Gondolom valaki szépen atrajzolta azt a térképet, oszt jólvan.
Hát azé’ ez egy kicsit bonyolultabb volt. Erôsen offosodik a dolog, ezért nem részletezném, de azt az összevissza lobbizást, ami az utóbbi 13 évben volt itt e téren, nehéz lenne elfelejteni. A ”népgazdasági tervezési körzetek” és a mai régiók határai valóban azonosak az általad említett egyetlen kivétellel. De ez nem csoda, ha az a peremfeltétel, hogy az avitt megyehatárokhoz nem nyúlhatunk. Így nehéz jó beosztást csinálni, de ezt már írtam. Viszont a kétféle körzet/régió funkciója nagyon más, Bár szerintem azt még senki nem tudja, hogy a mai régióké pontosan mi lesz (azon kívül, hogy ”ezek kapják majd a lét a európúniótó”).
Hümmm, ez engem arra emlekeztet, amit egy középiskolás földrajzi atlaszban láttam Mo. gzadasági körzeteiről. Az pedig eleg regen volt, meg rendszerváltás előtt. Talán a Dunántúl csak két részre volt osztva három helyett (észak-dél).
Gondolom valaki szépen atrajzolta azt a térképet, oszt jólvan.
Ne haragudjatok, hogy beleszólok, a NET-en találtam egy térképet, ami elvileg a magyarországi régió felosztást tartalmazza.
Ez végleges, igaz lehet, vagy nem?
Itt a központi régió külön szerepel.
A Dunántúlon pedig szerintem sok a régió.
Viszont ahogy traficc leírta a REGIO definicióját, azzal együtt én Budapestet és az agglomerációját egy régiónak képzelném - még akkor is,ha esetleg ez az agglomerációt anyagilag hátrányosan érinti -, hiszen együtt élnek Budapesttel, sokan járnak be dolgozni, tanulni, s.t.b.
Az erdekes helyzet lesz, ha Budakeszi Gyorhoz fog tartozni, de en sem tudok jobbat...
Én tudok jobbat. Igenis kell központi régió. Persze, ha megbonthatatlan megyékben gondolkozunk, eleve nem lehet természetes és jól működô regionális beosztást kiagyalni.
Egyébként azt el tudom képzelni, hogy nem Budapest a központi régió székhelye, hanem mondjuk Fehérvár (ha odatartozik), de persze akkor is lehetôvé kell tenni a budapesti ügyintézést mindenféle ügyben.
Pest megyének valóban el kell majd különülnie de feldarabolással.
A budai oldal az őszak-ddtóli regióba,
a keleti oldal az Alfüld régióba, egy piciny szeletecske M3 fölött az északi régióba.
A REGIO egy közös identitás tudattal rendelkező, gazdaságilag önálló életre is képes, könnyen, lehetőleg természetes határok által határolt olyan politikai egyság, melynek minimum 1.2-1.5 millió lakosa van, rendelet alkotói ( nem törvényhozói ) joggal bir és önálló bevételei, képviseleti és végrehajtó hatalma van.
Szerencsésebb az 1.5-1.9 millió lakosú közigazgatási egység létrehozása.
ezért a 1o milliós magyarországon a 11 regió illozórikus.
Mo-n Unios regió 5 esetleg 6 hozható létre.
létrehozható szabad akaratból másfajta területi beosztás is.
De ha egy csöcsből akarok szopni akkor célszerű a számat akkorára nyitni mint a csöcs.
Az unio szakembereit 25 országból szedik össze. Egy szón egy fogalmat akarnak érteni.
Ha annak a fogalomnak más a tartalma, pl.:kilóg a sorból mert túl kicsi az Ő sztenderd gondolkodásukhoz, pl. Lux túl kicsi, Bajorország túl nagy akkor félre teszik.
Avval foglalkoznak amit értenek, mert avval könnyű, könnyebb dolgozni.
Vizsgálni, bekérni, biráltatni, döntéselőkésziteni, dönteni, finanszirozni.stb.
