Sziasztok! Most kezdtem neki az első P.G. Wodehouse könyvemnek, a "Gáz van, Jeeves"-t választottam, de csak úgy találomra. Nagyon tetszik! :) Van egyébként valamilyen sorrend, ami szerint haladni kéne a Wodehouse könyvek olvasásánál?
A szleng a nyelv leggyorsabban változó rétege, ezért ez avul el a leghamarabb. Bertie és cimborái Edward kori angol szlenget beszélnek, Wodehouse-osan megédesítve. Fő jellegzetessége az, hogy gyakran jönnek elő a gyereknyelvi gügyögés fordulatai; búcsúzáskor például azt mondják: „Pip-pip”, amit nálunk így lehetne visszaadni: Pá-pá. Nem lenne szerencsés.
De ugyanígy az sem szerencsés, ha a fordító az argóból, az alvilág nyelvéből, a bűnözők, a börtönök szlengjéből veszi kifejezészeit. Ez Wodehouse-tól teljesen idegen, nála még a bűnözők sem alpári, inkább kedvesen bumfordi nyelvet beszélnek (Mackós Slattery jó példa erre).
Van azért jó minta, a Folytassa, Jeeves magyar fordítása nagyjából azt igyekszik követni. A két világháború közötti magyar lektűrírók (Aszlányi Károly, Csathó Kálmán, Vaszary Gábor stb.) fiatalabb szereplőinek nyelvhasználata körülbelül azt az érzetet tudja kelteni, amit a mai angol anyanyelvű olvasóban kelt Wodehouse szövege. Korban eltérő ugyan, de archaikus jellegét tekintve eléggé ott van.
A 'fószer', a 'lezsíroz' nekem ebbe nem fér bele, az én fülemnek durva, oda nem illő nyelvi elem. Belefért viszont az ugyanolyan mai, de mégis kifogástalan 'molyol' vagy 'lenyúl'.
Ejha, csak most látom, milyen tartalmas eszmecsere bontakozott ki pár nap alatt, amíg nem néztem ide. És még most sem tudok rendesen bekapcsolódni, csak egy megjegyzés: a hirig nem kitalált szó, hanem létező, jiddis eredetű, és emlékezetem szerint agyabugyát, csihipuhit jelent.
A többiről is van mit mondanom (Mi az, hogy! Nagyon is!), de csak később tudok hozzálátni.
Rosszul emlékeztem, Göncz Árpád nem fordított Wodehouse könyvet, a Tökfilkók szövetségével kevertem. Viszont egy másik klasszikus írónk, Szerb Antal fordította a Rengeteg pénz-t.
Oké, hamarosan fordítom a következő Jeevest, majd még jobban figyelek. Göncz Árpád lehet, nem használná, ez önmagában csak azt jelzi, hogy másképp csinálná. mondjuk egy Göncz fordította Wodehouse-t én is elolvasnék!
Ez volt egyébként az első Wdoehouse fordításom, akkor talán annyira nem vagyok reménytelen eset :)
Egyébként tényleg szívesen veszem a kritikát, mert nincs olyan, hogy valaki ne lehetne még jobb.
Magam épp a Jill, a vakmerő fordítása kapcsán gondolkodtam azon, hogy értekezni kellene a t. topictársakkal - különös tekintettel a hangulatfestő nevek magyarításának problematikájára. Sajnos az a helyzet, hogy karácsony táján olvastam, akkor jobb dolgom is volt, mint netezni, most meg időm nincs, így elkopnak az emlékek. Lehet, h legközelebb jegyzetelnem kellene olvasás közben, mert nekem is akadtak gondolataim.
Persze úgy mégis más, hogy a fordító reagálni is tud, mint a lenti esetben.
Köszönöm a válaszod, az látni kell azonban, hogy 5-6 dolgot kiemeltem, ami nem tetszett, de ez persze elenyésző a teljes műhöz képest, amiben - mint írtam -tényleg (akárcsak korábban) bővelkedik a változatos nyelvi kifejezésekben és az akár kitalált szavakkal, magyarból vett idézetekkel, továbbá belesimul a korábbi kötetekbe (számomra akifogásolt idézeteket leszámítva!).
Szólhatnak érvek a használt kifejezések mellett, és is kivácsi vagyok a többiek véleményére a kifogásolt kifejezésekről!
