Keresés

Részletes keresés

őszszakál Creative Commons License 2024.03.08 -1 0 414

„Milyen távolságig viszi magával a Föld a fényközeget, és hol veszi át a Mars a fényközeg cipelését?”

Amennyiben egy bolygónak van légköre, azt magával tudja cipelni a csillagkörüli pályán. Ha a fényközegnek is van „kapaszkodója”, amivel a légkörbe kapaszkodik, mint potyautast a bolygó magával viszi. Az a nagy kérdés, hogy ha a fényközeg csatolásban van az anyaggal, akkor a bolygó maga előtt tolja, és maga után húzza a közeget az egyenlítőjén jó vastagon, a sarkokon, meg vékonyan? Ezért nem látnak sarki fényt az egyenlítőn? Vagy ott is előfordul?:-/

Előzmény: Törölt nick (413)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.08 0 0 413

Tegyük fel, hogy utazunk a Marsra.

Milyen távolságig viszi magával a Föld a fényközeget, és hol veszi át a Mars a fényközeg cipelését?

Milyen érdekes optikai alkalmazása lehet ennek a feltételezett jelenségnek?

Optikai Lagrange-pontok?

Ezek közelében egy űrhajón is megfigyelhető lenne a vörös/kék eltolódás a kabinban lévő fényforrás és ernyő között?

 

Csak vicceltem. :o)

Előzmény: destrukt (411)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.08 0 0 412

Papp Eszter: Hullámok (Atomcsill kísérletek, 2024.03.08.)

 

Segítsetek egy kicsit Eszternek. Milyen két fajtáját ismerjük a hullámoknak?

És melyik a harmadik típus?

(Persze nézőpont kérdése, két és feledik inkább.)

Előzmény: destrukt (411)
destrukt Creative Commons License 2024.03.08 -1 0 411

Az én elméletemben nincs olyan feltételezés, amelynek ne lenne tapasztalati alátámasztása. 

Mondok egy példát.

 

Az MM kísérlet eredménye az volt, hogy a haladó mozgás során nincs sebességkülönbség a Föld és a fényközeg között. Vagyis a kísérlet eredménye szerint a Föld folyamatosan áll a Földet körülvevő fényközegben, miközben a Föld megkerüli a Napot.  

 

Ez csak egyetlen módon lehetséges. Úgy, ha a Föld viszi magával a fényközeget a haladó mozgás során, legalább a Föld felszínén. Ezt a logikus magyarázatot képviselte Stokes, Hertz, Miller. 

 

Te is ezt vallod és én is. 

Én ezen a nyomon indultam el az elméletem felépítésében. 

És a továbbiakban sem tettem semmi olyan feltételezést, amelynek tapasztalati alátámasztása ne lenne. 

 

Én úgy látom, hogy te egy valódi újító gondolkodó vagy, aki megértette, hogy a régi elméletek nem jók. Helyes irányba indultál, de utána nagyon ingoványos talajra tévedtél. 

Szeretnélek megóvni attól, hogy egy olyan elméletbe öld bele az összes idődet és energiádat, amelyet lehetetlen elfogadtatni az emberekkel. 

 

Én így látom. 

De ez a te időd és a te energiád, azt teszel vele, amit akarsz.  

 

 

 

 

Előzmény: cseik (410)
cseik Creative Commons License 2024.03.08 0 1 410

ezt te igy gondolod. viszont a tudomanyos vilag nem.

 

szoval melyik az az elmelet, ami teljesen bizonyitott alapokrol indul?

Előzmény: destrukt (408)
cseik Creative Commons License 2024.03.08 0 1 409
Előzmény: destrukt (408)
destrukt Creative Commons License 2024.03.08 -1 1 408

"...a posztulatum barmi lehet, onmagab annyit tesz, h 'feltetelezes'. tehat azt nem kell rangra emelni, ha en azt mondom, h az unikornis letezik, akkor az mar posztulatum."

 

Szerintem tévedsz. Egy posztulátum nem lehet bármi. Az nem puszta feltételezés, hanem egy elmélet alapfeltevése. Elméletet építeni pedig csak tapasztalatilag alátámasztott feltevésre szabad. 

 

Ha még senki sem látott unikornist, akkor az unikornis létezése nem lehet posztulátum, hanem csak egy légből kapott feltételezés, ezért az unikornis létezésére nem lehet elméletet építeni, csak mesét. Mint ahogyan az unikornis ténylegesen csakis mesékben szerepel. 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: cseik (404)
cseik Creative Commons License 2024.03.08 0 2 407

ja, nagyjabol igy van. annyi kulonvelemennyel, h szerintem a posztulatumnal nem dontjuk el, h igaz vagy sem, az axiomanak meg eldontjuk, h igaz.

