Dési úr véleménye :
Ezüsttálcán Putyinnak
2016-07-23 07:11:00
Dési András
Downsizing. Ismert és rettegett kifejezés az üzleti világban. A csoportos létszámleépítésre használják, főleg a 2008-ban kirobbant globális pénzügyi válság után bukkant fel a tömeges elbocsátásokat jelző eufemizmusként a sajtóban. Donald Trump is valami hasonlóra készül, ha novemberben őt választják meg az Egyesült Államok következő elnökének.
A republikánusok jelöltje a NATO-ban hajtana végre downsizingot.
Bejelentése értelmében csak azon szövetségeseknek járna a szerződés híres 5. cikkelyében biztosított „egy mindenkiért, mindenki egyért” elv, akiknek védelmi kiadásai elérik az elvárt alsó határt. Jelesül: bruttó hazai össztermékük (GDP-jük) két százalékát fordítják haderejükre.
Ha Trump „üzleti modellje” megvalósulna, egy törpe NATO nézne szembe Oroszországgal, az Iszlám Állammal és más fenyegetésekkel. A 28 tagállamból jelenleg mindössze öt teljesíti a kétszázalékos elvárást. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Görögország, Lengyelország és Észtország. Még Európa második katonai hatalma, a britek mellett komoly expedíciós hadviselési képességekkel rendelkező francia sem tart itt. Vagyis le lehetne húzni a redőnyt. Viszlát NATO, túlélted és megnyerted a hidegháborút. Aztán jól-rosszul kerested helyedet a formálódó új világrendben. Szolgáltad a Pax Americanát, a republikánusok által oly nagyra tartott amerikai védőernyőt.
A republikánus tábor pajzsra emelt egy olyan embert, aki felrúgná közel hét évtized biztonságpolitikai építményét. S a „lekapcsolódással” visszavezetné az Egyesült Államokat az elzárkózás korszakába. Amerika az elmúlt nyolc évben is kétségkívül visszavonulót fújt. Barack Obamát leghevesebben azért bírálják, mert teljesítve választási ígéretét kivonult a közel-keleti tűzfészkekből. Washington figyelme Kína és a Csendes-óceán térsége felé fordult, hogy a Krím orosz annektálása és a kelet-ukrajnai háború nyomán – immár csapatokkal – visszatérjen Európába, annak is a keleti vidékeire.
Azon országokba a Baltikumtól a Fekete-tengerig, amelyek az USA mellé álltak, amikor a NATO történetében először alkalmazták élesben az 5. cikkelyt. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően.
Míg az Európai Unióban működik a többsebességes integráció, és Nagy-Britannia kilépésével ez a trend valószínűleg meg is erősödik, a NATO ilyen formulát nem ismer. A katonai-védelmi szövetségnek pont az egység, a tömb adja az (elrettentő) erejét. A NATO messze van a tökéletestől. Jobbat azonban még nem találtak ki. S ugyan az európai szövetségesek csak a felét költik védelemre, mint az USA, de ez az 50 százalék is több annál, amit Oroszország és Kína fordít katonai célokra.
Trump óriásit téved, ha azt gondolja, a „lekapcsolódással” megóvhatja hazáját. A globalizáció összezsugorította a világot és közelre hozott távoli veszélyeket. Ez érvényes Amerikára és ránk is, itt Kelet-Közép-Európában.
A downsizinggal Trump ezüsttálcán kínálná fel a régiót Vlagyimir Putyinnak.
Akivel, úgy gondolja, hogy megegyezhet.
Mint két üzletember.