Ok, akkor csak én nem ismertem az igeszakaszt. Azért így is nehéz mondat volt.
A fószerrel úgy tűnik igazad van, bár én szívesen kerülöm az ilyen veszélyes szavakat is: http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/92.html "A fószer és a csávó önmagukban nem pejoratívak, pozitív-negatív értelemben semlegesek, nyugodtan használhatjuk oket dícséroleg is: nagyon muvelt fószer, tök karakán csávó, ahogy pejoratív összefüggésben is: öntelt fószer, nagypofájú csávó. A következo példában húzzuk alá színessel a pejoratív, illetve a szleng szavakat, s figyeljük meg, hogy a ketto mennyire nem ugyanaz: ,,Nem turöm, hogy a lányom hozzámenjen egy istentagadó alakhoz!'' - kiabálta a lelkész, mikor megtudta, hogy a lánya hozzá akar menni egy ateista fószerhez."
Az ereszd el a hajam pár éve hallom és sokan nem ismerik a környezetemben.
A lényeg a lényeg-et ezek szerint direkt használtad, mert Berti gondolja, ő meg mondhat mindenféle baromságot? Végülis elfogadom... Az a bajom vele, hogy sokan komolyan gondolják és jópofának tartják, pedig értelmetlen.
Azt továbbra is képzavarnak tartom, ahogy lezsírozzátok az ebédet :-))), szerintem ez a kifejezés a "megkeni a markát"-ból származik, ami mégiscsak a korrupcióra utal. Már újabban azt is hallottam, hogy levajaz... Pedig abban is van koleszterin, akkor már inkább lerámáz...
A fényesít is börtönszleng lehet, szerintem sokan nem tudják mit jelent. Igazából egy jó kifejezés, csak túl újnak tartom.
Mindentől függetlenül, hogy kell a mai nyelv, "meg minden", igazad van, ámde, ha arra gondolok, ha Gönz Árpád állna neki ennek a kötetnek, vajon ő használta volna-e ezeket a kifejezéseket? Szerintem nem, és van egy tippem, hogy egy részüket ő sem ismeri...
Ami az igeszakaszt illeti, így hívják, nem tehetek róla. Mondjuk én hívő vagyok, és így nem ismeretlen a fogalom, de a Bibliából vett rövid passzusokra nem tudok más
nevet. Legfeljebb körül lehetne írni.
A svédtorna problémával kapcsolatban majd megnézem, az eredeti fordítói kéziratomban mi szerepel, nem először forudlna először hogy a jól írt kifejezést rosszra javítják. Ugyanis ezt utánam még minimum ketten átolvassák.
Persze előfordul, hogy rosszul írok valamit.
Ami a lezsíroz és más, hasonló kifejezést iletti, nem tudom mikoriak, de ha a Jeeves korában dívó magyar szlenget használom, röhejbe fulladna az egész. Választanom kellett, hogy a korhűséghez ragaszkodom, vagy megpróbálom visszaadni a szöveg hangulatát. Hasonló a helyzet a magyar idézetek használatával: időnként azért kell Bertie és Jeeves sájába Vörösmarty, vagy Katona idézeteket adnunk, mert ha a szövegben szereplő eredeti angol versidézetet fordítom le, nem mond semmit a magyra olvasónak. Megint csak így lehet visszaadni a szerző stíláris szándékát.
A lezsírozás nem csak ezt jelenti, amit írsz. Legalábbis az én környezetmben használjuk elintézni, megbeszélni,előkészíteni értelemben is. pl. lezsíroztam mamával a varásnapi ebédet.
84. oldal:
Lehet, hogy jobban cseng a Sok mindent nem tudsz. De a néni itt az erdeti szöveg alapján egyértelműen Bertie szellemi képességeit becsmérelte. Lehet, más kifejezést kellett volna használnom.
Sajnálom, tbbszöri mérlegelé,s ésmásokkal történő egyeztetés után sem találok semmi durvát a fószer kifejezésben. Nálam a pasi, pasas, ipse szavak körébe tartozik. Még sose hallottam, hogy ezt bárki is durva, trágár kifejezésnek tekintse. Várom a topiktársak véleményét az ügyben!