Előzmény: Törölt nick (406)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.08 0 1 406

Árnyalatnyi különbség van csak a posztulátum és az axióma között. :o)

Az egyiket bizonyítási kényszer nélkül fogadjuk el, ha/amíg az orvos kísérlet másképp nem rendeli.

Mindkettő csak feltevés. Az egyikben - valamilyen oknál fogva - egy picit jobban hiszünk, mint a másikban.

Előzmény: cseik (404)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.08 0 1 405

A görögök kezdetben elvetették Demokritosz atomelméletét. Aztán M. v. Laue és mások kísérletei után már többnyire elhitték. És akkor meg azt nem akarták elfogadni, amikor J. J. Thomson felfedezte az elektront. (Tong szerint a felfedezőnek szaporán kellett szednie a lábát, miközben távozott az előadóteremből.)

 

Tegyük fel, hogy másképp is történhetett volna. Mondjuk - ravasz módon - eleve nem hiszik el, hogy az atomnak nevezett dolog oszthatatlan, és valaki előáll a Bohr-modellel. (Mottó: Nem kell mindennek bedőlni, McFly!) Akkor bizony követelni kellett volna, hogy kísérletileg mutassa be a hipotetikus elektron létezését. (Vagy ahogy Peter Falk mondja - kivételesen nem Columbo szerepében: "Miért nem hatan vagy nyolcan? Én itt senki kedvéért nem vagyok hajlandó pofára esni.")

 

Nem is kell feltételezésekbe bocsátkozni. Fermi évekig nem merte leírni, hogy szerinte léteznie kell egy flogiszton-szerűen kimutathatatlan "-ino" részecskének, amely bizonyos esetekben az energia jórészét elviszi.

Előzmény: cseik (402)
cseik Creative Commons License 2024.03.08 0 1 404

meg egy rovid mejegyzes:

a posztulatum barmi lehet, onmagab annyit tesz, h 'feltetelezes'. tehat azt nem kell rangra emelni, ha en azt mondom, h az unikornis letezik, akkor az mar posztulatum. te kevered a szigiru ertelemben vett axiomaval.

ahhoz, h a posztulatum ne legyen eleve ervenytelen posztulatum, ahhoz kell a harom alapfeltetel.

de ez csak mint fogalom magyarazat. vitazni ezen sem kell.

Előzmény: destrukt (396)
cseik Creative Commons License 2024.03.08 0 1 403

a B reszecske a kitagult allapot, amikor a reszecskek kitoltik a rendelkezesre allo teret. a G reszecske a tomor allapot, amikor a kulso erok megakadalyozzak a kiterjedeset.

az anyagkeletkezesi ciklus leirasaban volt szo rola, h miutan ket nagy tomegu objektum utkozik, a bennuk levo G reszecskek szetspriccelnek es maguk elott toljak a kornyezo B mezot. a G reszecske hullamfrontja elott a B reszecskek annyira osszenyomodhatnak, h G reszecskeve tomorulnek. a hullamfront mogott, a B reszecske mentes terben, a G reszecskek hatul halado reszere nem hat kulso nyomas, ezert kepesek kitagulni es B reszecske allapotba kerulno.

 

 

a B reszecske allapot az alapallapot, ezt veszi fel kulso hatas nelkul. a B reszecske mezoben ennel surubb, ahogy a rendelkezesre allo ter engedi.

a G reszecske allapot fenntartasahoz kell kulso ero. amikor a G reszecskek szabadon mozognak a B mezoben, akkor ez a kulso ero a B reszecske anyaganak ellenereje, ahogy neki utkozik a G reszecske. amikor a G megall a B anyagaban, akkor a B anyagi szalainak belso feszultsege es az egymasnak utkozo G reszecskek erohatasa tartja G allapotban. amikor eleri a VI. halmazallapotot, vagyis mar csak lassu G reszecskek halmazarol beszelunk, pl nagy tomegu objektum magszerkezete, akkor a kornyezo G reszecskek es ezt a magot korbe vevo protonok gravitacios nyomasa tartja G allapotban.

