De! Csak most "kicsit" mással kell foglalkoznom!
Lassan haladok a "mérhető generátor" építésvel. Azért közben agyalok is! Azt hiszem Te inkább elméleti szakember vagy, de azért megkérdezem mielött megmérném!
Végy egy lágyvasdarabot! Mágneses szempontból is lágyat! készíts bele egy 10-es átmenő furatot!
ebben a furatba vezess át mondjuk 1-es vezetőt!
Tehát klassz légrésed lessz. Ha a vasat váltakozó mágneses térrel gejeszted és az egyébb indukciós feltételeknek megfelel a vezető geometriai elhelyezkedése, lehet -e, hogy a körülmények ellenére se generálódjon feszültség a vezetőben! Tehát lehet-e így leárnyékolni a mágnesességet jó hatásfokkal? Azt hiszem lehet!
Ha ez működik, ez lehetőséget adna az egypólusú generátor feszültségének megtöbbszörözésére!
Azt nem birom megerteni, hogy miert mindenki zarojelet ir kacsacsor helyett, aztan odairja, hogy ja de persze zarojel helyett kacsacsor kell. Miert nem irod le rendesen kacsacsorrel: <img src=akarmi.jpg>, meg <br> ? Sokkal erthetobb.
OFF
Képberakás : (img src="akarmi.jpg") a zárójelek helyett kacsacsőr van. Ha írsz elé szöveget akkor rakj elé egy ilyet: (br) -ez a sortörés és itt is kacsacsőr van.
Szia JFEry!
Látom mégis elolvasta valaki amit írtam!
Kbző elrendezéseidre gondoltam: feltételeztem, hogy kipróbáltál egy csomó áramleszedőt (kbző anyagból, rugalmassággal stb.) írtad is (98) hogy neked a legjobban a bronz ment. Ezek közul gondoltam kiválogatni azt amelyiknek a legkisebb a súrlódása de a leginkább sikerül neki átvinni az áramot.
Zsebteleppel nem fog repülni. :(
Az örvényáramos melegedés érthető, de az a gép is külső el.mágneses gerjesztést használ amit Egely emleget a (talán) Tértechnológia c. könyvében. Ha jól emléxem ad mérési adatokat is.
A mágnesek robbanása biztosan nagy látvány (én is néznék egyet) de szerintem az új nagy mágneseid jobb sorsra érdemesek!
Jó gerjesztést! és a vektorok legyenek veled.
Szia kutymu!
Erre még valahogy nem reagáltam, de majd most!
"Ha a Barlow-keréknek nagy áram szükséges, az szerintem a leszedő és a korong közötti nagy ellenállás miatt kell legyen, máskülönben ugyanolyan forgatásra vissza kellene kapnod azt a nagy áramot."
Gondolom mechanikai ellenállásra , súrlódásra gondolsz. és még a műszaki megvalósításban az is gond hogy csal 1 menetes a gerjesztett "tekercs" ami nehzen kezelhető! De ebbe ne menjünk bele na nem muszáj!
"Érdemes lenne a kbző elrendezéseidre megmérni az ellenállásokat. "
Milyen új elrendezést tudsz (gondolsz)?
Nem a gyakorlati felhasználása érdekel, persze ha zsebteleppel hajtva repülne az más!
De Palma és hasonlók a hasolók állításai akarom ellenőrizni,vagy cáfolni, mert a puding próbája az evés! És mert megtehetem!
"Ha ugyanaz a hatás ha forog a mágnes is ha nem, akkor minek is kell forgatni a sok kg, és nagy fordulaton felrobbanó mágneseket? "
A centrális elhelyezés feltétele annak, hogy ne folyon nagy örvényáram a korongban! Mechanikailag könnyebb kialakítani a centrális szimmetriát. A mágnesek "térerősűrűsége" sem valami egyenletes és ha a ez akár 15-20% indukcóváltozás koronghoz képest elmozdul akkor az örvényáramok a korongot fűtik, de nagyon! Az esztergapadban ezt is kipróbáltam! Ha a mágnesek forognak a leszedő áramkör elemeiben csak pár (kb.3-5W) fűtést okoztak ami már kezelhető és elmegy a leszedők surlódásához képest (ami 10-12W) Persze az egészet fa állványra kellett építeni szintén ar örvényáramok miatt!
