lletve a CO2 energiaelnyelesenek logaritmikus volta miatt egy egyseg CO2 eltavolitasa sokkal jobban huti a foldet, mint egy egyseg CO2 hozzaadasa. Ez biztos! :-) /bocs/ :)
primavis!
Meg kellene keresni azt a tanulmányt. Egyélbként az akkori halfogási naplók alapján jött ki az eredmény, amit gondolom korrigáltak azzal, hogy milyen és mennyi technikai felszerelés állt rendelkezésre.
Ma nagyüzemileg úgy néz ki, hogy halradar alapján kiválasztanak, keresnek egy elég nagy halrajt (amit megéri feldolgozni), majd azt kihalásszák - csak azok a halak maradnak meg, amelyek elég kicsik, hogy a hálón átférjenek - illetve ezek egy része. A halakat elökészítik, lefagyasztják, vagy konzervekbe csomagolják, majd - vagy már e közben is - mehet a következö halraj.. Komplett feldolgozó üzemek ezek a hajók, amelyek hosszú ideig (akár több hónap) kinn vannak a halakban gazdag vizeken, és töltik fel a raktárakat. Ha megtelt, akkor vissza a kiköt?be (ami akár jóval messzebb lehet), kipakolás, és indulhat újra.
A kevésbé fejlett módszerek esetében (szeglnyebb vidékek) kisebb, kevésbé jól felszerelt hajókkal halásznak, de ezekböl a hajókból jóval több van, és nem ritka, hogy azért ezeken is van halradar. Ezen kivül ott vannak még az orvhalászok is, akik olyan módzsreket is használnak, amik elvileg tilosak, mert veszélyeztetett halfajokat is pusztítanak.
igen ezt szerintem tobb helyen is megvitattak mar, hogy hogyan is lehetne a Co2t kivalsztani majd eltuntetni, szerintem az egesz nem eri faradsagot, jelenlegi technologiaval lehet, tobb co2t bocsatananak ki, mint amit meg tudnak kotni.
egyebkent a tulzott CO2 megkotes ugyanolyan veszelyes, mint a tulzott CO2 termeles, mert lehulhet az eghajlat.
Az a kétely fel sem merül bennetek, hogy mi a különbség technológiai szinten és műszerek tekintetében a két összehasonlitott mérés között?
Nem kell mindent elhinni ami nyomdafestéket látott! Az embereket úgy lehet legjobban manipulálni ha rettegésben tartjuk őket. S mivel magasabb szinvonalon élnek, jobban is féltik ezt a nivót. Az afrikai, ázsiai tömegeket azért nehezebb befolyásolni mint a "civilizált világbelieket", mert jóval imunisabbak és fatalistábbak. A vallási fundamentalizmusról már nem is beszélve.
Ami a halállományt illeti, mennyi halat fogtak ki akkor és mennyit most egy év alatt? Hány km fenékhálót használtak, hány radar berendezést? Stb, stb, stb....
1800-as évek végéhez képest pedig a halállomány kb. a tizedére csökkent! Na ez is durva!
Egyébként a CO2 problémára emlékszem egy olyan megoldási javaslatra, hogy pumpáljuk bele az óceánba. Ha elég mélyre van lejuttatva, akkor nem szabadul ki, oldott állapotban ott marad. Azt hiszem ez egy dán javaslat volt. Nekem akkor se volt nagyon szimpatikus, és most se.
e szerint a cikk szerint pedig az oceanok savasodnak.
Alarm over acidifying oceans akar 7.1 re is lemehet az oceanok vizenek a pHja a novekvo CO2 koncentracio kovetkezteben.
mindamellett azt allapitjak meg, hogy 1980 ota az ocean biomassza termelo kapacitasa 6%-kal csokkent. that's a lot.