Előzmény: drx65 (394)
cseik Creative Commons License 2024.03.08 0 2 402

amit te csinalsz most, azt hivjak arnyekboxolasnak. en leirtam az altalam es a tudomanyos vilag altal elfogadott meghatarozast. innentol kezdve, nem fogok erre tobb betut pazarolni. legfeljebb annyiban, ha tudsz mondani olyan elmeletet, aminek bizonyitott a valosagos alapja. vagyis tobbszoros hivatkozas eseten sincs egyetlen reszenek bizonyitatlan resze.

Előzmény: destrukt (396)
cseik Creative Commons License 2024.03.08 0 1 401

occam borotvaja nem rossz alapelv, bar nem is perdonto.

valojaban nem lenne ra szukseg, ha betartanak a logika alapelveit. az a modellt kell elfogadni helyesnek, amelyik ellentmondas mentesen irja le a foyamatot, tobb ilyen kozul meg azt, ami pontosabban hatarozza meg a vegeredmenyt.

 

szabaly ahogy a vilag mukodik, torveny ahogy az ember ezt megfogalmazza. a szabaly mindig igaz, a torveny meg vagy az vagy nem.

Előzmény: Törölt nick (392)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.08 0 1 400

„Ugyanis valaminek a nem-létezését sem logikailag, sem kísérletileg nem lehet bizonyítani. Vagyis lehetetlent vársz el az emberektől.”

 

Így van ez a térrel és az idővel is, már ami a valós és nem feltételezett létezésüket illeti. Mer ugye űr az van, és ha sokáig nézzük, attól nem lesz tele.;-)

Előzmény: destrukt (396)
drx65 Creative Commons License 2024.03.08 0 0 399

destrukt 383
"És te erre milyen kísérleti bizonyítékot tudsz hozni?
 Milyen kísérlet bizonyítja a dodekaéder alakú részecskéket, amelyek térhálót alkotnak?"

 

Háát... 'igazából' semmilyen "kísérleti bizonyítékot" nem "tudok hozni",
legfeljebb 'logikai bizonyítékot', és azt is 'csak' cseik elméletéhez képest,
azt értve ez alatt, hogy az az én általam 'felvázolt'
dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrában'
minden 'ki van töltve valamivel' (legalábbis 'magyarázatilag'... ;),
de a cseik féle 'alap-struktúrában' 'megengedhető'
a semmi 'valósága'/magyarázat nélkülisége a térben
- ha jól értelmeztem azt a részt, amit a "G reszecskék",
"B reszecskék" közé való behatolásáról írt...
;-)

 

 

'Minden létező e.m. hullámokból áll...'

 

"És mi kelti az elektromágneses hullámokat?"

 

Nem "mi", hanem Ki !
Isten - a teremtéskor, és most is, ha kell... !
(Isten nem! "halott"... ! ;)
;-)

Előzmény: destrukt (383)
drx65 Creative Commons License 2024.03.08 0 0 398

"De bizony van bizonyítási kényszer.
 Ugyanis a posztulátum, vagy más néven alapfeltevés, nem a semmiből keletkezik,
 ennek igen erős tapasztalati alapjának kell lenni."

 

(cseik a mai, tudományosan elfogadott tényekből, "tapasztalati alap"-ból 'indult ki',
 elméletének megalkotásakor...)

 

"A tudományos felfogás nem az, hogy a posztulátumot nem kell bizonyítani, hanem az,
 hogy maga a posztulátum nem vezethető le az elméletből,
 hanem már az elméleted megalkotása előtt erős tapasztalati alapjának kell lenni,
 ami indokolja, hogy posztulátum rangjára emeld.
 Ez hiányzik a te elméletedből."

 

(nem "hiányzik", mert cseik a mai, tudományosan elfogadott tényekből,
 "tapasztalati alap"-ból 'idult ki', elméletének megalkotásakor...)

 

(hányszor futjuk még 'ezeket a köröket'...?!)
;-(

 


"Nagyon nehéz lesz elmagyarázni az embereknek,

 hogy nekik el kell fogadni az elméletedet,
 amíg nem bizonyítják be, hogy G részecske nem létezik."

 

Ha 'erre alapozva' valami hasznuk van belőle, akkor nem lesz nehéz...  ;-/
(egyébkét meg, az emberek 99,5%-a csak 'betanulásos-vissza-szajkózásos'
"elfogadásra" hajlandó 'agyilag', úgyhogy: "no problem"...! ;)
;-)

 

 

"Ahhoz, hogy el tudd fogadtatni az elméletedet,
 neked kellene valahogyan bizonyítani a G részecskék létezését."