Valami TEWARI nevezetű indiai fószer ezt az elektromágneses típust meg is építette, és fen van a neten amit """ MÉRT """ róla !! asszem ski-fi -t is irhatna!
Külömben a mágnesek felrobbanása baromi látványos de közelről kicsit ijesztő! Megéri a látvány az élményt... ha túléled jelentősebb sérülés nélkül, nekem sikerült, de nem ajánlom, hogy kipróbáld!!
"Én nem vettem észre az elemiszállal mint, fogalommal kapcsolatos nézetkülömbséget! Természetesen nem lehet a vezető kristályszerkezetének elemeinél kissebb mert akkor nem vezet! "
Amikor arra hivatkozva nem értettem a magyarázatot, hogy a szálnak nincs felülete és emiatt nem értettem a fluxust akkor sem a szállal mint vezetővel volt a bajom, de mint kiderült az egész értelmezésem volt a téves (Silan)! A generált feszültség szempontjából "vezető szálnak" a korongban ugyis csak a mágneses térben, -ami elvileg homogén- a sugárral egybeeső vetületének a hossza számít! A keresztmetszete csak az áram erősségét befolyásolja az ellenállásával! A fluxust pedig nem erre a felületre értelmezzük! A generált feszültség szempontjából az idő alatt lefedett, számítható, lesúrolt, a vezető pontjai által "érintett" felület érdekes! Ha most feltételezzük azt hogy ennek a felületnek nincs (mert hát az elméleti felületnek nincs is) vastagsága(2D) , akkor megint hibázhatnánk ha erre azt a követeztethetnénk, hogy a nemlétező vastagságon, ami is a keresztmetszet, ugye nem folyhat áram!: Ha nehezen is értettem meg a generátor működését, azért volt egy-két olyan kérdés amit már magamban is kizártam mert a magyarázatban az elméleti egységek keverése -mint itt is - paradoxont (tetszik ez a szó) hoz létre!
Nem kell tőlem bocsánatot kérned ,nem bántottál!
Tudom, hogy az elmúlt pár napban sokat bénáztam, értetlenkedtem!
Én nem vettem észre az elemiszállal mint, fogalommal kapcsolatos nézetkülömbséget! Természetesen nem lehet a vezető kristályszerkezetének elemeinél kissebb mert akkor nem vezet!
Javasolhatnék a vezetőkorongok közé a Nyáklemez üvegszálas hordozója helyett, sárgafoszfort!könnyű megmunkálni, mert lágy azt hiszem hexagonális a kristályszerkezete mint a grafitnak de nem vezeti az áramot, a dielektrikus tulajdonságait nem ismeren, de a mágneses teret sem árnyékolja, úgy emlékszem diamágnes, valamint eleget tesz az elektronokkal kapcsolatos igényeidnek is mivel a külső elektronburka könnyen gerjeszhető, ezért levegőn gyúlékony mind az öt vegyértéke! Ja egy kicsit mérgező is, de a szamárium - kobalt mágnest sem illik nyalogatni!
Na de most komolyan: mit akarsz a mágnesek közé tenni, és miért!
A végén mit is akarsz a térbe fagyott mivelis!?
A mágnesség eléggé anyagi tulajdonság, ha másért nem az elektronok miatt! Igy a térbe fagyást csak a kristályszerkezet térbeli alakjára tudom érteni!
A vas katalizátorként a szerves kémia használja PL: krattolásra (hosszúszénláncú parafinok "tördelése"), vagy a kéndioxid oxidációjakor (kénsavgyártás)
Mert ez a tapasztalati szituáció azt a magyarázatot (következtetést igényli) várja el, miszerint a mágneses tér nem az anyaghoz kötődik, hanem a térhez, úgymond a térbe van belefagyva. A térbeli állásához képes tudod értelmezni a korong egységnyi szálainak a mozgását és így az indukciót
Ez hulyeseg. Te nem olvasol, csak irsz? Ajanlom figyelmedbe, amit a 129-ben irtam.
A magneses ter bizony egyutt forog a magnessel! Mivelhogy nincs abszolut ter...