En nagyon nem tudok hinni a nuklearis tel szkenarionak. Ezen nem segíthetek. :)
Csupán feltételezem, hogy a(z egymástól független) kutás(ok) nem hasraütés alapján hoztá(k) meg az (egymást megerösítö) eredmény(eike)t, a különbözö modellek is elég meggyözönek tünnek a számomra (amik alapján számoltak). Szóval csak azért mert úgy érzed, attól még lehet másképpen, ha utánaszámolnak, nem? :)
A szibériai önrobbantás csak mint egy lehetséges, elképzelt forgatókönyv jelenik meg a lapon. Azt, hogy mi történt Kína és a SZU között, azt átalg ember nem tudja. Fogalmam sincs, hogy mennyire reális, amit ott leírtak, de elképzelhetönek tartom. Az tény,hogy volt a két ország közt konfliktus, és források vannak arról, hogy katonai incidensek is történtek.
A Tunguz meteor a légkörben robbant fel, a tüzgömbje nem érintette a talajt. Egyébként jogos a kérdés - utána lehet nézni.
Más: egy robbanásnál szerintem kevesebb anyag jut a légkörben, mint több kisebbnél,amelyek összenergiája kiadja azt az egyet.
En nagyon nem tudok hinni a nuklearis tel szkenarionak.
Egy ev eghajlatat vszinuleg erosen megronthatja de hosszu tavu hatasai nem nagyon lehetnek, hiszen a por gyorsan leulepedik.
Valahol olvastam, hogy a magaslegkorbe bejuto porszemcsek max 1 ev alatt kihullanak.
Ahogyan az egy 1800as evek elejen talan 1816-ban tortent vulkanrobbanas esetben is volt.
A nyar kb 1 C fokkal volt hidegebb, viszont a tel is enyhebb volt, es a kovetkezo ev eghajlataban mar nyoma sem volt a vulkan hatasanak.
egyebkent az egyik link eleg hajmereszto allitasokat kozol, pl azt, hogy az oroszok massziv nuklearis csapast akartak merni Kinara, de ezt az amerikaiak megakadalyoztak es erre a kinaiak csak kesobb jottek ra.
ez szerintem eleg nagy bullshit. valamint azt a sziberiai onrobbantast is eleg nagy hulyesegnek tartom.
btw a Tunguz meteornak 1911?ben milyen hatasa volt az eghajlatra, az is felegetettett egy par negyzetkilometer tajgat, nem?
Fallout: vannak sokkal tovább sugárzó elemek, amik szennyezik a környezetet (stroncium pl.), és ezek ráadásul összegyülnek a magasabb rendü szervezetekben. Lásd táplálékpiramis - és a tetején az ember.
Krakatu, St. Helens - igen ezek mind hatalmas kitörések voltak. Érezni, mérni is lehetett a hatásukat. Egy globális atomháborúban több ezer atomtöltet robban fel - és köztük nagyobb erejüek, mint amiböl több 100 ekvivalens a vulkán felrobbanásához (kitörésnek nevezni nem elég találó).
Keresek egy hatástanulmányt, az a tiszta ügy. :)
Ok: Nuclear Winter and Other Scenarios Covey, Schneider and Thompson, of the National Center for Atmospheric Research (NCAR), using a three-dimensional global circulation model (GCM)10,11 have predicted temperature drops to about -15şC (5şF) in continental interiors of the Northern Hemisphere. Their model also indicates that the blanket might spread worldwide within a few weeks. Similar work in the Soviet Union has been done with similar results
az atomrobbanasbol szarmazo radioaktiv fallout csak kb 1 honapig veszelyes, mert rovid felezesi ideju anyagokbol all. persze az elsodleges robbanas kornyeke meg sokaig radioaktiv lesz.
nuklearis telrol nem irtak, szerintem ennek igen kicsi az eselye. esetleg egy ket fok homerseklet csokkenes elkepzelheto a levego jutott nagymennyisegu por miatt, de hogy tobb lene, azt ketlenem. mar csak onnan gondolom, hogy katasztrofikus vulkankitoreseket pl krakatau is csak mersekelt homersekletcsokkenes kovette, es aszt hiszem egy ilyen vulkankitores tobb szaz atomrobbanasnak megfelelo port juttat a felso legkorbe.