 

Annak a 'fél %-nak' -aki hajlandó gondolkodni!- elég lesz annyi bizonyítás,
hogy 'működik' a gyakorlatban, logikailag konzisztens, 'bele-köthetetlen',
és 'nincs jobb'... !
;-)

Előzmény: destrukt (396)
drx65 Creative Commons License 2024.03.08 0 0 397

"Ugyanazt a jelenséget több különböző matematikai modell is leírhatja - jó közelítéssel.
 Általános szabály, hogy a konkurrens elméletek közül azt fogadjuk el,
 amelyik a legkevesebb feltevésből áll: Occam.
 Nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez a leghelyesebb szelekció.
 Mondok egy példát: a DNS kódolást egy jó tervező egyszerűbben is megoldhatta volna. :o) "

 

Lehetséges, de úgy hiszem, hogy
az "egyszerűbb megoldású" "DNS kódolás" 'hibatűrő képessége'

(fenntarthatósága, 'elő-állíthatósága',

anyagi- és 'struktúrális'/működtetési szempontból)
sokkal rosszabb lenne, mint amit ismerünk - amit Isten 'kiszámolt' és megteremtett...
(persze ezt --ma még...! ... ?-- nem lehet bizonyítani, mert a nagy túúdóósokk
még egy 'nyamvadt' 'új'!, eddig nem létező vírust sem tudnak előállítani
-a több, létező virus-darabokból való 'össze-tákolás' az 'nem számít'!-
mert nem tudják a biológiai élet 'algoritmus fáját' 'felírni', azaz
'a betűket' és néhány 'szót' már ismernek, és azt is, hogy

egy-egy 'könyv' -élőlény DNS-e- 'miről szól',
de azt, hogy

'hogyan is alakul a történet' a 'kezdettől a végig'
-milyen komplex! összefüggések vannak 'bekódolva' a DNS-be, és MIÉRT !!!-
aazt nem tudják.
És valószínűleg soha nem is fogják megtudni > komplexitás + idő-hiány...)
;-(

Előzmény: Törölt nick (392)
destrukt Creative Commons License 2024.03.08 -1 0 396

"...nem szukseges bizonyitani a G reszecske letezeset ahhoz, h az elmeletem elfogadhato legyen. "

Ezzel sajnos csak saját magadat tudod meggyőzni, másokat aligha. 

"a posztulatumnak harom feltetelnek kell megfelelnie:

- belso ellentmondas mentesseg, vagyis nem lehetnek benne ehumasnak ellentmondo reszek.

- kulso ellentmondas mentesseg, vagyis nem mondhat ellent jelensegnek.

- meghatarozottsag, vagyis csak azt tekinthetjuk a posztulatum reszenek, ami entitast, tulajdonsagot, osszefuggest v axiomat teljeskoruen meghatarozunk.

ezen tulmenoen semmi bizonyitasi kenyszer nincs."

 

De bizony van bizonyítási kényszer. Ugyanis a posztulátum, vagy más néven alapfeltevés, nem a semmiből keletkezik, ennek igen erős tapasztalati alapjának kell lenni. 

 

A tudományos felfogás nem az, hogy a posztulátumot nem kell bizonyítani, hanem az, hogy maga a posztulátum nem vezethető le az elméletből, hanem már az elméleted megalkotása előtt erős tapasztalati alapjának kell lenni, ami indokolja, hogy posztulátum rangjára emeld. Ez hiányzik a te elméletedből. 

 

 

"tehat, amig nem bizonyosodik be, h G reszecske nem letezhet, addig igaznak kell elfogadni annak feltetelezeset."

 

Nagyon nehéz lesz elmagyarázni az embereknek, hogy nekik el kell fogadni az elméletedet, amíg nem bizonyítják be, hogy G részecske nem létezik. Ugyanis valaminek a nem-létezését sem logikailag, sem kísérletileg nem lehet bizonyítani. Vagyis lehetetlent vársz el az emberektől. 

Ahhoz, hogy el tudd fogadtatni az elméletedet, neked kellene valahogyan bizonyítani a G részecskék létezését. 

 

 

Előzmény: cseik (388)
drx65 Creative Commons License 2024.03.08 0 0 395

'mert ennek a térbeli szerkezetnek a legkisebb az 'anyag felhasználása'

 

"Nincs olyan kötelezettsége sem a világnak, hogy optimális vagy tökéletes legyen."

