ha nem is olyan pontosan a helyzet, ahogy az "alternatívok" leírják,
de határozottan politikai volt a célkítűzése, vagyis azzá fejlődött,
arra lett felhasználva, és ezt többször le ís írták, sőt még gúnyolódtak is, ócsárolták a magyarokat is és a feltételezett rokonaikat is.
a finnugor elméletnek egyetlen célja volt, amire felhasználták
a magyar tradíciók és hagyományok és múlt teljes megváltoztatása,
nem véletlen, hogy a szabadságharc bukása után vált általánossá, elterjedté.
a lényege a hun hagyományok, leszármazás tudatának megsemmisítése volt,
se több, se kevesebb.
csak el kell olvasni Hunfalvy (és volt Hunsdorfer, ez volt a neve, mielőtt magyarosította, egyébként már maga a magyarosított neve is egy provokáció, ahogy a finnugor elméletnek a neve is) és követőinek írományit.
ezért söpörtek félre minden történelmi adatot, régészeti leletet, mindent:
mind hamis - mondták, nem igaz.
az már más kérdés, amire már utaltam, hogy a hunokkal való rokonságot a finnugor elmélet nem cáfolja, hiába próbálták úgy beállítani, csak az a történelem, amit belőlre kreáltak nyelvészeti alapon.
de nem olyan vészes a helyzet ma már, egyszerű a feloldása ennek a látszólagos ellentmondásnak, pont az amiről itt bagraturral az imént beszélgettünk: a hunok is ugorok voltak, ez a lényeg, és minden a helyére kerül, és mindenki megnyugodhat pro és kontra.
"Nekem ez a legfőbb problémám Athila Scundus elméletével is (most megszólítva őt is, ha megtisztel figyelmével) amelyben logikus szálakkal kapcsol össze dolgokat - ám úgy érzem, hogy az etnogenezis nem jelentheti egy recens népesség hangsúlyos(-nak tekintett) genetikai állományának időbeli visszafejtését. Azaz nem egyértelmű számomra, hogy akik a mai magyarok ősei voltak pl. anyai ágon mondjuk 50 ezer évvel ezelőtt, azok valamiféle "ősmagyarok" lennének, és automatikusan helyet kéne szorítani nekik a magyar "őstörténetben" (őstörténet szó szigorúan idézőjelek közé)
"
bizonyos esetekben lehet történelmet írna az ősgenetikai adatokból, bizonyos esetekben nem, vmikor lehet génjellemzőt népességhez kötni, vmikor nem,
jelen esetben, amit felvázoltam, igen, mert azon haplocsoport, az U5, amiről szó vann finnugor eredetűnek sorolható be, tehát feltételezhető, hogy az őseik is finnugorok voltak, uráliak, illetve az a nép, akikből ők kialakultak. őket neveztem én ősuráliaknak. tehát őket lehet tekinteni adott esetben amolyan "ősmagyaroknak".
az meg, hogy helyet kell-e szorítani az őstörténetben?
szerintem igen, ugyanis adott esetben vki érdekelhet, hogy az ősei több ezer, akár 50000 v. 100000 évvel ezelőtt hol éltek, honnan származnak,
és erre csak a régészet szolgáltatott eddig szórványos, nehezen besorolható adatokat, mígnem az ősgenetika tudományának kifejlődésével döntő adatok kerülhetnek a történészek kezébe. természetesen minnél messzebb megyünk az időben annál nehezebb a helyes következtetések levonása,
de először persze a konkrét történelmi időket kell jobban tisztázni (pár ezer, ill. száz év), hogy például történelemtudomány esetleges vitatott kérdéseit el lehessen dönteni, illetve pontosítani az adatok segítségével az adott népek őstörténetét,
összerakni a mozaikokat,
és nem mellékesen ezeket összegezve pontosítani az egész emberiség történelmét is.
Semmi Habsburg ármány, semmi Trefort-idézet, még csak Hunsdorfer sincs, csak Hunfalvy, ugyanis ő magyar érzelmű volt mindvégig, ezt forrásokkal is alá lehet támasztani (ellentétben a magyarellenességéről szóló legendákkal, pl. hogy rovásfeliratot égetett, ezek 20. sz-i rágalmak).
