Találtam egy pókot a lépcsőházban, ami egyáltalán nem olyasmi, amit eddig itthon láttam.
Ha valaki felismeri milyen fajta, kérem szóljon, ártalmatlan-e, vagy valami különlegesről van szó.
A képet mindjárt linkelem.
A képen, amit betettél, alakoskodó karolópók van, Misumenops tricuspidatus. Ha így festett, akkor valószínűleg őt is láttad, elég gyakori ilyenkor ősszel.
Valamelyik karolópók lesz (az angol nevük crab spider, pont az általad is leírt rákszerűség miatt), több is van, ami zöldes árnyalatokat visel s fajokon belül is lehet, ami zöldebb, s ami kevéssé zöld. Kép nélkül ennél nem lehet többet mondani.
Megint én. Rákattantam arra, hogy ha pókot találok, már azon töröm a fejem, hogy vajon mi lehet. Sajnos a fényépezőm úgy tűnik végleg megadta magát, a telefonommal meg nem tudok éles közeli képet csinálni.
Most az nem hagy nyugodni, hogy vajon milyen pók lehet az, ami egészen apró, a lábaival együtt ha 1cm van, a test kb. 2mm, mint egy nagyobb gombostűfej és egészen élénkzöld. Ami érdekes még benne, hogy úgy tartja a lábait, mint egy rák, vagyis teljesen oldalra kitartja őket. Ja és az elsők igen hosszúak, a hátsók pedig picik. És a szőlőfürtökben laknak. Ja meg oldalra is mozog, tényleg mint egy rák.
:), el el, az hogy nem tudja átharapni a bőrt nálam azt takarja hogy a hámréteg alá nem tudja bejutatni a mérgét, de megsértí azt :). Itt mentünk el egymás mellett szer :)
Ha csak "rácsepegteti" semmi nem történik ez stimm :)!
A hámréteg sérülése már nem felületi hatás, hiszen a hámréteg egy élő dolog!!! Ha nem sérti fel a pók a bőrt, csak teszem azt rácseppenti a mérgét (hülye ötlet), akkor NEM okozhat tünetet egészséges, ép bőr esetén. Szerintem simán elbeszélünk egymás mellett.
Tudtommal a felületi (hámréteget érintő) sérülések is felülfertözödhetnek, a Loxoceles genus esetében peddig nem tisztázott (úgy tudom) teljesen hogy a méreg vagy a csáprágón élő baktériumok okozta felülfertözödés okoza e szövetek elhalását... Ebben az esetben a védekezés a cél, mivel a pók nm zsakmányolni szeretne csak menekülni, így célszerübb lenne egy fájdalmasabb mérget bejuttatni ami időlegesen feltartja a "támadot" mint épp ezért gondolom hogy a hámrétegen nem tudja átjuttatni a mérgét. Viszont mivel nem vok benne biztos utána turok kicsit, KG-nek úgyis erös oldala a toxikologia, neked meg dobok egy linket a Loxoceles méregösszetételéről, sajna az én angol tudásom kevés a fordításához...
Ez orvosilag nem oké, felületi baktériumfertőzés nem okoz gyulladást, csak az, ami bejut a szövetbe, nedves közegbe, ép bőrön át NEM.
A marást a valóban kicsi csáprágóval elkövetve azért nem érzik az emberek, mert a mérge nem okoz azonnali fájdalmat (hisz nem ez a méreg célja, hanem az áldozat lebénítása elsődlegesen étkezési célból), hanem a marást követően több órával kezd kialakulni bármi bőrtünet. Amúgy a marásainak 90%-a tünetmentes így is.
:D:D:D, ez jellemző :)! Kell nem kell, szépek az tény, de olyat se gyakran hallasz hogy egy pók agyonrugot egy embert :). Am okom van rá nekem is, 3 évesen repültem egy llipicairól...Szov szerintem ezért nem jön össze ez a spanolás velük nálam :)...
Szerencsére amikkel én találkozom, azok inkább menekülnek és nem is ágaskodott így fel egyik sem! :)
Ha látok feketét, majd lefotózom mindenképpen. Most amúgy már lesem őket :)
Amúgy van itthon ló is, kettő is :) nem kell tőlük félni. Jó, persze 500kg, nem 5mg mint a pók, de nincs mérge :) és nem mászik be az ágyadba, hogy a takaró alatt megmarjon :) (jó tudom, a pók sem... csak néha :))
A szövetelhalást okozó pókoknak nem kell feltétlenül átharapniuk a hámréteget hogy a méreg (vagy baktérium) kifejtse a hatását tudtomal. A leghíresebb genus ez ügyben a Loxoceles (Hegedü pókok) náluk pont jellemző hogy az áldozatuk nem is veszi észre a marást, mert olyan "kicsi és gyenge" a csáprágójuk, csak a következményeit....
Viszont nálunk ilyenek tényleg nem élnek (talán szerencsére) :).
A nőség nem akadálya annak, hogy megkedveld a pókokat. Én három éves koromig nem voltam hajlandó a sloziban pisilni, mert csurig volt álkaszásokkal, s rettegtem tőlük. (a többi állattól soha, csak ezektől a hosszúlábú és amúgy nagyon beszari kis dögöktől, cska akkor még nem tudtam, hogy észre se vesznek engem) Aztán a réteken, erdőkön látott póktársaik meggyőztek arról, hogy a pók érdekes és szép állat, lehet őket etetni is (nagyszülők kertjében legyen, szúnyogot óvatosan befogni és a kerekhálóba tenni, s lesni, hogy csap le keresztes barátunk a vacsorára).