arrol irtak meg, hogy az ozonpajzs lehet nagyon sulyosan karosulna.
egyebkent a legnagyobb nepessegirtok a jarvanyok. pl a pestis a XIV. szazadban kipusztitotta europa harmadat es hallottam valami olyasmit is, hogy a VI szazadban, Iustinianus koraban meg europa felet elpusztitotta.
A kérdéses tanulmány nem tért ki az atomtélre, mint lehetöségre?
Másképpen fogalmazva: milyen lenne, ha Európában mindenkinek olyan radioaktív szennyezettségü helyen kellene élnie (és olyan növényeket, állatokat ennie, vizet innia), mint ami Csernobiltól mondjuk 20km-es távolságban található? A talajcserét itt most ne vegyük reális lehetöségnek. Kösz, inkább ne..
Más: mi a helyzet azokkal a bizonyos bomnbákkal, amelyek köpenye kobaltból van, és kb. 5 éven keresztül képesek sugárzóvá tenni az általuk behintett területet? Azt írják róluk, hogy hivatalosan nem csináltak és teszteltek ilyet. Ebben végül is lehet bízni. :)
Az ókor végén Európa népessége a korábbi érték harmadára esett vissza. Ehhez még atomháború sem kellett, csak az államszervezet, a termelés és a kereskedelem teljes szétesése, ezzel a jogszolgáltatás megszünése, rablóbandaként masirozó magánhadseregek és teljes létbizonytalanság. Mindez bizonyára bekövetkezne az általatok vázolt scenario esetén.
ez itt OFF:
de a 70 es evek vegen az USAban keszult egy kongresszusi tanulmany egy esetleges atomhaboru hatasairol.
az jott ki, hogy realisan szamitva, ha az atomhaboru celja a maximalis emberirtas lenne, akkor az oroszok kb 180 millio, az amcsik kb 130 millio embert tudnanak megolni. cakkompakk elsodleges csapas+fall out.
az ezt koveto gazdasagi valsag hatasat nem tudtak megbecsulni, de vszinu az osszes atombomba leheto leggecibb bevetesevel sem lehetne tobbet elerni, mint az emberiseg 10%anak a kipusztitasa es par 100.000 km2 lakhatatlanna tetele.
Ez a vita - főleg az első része - nagyon emlékeztett engem arra a bizonyos viccre az egérrel (az ember) és az elefánttal (a természet) a hidon. "Dübörgünk, mondja az egér!"
Az biztos, hogy az emberiség - s főleg a modernizáltabb része (bár az ókori s azutáni természeti népek "jótékony hatása": erdő égetés, mocsarak kiszáritása, vizek elterelése, stb se semmi)- hozzájárul a Föld arculatának és talán az éghajlatának (kis)méretű változásához. Csakhát a gazdasági érdekeltség okozta túllihegések sem ritkák (pld. koleszterin hisztéria, bor, sőr ellenzése, vegetariánizmus keményebb válfajainak propagálása, stb). Jópáron leirták már itt, hogy még azt sem tudjuk pontosan hogyan is viszonyolunk a tardiglaciálishoz (utolsó eljegesedési időszak Európában). Csak kb. 12ooo év telt el azóta. Lehetünk egy interglaciálisban (kevésbé valószinű, ha az utolsó glaciális hosszát az előzőkhöz hasonlitjuk), vagy egy interstadiálisban. Az már csak bonyolitja a helyzetet, hogy a stadiális (hidegebb) és interstadiális (melegebb) szakaszok is több kisebb hullámban zajlottak le .Lásd a már emlitett "kis jégkorszakot" is.