Budenz egyébként az akadémiai székfoglalóját a török-magyar nyelvazonosság bizonyításáról írta, ő is később nyergelt át a finnugor vonalra. A magyar nyelv ilyentén való beazonosításában hittek, és abban, amiben mindenki más, korabeli kritikusaik is, hogy a nyelvtörténet=néptörténet.
-----------------
Az Árpádi magyar honfoglalásra vonatkozó vélelmeket az 1870-80-as években megszületett "modern finnugor nyelvhasonlítás és magyar nyelvtudomány első művelői dolgozták ki, e polgári tudománynak javarészt német és zsidó származású tudósai, akik a rendi-nemesi elfogultságok nélkül tudták e tudományos kérdéseket bogozni".3Minden elismerésem e rendkívül nagy igyekezettel, bár csak közepes tudással, gyengécske intelligenciával, igen kevés intuícióval, néha talán valóban elfogultság nélkül, Vámbéryban feltehetően őszinte magyar érzelemmel,4 Budenz esetében viszont kirívó magyargyűlölettel,5Hunfalvynál IQ-val mérhető butasággal tevékenykedő német és zsidó tudósoké. Eljárt felettük a történeti idő! Hol van már a rendi-nemesi világ? Hol van a rendinemesi elfogultság, amelynek történelemszemlélete ellen a kiegyezés és a millennium között - német-zsidó háttérrel és alapállásból (?) - Budenzéknak és Hunfalvyéknak talán buzgón harcolniuk kellett? Azt is meg kell már egyszer kérdezni: milyen szemléletért harcoltak ezek a férfiúk? Hiszen az Árpádi honfoglalás millenniumi ideája a nemesi bandériumokkal, zsinóros dolmányokkal, a két utolsó királykoronázás vérmezei dombjával (miközben a király után lovagló pénzügyminiszter a nép közé arany és ezüst pénzt szór6) minden porcikájában a rendi-nemesi világrendet tükrözi. Vélhetné azt bárki is, hogy Budenz és Hunfalvy valamilyen forradalmian új ideákért harcoltak, mint mondjuk korábban Petőfi Sándor, vagy utánuk Ady Endre? Csak nehogy már igaza legyen
A mai helyzet meg egészen különösre fordult. Azoknak az utódai, akik a millennium előtti évtizedekben az Árpádi magyar honfoglalás elméletét kidolgozták és dicsőségét zengték, nos, azoknak a lelki utódai, követői és szellemi örökösei manapság, a millecentenárium táján és után, kígyót-békát kiabálnak az Árpádi honfoglalásra, az Árpád-tiszteletben kicsúcsosodó magyar szemléletre, az Árpád-sávra, a Géza fejedelem idejéig a hadi és vezéri zászlón látható turulra, Pusztaszerre. Általában az általuk most magyar nacionalizmusnak nevezett saját teóriájukra és heroikus körképére. Nevezzük ezt a hajdan dicsőített, manapság csak csepült teóriát az alábbiakban a rendíthetetlen türkmagyar ideológiának.Makkay, Hogyan lettek a blakokból románok, 2006, 7-9. old.Üdv Sáfár István
Semmi Habsburg ármány, semmi Trefort-idézet, még csak Hunsdorfer sincs, csak Hunfalvy, ugyanis ő magyar érzelmű volt mindvégig, ezt forrásokkal is alá lehet támasztani (ellentétben a magyarellenességéről szóló legendákkal, pl. hogy rovásfeliratot égetett, ezek 20. sz-i rágalmak).
Budenz egyébként az akadémiai székfoglalóját a török-magyar nyelvazonosság bizonyításáról írta, ő is később nyergelt át a finnugor vonalra. A magyar nyelv ilyentén való beazonosításában hittek, és abban, amiben mindenki más, korabeli kritikusaik is, hogy a nyelvtörténet=néptörténet.
----------------
Finoman szólva kételkedem ebben az állításban.
Makkay János jónéhány könyvében ír a Hunfalvy témáról sőt a magyar érzelműsége is erősen kétségbe vonható. A források is másról szólnak és az sem mellékes, hogy mint többször előfordult, hogy olyan emberek állítottak valamit nyelvünkkel kapcsolatosan akik nemhogy nyelvészek nem voltak, hanem nem is beszélték nyelvünket.