Az ereszd el a hajam kifejezés nem tudom, mikor épült be a nyelvbe, de hogy az én gyerekkoromban (tehát kb húsz éve) már használtuk az tuti. Úgy látom, más körökben mozgunk.
lényeg a lényeg - hajaz, szerintem ez mind egyéni beállítottság kérdése. Mindenkinek más nem tetszik. Különben meg lehet, Wodehouse eredeti kifejezése is idegesítene.
Ígérem, a következő Wodehouse fordításban jobban megfontolom a szlenget, de azt azért látni kell, hogy ezek mind illeszkedne Bertie egyéniségéhez. Bertie rendszeresen nem úgy viselkedik és beszél, mint ahogy egy ariosztokratától elvárható. És ha én a Jeeves korának megfelelő magyar zslenget próbálnám beleszőni a könyvbe nevetsége, poros lenne. A fordításnak pont az az előnye, hogy lehet némileg a kor nyelvigényeihez igazodni. Igyeksem még finomítani .
A könyv tartalmilag pontosan olyan, mint gondoltam: nem rosszabb és nem jobb, mint az összes Jeeves történet. Most még inkább az a vélemyem, hogy vegyük bármely 3 db Jeeves sztorit, rázzuk jól össze és kijön belőle a következő... Valószínűleg az igazán kiemelkedő darabokat már lefordították mind, és a Jeeves sorozatból minden bizonnyal a Folytassa, Jeeves! novellafüzér a legtalálóbb.
A kötetben sajtóhibát nem találtam, ezzel minden rendben van.
A fordításról egy kicsit bővebben írok. A fordítás nem lóg ki a régebbi Jeeves kötetek között, látszik, hogy még arra is figyelt a fordító, hogy a korábbi kötetekben használt kifejezések is újra felbukkanjanak (pl. Talihó, csataló és hasonló kedves kifejezések). Ismét telis-teli van a szöveg a magyar nyelvben oly bőven leledző kifejezésekkel és szólásokkal, sőt vicces kitalált szavakkal (hirig, ami gondolom harag?) ami jó.
Most akkor nézzük mi nem tetszett a fordításban. Előre veszem, ami csak kicsit, a végire, ami nagyon nem tetszett. "A nénikém olyan volt kicsit, mint a "Halál, hol a te fullánkod" igeszakasz illusztrációja." Mi van??? gondoltam, amikor először elovastam, aztán újra és újra elolvastam, de a mondatból semmit nem értettem. Mi az, hogy igeszakasz? Ilyen szót még nem hallottam, hogy jön ide az illusztráció, és mi ez az idézet. Sokáig töprengtem, végül otthagytam. Később sem jöttem rá, ezért megmutattam egy nálam okosabb embernek, aki elmagyarázta. Az ige szót, nem mint nyelvtani fogalmat kell érteni, hanem a bibliai igét, és akkor vegyük ennek egy szakaszát, ez az igeszakasz (ez világos nem?? :-), nos ha van a Bibliában fenti igeszakasz, akkor vegyük az ahhoz tartozó illusztrációt, nos ilyen volt a nénikém... Talán nincs is baj ezzel a mondattal, csak túl magas a léc.
svéd torna az valójában svédtorna illetve svédtorna-gyakorlat, szóval egybe kell írni lásd 107/b szabályt. söröspohár, melegágy, cigánykerék stb. különírva mást jelent...
lezsíroz, fényesít, leharcolt. Ezek a szavak a jelen divatszavai. Tulajdonképen nem olyan rosszak, csak még nem épültek bele igazán a nyelvbe, én nem használnám, főleg egy Wodehouse regényben. A lezsíroz különösen nem jó itt, mert nem lezsírozásról van szó, hanem a lány megpuhításáról, vagy a terep előkészítéséről. A lezsírozásnál pénzért (korrupció) vagy egyéb okból (barátság, kapcsolatok) nem tisztességes módon befolyásol valakit a döntésében, aminek eredménye, hogy a döntés nem a legjobb lesz. Amikor a cél a lányt kibékítése, éppen ellenkezőleg tisztességes a szándék és amúgy sincs értelme a legjobb döntésnek sem.