Szerintem, ha valamennyi meglévő nukleáris töltet egyszerre felrobbanna akkor sem pusztulna el teljesen el az élet a Földön (lásd az óceániai korall záronyokon végzett francia atombrobbantások hatását), sőt még az emberekből is maradna hirmondó. Csakhát bizonyos köröknek érdekük a hisztéria keltés, sőt annak fenntartása is. Nem vagyok hive a természetrombolásnak, a környezetszennyezésnek, de az emberek folyamatos hülyitésének sem!
Nna, itt egy hely, amelyik azon munkálkodik, hogy az egész "globális felmelegedés" témát hülyeségnek állitsa be - vagy ha mégis van melegedés, akkor kimutassák, hogy annál jobb, minél melegebb van. A kezdeményezés mögött nyilvánvalóan a Kyotoi Egyezményt ellenzö US lobbi áll. A hely mégsem érdektelen, mert nem csipöböl tüzelnek, hanem valóságos érveket is felsorakoztatnak, tehát - bár a motiváció nyilvánvakóan politikai, de - az érvelésmód nem tünik áltudományosnak. Érdemes olvasgatni.
egyebkent antarktiszbol most vagtak ki egy minden eddiginel nagyobb jegmintat.
remenyek szerint akar 750 000 ev re is vissza lehet majd menni az minta alapjan, bar ez meg nem biztos.
azer ez az utolso 8000 ev stabilitasa nem annyira unikum.
az elozo interglacialis felmelegedes alatt 2 db kb 5000 eves stabil idoszak is volt, az egyik kb olyan melegebb, mint most, a masik meg kb 2 fokkal melegebb.
Nem voltak lassúbbak a változások azelött sem. A grönlandi jégmintákból tudjuk, hogy az utóbbi 8000 év éghajlata példátlanul kiegyensúlyozott. Az azt megelözö 200000 évben (eddig mennek vissza a jégminták: azelött volt egy olyan meleg periódus, amikor a grönlandi jég az alapközetig leolvadt) a klima vadul változott össze-vissza, Európában olykor 50 év alatt 6 fokot csökkent az átlaghömérséklet. Hogy mitöl olyan stabil az éghajlat amióta van történelem, azt nem tudjuk. De - az antropikus elvet kissé túlhajszolva - talán mondhatjuk, hogy azért van történelem (neolit forradalom, mezögazdaság, állam, hadseregek, irás, kultúra, stb.), mert az éghajlat párezer évre - véletlenül - stabilizálódott. Malacunk volt, na. Ennek az idilli állapotnak azonban bármikor vége szakadhat minden különösebb emberi beavatkozás nélkül is. Söt, ha fenn akarjuk tartani, akkor villámgyorsan ki kell dolgoznunk azt a techmológiát, amivel továbbra is fenntarthatjuk a stabilitást. Ehhez persze elöbb meg kellene értenünk, hogyan müxik ez az egész hóbelevanc (mert hogy egyelöre - nem értjük).
Ami meg a magyar tavak zsugorodását illeti, kedves jee_c, a XIX. század 60-as éveiben a Velencei tó pl. csontig kiszáradt, medrében huszárok gyakorlatoztak, Gárdonyból úgy mentek át szekérrel Sukoróra a parasztok, hogy nyomukban az út porzott, a velencei nagyviz helyén pedig derékig érö vörös szénát kaszáltak a környékbeliek.
A középkorban ennél is melegebb volt: Angliában szőlőt termesztettek, és Grönlandot se véletlenül keresztelték el a vikingek "zöld föld"-nek. Szerintem a globális felmelegedés tény, de az ipar hatásán túl számolni kell természetes anomáliákkal is, és azzal, hogy az éghajlat periódikusan változik. (Nem is beszélve az őskori klímáról, amikor Magyarország területén esőerdők álltak, aztán jött a jégkorszak, és minden megfordult. Persze, az akkori változások valószínűleg lassabban zajlottak le.)