"Az Árpádi magyar honfoglalásra vonatkozó vélelmeket az 1870-80-as években megszületett "modern finnugor nyelvhasonlítás és magyar nyelvtudomány első művelői dolgozták ki, e polgári tudománynak javarészt német és zsidó származású tudósai, akik a rendi-nemesi elfogultságok nélkül tudták e tudományos kérdéseket bogozni".3Minden elismerésem e rendkívül nagy igyekezettel, bár csak közepes tudással, gyengécske intelligenciával, igen kevés intuícióval, néha talán valóban elfogultság nélkül, Vámbéryban feltehetően őszinte magyar érzelemmel,4 Budenz esetében viszont kirívó magyargyűlölettel,5
Hunfalvynál IQ-val mérhető butasággal tevékenykedő német és zsidó tudósoké. Eljárt felettük a történeti idő! Hol van már a rendi-nemesi világ? Hol van a rendinemesi elfogultság, amelynek történelemszemlélete ellen a kiegyezés és a millennium között - német-zsidó háttérrel és alapállásból (?) - Budenzéknak és Hunfalvyéknak talán buzgón harcolniuk kellett? Azt is meg kell már egyszer kérdezni: milyen szemléletért harcoltak ezek a férfiúk? Hiszen az Árpádi honfoglalás millenniumi ideája a nemesi bandériumokkal, zsinóros dolmányokkal, a két utolsó királykoronázás vérmezei dombjával (miközben a király után lovagló pénzügyminiszter a nép közé arany és ezüst pénzt szór6) minden porcikájában a rendi-nemesi világrendet tükrözi. Vélhetné azt bárki is, hogy Budenz és Hunfalvy valamilyen forradalmian új ideákért harcoltak, mint mondjuk korábban Petőfi Sándor, vagy utánuk Ady Endre? Csak nehogy már igaza legyen
Domokos Péternek! Jómagam keresve sem találtam volna ezen elfogulatlan tudósokra jobb meghatározást, mint a pesti evangélikus gimnázium értesítőiből (ahová Petőfi is járt) Borzsák István által 'kimentett' mondatot: a birodalmi diadalkocsi elé hámba fogott tudomány. Nos, ezt a k.u.k. császári kocsit húztak-vonták Hunfalvyék, sőt a legtöbbször csak faroltatták.
A mai helyzet meg egészen különösre fordult. Azoknak az utódai, akik a millennium előtti évtizedekben az Árpádi magyar honfoglalás elméletét kidolgozták és dicsőségét zengték, nos, azoknak a lelki utódai, követői és szellemi örökösei manapság, a millecentenárium táján és után, kígyót-békát kiabálnak az Árpádi honfoglalásra, az Árpád-tiszteletben kicsúcsosodó magyar szemléletre, az Árpád-sávra, a Géza fejedelem idejéig a hadi és vezéri zászlón látható turulra, Pusztaszerre. Általában az általuk most magyar nacionalizmusnak nevezett saját teóriájukra és heroikus körképére. Nevezzük ezt a hajdan dicsőített, manapság csak csepült teóriát az alábbiakban a rendíthetetlen türkmagyar ideológiának."Makkay, Hogyan lettek a blakokból románok, 2006, 7-9. old.
"Hunfalvy Pál (Nagyszalók, Szepes megye, 1810. március 12 - Budapest, 1891. november 30) filozófiai., jogi és teológiai "tanulmányait Késmárkon és Miskolczon végezte. 1838. ügyvéd lett, 1842. jogtudományi tanár a késmárki kollégiumnál, ... Finnugor és török nyelvészettel [1840 után] 1853 óta foglalkozott tüzetesen."23 Tehát nagyjából onnantól, hogy a halálos beteg Reguly Antal hatalmas tudásán és óriási jegyzetanyagán elkezdett élősköd-ni. Bizonyára igaz, hogy "roppant energiával ... teremtette meg a tudományos magyar fínnugrisztikát", de közben hosszú időre megfertőzte a honfoglalás és az Árpád-kor történeti kutatását. Például a székely áttelepítés kényszerötletével, hun rögeszméivel. Mellesleg: 'menet közben ... valósággal kiütötte a tudományos életből az öreg Kállayt, ... úgyszólván beleült Reguly hagyatékába - még ennek életében, s nyomban a halálát követő évben saját megfejtéseként tartotta akadémiai székfoglalóját „egy vogul mondáról" . A legkevesebb, amit elhihetünk: a fölöttébb gyanús Toldynál egyenesebb jellemü sikeres finnugrász, de egyben bábfigura Toldy kezében, és gyatra történész.25"
Hunfalva 1910-ben kisközség volt Szepes vármegye késmárkijárásában. Német neve hajdan Hundsdorfvolt, amiből Hunsdorf lett, mai neve Huncovce. A Hunfalvy család eredeti nevét nem ismerem, mivel a HunsdorferIHundsdorfer már felvett - németesí-tett, azaz cipszeresített26 - név volt, amit az 1848-1949-ben képviselőséget viselt Pál (10 évvel fiatalabb öccsével, Jánossal együtt) még 1842-ben először Hunfalvira, majd Hunfalvyra magyarosított (bizonyára azon nemesi-rendi állapothoz való hasonulás reményében, amely nemesi-rendi történelemfelfogás ellen majd olyan hevesen harcolni fog). Hogy a Nagyszalókon született testvérpár miért vonzódott Hunfalvához, és például nem egy nagyon jól hangzó Szalóky nevet vett fel, azt nem értem.27"Idézett mű, 19-20. old
de ez vonatkozik az európai hunokra és az avarokra is,
ezen leleteknél is ellentmondásosak a vizsgálatok, legalábbis amiket én olvastam,
még azokban is amit idéztél, pl. egyik esetben europid, a másik esetben mongol pásztorokohoz álltak közel a regi leletek.
