Csak hogy nehogy félrelrtsétek: az... öööö.. izé... indulatszó magamra vonatkozott, tudniillik közben a lányommal angolul társalgunk nyelvgyakorlás céljából, és a De helyett simán leírtam, hogy The.
De Pagrus meg aszongya, hogy nem egészséges a 4 Ohmos hangfalat a 8 Ohmos erősítőre tenni. Meg tudnátok ebben egyezni, aztán nem összezavarni a szerencsétlen laikust? :-)
Szakmunkástanulmányaimból valami nekem is rémlik, hogy ilyen impedancia-illesztetlenség esetén tönkremehet valami (vagy az erősítő, vagy a hangfal, vagy a hang), de hát az régen volt, és akkor se sokat dolgoztam a szakmában.
Kezdő hangmérnök hallja, hogy a felvételen nagyon jól szólnak a dobok. Érdeklődésére elmagyarázzák neki: -- Kedves kollega, mi csak dinamikus mikrofonokat használunk, jól jegyezze meg, kondenzátor mikrofonokkal nem lehet jó dobfelvételt készíteni! Két hét múlva egy másik studióban hallja, hogy a felvételen nagyon jól szólnak a dobok. Érdeklődésére elmagyarázzák neki: -- Kedves kollega, mi csak kondenzátor mikrofonokat használunk, jól jegyezze meg, dinamikus mikrofonokkal nem lehet jó dobfelvételt készíteni!
Az említett olcsó fejhallgató egyébként a Sennheiser HD 201, 5 db-ot vettünk egyszer, a fejhallgatók közt kb. azt a minőséget képviseli, amit a monitorok között az Alesis Monitor One. Mellette persze ott hever az AKG K 240 DF tízszer annyiért, de sajnos egy jó monitor is tízszer annyi mint ez az Alesis, én türelmesen, több alkalommal végighallgattam a teljes itthoni választékot és bizony a Dynaudio MB 15A volt az a szint, amikor kezdett tetszeni a hang... 600 eFt feletti áron.
:-))) Oké, oké, rendben van, még meg is venném, az a +9e talán bele is férne! De ember! Mivel hajtom meg? :-))) A yamaha árábul nem fussa még az RA150-re se.
Én a saját kenyérkereső szakmámban (tipográfia, DTP) tapasztaltam hasonlót: nincs olyan szoftver, amivel mindent egyformán meg lehet oldani, és nincs olyan feladat, amit bármelyikkel meg ne lehetne oldani valahogyan. A szakmai tudás abban rejlik, hogy az ember tudja, hogy milyen feladathoz melyiket válassza. Na és persze aztán a kiadvány megjelenésében, de az már egy másik történet. De a végeredmény (a látvány) szempontjából végül is teljesen mindegy, hogy milyen programmal dolgozik az ember - a csúcsszoftverekből is lehet hányadékot kihozni, és egy mezei Worddel is lehet ízléses munkát előállítani.
Nem tudom, miért, de nagyon erre rímelőnek érzem: annak idején az induló Hi-Fi Magazin körkérdést intézett zenével hivatásszerűen foglalkozó emberekhez, hogy ki milyen cuccon hallgatja a zenét. Pernye András válasza: „Nekem egy Supraphon lemezjátszóm van, egyébként is a zenét hallgatom, nem a recsegést.”
Igen, értem én a célzást. Nem titok, hogy ezek a hangsugárzók itthon az erősen vitatott kategóriába tartoznak! Viszont pl. az angol és amerikai nem kicsi stúdiókban is úgy, arra használják, mint sokan itthon az NS-10-et. :) Viszont az NS-10 csak és kizárólag egyetlen gyártó (Bryston) méregdrága erősítőjével működik jól, itt az eltévedés oka. Mással egyszerűen fo$ a hangja. Szóval, ha máshol jó az Alesis, akkor itt se lesz rosszabb. Kipróbáltam már sokmindent, de ez volt az egyetlen, ami a végére nem vert át. Persze, kell ellenőrizni valami nagyobb hangrendszeren, fülesen, kisrádión, stb. is a kész anyagot, ezt meg is teszik minden épeszű helyen. Mindegy, én nem győzködök senkit... hangkártyával is, hangfalakkal is szívtam eleget, mire összeállt itt egy használható szett, azért ajánlgatok bátran elsőre logikátlannak tűnő dolgokat. Visszatérve az előbbi hozzászólásra: ott van pl. a Behringer 2031-ese. Meseszép hangja van, nagyot is szól, de +- 3dB-s húzásokat középről (6dB!!!) bármelyik EQ-n, ~3kHz-en, középszerű Q-val, egyszerűen nem hallani. Ez szerinted normális és idővel megszokható? :) Ezért nem mindegy. És többek között ezért is alkalmatlan általában bármelyik Hi-Fi hangsugárzó munkára.