 

Az élet-telen anyagi 'világnak' tényleg nincs semmiféle "kötelezettsége"
(pl., hogy ÉLET-et 'fejlesszen ki'... stb. ;),
de Isten-nek van ilyen "kötelezettsége" - 'önmaga felé' ... !!!

 

Mert ha nem, akkor:
"Egy kis kovász, az egész tésztát megkeleszti !" ...
"Minden ország, amely meghasonlik önmagával, elpusztul,
 és egyetlen város vagy ház, amely meghasonlik önmagával, fönn nem marad."
;-)

Előzmény: Törölt nick (393)
drx65 Creative Commons License 2024.03.08 0 1 394

őszszakál 378
"Gyula bácsinak négy elemi részecskéből állt a világ,
 cseik bácsinak, már csak kettőből."

 

cseik 381
"lenyegeben csak egy.
 a G es B ugyan az a reszecskenek ket allapota.
 azt hiszem ezt is reszleteztem mar itt."

 

'Most valahogy nem ugrik be', hogy
hogyan is lesz a "B reszecske"-ből, "G reszecske" ?!
Ha lennél olyan kedves, leírnád ezt még egyszer
röviden, tömören, 'érthetően'... ?!
Köszi !
;-)

Előzmény: cseik (381)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.08 -1 0 393

mert ennek a térbeli szerkezetnek a legkisebb az 'anyag felhasználása'

 

Nincs olyan kötelezettsége sem a világnak, hogy optimális vagy tökéletes legyen.

Esetleg valahol megrekedhet ezen az úton.

Előzmény: drx65 (389)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.08 -1 0 392

Ugyanazt a jelenséget több különböző matematikai modell is leírhatja - jó közelítéssel.

Általános szabály, hogy a konkurrens elméletek közül azt fogadjuk el, amelyik a legkevesebb feltevésből áll: Occam.

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy ez a leghelyesebb szelekció.

Mondok egy példát: a DNS kódolást egy jó tervező egyszerűbben is megoldhatta volna. :o)

A világnak nem kötelessége az elképzeléseink szerint elrendeződni és működni.

Sajnálni tudom az occamizmus hívőit.

(Törvény az, amely mindig teljesül. Szabály pedig az, amely általában, de nem mindig.)

Előzmény: cseik (388)
drx65 Creative Commons License 2024.03.08 0 0 391

cseik 382
"kozvetlenul semmilyen kiserlet nem tudja kimutatni a G reszecsket"


"Akkor milyen alapon gondolod, hogy léteznek?
 Logikai alapon? (igen!)
 Vagyis azért, mert ezzel mindent meg lehetne magyarázni?
 (igen, ha úgy van "megmagyarázva", ahogyan azt cseik a 388-ban 'levezette'..!)

 

 Ha így is lenne, amíg közvetlen kísérlettel nem tudod kimutatni a G részecske létezését,
 addig miért fogadnák el a fizikusok, vagy a laikusok? "

 

pl. azért, mert 'arra alapozva', gyakorlati/valós haszna! van belőle az embernek... !
("Mindenki önérdekből cselekszik." - 'Dr. House'
  pontosabban: minden értelmes lény 'haszonelvű' - még Isten is... ! ;)
;-)

 

( egyébként 'a saját portád előtt söprögetve' is találhatsz olyat,

  ami nincs "bizonyítva" -mert szerinted sem lehet..!-,

  mégis felhasználod a saját 'elméletedhez'...

  'a szálka és a gerenda'... ! ;)

;-)

Előzmény: destrukt (385)
Törölt nick Creative Commons License 2024.03.08 -1 0 390

Valamikor majd eljutnak odáig, hogy nincs is ennyi fajta mező, amelyek egymással kölcsönhatnak. És csak egyetlen mező van, amely diszkrét energia nívókra felhasad(hat). Ehhez még sok embernek kell átlépnie a saját árnyékán. ;)

 

Addig is piszkálom kicsit a jelenlévőket, hogy a harmonikus oszcillátorokról gondolkozzanak. Mert jelenleg az a nézet, hogy minden mező harmonikus oszcillátorokból áll. Csak persze az egyiknek elektromos töltése van, a másiknak színtöltése is. Hogyan lehet ilyen tulajdonságokkal felöltöztetni egy harmonikus oszcillátort? Csörgősipkát adunk a fejére?