Ha a korongon az "előfeszítést", a homogén mágneses teret eltoljuk 6 óra irányába, akkor a 6 óránál keletkező feszültség nagyobb lesz, mint a 12 óránál tapasztalható, tehát megindul az "oda" áramlás, a korong belsejében. Ha a tapasztalható deltaU hasra ütésszerűen 0.01 V akkor az ekvipotenciál vonalat végigjárva meg tud történni a rekombináció. Tehát 6 órától 7,8,9,10,11,12 vándorlás indul meg, ami sugárirányban közelít az origó felé. Igen ám, de ehhez nem kell ekkora nagy deltaU, hanem kisebb is elég, tehát a nagy "körút" feldarabolódik kisebbre, és így már sok-sok kicsi örvényáramot fogok kapni.
Ezek alapján a javasolt kísérletet nem szükséges elvégezni, hiszen a 2 órai indukált feszültségek az 1-óra, origó irányába rögtön kisülnek, tehát baromira jól fog melegedni a korong.
A kísérletet azért javasoltam, mert azt hittem, hogy az 1 órai leszedőnél a 0->Bmax változás nagyobb meredekséggel fog hozzájárulni a Vkerületihez. És ez nem igaz. Mert asz adott kerületen, a lehetséges legtöbb B elmetszésnél fog kialakulni a legnagyobb Ui. Amíg be nem érek a homogén (sűrűsödési maximummal telített "Bé") térbe, addig nem kapok nagyobb U-t. (mivel azonos idő alatt a lehető legtöbb "Bé"-t kell tudni elmetszeni)
Sajnos az egy adott területről 2 féle leírást, jellemzés "hittem" egynek és erre, csak most jöttem rá.
Látod JFEry más is járkál tévutakon, elnézést kérek érte.
Igen, igazad van: " Szerintem a valóságban az a döfködés nem szálas, hanem egy erőtér " De hát a szemléletes magyarázatok szoktak sikeresek lenni. :-) …elektroncentrifuga .. nagyon buli jelző. :-)))
Mivel már van egy járható magyarázatunk, próbáljunk javítani valamit a rendszeren.
pld: "Tortásítsuk" meg a korongot, vagyis készítsünk bele sugárirányú bevágásokat. Azért, hogy ezzel csökkentsük az aszimertizálódás által keletkező örvényáramokat. Hát ebben nem sok hasznos dolgot látok. Ez egy jó módszer a kefék elreszeléséhez.
Pld: keressünk másféle anyagokat, és ezekből rakjunk össze egy szendvicses korongszerkezet. Másféle alapanyagokból kivitelezett 2 oldalas nyáklemez szerkezetre gondoltam. V.László munkássága alapján. Az anyagokkal szembeni elvárás: a vezető fóliák ne árnyékolják a "Bé"-t, a bélés pedig nagy belső ellenállású könnyen leváló elektronú anyagból legyen. (extrém egy elvárás mi?! :- ) )
JFEry, Silan: Azt hiszem, hogy nem egyformán értelmezitek elemi szálat. Használjatok inkább "egységnyi szálat" (mert az elemi végtelen kicsi is lehet JFEry értelmezésében, míg Silan: azt a minimálisan elfogadható keresztmetszetet érti amiben még el- meglehet vezetni egy elektront )
Na végre, hogy újra előkerült, és közzétehetem az alábbi gondolatsort:
Az egypólusú generátor fő problematikája nem a levett teljesítményben van, hanem a koronggal együttforgó mágnesek esetében tapasztalható jelenségben. Továbbá ennek magyarázatában. Mert ez a tapasztalati szituáció azt a magyarázatot (következtetést igényli) várja el, miszerint a mágneses tér nem az anyaghoz kötődik, hanem a térhez, úgymond a térbe van belefagyva. A térbeli állásához képes tudod értelmezni a korong egységnyi szálainak a mozgását és így az indukciót. A vas (és a mágnes) katalizátor szerepet tölt be: jelenlétükkel tud fennmaradni ugyan az a jelenség, amit egyébként a mozgó (az áramló) elektron kelt. Had hivatkozzak egy másik fórumra én is.:"PERPETUM MOBILE - talán mégis lenne ?", és itt a 112 és 114-es hozzászólásaimra.
A sugaras keréknél is csak az számomra nehezen emészthető csak időben létező (a fluxushoz tartozó) felülettel értem!
De ha ezt az időbeliséget elfogadom, és hozzáteszem, hogy a leszedő áramkőri rész és a korong áramköri rész energiájában illetve hatásában azonos... Akkor már mindent értek!
"Mar megbeszeltuk parszor, hogy ebben az esetben a leszedo vezetekek forognak a magneses terben! Azokban indukalodik a feszultseg"
És az áramkőr állórészének a mágneses térre- annak energiáját figyelembe véve- kivetíthető hossza mindíg azonos a mágnesek közt lévő korong éppen működő hosszával!