Terület meghatározása Szt. Istvántól sok volt. Most, megyék vannak. Ha belépünk az EU-ba, akkor a támogatások szempontjából a megye értelmez hetetlen. Régiónak kicsi, Kistérségnek nagy. A földrajzi felosztás a nyerő (pl: hegyvidék, alföld vagy síkvidék). Azonos gondok azonos feladatok.
Vagy vegyük egy vegyes domborzatú régiót és megyét. A hegyen-dombon erdőgazdálkodással, szőlőtermesztéssel és idegenforgalommal foglalkoznak. A sík vidéken, a hegy mellett iparral, mezőgazdasággal és sík vidéken is iparral. Pénzt most hogy osszák el?
A földesúrnak/vármegye kis királyának volt erdője, szőlője, hala, "mezőgazdasága-ipara". Ez a felosztásnak annyi, mert az illető döntötte el "mire fájt a foga".
Minden változtatás feszültséggel jár. A rendszerváltozás is sikerült vér nélkül meg úszni!
A 60%-ra esetleg nem onnan emléxel, hogy a levegő Munkacsoport szerint a Bp-en mozgó autók 60%-a nap mint nap a városhatáron kívülről autózik be a fővárosba? A 3% is tőlük ered úgy emléxem.
Itt a saját példám.
Ha biciklivel Szolnokra megyek, nagy ívben kerülöm a vörös Mucsát (ha már a politikában vagyunk) és Dunaföldvárnál tekerek át a hídon.
Jobb a légkör!
hüpp, ez kicsit régi hozzászólásom volt..
Olyan sokan nem mennek át Budapesten.
Ez a szám arra vonatkozik, akinek az úticélja nem Bp. de átutazik rajta..
Itt van a 64-es vonal ügye a régió beosztás után, Pécs-Szekszárd viszonylat. Egységes elbírálás alá esne és mindjárt, mint felújítandó vasútvonal.
Nem véletlenül kezdtem az elején a régiókkal.
Az öt régió kicsik kevés. Ha a Közép-Mao. régióhoz alakitjuk a többi területet 4 régióba.
Lassan eljutunk Budapest és vidék régióhoz. Az utolsó szerint 7 régió.(Volán menetrendkönyvben a felosztás. 2001)
É-Dunántúl Szombathellyel? Mit fog szólni hozzá Győr, meg Szfvár?
D-Dunántúl Kaposvárral? Mit fog ehhez szólni Pécs?
"Nem hinném, ugyanis a zsozsot a region belul is el kell osztani valahogy, es pont ebböl lesz a gubanc, lasd akar a mostani Budapest kontra Pest megye ugyet. A pest megyeiek nyilván attól félnek, hogy a régiós támogatásokból Budapest jó csomót lenyúlna. Vagy akár emlegethetném a budapesti főváros kontra kerületek közti forrásmegosztási problémát.":
Ez a hatalomról szól. Akinél a pénz, annál a hatalom. Bárhogy is osztják meg, az egyik sírni fog.
Nem hinném, ugyanis a zsozsot a region belul is el kell osztani valahogy, es pont ebböl lesz a gubanc, lasd akar a mostani Budapest kontra Pest megye ugyet. A pest megyeiek nyilván attól félnek, hogy a régiós támogatásokból Budapest jó csomót lenyúlna. Vagy akár emlegethetném a budapesti főváros kontra kerületek közti forrásmegosztási problémát.
Mondjuk mifelénk lehet, hogy a két város közti rivalizálás megszünne, mert Kaposvár lenne az egyik régióközpont és Kanizsa ahhoz a régióhoz tartotna, Szombathely meg a másik, és Zeg meg oda, viszont akkor lenne két újabb páros és kezdődne előről.
OK. Ez az egész régiósdi arról szól, hogy megszűnnek a megyék. Talán akkor eltünnek az olyan rivalizálások, mint Zegerszeg vc. Nkanizsa, Bgyarmat kontra Sta'rján, stb. Vagy nem?