A fiad tézise ott bukik el, hogy attól, hogy nem hallasz valamit, az még akkoris ott van. És ugyanúgy, ha a rossz hangrendszer valamit kiordít, akkor azt visszahúzod. Ha elmossa a részleteket, akkor egyszerűen nem hallod azt, amit csinálsz. Nem azt hallod, amit csinálsz és ez -akárki akármit mond-, _nem jó_ és nem is lehet jó, esetleg egyszer-egyszer véletlenül!
Ezért volt az eredeti javaslatom, hogy javíttasd meg a hangfalaidat. A kör bezárult. Egyébként meg egyik (hangmérnök) fiamnak készítettem egy közeltéri monitort, amit Tere Alesisével össze is hasonlítottunk, nagyjából partiban voltak, az Alesis fütyült nagy hangerőn a derékszögű reflexcsöve miatt, a miénknél meg hallatszott, hogy kell még merevítés a dobozba. Azóta készítettem jobbat (Seas hangszórókkal), csakhogy annak az önköltségi ára 90 eFt körül van úgy, hogy még sokat kell dolgozni vele. Az elsőt meg szétszedtem hogy majd másik dobozt csinálok neki, azóta is fiókban van, de az anyagköltsége annak is 60 eFt körül van. És ezekhez még erősítő is kell, mert passzívak. Ez a fiam a napokban küldte át a véleményét, amit beidézhetek, mert nekem is csak forwardolta:
"... hogy végülis mennyire nem múlik egy csomó mindenen, hogy a hangmérnök milyen munkát végez. Úgy értem, nagyon nem múlik a lehallgató rendszeren. Félelmetes az agyunk alkalmazkodó készsége. Mindenki rá jellemzően dolgozik. Hiba csak akkor történik, ha szokatlan körülmények közt kell alkalmazni a tudást. Azt hiszem, a lineáris, meg idealizált körülmények ilyenkor előnyösek. Egyébként elsősorban "kényelmesek". Egy jó lineáris átvitelű hangrendszer élvezetessé teszi a munkát. De én az utóbbi időben be kell, hogy valljam, elsősorban egy 5000Ft-os fejhallgatón kevertem és mastereltem. Pedig van más is. És nem érzem, hogy ez bármilyen akadályt jelentett volna. Jól ismerem a hangját, tudok mindent viszonyítani valami más hanganyaghoz benne. Az idegrendszerem tudja, hogy mit hogyan értelmezzen. Nem tudatosan, persze. Persze, ott vannak a nüanszok, amik biztosan elbújnak rosszabb cuccokon. De nem azok a nüanszok határozzák meg a hangmérnök munkásságát, nem az alapján mondják rá, hogy amit csinál, az ilyen vagy olyan.
Igazából ennyi. Ha adok a kezed alá egy 10 milliós hangrendszert, akkor első körben szarabbul dolgoznál. Aztán idomulnál hozzá, és akkor meg ugyanúgy, mint eddig. Maximum jobban élveznéd, és ez valami tartalmi különbséget eredményezne, de nem formait.
Van egy dogma, miszerint fülesben nem lehet keverni, én meg teljesen értetlenül állok ez előtt. Fülesben is lehet. Ha javarészt fülesben hallgatsz zenét, és fülesben dolgozol, akkor jó leszel benne. Ha monitoron teszed ugyanezt, akkor abban leszel jó. Ha ambiofonikusan, akkor meg abban. Ha pedig a seggedbe felnyomsz egy plazmahangsugárzót, és azt szokod meg, akkor meg abban leszel jó. (hm...)"
Amit mondtam: ilyen kis "kuckóban" vért fogsz pisilni, akkor is dobozhangja van a szobának, ha meg lesüketíted, akkor meg azon kell izzadni, hogy valami "tere" is legyen a mikrofonnal felvett hangnak. Ez nem "fikázás", eccerű ténymegállapítás.
Nem mondtam semmit, hogy mit vegyél, és az a tutti jó.
De tanuságként itt egy nem régen lezajlott kis eset.