Igen, és el is fogadom, és tudom is , és a képletből is ez következik mivel a vezeték által idő alatt "súrolt" terület, "körcikk" függvénye a feszültség, és a kisérleteim is ezt igazolták!
"Nem a vezetoben szamoljuk az erovonalakat"
Igen, nem a vezetőben kell számolni mint ahogy már magyaráztad, mert az lehet akár kiterjedés nélküli elemiszál is! A vezető mágneses térben elmozdulást végző hosszától függ az áram erőssége, ha az egyébb feltételek adottak! (105)Ha egy vezető keretet a "homogén" mágnesek térben mozgatunk, a következő elrendezések lehetnek:
1, a keret az egyik mágnest veszi körül, mint a 105-ben. Az ott leírtak miatt a vezető keretben a két ellentétes oldalán, mindíg azonos térirányban tehát egymást akadályozó áram folyna, ezért az eredőjük nulla, ezért nem tapasztalunk áramot! Ez így tiszta!
*De itt ugye a vezető keret által határolt sik merőleges a mágnesek erőterére! Tehát a felülete nulla! Emiatt sem működhetne! Itt nincs mire értelmezni a fluxust!*
A két* közti rész akkor nem igaz ha itt is figyelembe vesszük a mozgás közben "lesúrolt" felületet, de ez esetben sem működik mert az erővonalak iránya miatt vezető keretben a két ellentétes oldalán, mindíg azonos térirányban tehát egymást akadályozó áram folyna...
Ezt a kiegyenlítettséget kell megbontania a koronhoz képest álló leszedőnek!
2, Ha a vezető keret fekszik, az az a keret minden oldala a két mánesek közti térben mozog, Innentől a fentiekkel azonos okok miatt nem tapasztalhatunk áramot! Bár itt lehet az álló keretre értelmezni a felületet!
Ezért nincs a korongban örvény áram!
Még az elmetszést is érteném ha a mágnes és annak a tere nem forohatna együtt az elemi szálak által alkotott koronggal. De együttforogva ugyan úgy működik!
Mar megbeszeltuk parszor, hogy ebben az esetben a leszedo vezetekek forognak a magneses terben! Azokban indukalodik a feszultseg.
Ha a mágnest forgatom és mellé tartok egy sugárirányú vezetőt abban sem lesz indukció, mert a vezetőben a homogén mágnesestér miatt mindig csak ugyan annyi döfködő vektor van!
Nem a vezetoben szamoljuk az erovonalakat! A vezeto mozog a magneses terben, kovetkezeskeppen feszultseg indukalodik benne. Lasd Lorentz-torveny!
Annal az esetnel, amikor nem korong van, hanem csak sugariranyu drotszalak, erted a fluxusos magyarazatot, ugye?
Ha ezek utan gondot okoz az elv alkalmazasa a korong esetere, akkor nem kell eroltetni a dolgot. Akkor ott van a masik fajta magyarazat, fluxus helyett elektromotoros erokkel, a Lorentz-torveny alapjan. Ezt mar leirtam a Lenz-kiserletre alkalmazva a 2. hozzaszolasban. Es akkor nem kell teruletekkel vacakolni, de az eredmeny ugyanaz. A ketfele magyarazat ekvivalens, hasznald azt, amelyiket konnyebben megerted.
Tudom, hogy már senki sem tekint komplettnek, És gyakran vagyok bunkó is ha hisztizek , de azért a segítőkészséget igyekszem megköszönni, udvariassággal viszonozni!
Köszönöm, hogy klaviatúrádra méltónak tartod a nevem! főleg a korodat figyelembe véve!
Elképzeltem a korongot, de itt is van a kezemben!
Szerintem a valóságban az a döfködés nem szálas, hanem egy erőtér (akár homogén)hatásának a nagysága és iránya, de ha így magyarázod elfogadom: legyen sok sok Bé ahogy döfködnek, egyeletesen, és sűrűen!
Még az elmetszést is érteném ha a mágnes és annak a tere nem forohatna együtt az elemi szálak által alkotott koronggal. De együttforogva ugyan úgy működik!
Ha a mágnest forgatom és mellé tartok egy sugárirányú vezetőt abban sem lesz indukció, mert a vezetőben a homogén mágnesestér miatt mindig csak ugyan annyi döfködő vektor van!