Amugy a kozelmultban is "ujragomboltak" ezeket a határokat, elég ha csak tágabbi pátriámat Zala megyét említem, ott elég szembetűnő módon történt a dolog,ráadásul kétszer is, de a többi megyénél is voltak kisebb-nagyobb változások, egyesítések, nem hiszem, hogy ez annyira nagy ellenállást váltana ki az emberekből.
Na jó, ez udvariatlan beszólás volt. Hátha jön egy "olyan" politikus...
Amúgy közlekedési szempontok, vagy néprajzi, kultúrális, embertani szempontok alapján húztad meg a határokat?
Kályhától induljunk!
Szerintem az EU-tagok leszünk 2004-e után.
Az EU, régiókat támogat gazdasági fejletségük szerint.
Készítettek terveket a szocializmusba az akkori vezetők elképzelései szerint. A rendszerváltozás szerint is ugyan azt tették. Most, az EU nagyrendszeréhez csatlakozunk.
Európában, európai útvonalak vannak, és ezeket Európa határozza meg. (M3-as útvonal kiválasztása politikai szempontjai.) Az épülő utakat (autópálya, főút) – ajánlást adnak –, hogy merre építsük.
Könnyedségre hivatkozva: 19 megye és Bp. felosztása 3 megyénként. Pest-megyét összedobni Bp-tel?
Szerintem földrajzi tájegységek szerint osszák fel!
Segítség: Mao. Domborzata és vizei, illetve Mao. Autóstérképe 1: 200000 felbontásban (részletekben segít).
I. „Budapest” (kibővíteni, pl. Szentendre, Göd, Gödöllő, Monor, Szigetszmiklós, Érd, Piliscsaba határáig.)
II. „Északi-középhegység” (Északon az Oh., Bodrog vonala – Tokaj-hegy, Taktaköz nem! Miskolc, Mezőkövesd egészen Vámosgyörig vonalban része, de Hatvan nem része. Utána Lőrincitől ívben Vácig ami része, majd Duna, Ipoly a határ.)
III. „Észak-Alföld” (Észak-keleten az Oh., Bodrogköz, Taktaköz, Tokaj-hegy, része, de Mezőkövesd nem. Tovább a Tisza-tó felett, mellett kb. 10 -15 km-re, a Hortobágy és Hajdúság része és körbe értünk.
IV. „Alfőld” (II-III. régió határa, utána Jászság, Jászberénnyel, tovább Oh-ig. Nem része Nagykáta, Cegléd, Nagykörös, Kiskunlacháza, de a Tisza vonalától 20-30 km-ig nyugatra, még része. Tovább, Oh.)
V. „Duna-Tisza köze” (I., IV., régió-határa, Oh. Tovább Duna vonaláig fel. Ide tartozik a Mohácsi-sziget, a Sárköz, Csepel-sziget.)
VI. „Mezőföld” (I., V., régió-határa, Sió vonala, „Balaton-régió” határa Mezőföld területe. Tovább Sárrét, Zámolyi-medence, de a Zsámbéki-medence már nem.)
VII. „Balaton-régió” (VI. régió-határa, Kb. 20 km a Balaton déli oldala a Kis-Balatonig. A Kis-Balaton, Nagy-Berek egy része beletartozik. Tovább a Keszthelyi-hg., Tapolcai-medence, a Balaton-felvidék Veszprém vonaláig, de Veszprém része.)
VIII. A három megye: „Tolna – Baranya – Somogy” (VI., VII. régió-határa, Oh., Nagykanizsa felé, de a város nem része. Tovább Kis-Balaton.)
IX. „Dunántúli-középhegység” (Tata magasságában a Duna vonala, I., VI., VII. „Zala”- XI. régió-határa. Tovább hozzátartozik Somló-h, Pápa, Sokoró és Tata tartozik a régióhoz.)
X. „Nyugat-Mao.” (Alpokalja, Kisalföld, IX. régió-határa. Tovább a Marcali-medence és a Rába-völgye Körmendig tartozik a régióba.)
XI. „Zalai-dombság” (A maradék:!)
Ezután lehet belemenni a részletekbe. (A tízenegy régiót továbbvesézem Csütörtökre!)