pl. avarokra is egyszer 6-8 % mongoloid, mongolidot írnak, máskor meg 40%-ot.
szóval ezt egyelőre nem igen lehet megállapítani, legalábbis én még nem tudtam.
itt is kéne egy teljesen átfogó elemzés.
ill. egy javítás:
"Még az ázsiai hunok (a hiung-nuk, hsziung-nuk) területein is feltűnő az europidok túlsúlya. Rengeteget cikkezett a világsajtó például a hszin-csiangi múmiákról is, amelyek egyértelműen és határozottan europid jellegűek.
"
őket pl. nem tartják a hunok közé tartozónak amennyire én tudom.
ez is rendben, érteni vélem, hogy mit akarsz mondani, bíztatlak folytasd a kutakodást.
néha elég személyesre sikerült egy-egy hsz, ellened is, úgyhogy maximálisan megértem az ellenérzéseidet is amiket leírtál, nem is kell eltűrni a sértegetést. írtam is, hogy ne ily módon vitatkozzunk itt.
de már az admin is szólt, úgyhogy szerintem rendben leszünk.
több vizsgálatban meg is fogalmazták az álláspontot:
"the presence of N1c and N1b in modern Siberian and Asian populations is considered to reflect an ancient substratum, speaking Uralic, Finno-Ugrian languages."
És ebből a sorozatból pedig épp az derül ki, hogy akit nem fordítanak le magyarra közülük az NINCS rajta a hazai téképeken. "
ezzel egyetértek, nem igen vannak átültetve az eredmények magyarra,
bár nagy részük még elég új: 2005, 6,7,8 stb. talán majd kicsit később.
"
Szerintem a "finnugoizmus" nyelvészeti elmélet, és alapvetően nem alkalmas őstörténeti koncepció kidolgozására. És tudtommal a hazai nyelvtudomány is eljutott már ide.
"ill. a finnugorizmust alapjaiban döntik meg,
amely így saját maga által semmisíti meg önmagát (a belőle fakadóan kidolgozott őstörténet koncepció szempontjából beszélek, amiért az egészet létrehozták anno),"
Mivel annak idején már nekem is úgy tanították a gimnáziumban, hogy a finnugor elmélet egy nyelvrokonsági elmélet, abból amit elmondtál, épp nem megdőlni, hanem "kiterjesztődni" látszik - a hunokból is "finnugorok" lesznek végül. "
itt tapitottál rá a lényegre,
hogy most már lehet hogy leírják hogy egy nyelvészeti elmélet, de
ettől még a régebben a belőle kidolgozott őstörténetet veszik alapul, ebben
nincs változás
és régebben a finnugor elméletet állították szembe a magyarok hun leszármazás hagyományával, arra alapozva választották el a magyar őstörténetet és vitték új irányba.
a finnugor elmélettel semmi más problémája nincs csak ez, és emiatt is volt támadások célpontja, arra alapozva iktatták ki az összes történeti forrást a történelmi vizsgálatokból és állították be hibásnak, tévesnek őket. ez történettudományilag példátlan eset.