Előzmény: őszszakál (386)
drx65 Creative Commons License 2024.03.08 0 0 389

"Nagyon szimpatikus számomra az elképzelésed.
 Csak az a dodekaéder forma okoz egy kis zavart.
 Miért nem lehet a platóni testek bármelyike? "

 

'Lehetni, lehetne', csak nem a legjobb... !
(márpedig Isten, mindig a legjobb megoldást választja...! ;)
;-)

 

'Lényegileg', azért a dodekaéder alak a legjobb
a '3D-s tér-háló' 'alap-struktúra kialakítására,
mert ennek a térbeli szerkezetnek a legkisebb

az 'anyag felhasználása'
és!
a 'csillapítása' a rajta áthaladó 'matéria' számára...

('tú in van' ! ;)
;-)

 

(bővebben, a 2914-os hozzászólásomban... ;)

Előzmény: őszszakál (386)
cseik Creative Commons License 2024.03.08 0 2 388

felesleges rugoznod ezen, nem szukseges bizonyitani a G reszecske letezeset ahhoz, h az elmeletem elfogadhato legyen. es ez nem csak az en velemenyem, hanem a tudomanyos allasfoglalas is.

 

minden elmeletnel meg kell hatarozni a kiindulo felteteleket. hivhatjuk prekoncepcionak, munkahipotezisnek, posztulatumnak v axiomanak.

tehat a posztulatumban le kell fektetni minden olyan entitast es folyamatot illetve masok altal kimondott axiomakat, amit az elmeletunkben hasznalni akarunk.

a posztulatumnak harom feltetelnek kell megfelelnie:

- belso ellentmondas mentesseg, vagyis nem lehetnek benne ehumasnak ellentmondo reszek.

- kulso ellentmondas mentesseg, vagyis nem mondhat ellent jelensegnek.

- meghatarozottsag, vagyis csak azt tekinthetjuk a posztulatum reszenek, ami entitast, tulajdonsagot, osszefuggest v axiomat teljeskoruen meghatarozunk.

ezen tulmenoen semmi bizonyitasi kenyszer nincs. ha a kesobbiekben az derul ki, h a posztulatumunk barmelyik feltetele nem teljesul, akkor a posztulatum ervenyet veszti, a ra epitett elmelettel egyut.

 

ezutan mar a posztulatumunkra felepithetjuk az elmeletunket, a harom feltetel betartasaval, vagyis az elmeletunk minden kovetkeztetesere es kijelentesere igaznak kell lenni, h

- a posztulatom kijelenteseinek nem mondhat ellent,

- a tapasztalasoknak nem mondhat ellent

- a posztulatumban lefektetettekbol kovetkezzen, minden egyeb feltete nelkul.

 

ha ez a hat szabaly betartasra kerul, akkor qz elmeletunket helyesnek es validnak kell tekintenunk. ha nem teljesulnek, akkor meg lehet helyes, de nem lehet valid. ilyenkor a posztulatumunkat at kell irni es a teljes elmeletet ennek alapjan ujra levezetni.

 

 

tehat, amig nem bizonyosodik be, h G reszecske nem letezhet, addig igaznak kell elfogadni annak feltetelezeset.

 

Előzmény: destrukt (385)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.08 0 2 387

OK. A hegylakó.;-)

Előzmény: cseik (381)
őszszakál Creative Commons License 2024.03.08 0 1 386

„Az 'én világképemben' mindent 1 "elemi részecské"-re lehet visszavezetni, ahol
a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrában' 'alakulnak ki' a létező világ elemei...

 

Minden létező e.m. hullámokból áll, amelyek
a dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúrában' haladnak/mozognak,
csak a 'megjelenési formájuk' különböző.

 

Az energia, '3D-s tér-háló'-ban haladó e.m. hullámok,
az "anyag"-nak nevezett 'jelenség' pedig, 3D-s szolitonok.”
;-)

 

Nagyon szimpatikus számomra az elképzelésed. Csak az a dodekaéder forma okoz egy kis zavart. Miért nem lehet a platóni testek bármelyike?;-)

Előzmény: drx65 (379)
destrukt Creative Commons License 2024.03.08 -1 0 385

"kozvetlenul semmilyen kiserlet nem tudja kimutatni a G reszecsket"

 

Akkor milyen alapon gondolod, hogy léteznek?

Logikai alapon? Vagyis azért, mert ezzel mindent meg lehetne magyarázni?

 

Ha így is lenne, amíg közvetlen kísérlettel nem tudod kimutatni a G részecske létezését, addig miért fogadnák el a fizikusok, vagy a laikusok? 

 

 

Előzmény: cseik (382)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!