.. A mesterséges vízpótlást az általunk megkérdezett szakemberek sem támogatják. Antal Gábor szerint nem érdemes beavatkozni, mert ez egy természetes folyamat; egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a környezeti hatások miatt időnként visszaszorul az élet. Zágoni Miklós nem támogatja a vízpótlást, mert a valódi megoldás a klímaváltozás megfékezése lenne. Szerinte szembe kell nézni azzal a helyzettel, hogy a Balaton víztükre összehúzódik.
Ami az USA "alá nem írását" illeti, azért ot van egy és más (lsd szintén HVG legújabb száma). Az amcsiknál egy klímával soha nem foglalkozó filozófus volt az üvegház gázok hatását és a globális felmelegedést magyarázó teória ellenzőinek vezetője, aki kerek perec az amerikai társadalom, amerikai életforma elleni támadásnak tartotta az egész teóriát. Mert nem bizonyított, mondogatják sokan. Erre a klimatológusoknak általában az a válasza, hogy miután egy hatalmas inert rendszerről van szó, mire ténylegesen, úgymond szignifikánsan eltér a hőmérséklet, addigra már régen késő lesz. Egyelőre sokan bizonyítéknak fogadják el a szélsőségek irányába való elmozdulást is. Pl: a szelek sebességének drámai mértékű emelkedését Magyarországon. Eddig 120 km/h-ra voltak tervezve az épületek, mostanság többször mértek 150km/h körüli szeleket is. (Erről mellesleg nagyon keveset hallani!!!) VAgym az egyre növekvő számú tornádók az USA-ban. Az egyre sűrűbben bekövetkező áradások, és özönvízszerű esőzések, stb. Az amerikai hivatalos álláspont szerintem nem mérvadó, mert MINDENKI az olajiparból jött, mármint mindenki a FEHÉR házban. AZ Amerikai Tudományos Akadémia már nem osztja a tagadó véleményt...
szerintem igy a szamitasaid mar meglehetosen egyeznek az eghajlatkutatokeval, tehat nem nagyon van mit szetszedni rajta.
azert en ezt az 1 C homersekletemelkedest nem becsulnem le, hiszen az utobbi 10.000 evben jellemzoen +-0.5 fokot mozgott a globalis evi atlaghomerseklet.
Vitatott az egész kérdés, egyáltalán nem biztos, hogy van egyáltalán globális felmelegedés, mint ahogy az sem, hogy ahhoz a CO2 hozzájárul. Többek között ezért is nem írta alá az USA a kyotói egyezményt, miért költsön dollármillárdokat egy ilyen gyengén alátámasztott dologra.
Bocs, vszinuleg egy tizes faktorral elszamoltam. Van ilyen. Tehat nem tized fok, hanem 1 fok. Egyebkent ez is a hataran van annak, ami merheto. Ha lesz idom, reszletesebben is leirom, hogyan szamoltam, hogy szetszedhessetek.
kicsit reszletezned a szamitasaidat elsosoban azt, hogy hogyan lesz a delta W/m2-bol delta T, mert az ismert, hogy a CO2 concentracio logaritmikusan hat a felszint ero sugarzas novekmenyere, viszont en egy helyen olyat olvastam (http://www.john-daly.com/solar/keller.htm), hogy 1861-1990 kozott az uveghazgazok miatt 2.0-2.8 W/m2 el nott a besugarzas, egy masik helyen pedig egy olyan skalazast lattam, mely szerint a net radiative forcing 1.5 W/m2 novekmenyere jut 1K felszini homersekletemelkedes (http://www.grida.no/climate/ipcc/aviation/081.htm).
azt hogy ez hogyan jon ki ok sem kozoltek.
egyebkent a 2.0-2.8 W/m2 adat azert is hiheto es konzisztens a te szamitasaiddal, mert valahol lattam egy tablazatot, mely szerint a CO2 csak a felet adja az osszes uveghazgaz teljesitmenyenek, bar ez az arany varhatoan noni fog.