pl. Hunfalvy nyelvésznek mi köze van ahhoz, hogy a magyarok a krónikai adatok, miylen hun elemeket, szálakat tartalmaznak, már pedig ők erről is írtak, és ezt is beépítették a finnugor elméletükbe, történészek módjára.
a hunokat meg a török irányba próbálták tolni, minden alap nélkül. bár már ez is megdőlt, már ismeretlen nyelvűnek kezelik őket, akárcsak az avarokat.
a megdőlést én is abból a szempontból értem, amit itt is levezettem,
az őstörténeti koncepciója dőlt meg, a nyelvészeti az állhat (bár adott esetben bizonyos részeit felül kell vizsgálni, mert sok jövevénynek mondott szó (török, alán), nem az ill. az irány fordított is lehet).
"a hunokból is "finnugorok" lesznek végül." - ez így igaz, ez a lényeg röviden leírva,
őket nevezem szóhasználatomban hunugoroknak, hungároknak, ők a magyarok elődei. és ez a nevük is, nem pedig onogur.
ellentmondásosak a hsziungnu antropológiai adatok,
olvastam ilyet is, olyat is,
úgyhogy azért én nem igen szoktam erről nyilatkozni, egyelőre, amíg nem tisztázódik a pontos helyzet, legútóbb például egy olyan tanulmányt néztem, amelyben erős mongolid volt majdnem az összes eredmény.
ellentmondásosak a hsziungnu antropológiai adatok,
olvastam ilyet is, olyat is,
úgyhogy azért én nem igen szoktam erről nyilatkozni, egyelőre, amíg nem tisztázódik a pontos helyzet, legútóbb például egy olyan tanulmányt néztem, amelyben erős mongolid volt majdnem az összes eredmény.
Ezek a genetikai vizsgálatok nézetem szerint inkább az "atavisztikus" jellegzetességek leírására alkalmasak, a "történelmi" (írott forrásokkal jellemezhető) korszakokra kevésbé lehet őket alkalmazni, azokra inkább a hagyományos biológiai antropológiai az irányadó. A humánbiológiának mindenesetre lendületesen fejlődő új ágazata ez.
Hogy Bónánál maradjunk, nemrég idéztem erről: „Mai ismereteink szerint alig valószínű, hogy a hunok között 20-25 százaléknál nagyobb lett volna a mongoloid típusok száma, bár e kérdésben a hitelesen feltárt sírokból előkerülő mongoloid koponyák százalékos vizsgálata fogja kimondani a döntő szót. Az Altáj és Észak-Mongólia közt fekvő Tuvában kiásott sok száz sírban a Kr. u. I. évezred első felében még olyan frappáns az europid típusok túlsúlya, hogy a hun mozgalommal nagy tömegű mongoloid nehezen juthatott volna Európába. Éppen csak annyi, hogy szokatlanságával meghökkentse az európaiakat. Nagyon valószínű tehát, hogy Jordanes Attila-jellemzésének az a része, amelyben a nagykirály külső megjelenését írja le (termete kicsiny, melle széles, feje nagy, szemei aprók, szakálla ritka és őszes, orra tömpén nyomott, arcszíne rút) nem egyéb, mint a száz évvel későbbi írói fantázia terméke.” (A hunok és nagykirályaik; Corvina, Bp., 1993, 28–31.)
Ugyanez Ammianus Marcellinus hunokról adott jellemzéseiről is elmondható. Róla meg is állapítja Bóna, hogy valószínűleg soha életében nem látott hun embert.
Bakay Kornél régész: „Attilát és általában a hunokat gyakran mongoloidnak ábrázolták, holott mind az ázsiai, mind az európai hunokzöme europid típusú volt, sőt europidok voltak a szkíták is, az avarok nagyobb része is, s a magyarok is persze.” („Hallotad-e hírét Atilla kerálnak, Isten ostorának?”; in: KAPU XII, 2003, 44.)
Lipták Pál antropológus mérései szerint a Szekszárdról, Mohácsról, Gyöngyösapátiról, Szirmabesenyőről származó hun kori, IV–V. századi koponyák egyike sem mutat mongoloid beütést (Germanische Skelettreste von Hács-Béndepuszta aus dem 5. Jh. U. Z.; in: ActaArch. Hung. XIII, 1961, 231–46.)