Barátom barátja zenét szerez és alkot. Otthonában. Nem akusztikusat, elektronikusban utazik. olyan 5x5x2,8-as a szoba. Panaszkodik, nem jó a lehallgatás, nem azt a hangot hallja, amit szeretne. Próbálkozott behemót Goodmans ládákkal, később kölcsönkapot két BEAG HEC-12 monitort, de nem jó. A konzúlium idejére már csak az asztalon áll neki két kis Yamaha, meg egy pár Alesis moncsicsi. De nem jó.
Se ez, se az. igy dugva, úgy dugva. Mindenki mást mond, én is a magamét. De már felsejlik, hogy korábban hol volt elbaxva. A Hec-ek nem jó helyre voltak a plafonról lelógó konzol erről árulkodik.
Alesis aktív, yamaha passzív, EA057 hajtja. Sók prósza után (alesis hangkártyáról közvetlenül saját erősítőjével is siralmas, Yamaha érezhetően szarik az EA057.re, mint az elefán a kisegérre... némi javulást a Yamahák elfektetése hoz, de így se ideális.
Asztal a szoba középpontjától kissé hátrébb, Monitor, és a fal között van 2 méter.
Mondom, ez így a büdös életbe nem fog összejönni, delikvens erre: nem rendezem át a szobát. .....és így tovább. Mondom akkor marad számodra a füles.
Megoldás? Eljött hozzám, nálam meghallgatta a cédéjét pár fejhallgatóval, és amikor az AKG K340 a fejére került jött a katarzis: Na ez az a hang amit kerestem... most nála a hallgatóm, míg nem szerzek neki ilyet. Szegény..... jópár százezret eltapsolt mire kiderült, hogy töredék pénzért már rég lett volna megoldás a problémára.
No ha eddíg eljutottál, gondolom már leesett a tantusz hogy miről dumálok.
De nem kell figyelembe venni eme "dogmás, konzervatív dumát". Hidd csak azt, hoyg távolból lehet jó tippeket adni, majd maximum a végére jösz rá, hogy nem jött össze a dolog. De sok sikert hozzá.
Ps.: a korról csak annyit, hogy én immár 34 éve hagytam ott a stúdiók világát...
Aha, értem! 8-O Nem igaz, nem értem :-)) Ez sem igaz, tényleg értem - nagyjából (valamikor elektronikai műszerész voltam, legalábbis van róla papírom) -, de most ez így kimaradt, nem figyeltem rá.
Akkor viszont vszeg az lesz, hogy megpróbálom elsütni az erősítőt, és valamelyik kis aktív monitort megvenni. Na de melyiket? - tornyosul fölibém kínzón a kérdés.
Mio Caro Spacc! (98-nál tartok, van még hová finomodnunk.)
Szövegértésből egyes, leülhetsz! (Bizti fiatal vagy, ez a korral jár.)
Nem az volt a kérdés, hogy hogyan építsek „stúdiót”. A kérdés az volt, hogy a felvázolt megoldások közül, az adott premisszák mellett mi a leginkább vállalható (másképpen: legkevésbé vállalhatatlan) _visszahallgató_ rendszer. Ehhez kértem tanácsot, te pedig a felvételi oldalt kezdted fikázni.
Nem arról írtam, hogy hazaviszem a bótból a vasat, bedugom, és kész a stúdió, hanem azt írtam, hogy olyan megoldást keresek, amit elérhető elemekből össze lehet rakni, és nem kell időtlen időkig a netet túrnom érte, hátha valahol fölbukkan egy pont-akkora-pont-olyan.
Válaszaidból az olvasható ki, hogy te úgy képzeled, hogy csak úgy képzelhetők el a dolgok, ahogyan te elképzeled. Ezt hívják dogmatizmusnak, ortodoxiának, esetleg - némileg megengedően - sznobizmusnak (erről később részletesebben is). Nem vagyok szakember, ezt jól látod, de van némi sejtésem az akusztika korlátairól, lehetőségeiről és buktatóiról. Zenéltem jó pár évig, ilyeténként időnként megfordultam egy-két stúdióban is, de nem arról van szó, hogy most egy studiót akarok építeni (épp azért, mert van sejtésem arról, hogy milyennek is kell lennie egy studiónak).