Bocsi!!! Téves!!! Ezt a magyarázatot valahol már hallottam és/vagy láttam! Erre mondtam hogy elektron centrifúga!
Azt hiszem a radiális légcsöbvet mint centrifugál szivattyút tanultam!
Itt tényleg nem jön létre visszarúgás mert a keletkező áramod csak virtuális, mivel a záródó akár csak mérő áramkörödben is a köralakú mágnestől akár távolabb akár feletti vagy melletti zárásának vetületén is ugyanannyi ellentétes irányú döfködésed lesz mivel a tetves mágneses erővonalak zártak( mágneses monopólus nincs)
"Ellenőrzésképpen kellene egy kísérlet.
A korongot lássuk el óralapi megjelölésekkel.
A mágneses teret csökkentsük le az Origó,1óra,2,3,4,5,origó területre.
És így végezzünk méréseket: 1 óra, 3 óra és 5 órai pontoknál.
Itt már kellene tapasztalni "visszarúgást"
Ezt a korong felszeletelést, tortavágást már régebben elvégeztem! Sem ekkor, sem ha a leszedő helyére fogaskereket tettem ami csak egy-egy foggal érintette a korongot nem mértem a szkópon "visszarúgást" csak a levett áram/feszültség lett szaggatott -négyszögjel-!
Köszönöm az ötleted, másik két topic olvasóit is boldogítottam a bénázásommal!
Ha ajánlhatom megtisztelő figyelmedbe, nézz utána a MI IS AZ A NULLPONTI ENERGIA, ÉS MIÉRT, illetve a NULLPONTI ENERGIA topicokban
"Azt, hogy ez mire jó azt még nem tudom..."
Nekem JÓ. Tanulok belőle fejfájásig, bütykölök, és új NICK ismerősöket találok egybevágó érdeklődési körrel! Ez jó mulatság, és nem is túl férfimunka és még csak most kezdődik!!
Kedves Silan,
tudom, hogy Te idítottad ezt a topic-ok! De úgy érzem, a magamfajta értetlen palikkal valami mély belső indittatásból foglalkozol! Ezt a magamnevében külön köszönöm, és csodálom mert már én is kiborulok magamtól!!!
A Zenon féle paradoxont nevét nem tudtam, egy analóg módját ismerem, u.a mint ez de puska golyóval!
OFF De halottam egy másik "történetet"!
Az alagút elején áll két pacák , a túlsó végén egy bombázó nő! Az egyik férfi elméleti, a másik gyakorlati szakember. Az elméleti azt mondja: Kár el indulnunk, ugyis csak az út felét tehetjük meg egy adott idő alatt, aztán a fenmaradó rész felének megtételéhez is kell valamennyi idő , és így tovább. Ezért sosem érhetjük el!
Erre a másik: Nembaj én megyek! Nekem elég ha kellőképen megközelítem!
Tényleg, nem is illik ide! De ha már leírtam Itt hagyom, aki nem ismeri talán tetszéssel fogadja!
ON
Silan elfogadom a magyarázatod de sajnos valahogy nem emészti az agyam!
Talán emlékszel V.László "elemiszálas" generátorára, ahol nem forgatta, csak kapcsolgatta a szálakat! Persze az sem működik!
Nem értem, hogy ha a fluxushoz tartozó felület csak térben és időben vizsgálható egyszerre! Csak a mozgás adja a felületet! Az egyébb mágneses gerjesztéseknél mindig van egy kézzel fogható felület amit szó szerint kézbe lehet venni, ugye.
Aztán vagy ennek a mágneses erővonalakkal bezárt szöge, vetülete változik,(Forgó generátorok)vagy a felülete változik(az a LENZ féle kisérlet) vagy csak a mágneség "ereje" változik ( nyugalmi indukció vagy a tranzformátorok). Erre itt van ez a primitiv eszköz, egy tengelyen forgó mágneses vacak, szóval itt van az asztalomon, és szinte minden részletét értem csak valahogy az egész nem áll bennem össze! Mintha a negyedik dimenziót akarnám elképzelni! A kíséleteim is messzemenően igazolták az elméletet!
Úgy veszem mint a gravitációt, azt sem értem még sem lebegek! De ezt a generátort legalább magyarázzátok! Majd csak össze áll bennem!