Még az ázsiai hunok (a hiung-nuk, hsziung-nuk) területein is feltűnő az europidok túlsúlya. Rengeteget cikkezett a világsajtó például a hszin-csiangi múmiákról is, amelyek egyértelműen és határozottan europid jellegűek.
Pjotr Szavvics Mihno (1867–1937) pedig Troickoszavszk közelében, Transzbajkáliában talált egy domborművet, melyen a lovas arccsontjai kiugróak, szakálla erőteljes, s a férfi jellegzetesen europid alkatú.
Obrusánszky Borbála a mongóliai hun ásatásokról (Klió XIV. évf., 2005/1):
Az elmúlt egy évtized a mongol régészet történetében a hun kutatások korszaka volt, ezért nem csoda, hogy az elmúlt néhány év tudományos publikációi között legnagyobb számban ezt a témát találjuk. A munka fontosságát hangsúlyozandó, a szerző, Z. Batszajhan már könyve elején megemlíti, hogy a hun kutatás Mongóliában mára önálló tudományággá vált, eddig csak Mongólia területén kb. 5000 hun sírt azonosítottak, és ebből négyszázat kiástak, és 170-ről készült tudományos jellegű publikáció …Batszajhan, a Mongol Állami Egyetem régészprofesszora aktívan bekapcsolódott a régészeti munkába, az ország nyugati és keleti felén járta be a kutatandó terepet, és kollégáival feltárta a bronzkori, majd hunokhoz köthető sírokat.
A szerző a hunok története előtt tájékoztatást ad a mongol területen végbemenő, a Kr. e. III. évezredhez köthető népvándorlási hullámról, amikor is a mai Mongólia területének nyugati részére europid jellegű emberek érkeztek, míg a középső és a keleti részen mongoloid jellegű népesség élt továbbra is. A szerző a vizsgálódást az északi, burjátok lakta vidéken is folytatta, ahol a Bajkál-tó déli részén feltárt sírokat és az azokhoz kapcsolódó kutatási eredményeket is felhasználta könyvében. Nagyon alaposan feldolgozta a hunok történeti néprajzi adatait, összevetette azokat a sírokban talált tárgyakkal. Ezekből több megállapítást is tett, pl. a hunok között kutyakultusz terjedt el, valamint, hogy a hunok vallása jellegzetes animisztikus hitvilág volt.
A lovas nomád népcsoportokat állandó kritika éri amiatt, hogy nem voltak állandó városaik, hanem vándorló életmódot folytattak. Batszajhan ezért egyik részfejezetben bemutatja a hunok által hátrahagyott erődítmények feltárt nyomait, megjegyezve, hogy azok egy része kereskedelmi-kézműipari központ, más részük pedig áldozati hely lehetett. Ezzel cáfolja a kínai krónikák azon általánosítását, hogy a hunok állandóan, füvet és vizet követve vándoroltak. A szerző felteszi azt a kérdést is, hogy milyen volt a hun ember. A régészeti lelőhelyek adatai szerint kevert jellegű volt. Az ország középső részéből előkerült koponyák között számos europid-mongoloid kevert jelleg mutatkozik meg, tiszta mongoloid embertípus csak Mongólia keleti részén bukkant fel. Az Egin-golnál végzett ásatások viszont azt mutatják, hogy az ott kiásott hun emberek genetikailag közel állnak a jelenleg ott élő mongol pásztorokhoz. A kínai források a hunokat magas, csinos, bátor embereknek jellemezték, akiknek hosszú kezük s gyér szakálluk van.
A könyv egyik legfontosabb fejezete a hun kronológia elkészítése, amely arra ad választ, hogy hová tűnhettek el a hunok a Kr. u. I. századtól kezdve. A szerző szerint a Hun Birodalom kettészakadása után a kínaiakkal szomszédos déli-hunokról számos adat maradt fenn, egészen a Kr. u. III. századig, ismerjük az uralkodók neveit, és rövid történetük adatait. Az északi, Mongóliában élt hunok történetéről viszont alig tudunk meg információkat, azokról Kr. u. 93 után jóformán nincs adat. A szerző annak járt utána, hogy hová tűnhettek a hunok. A kínai szerzőkre hivatkozva nemrégen néhány francia kutató megállapította, hogy a hunok közül kb. százezer család a sztyeppe új uraihoz, a szien-pikhez csatlakozott, így nevük önállóan már nem gyakran fordul elő. A francia tudósok azt is megállapították – írja Batszajhan –, hogy a kínai források legutolsó, északi hunokra vonatkozó adata az V. századból való, amikor is a zsuan-zsuanok ellen harcoltak. Batszajhan az Egin-gol partján talált régészeti adatokra hivatkozva azt állítja, hogy a Mongóliában maradt hun töredékek legalább a III. századig folyamatosan ott éltek.