Csak hogy értsd: több mint tizenöt éve abbahagytam (hm!) a zenélést - családalapítás miatt -, ám mostanában nagy nosztalgiám van ismét valami hangzót tákolni, csak úgy, a magam kedvire - Acoustic terrorism for Dummies. Hosszas szorzás-osztás és méricskélés után (mert a prioritásokban ma már azért nem ez van az első helyen) lassanként sikerült ezt a kutricát kialakítani, hangszerek megvannak, most jönne a berendezése és belakása a luknak. Azért is fordultam hozzátok, mert már nem ismerem az új márkákat (hol volt még akkoriban Behrigner, Edirol vagy M-Audio?), hátha kapok valami támpontot (ahogyan kaptam is, mondjuk nem éppen tőled, de ez a kálóba belefér).
Köszönet annak, akit megillet.
-----
Végezetül penig - ha már megígértem volt - az „s. nob.”-ismusrul.
Ne csak a jelentését, az értelmét is tudd annak, amiről beszélsz. A sznobizmus nem az, mon ami Spacc, ha valaki - mint Tere - azt mondja: ez a jó megoldás. Sznobizmus (jobb esetben: szövegértési probléma) az, amikor valaki - fölényét, tudását csillogtatandó - olyasmire válaszol, amit nem is kérdeztek tőle. Sznobizmus az, amikor valaki azt hiszi, hogy tudja a tutifrankót, és meg is mondja - ha köll, ha nem. Sznobizmus az, amikor valaki följogosítva érzi magát ítéletet mondani, noha fogalma sincs a megítélendőről. Sznobizmus az, ha különbnek hisszük magunkat másoknál csupán azért, mert azok nem azt gondolják a világról, amit mi.
A sznobizmus a világtól való útálkozás csak azért, mert nem a mi képünkre és hasonlatosságunkra teremtetett.
„Csihodjál, Rákóczi kisúrfi!”
TH
P.S.: Szövegértési házi feladat, csak Spaccnak: hány éves a Tony Hyper.
A Monitor One egy 4 ohmos, impedanciamenetét tekintve rosszindulatú hangfal, amit Tere ajánlott erősítő az jó hozzá, de egy konzumer 8 ohmos valószínűleg nem és a Yamahád ilyen.
Picit hirtelen tolul a vér az agyadba, de bizti fiatal vagy, ez a korral jár.
Csak tudod, a kérdésedből és az abban leírtakból az olvasható ki, hogy te úgy képzeled a dolgot, hogy bemész a bótba, leveszed a polcról a zsebednek megfelelő vasat, hazaviszed, és összedugva kész is a "stúdió". El kell hogy szomorítsalak, ez nem így műxik. A hangfelvétel az tudod egy szakma, a stúdio meg egy standard, konkrét akusztikai követelményekkel. És ez csak a körülmény, a személyes dolgok még említeésre sem kerültek. Kéne némi szakmai alapozás - most ezzel nem azt akarom sugallni, hogy pénzt nem kímélve elvégezz egy hangmesteri tanfolyamot, de a szakmai alapok elsajátításához elég széles irodalmi anyag van, amin át kéne rágni magát annak, aki ilyenféle tevékenységben töri a fejét.
No. A visszaszámolás erre vonatkozott.
Valjuk be, te magad is hajlasz arra, hogy nem vagy járatos a témában - megsúgom, e topicban sincsenek sokan, akik nagy arccal kijelenthetik, hogy szagolnak hozzá valamit.
De. Azért elolvashattad volna T.R. reagálását a beírásom után, aki lényegében rábólintott az általam mondottra, és még Pagrus barátunk beírását is ajánlom figyelmedbe. Sőt! kiegészítem! Rakd be oda a mikrofont, és tapsikáljál, csettingess szaporán és ezt vedd fel. A "Pagrusi úton" elindulván, ha bármely silány pécés hangszórón is azt fogod tapasztalni a rögzített anyagon cstt-csatt-taps) hogy picit is köze lesz ahoz, hogy az tényleg az a hang legyen amit a valóságban hallasz, akkor jó úton jársz.
A sznobizmust illető oldalvágásodra pennig a válaszom: Tudd az értelmét a szónak amit kimondsz, vagy leírsz. A szakmai szobizmusra jó példa Terénk nevesített javallata. De az, ha valaki felhívja figyelmedet egy alapvető feltétel teljes hiányára, az biza nem az.
ps. sajna segíteni nem tudok, legföljebb annyit, a kis ProAc monitorok nagyon jók közeltéri meghallgatásra, persze ezek drágábbak. Szerintem a Vidivel ne foglalkozz.