Na de most már lassan kész leszek a mérhetőnek vélt darabbal, és ez leköt! Segítséget is kaptam úgy hogy egész komoly gépezet lessz! Olyan 25 kilós!
Majd leírom, elég sok apró "tapasztalatot" építek bele, remélem tényleg tudok vele pontosan mérni!
Nem nyaggatlak tovább a régi kérdéseimmel (már bele fáradtam magamba) csak körkörösen ismételgetnék és csak égnék! Remélem már mindenki érti, csak én nem. ha újra végig olvasom látom ahogy kivezetsz a tévedéseimből csak valahogy bennem nem áll össze!
De hagyjuk, ha működik, hát működik, ott egye meg a fene.
Lassacskan ujra feltalalod a Zenon-fele paradoxont. Ha nem ismerned: lojunk ki egy nyilvesszot. A nyilvesszo repul a levegoben. Valasszunk ki egy tetszoleges idopillanatot, es nezzuk meg a nyilat: all a levegoben a ter egy bizonyos pontjan, es nem tudjuk megmondani, mozog-e vagy nem: mert semmiben nem kulonbozik egy allo nyiltol. Mivel pedig ez barmely idopillanatrol elmondhato, kovetkezeskeppen a nyil nem mozoghat. Mozgas nem letezik. Es megis mozog a nyil!
Az én 100éves emlékeimben kotorászva, találtam egy gondolatsort: Az indukált feszültség (és áram) az indukcióvonal metszésből származik.
Most egy kicsit felejtsük el a "FI"-t.
Képzeljük el a 13 cm-es korongodat a mágnesek között, melyet sok-sok "Bé" döfköd át (mondjuk teljesen homogén eloszlásban). Ha ebben a környezetben forgatod a korongot, és figyeled a "bé" elmetszéseket, akkor az alábbi eredményre jutok.
- az elképzelt elemi szál el-el metszi a "bé"-ket, tehát van indukált feszültség és van indukált áram.
- azonos idő alatt az tengelye felöli végen kevesebbet, a korong szélén többet bír elmetszeni, (nagyobb a változás) kifele nagyobb U és I mennyiségeket kapok.
- (mivel homogén mágneses térben forgó korongról van szó, ezért) az egész felületen ezt az eloszlást kapjuk (elemi szálak megsokszorozása).
Ez a kép engem a radiál légcserélőre emlékeztet (talán), ami a régi porszívókban is van. Belül a "korong" közepén kicsi a nyomás, tehát szív-ja, kívül pedig nagy, tehát nyom-ja a levegőt.
Ezt a koncentrikus (egyen)potenciálú képet elemezve, nem jöhet létre a "visszarúgás".
Mivel az egyik töltéshordozó a kerületre van passzírozva, - ami ugyebár egyen-potenciálú - simán körberohanhat a szénkeféhez, és ezért (?) lehet nagy áramokat levenni.
Természetesen figyelembe kell venni a korong (kerület menti, kerület szerinti) ellenállását is. ... Talán ezzel a gondolati háttérrel lehetne tesztelni a sok-sok szénkefés v. higanyos leszedési módokat.
A mágnesed nem fedi le egészen a korongot, csak kb 12 cm-t belőle, ezért a kerületi peremen hatás szegény lesz. Azt, hogy ez mire jó azt még nem tudom. (Lehet hogy lényegtelen?)
Ellenőrzésképpen kellene egy kísérlet.
A korongot lássuk el óralapi megjelölésekkel.
A mágneses teret csökkentsük le az Origó,1óra,2,3,4,5,origó területre.
És így végezzünk méréseket: 1 óra, 3 óra és 5 órai pontoknál.
Itt már kellene tapasztalni "visszarúgást"
Ha van kedved és (értelme) ezen méréseknek, akkor kíváncsian várom az eredményeidet.
Azt hiszem ott a baj a felfogásommal, hogy csak gyakorlati ember vagyok. Ez és a tanulatlanságom, még azt is megnehezíti, hogy egyáltalán megfogalmazzam amit nem értek!
Ha a fluxust számolom, de akár csak értelmezem, -érzésem szerint - kell hogy valós legyen a felülete mert a meghatározása is ezt "írja elő"!
Azt még talán értem, hogy az azonos dolgok, nem ugyan azok, de ha tulajdonságaik "elm." azonosak, akkor hatásuk, viselkedésük is azonos kell hogy legyen, ha a körülményeik is azonosak!