"a hszingnukat az egyik vizsgálatban a mansikkal hozzák rokonságba"
Idéztem korábban több antropológiai véleményt, miszerint a mongóliai hiung-nu térségben meglehetősen későn jelentkezett a mongoloid jelleg... A manysik ugyebár erősen mongolidok.
Elfogadják a finnugort mint nyelvészeti terminológiát, de csak a nyelvészek által ide sorolt populációk összességére használják ezt a szót, nyelvészeti tartalom nélkül
"A 10. századi minták mitokondriális DNS-alapú genetikai analízise
Pályázati munkánk első időszaka alatt a honfoglaló magyarság mtDNS-mintázatának leírásához 79 leletet vizsgáltunk meg. Először minden, a régészek által kiválasztott temetkezési helyről három leletet analizáltunk,
"
és egy egyszeri, külön helyszín:
"
A hartai temető
2002-ben a pályázat keretében feltárt, huszonegy egyén, főként nők maradványait rejtő klasszikus honfoglalás kori leletanyagú hartai temető vizsgálata
"Az általad U5-tel is jellemzett populáció egy része nyilván emilyen, a másik meg amolyan hatások alá került, nyilván bonyolult átfedésekkel és kölcsönhatásokkal leírható módon."
A germánoknál alapvetően szkíta (hettita), míg a szlávoknál sokkal inkább szarmata-"iráni" hatást vélek felfedezni...
hát figy, ez már átmegy az ősgenetikai módszertani vitatkozásba,
nem velem hanem a tudomány metodikájával vitatkozol.
amilyen következtetéseket én levontam az megfelel a módszertannak,
azok az adatok azt jelentik, amit én leírtam.
mutatok egyet akkor, ami ugyis kapcsolódik a konkrét Altaihoz ill. a magyar őstörténethez:
Y chromosome differences between southern and northern Altaians Genetika. 2007 May;43(5):675-87.
haplogroup K*, the second frequent haplogroup Q* represents paleo-Asiatic marker, probably associated with the Ket and Samoyedic contributions to the Altaic gene pool. The presence of lineages N2 and N3a can be explained as the contribution of Finno-Ugric tribes, assimilated by ancient Turks. The presence of haplogroups C3xM77, C3c, N*, and 03 reflects the contribution of Central Asian Mongoloid groups. These haplogroups, probably, mark the latest movements of Mongolian migrants from the territory of contemporary Tuva and Mongolia. The data of factor analysis, variance analysis, cluster analysis, and phylogenetic analysis point to substantial genetic differentiation of Northern and Southern Altaians. The differences between Northern and Southern Altaians in the haplogroup composition, as well as in the internal haplotype structure were demonstrated.
"magad idézted be, hogy az északi finnugorokra jellemző"
"Finnugorok"-ról legfeljebb idézőjelesen szoktam írni, szükségből, ill. az egyszerűség kedvéért.
"ősgenetikai kutatásokat össze szokás kapcsolni a történelmi / nyelvészeti adatokkal"
Mutass már nekem egy komoly populációgenetikai összegzést, ahol nyelvi alapon jellemeznek egy olyan népességet, amelynek a nyelvéről nincsenek forrásaink.
"szlávok nyelvtudomány állása szerint a Kr.u. 4-5 század körül alakultak ki Dél-Lengyelország környékén és terjedtek el észak és kelet felé, előttük a szóbanforgó területeken szlávok nem éltek"
Szögletes látásmódoddal nem vagy egyedül errefelé, ezért hát leírom: egy nyelv nem úgy alakul ki, hogy esőzések hatására egyszercsak előbukkan, és elkezd növekedni, mint a gomba, hanem folyamatos, sok-sok évszázados, de inkább évezredes viszonylatban, többoldalú kölcsönhatások eredményeként formálódik. Az általad U5-tel is jellemzett populáció egy része nyilván emilyen, a másik meg amolyan hatások alá került, nyilván bonyolult átfedésekkel és kölcsönhatásokkal leírható módon.