84. oldal: - Tényleg? Ezt nem tudtam. - Nem sok mindent tudsz. Ide azt kellett volna írni, hogy Sok mindent nem tudsz. Hiszen itt kivételesen éppen nem arról volt szó, hogy Wooster műveletlen, hanem, hogy a nagynéni azt a pénzt játszotta el, amit Tom más célra adott. Ezt a tényt Wooster nem tudhatta.
fószer: ez számomra már csúnya szó, ennél már csak a fütyikém rosszabb, amin egy korábbi Wodehouse könyvben találkoztam. Ezek után fog jönni a faszi, meg a faszkalap? Helyette itt jó lett volna a tag, hapsi, de akár a közönséges férfi is.
"ereszd el a hajam" tulajdonképpen ez sem rossz, de csak pár éve hallom, túlságosan új kifejezés egy konzervatív Wodehouse regényben, sokan nem ismerik. Ilyen szavakat, kifejezésket akkor illik használni, amikor már 20-30 éve beépült a nyelvbe, és a többség ismerni.
"A lényeg a lényeg." Na ezen igazán kiborultam. Ez egy marhaság, akárcsak a legoptimálisabb, a beimportál, beintegrál, kiexportál stb. ezeken mindig nagyon feldühödök.
"hajaz" na ezt végképp ne kellett volna!
Nem szeretem, ha új, egyelőre még inkább csak a diáknyelvben, börtönszlengben, argonyelvben szereplő szavakat egy tipikusan arisztokratikus, konzervatív jellegű (még akkor is ha ez paródia) regényben használnak. A hajaz, a király (sőt sirály), még szerintem nem mentek át az irodalmi köznyelvbe (abban az értelemben nem, ahogy használja a regényben), és nem is biztos, hogy fog. Nekem kiábrándító egy Wodehouse regényben ilyeneket olvasni. Egy Wodehouse regényben nem akarom ezeket a szavakat olvasni: parázik, bevállal, beájul, király, hajaz, lezsíroz, fényesít, leharcolt, sirály, rulez, telcsi, tali, trendi stb. Ezen szavak 90%-a kikopik a köznyelvből, amint már nem "trendik", sokat nem is értenek a mai felnőttek. A maradék 10% majd beépül a nyelvbe, de még ott nem tartunk. Akkor majd lehet használni egy Wodehosue regényben is...
A hajaznak itt ráadásul más baja is van. Az értelmező kéziszótár tájnyelvi jellegét emeli ki, amit nemigen ismernek és használnak manapság, tény, hogy jelenthet "némileg hasonlít hozzá"-t. Így jó is lenne, és szerintem a fordító sem erre gondolt, nem közismert. Helyette manapság más értelemben használják (és ismerik): akkor, amikor valamire szándékosan utalunk a kinézetünkkel, a viselkedésünkkel, a zenénkkel stb. A szándékosan van a lényeg. A szereplő azonban nem szándékosan hasonlít egy buldogra, a a másiknak az arcszíne pedig nem szándékosan hasonlított az eperszínre, éppen ellenkezőleg!
Én úgy tudom, hogy a Wodehouse jogokat itthon kezelő ügynökség osztotta le a jogokat. Nekem anno azt mondták a Ciceróban, hogy (ha jól emlékszem) négy kiadó között vannak elosztva a jogok, és az egyik nem adhatja ki azt, amit a másik. Majd ha arra járok, megpróbálok utána kérdezni.
Amennyire tudom, az Európa és a Cicero gentlemen's agreementjéről van szó, nem szerződéses megállapodásról. Eszerint a Jeeves-történetekkel a Ciceró foglalkozik, Blandings és vidéke az Európáé. Ami nem tartozik e két körbe, arról (tudomásom szerint) nincs megállapodás. A teljes életmű talán valóban kitesz száz kötetet, de csak mintegy a felének van magyar fordítása.
Tudnál erről bőveben beszélni? Érdekel, hogy is van ez jogokkal? Pl. ha új kiadó akarna Wodehouse-t kiadni, annak már nem jut? Úgy tűnik, mintha a Ciceróé lenne az összes Jeeves sztori, az Európáé, az általa korábban kiadott könyvek újrakiadása, és még legalább 2-3 kiadó próbálkozik. Ennek azért van hátránya is: nem lehet egységes kiadásban megvenni az egész sorozatot. Persze most már nem is akarnám, mert 13 könyv megvan az Európától, 12 a Cicerótól, 1 a Bembotól, most ha valaki elkezdené egységesen kiadni az egészet, arra már nem lennék vevő. Legalább 100 kötetről van szó...