A pontszerű szénkefénél a "pontnak" nincs semilyen vetületben kiterjedése, hogyan lesz a korongon a két vizsgált elemi szála közt értékelhető, értelmezhető eredmény! Azt tudom ,értem, hogy a "sebesség" -v- fogalma összefüggést teremt a térbeli "út" és az idő közt!
Itt is erről volna szó, ennek hiánya zavarna meg engem!? Márminthogy az elmélet ilyen fogalmakat is tartalmaz, mint időpillanat, pontszerű..., "felület nélküli" elemiszál...
irod:
Akkor is van felulete, csak akkor eppen nulla. De valtozik!
Ezt még matekossan is csak a fogalmaim összekeverésel tudom megérteni! A nulla az időben sem fog növekedni. A képletekben szorzások, hatványok vannak, összegzések -főleg konstanssal- nincsenek!
A szögelfordulásból adódó "kialakuló" felület, csak időben létezik -a sebesség miatt-. Nulla időpillanatban -alatt- viszont nem tudom értelmezni a sebességet! Talán ezt kavarom és ezért nem értem! Tisztára skizofrénnek érzem magam! A képletekben értem de itt valahogy nem!
A "lesúrolt" körcikk felülete nem része az áramkőrnek, illetve csak idő alatt az!
Edigi tapasztalatom szerint, minden jelenséget úgy próbáltam megérteni, hogy egy időpillanatban kielemeztem a helyzetet, és egy másik időpillanathoz képest megvizsgáltam a változást! A kettő közötti eltérés volt a "történés, a működés" maga! ITT a szögelforduláson kivűl nem látok mást mint hogy az áram folyik, illetve azt inkább csak tapasztalom, mert az okát nem értem!(részben, részleteiben nem!)
Ha bármelyik időpillanatban van éppen belépő és éppen kilépő elemiszál, akkar mi változik?
Barmilyen fluxust szamolsz, akarmi kozott, az ugyanannyival fog valtozni idoegyseg alatt. Tehat vegso soron mindegy, hogy milyen aramkorre szamitod a fluxust.
Ezek a szálak egymásnak megfelelőek, azonosak!
Nem azonosak, egyik jon a masik utan. Viszont azonos modon mozognak.
Tetszőleges szélességű lehet-e a szénkefe, akár pontszerű is?
Igy van. Lehet pontszeru is, de lefedheti az egesz kort is, egykutya. A mozgas a lenyeg.
Azt sem látom hogy van a mágneses térben - amikor az a korong felületére merőleges - felülete a k-l áramkörnek mikor az a tengely síkjában helyezkedik el!
Akkor is van felulete, csak akkor eppen nulla. De valtozik!
Írod: Nem a fluxus szamit, csak a fluxus idobeli valtozasa
Ha bármelyik időpillanatban van éppen belépő és éppen kilépő elemiszál, akkar mi változik? Ezek a szálak egymásnak megfelelőek, azonosak! Ha az egyes szálak helyváltozása külön is értelmezhető ezt hogy illeszthetjük eggyé! Tetszőleges szélességű lehet-e a szénkefe, akár pontszerű is?
Azt sem látom hogy van a mágneses térben - amikor az a korong felületére merőleges - felülete a k-l áramkörnek mikor az a tengely síkjában helyezkedik el!
A normalvektor nem fizikai mennyiseg, normalvektornak a feluletre meroleges egysegvektort nevezzuk. Azonban ugye az nincs megmondva, hogy merre mutasson a vektor, mert ugye rakhatjuk a felulet barmelyik oldalara, tehat ketfele iranya lehet. A fluxus szamitasanal az indukciovektor es a normalvektor skalaris szorzatat kell venni, marmost ezert ha a normalvektort forditva definialjuk, akkor a fluxus elojele is megvaltozik. De ez nem baj, mert a generalt feszultseg szempontjabol nem a fluxus elojele, hanem a fluxus valtozasanak elojele szamit.
Az, hogy a fluxus mennyi, abszolute nem szamit sehol. Ezert nincs visszarugas. Nem a fluxus szamit, csak a fluxus idobeli valtozasa. Ezert hiaba szunik meg a fluxus az egyik helyen, ha a masik helyen ugyanolyan gyorsan elkezd valtozni. A kepletekben sehol nem szerepel a fluxus maga, mindenhol csak a fluxus ido szerinti derivaltja szerepel.
