Analóg audio jelnél milyen jittereket akarsz mérni? Az a szkópos képed teljesen értelmetlen ebben a diskurzusban.
Attól hogy szinusz jelekből elő lehet állítani négyszögjelet, és bármi mást, az nem jelenti azt, hogy azt az elektromos jelet ilyen formában hanggá lehet alakítani.
Ha léteznének négyszögjelek mint hang, akkor igencsak nagy bajban lennének a lemezjátszók tűjei, amikor beleakadnak a hanglemezbe vésett kockákba.
Elemezzük ki, mi történik ha négyszögjelet küldünk egy hangszóróra.
A felfutó éltől a membrán előre lendül igen hirtelen, majd a tehetetlenségéből adódóan kicsit túllendül és elkezd csillapodva rezegni és megáll egy helyben.
Az egy helyben álló membrán már nem közvetít hangot.
Ilyesmi képet fogunk kapni, ha egy mikrofonra kötött szkóppal nézzük az eredményt.
Ha specifikációs adatok mérésére nem is de hibás üzemállapot érzékelésére már két évtizede is találkoztam
a módszerrel a zuglói Ágota cég erősítőiben.
Idézet a cég egyik prospektusából:
"Powerguard: A POWERGUARD áramkör folyamatosan ellenőrzi a kimenő és bemenő jel közötti eltérést. Amennyiben a jel alakjában eltérés van, - pl. túlvezérlés, túlterhelés - vezérli a bemeneti limitert, amely megfelelő mértékben csökkenti a bemenő jelet, és ezzel egy időben a sárga LED világítani kezd."
Fourier bácsi szerint ilyen (pedig nem is volt oszcilloszkópja)...
1955 környékén a MechLabor csinált egy elektronikus koncertorgonát (sajnos csak pár darabot), annak a szervízkönyvében igen részletesen leírja a fúvós- és vonósregiszterek harmonikustartalmának a beállítását...
ami biztos az az hogy kicsi a mintavételezés, ezért vannak egybemosott zöld foltok.
El kell, hogy keserítselek, ez direkt ilyen, a jel jitterét mérték. Alul ott a megfejtés...
egyszerű szinusz hullámok vannak egy analóg hangátviteli sávban, az arra vonatkozott, hogy nincsenek benne például négyszögjelek
Nézd meg egy fagott hangját, szinte tökéletes négyszög. A fafúvósok hangja csak páratlan harmonikusokat tartalmaz, innen a négyszögjel. A vonósok mind páros, mind páratlan harmonikusokat tartalmaznak, az eredő jel jó közelítéssel fűrész. ezek után elgondolkodhatsz, milyen is egy zenekari felvétel eredő jelalakja...
Egy erősítő mérését talán úgy lehetne legjobban elvégezni, hogy a bemenő és kimenő jelet (egy szintre hozás után) egy differenciál műveleti erősítőre kötjük.
Ha a kimenő jel a szkópon nem látszik, akkor nyilván jól végzi a dolgát.
Ezt elvégezni terhelés nélkül, ohmos terheléssel, RLC terheléssel, és valós hangfallal.
Másik érdekesség ezekkel a multilayer smd kondenzátorokkal: méregettem a kapacitásukat, és mind kb 20%-kal kevesebb volt, mint kellett volna. A specifikáció 10%, megbízható gyártó. Beforrasztva is megmértem, mind belül került a specifikált értéken. :-O