Ahogy LGM is mondja, nem bántanak, ha nem szorítja sarokba őket az ember, s ha van hova menekülniük, elsőnek futni fognak. A méreganyagok nem olcsó dolgok egy állatnál sem, ami mérget termel, sokszor próbálják elkerülni is a használatát, ha csak nem kajaszerzésről van szó, vagy a családtagok védelméről. Ez a pókra is igaz, ha nem nyúlsz a szájába, nem harap. :-) Persze, van pár hazai faj, aki érezhető, sőt fájdalmas marásra képes, sőt, csúnyán be is gyulladhat a marás helye, de nem a méregtől, hanem a baciktól, amik a pók csáprágóin vannak. Egy alaposan kitisztított, fertőtlenített marás nem fog életre szóló nyomot hagyni senkin (még mindig a mi hazai állatkáinkról beszélek, nálunk nincs olyan, aki át is tudja marni a bőrt és van a mérgében sejtelhalást okozó enzim is).
Szóval félni nem kell tőlük :-) Megismerni viszont csodás az ő kis világukat! :)
Szerencsés vagy, én jó ideje hajtom őket hogy a két faj megküllönböztetésére alkalmas képeket csináljak róluk a honlapra, de amiot turom őket persze egész véletlen sem....:S
Nem kell parázni ők inkább menekülnek, nem ugranak a nyakadba :D (a "balatonba élő" Kockás sikló leht vaszeg :) ).
Persze megértem mert pl lovaktol parázok (tudod milyen cink hogy a sok lovas ismi csaj ezzel szívja vérem :D, ők már ezzerel pókoznak, én meg parázok a lovaiktol:D:D:D). Szov ők mielött marnának mutatják hogy elég volt mert oda csapok, csak úgy nem marnak elöbb probálnak elriasztani, ilyen pózzal:
A második képen lévő nagyon hasonlít az általam tegnap látottra. Sajnos a digitális masinám pont megadta magát, telefonnal meg nem tudtam éleset fotózni, mert a pók a bejárati ajtó bal felső sarka felett tanyázott, nem értem el kinyújtott kézzel sem. Meg hát nyúljon közel, aki mer :)
Ma kíváncsiságból megnéztem azt a helyet, ahová tegnap eltessékeltem a pókot egy seprű segítségével (a házam másik sarka, van ilyen kő-lábazat egy felső peremmel, az alá menekült be) és meglepve tapasztaltam, hogy volt ott egy ilyen pók, de ez most "szabvány" színű volt és kisebb a tegnapinál. Napközben többször megnéztem és pár centi eltéréssel de még mindig helyben van.
Amúgy én csak attól tartok, nehogy a nyakamba ugrojon egy. Azért "jogos" eme félelmem, mert nyáron megtörtént velem, hogy ugyanitt a bejárati ajtón keresztülhaladva, egy kb. 1 méter hosszú vízisikló (nem a Balatonban élő, hanem a zöld testű, sárga fülű) esett pont a nyakamba. Meglepődtem, szerencsére a kígyóktól, békáktól nem félek. :)
megnézed láthatod a szín beli eltérést fajon belül.
Ez erősen élőhely függű is különben, elég jól viszonyunak a környezetükhöz (persze nem olyan gyorsan mint egy kaméleon, hanem csak vedlésenként). A második képen lévő pókrol nem tudok mitt mondan csak annyit hogy ő is farkaspók, de akkár Hogna radiata is lehet, bár Réti farkaspókból én még nem láttam olyan sötétett. Szov ha fogadnom kellene én vultosára fogadnék :) .
Még valami. A tegnapi pók ugye sokkal sötétebb volt, szinte fekete és elöl a csáprágóinál úgy emlékszem narancssárgás volt. Kicsit utánaolvastam és lehet, hogy az nőstény volt? Vagy fajtán belül is vannak variációk?
Nagyon szépen köszönöm!!!!! Bár őszintén szólva az ekkora pókoktól félek azért (nő vagyok :)), de valahogy lenyűgöz a telken lévő összes állat-növény stb. Még a félelmetes pókok is. Természetesen nem ölöm meg őket akkor sem, ha bejönnek, inkább kiteszem. Egy ilyen pók tavaly, méretéből adódóan sajnos vált már áldozatává egyik agaramnak. Gyorsan fut és nagy, az agár meg mindenre rámegy, ami ilyen.
Vannak még érdekes pókok errefelé, majd fotózok :)
Ő Pokoli cselőpók (Gelycosa vultosa) hím. Minden főpók termel mérget (tehát mérges) de hazánkban nem él emberre veszéles faj (a Mérges dajkapók sem okoz maradandó károsodást. Amugy a pokoli pont a (sajnos kevés) védett pókjaink közé tartozik, rokonával a hozzá nagyon hasonló Szongáriai cselőpókal (Lycosa singoriensis) a legnagyobb termetű közép europai pókok.
Földbe vájt függőleges tárnákban élnek, de ilyenkor összel a hímek kutatják a nőstényeket és ilyenkor gyakran kerülnek szem elé.
SAjnos nem igazán látni a képen, de egyik keresztes lesz, ha tudnál kicsit közelebbről, az nagy segítség lenne. Tippem van, de ennyiből inkább nem tippelek.