mindenestre az nagyon valoszinunek latszik, hogy 2100-ra meglesz az 550 ppm, azaz az ipari forradalom elotti ertek ketszerese, azaz ez matol szamitva +3W/m2-t, azaz 2K homersekletvaltozast jelenthet, ha a neten katott szamitasok igazak.
ehhez hozzajon meg egy-ket pozitiv visszacsatolasos hatas pl. a jegtakarok olvadasa miatt csokken a fenyvisszaverodes, no a legkor vizgoztartalma, ami szinten uveghazgaz, a befagyott eszaki mocsarakbol metan szabadulhat fel.
és az utolsó 3-4 év hömérsékleti adatai? (nem a tengervíz hömérsékletére gondolok, hanem a meteorológiai intézetekben pl. Magyarországon mért értekekre)
Egyébként hogyan is müködik a CO2, mint höhullám elnyelö? A megadott hullámhosszú fényt elnyeli, gondolom ezáltal gerjesztetté válik, és késöbb kisugározza (vagy mozgási energiává alakítja?). Szóval arra akarok utalni, hogy több CO2 nagyobb mértékben képes elnyelni a Föld által sugárzott höt. Ez csak egy megérzés, de biztos vagyok benne, hogy a klímakutatók azért végiggondolták a kérdést, és a hömérsékleti modellek sem hasraütés alapján készülnek.
Varjatok egy picit. Szamolgatni kezdtem es sehogy sem ertem a dolgot. Az ipari forradalom kezdete ota kb. 33%-kal nott a legkor szendioxid-tartalma (1958 ota 15%). Mivel a szendioxid 15 mikronos elnyelesi savja mar az ipari forradalom elott is telitett volt (azon a hullamhosszon atlatszatlan volt a legkor), ezert a szendioxid-tartalom novekedese csak szelesiti ezt a savot, magasitani nem tudja. Ennek az az eredmenye, hogy az elnyeles nem a szendioxid-tartalommal aranyos, hanem annak logaritmusaval: minden duplazodasra kb. 4 W/m2 jut (a napallando 1366 W/m2). Az a kb. 1 W/m 2 novekmeny viszont semmire sem eleg, meg egy tizedfoknyi homerseklet-emelkedesre is alig. Az viszont joval belul van a meresi hiban. Akkor mirol is beszelunk? Erdemes ezert baromi penzeket kolteni a CO2-emisszio csokkentesere?
A meresi hibarol annyit, hogy annak nagy resze szisztematikus es nehezen korrigalhato. A II vh. elott pl. a tengerviz homersekletet ugy mertek, hogy a matroz orsegvalataskor meritett egy vodor vizet a tengerbol, azt kitette a fedelzetre es beledugta a homerot az eloirt idore, majd az eredmenyt jelentette az ugyeletes tisztnek, aki azt bevezette a hajonaploba. A hasznalt vodor hotani tulajdonsagai szeles hatarok kozott valtoztak (vaszonvodor, favodor, femvodor), ugyanugy, mint a leghomerseklet es a szelviszonyok is. Emiatt a haboru alatt attertek a hajogep altal beszivott viz automatikus homerseklet-meresere, amit a hidon muszer jelzett es a hajonaploba ezt az adatot irtak. Ez a homerseklet azonban atlagosan fel fokkal magasabb, mint a vodros modszerrel mert ertek, az elteres ezernyi korulmenytol fugg es nagyon nagy a szorasa. Ilyen anyagbol allitjak elo a tortenelmi tengerviz-homersekleti adatokat, a regi hajonaplok feldolgozasaval.