Őszitnén szólva, én még nem olvastam olyan nagyon sokat Wodehouse-tól, tehát pl. a disznó novellák újként hatottak.
A Megőrült Jeevest olvastam, fordítás közben, úgyhogy megint csak nem én vagyok a mérvadó. Szerintem nagyon jó könyv, de Jeevesből sem olvastam el mindent előtte.
Persze én olyan típus vagyok, hogy nem zavar, ha olyat olvasok, amihez hasonlót már olvastam, ha az jó (főleg, ha ugyanaz a szerző írta, nem valami epigon).
De, elképzelhető, hogy igazad van, ezek szerint ezek mind regényrészletek és nem önálló novellák? A fülszüveg csak a virágcserépdobálós jelenetnél említi, hogy regényrészlet (azt persze ki is hagytam, mert az könyvben megvan és regényként tetszik). A Mullineres történetekhez és az első novellához nem volt türelmem, azokat feladtam a felénél. Elovastam, de nem ájultam el a disznós novellától sem. Megvallom egy kicsit sok már nekem ezek a kocás regények, novellák. Ha írt volna belőle 1-2-et, ám legyen, még tetszik is, de ez már a sokadik ilyen. Na mindegy, hát ízlések különbözőek, egyébként szeretem Wodehouset, elég sok könyve megvan.
Ettől függetlenül, ha kiragadott részletek is, biztos vagyok benne, hogy Wodehouse-nak nem ez a best of-ja. Pl. a Folytassa, Jeeves novellafüzérben szereplő novellák nem összefüggőek, önállóan bármelyik lenyomja (szerintem) bármelyiket ebből a kötetből... A Folytassa Jeeves maga a best of :-)
És ki olvasta már a Megőrült, Jeeves?-t? Megvallom a fülszöveg elolvasása után énnekem nagyon dejavu érzésem támadt, mintha már olvastam volna ezt a könyvet három másik könyvében...
Ez a best of Wodehouse (Hahó) elég gyenge. Mármint ahoz képest mindenképpen, hogy a Wodehouse társaság válogatta össze és állítólag ezek a legjobbjai. Ha csak ezt olvastam volna tőle, ez alapján nem kaptam volna kedvet arra a kb. két tucat könyvre, ami megvan tőle, és nagy részük elég jó. Szerencsére nem vettem meg, csak kikölcsönöztem. Volt olyan novella is, amit otthagytam a közepén. Szóval megvételre nem ajánlom.
Jill, a vakmerő - új Wodehouse könyv a boltokban!!!
Jillnek volt pénze bőven és fényes házasság várt rá, eljegyezte őt a régi arisztokrata családból származó, ígéretes politikai pálya előtt álló Sir Derek Hedgelaab. Amikor azonban a vagyona odalesz, csodák csodájára vőlegénye sincs többé. De ő nem adja fel, mosolyogva néz farkasszemet a világgal, és bátor a vakmerőségig. Gondol egyet, és New Yorkba megy, s ott beáll az "Amerika rózsája" operett tánckarába.
Helyesen: The Play's the Thing. (A Hamletből vett idézet. Emlékezetből: Tőr lesz a darab, min a király, ha bűnös, fennakad.)
Wodehouse egyébként meglátogatta Molnárt New York-i szállodájában. Tőle tudjuk, hogy M. F. félt a hömpölygő forgalomtól, ezért sohasem kelt át az úttesten, csak olyan dolgokat intézett maga, amelyekhez nem kellett lelépnie a járdáról. (Vendéglő, postahivatal, mosoda volt a háztömbben, azt tudjuk.)
Nekem van egy kis könyvem,abban az szerepel hogy több mint harminc színdarab fűződik a nevéhez szerzőként vagy társszerzőként, és 18 musical-vígjáték szövegkönyvét írta. Ez a kis könyv amúgy kétnyelvű: balodalt magyarul Molnár Ferenc:Játék a kastélyban című színdarabja,jobboldalt ugyanez angolul Wodehouse fordításában The Play The Thing címmel
