy a specrel szerint a fény sebessége bármelyik megfigyelő szerint ugyanannyi? V: Igaz."
varhun: "Einstein is csak hitt Mileva elméletében."
Teljesen mindegy hogy ki csinálta, Albert Einstein 'Zur Elektrodyamik bewegter Körper' Ann. Physik 891 (1905) cikkében több alapvetö (fizikai és matematikai) hiba van, amit sokan már Eistein idejében észre is vettek. Az ilyen levezetés eleve már magában hordja azt, hogy a specrel a fizikába egy haszálhatatlan elmélet a mozgó töltések leírására az elektromágneses mezöben. Sem a Lorentz trafót nem tudta Einstein a levezetésével definiálni (a levezetése csak v = 0-ra érvényes), sem a tömeg jelentöségét nem törekedett megmagyarázni.
A tömeget BECSEMPÉSZTE a cikke 10. részlegébe, a 'Dynamik des (langsam bescheunigten) Elektrons'. Einstein átvette Newton felfogását, hogy az elektron helyét és sebességet pontosan meg lehet állapítani és Newton második törvényét: tömeg x gyorsulás = erö. Aztán 'nyugalomban álló rendszerröl' beszél Einstein, az elektronra ható erö összevetésénél, (ami maga már elletmond a specrelnek) és két nagyságú tömeget kap ki, a longitudinális és a transverzális tömeget a mozgó elektronra. A mi (az Új Fizika) mostani értelmezéssünkben Einstein észrevette, hogy kétféle 'mozgó' tehetetlen tömeg létezík, de az elektron nyugalomban létezö tömegénél egy árva szót sem szól, hogy ez honnan ered! Még arról sem szól Einstein, hogy miért egyezik meg (ha megegyezik) az elektron súlyos és nyugvó tehetetlen tömege.
Egy szó elég: Einstein 'Mozgó testek elektrodinamikájából' ki van csapva a gravitáció!
Mert akik csak "hisznek" benne, azok nem is érthetik. A relativitás niylván nem hit kérdése, vagy megérted, és akkor elfogadod, vagy nem érted, és akkor hiszel benne vagy cáfolod :)
Arilou: "Miért van az, hogy akik könyveket meg cikkeket írnak a relativitáselmélet cáfolatáról, azokról mindig kiderül, hogy alapvetően meg se értették"
Miért van az, hogy akik hisznek a relativitáselméletben, azokról kiderül, hogy nem értik!
"Lehet ugyanis, hogy jelenleg az Andromeda csillagrendszer tőlünk távolodó széléről figyelve, Olvasóm éppen a fény terjedési sebességének a többszörösével halad, és kis szerencsével így is meg fogja érni a 70. életévét."
Miért van az, hogy akik könyveket meg cikkeket írnak a relativitáselmélet cáfolatáról, azokról mindig kiderül, hogy alapvetően meg se értették.
Hogy lehet cáfolni valamit, amit az ember nem ért?
a relatív tömeghiány delta() innen tehát kiszámítható.
De a tehetetlen tömeget ki lehet így is fejezni,
m(A-izotóp;i) = A (m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(kötés)/c^2,
az (e,p) elektronneutrínók M számával és a magot képzö (P,e,p) részecskék kötési energiájával. Az M-et és a kötési energiát meg egy variációs elv segítségével ki lehet modellezni.
Arilou: "Ha a különböző minőségű anyagokra másképp hat a gravitáció, akkor azok más pályákon is kell mozogjanak egy keringő űrhajóban, nem? És ez jól megfigyelhető lenne sok ezer kilóméteren át. "
Elöször is egy kis kijavítás: Nem a gravitáció hat másképp, hanem a testek súlyos és nyugvó tehetetlen tömege különbözik
m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test))
és a különbség függ az izotópösszetételtöl, ami megjelen a nehézségi gyorsulásban
Neked csak az a zuhanás, ami egyenes vonalú függőleges?
Ha a különböző minőségű anyagokra másképp hat a gravitáció, akkor azok más pályákon is kell mozogjanak egy keringő űrhajóban, nem? És ez jól megfigyelhető lenne sok ezer kilóméteren át. Ha mégsem, akkor azt mivel magyarázod?
De ezzel visszatudod adni olyan elektordinamikai jelenségeket,mint a Faraaday-törvény,Biot-Savart törvény,Coulomb-törvény,stb.A kvantált töltések léte nem sérti a kontinuitási törvényt?
Mert nem 'szönyeg alá söprö' kisérleti eredmények interpretálásából és mulaszások ignorálásából, meg dogmákból kell kiindulni, hanem az invariáns gravitációs töltések g(k) = {+ g m(k), - g m(k)} létezéséböl, ahol az m(P), m(e) az elemi tömegek és az egyetemes gravitációs álladó G(grav.) = g^2/4pi.
Bign: "Két eset lehetséges. (a) a gravitáció úgy működik ahogy "megállapítottad" és kíséllettel kimutattad, Ebben az esetben bárhol, bármikor kimutatható lenne, mivel a kölcsönhatás úgy működne."
Csak egy eset lehetséges: Mindenhol és mindenki által ellenörizhetöen a gravitáció úgy müködik, mint ahogy én kimutattam!
Aurora11: "Az F(e.m.) törvényeinél a Maxwell-egyenleteket használja,ugyanakkor nem tartja igaznak az E=mc2 összefüggést.Meg a határozatlansági összefüggést.Pedig az elektrodinamikábó hoszták a speciális relativitáselméletet,és a fotonokra vonatkozó kvantummechanikát is."
B@szták az elektrodinamikából hozni a sepcrelt és a fotonoka, azokat hülye feltevések alapján hozták.
Az lett volna a helyes, ha beépítették volna a kvantált töltéseket Maxwell elektrodinamikájába.