A 80-as evek eleje ota vannak muholdas adatok is (infra-erzekelokkel merik a tengerfelszin homersekletet). Ezek azonnal szgepes adathordozon allnak rendelkezesre, a kigyujtessel, rogzitessel nem kell veszodni, ezert erre a legfissebb idoszakra nem nagyon hasznaljak a hajonaplokat. A bibi csak az, hogy a vodor es a vizbeszivo par meter melysegbol vesz mintat, a muhold pedig legfeljebb a felso par centit latja. Ennek nagyon mas tud lenni a homerseklete, mint a kicsit melyebben levo viznek (tobbnyire, legalabbis nappal, tiszta idoben - joval melegebb). Ha meg felhos az ido, akkor egyaltalan nem lat a muhold semmit. Szoval amikor igy nyert homersekletekkel folytatjak a tortenelmi adatsort, akkor baromi nagy a hibalehetoseg, mert olyan meresi eljarasokat kell osszekalibralni, amiket elvileg sem lehet, hiszen mast mernek.
Szoval en ugy latom, hogy a globalis felmelegedes - meresi hibahataron belul - 0.0 fok, s az elmeleti ertek is kb. ennyi (pluszminusz egytized fok). Akkor meg mi a bubanatot modelleznek ezen annyit? Mit keltik a politikai hiszteriat? Nem csak arrol van szo, hogy klimatologusok nyomulnak a grantokert es fontossa akarjak magukat tenni?
na epp most talaltam egy cikket a nol on
A kiolvadt tiroli gleccserek titkai
NSZ • 2003. szeptember 8.
Az idei gleccserolvadás nemcsak a természettudósokat és a meteorológusokat foglalkoztatja – akad dolga a bűnüldöző nyomozó hatóságnak is.
A hirtelen vízzé vált – majd a párolgás után gyakorlatilag kiszáradt – jégfolyók medrében különös „leletek” maradtak hátra. A minden jel szerint évtizedek óta mumifikálódó holttestekről nem is olyan egyszerű megállapítani a személyazonosságot. Az egykor szerencsétlenül jártak közül a legkönnyebben még az 1989-ben Tirolban eltűnt kanadai Duncan McPhersont azonosították a legkönnyebben: a Stubai völgy gleccserpályáján a megolvadt jégben nemcsak a tetemet és a szerencsétlenül járt sportoló anorákját, hanem igazolványát is megtalálták. Nem volt ilyen egyszerű a Salzburg tartománybeli Kaprunban a nyomozók dolga: az itt talált, láthatóan évtizedek óta jégbe fagyott tetemről első körben csak annyit tudtak megállapítani, hogy semmiképpen sem lehetett nő – így a térségben 1939 óta eltűnt négy személy közül kettőt eleve kizárhattak. Végül egy a holttest mellett talált pénzérme segített: az 1955-ös kiadású schilling a haláleset időpontját behatárolta, és azt az eltűntek listájával összevetve megállapították, hogy egy 1956-ban szerencsétlenül járt németről van szó.
A „kiolvadt” tárgyak közül a legérdekesebbek a második világháborús eszközök voltak – köztük nemcsak gránátok, célt tévesztett robbanószerek, hanem egy egész repülőgép. A német Ju–52-es 1941-ben kényszerleszállást hajtott végre egy tiroli gleccser jegén. A négytagú legénység életben maradt, a gépnek azonban nyoma veszett – most 30 ezer darabban került elő a jég szorításából. Nem ritka, hogy működő robbanószerkezetet találnak a hegyekben, amit azután a szakemberek hatástalanítanak.
Ausztriában márciusban hozzák nyilvánosságra az éves gleccserjelentést, amely az „örök jég” állapotát rögzíti. Ez az „örök” immáron nagyon viszonylagos, hiszen már tavaly sem volt egyetlen olyan gleccser sem, amelynek jege hízott, annál több az olvadó. Az idei jelentés gelccserszempontból igazi katasztrófa – mondja Heinz Slupetzky salzburgi szakértő, aki az elmúlt napokban egy szakértői csoporttal terepszemlét tartott.
