Ne legyünk naivak. Washington nem azért utasitja el, mások meg nem azért támogatják a kiotói egyezményt, mert annyira ellenségesen illetve jóindulatuan viszonyúlnának a környezetvédelemhez, az emberiség érdekeihez. Egyszerüen a gazdasági érdekek számitanak (atomenergia vagy olaj, szélerőmüvek, hő-vagy vizierőmüvek). Látható ez az északi államok képviselőinek hozzászólásaiból is. Itt az állami egoizmusok dominálnak. "Tojnak arra", hogy a déli országoknak mi lenne a jobb és ez forditva is érvényes. Számomra akár nevetséges is lehetne huzakodásuk, ha nem tudnám, hogy mi húzódik mögötte.
Jeges fogadtatásra talált a nemzetközi klímakonferencián az orosz elnök tréfálkozása a légkör fölmelegedéséről.
2003.09.30 12:59 MTI
Főként a skandináv államok és Kanada képviselőinek az arca komorult el, amikor Vlagyimir Putyin hétfőn, a konferencia szónoki emelvényén állva, eltérve az írott szövegtől, kijelentette: Oroszországnak nem tenne rosszat, ha 2-3 fokkal emelkedne a légkör hőmérséklete; akkor ugyanis az orosz embereknek kevesebbet kellene költeniük szőrmebundákra és egyéb meleg holmikra.
"A légkör melegedése a legsúlyosabb és legnagyobb környezeti fenyegetés - jelentette ki Boerge Brende norvég küldött. - Hazámban ez még szélsőségesebb időjárási viszonyokat eredményezhet, végső esetben gyengítheti a Golf-áramlat hatását."
Kanadai kollégája szerint a klímaváltozás következtében elolvadhat az észak-amerikai ország tekintélyes részét borító jégréteg. Az utóbbi években tapasztalt időjárás Kanada sarkvidéki területein olyan jelenségeket eredményezett, amelyre még a legidősebb helyi lakosok sem emlékeznek - mondta David Anderson.
Szavai szerint a fölmelegedés nyomán elszaporodtak a rovarok Kanadában, egyúttal pedig hatalmas erdőtüzek pusztítottak az országban. A lángok martalékává vált erdők összterülete akkora, mint fél Franciaország. "Ha az örök fagy birodalmában fölenged a talaj, akkor Oroszország jelentős része lakhatatlanná válik" - idézte a kanadai tudóst a Reuters.
szeptember 30. 11:00
[BBC]
Moszkvában egyhetes nemzetközi konferencia nyílt meg az éghajlat-változásról. A vendéglátó Oroszországtól azt remélte a világ, hogy ratifikálni fogja a Föld felmelegedését állítólag előmozdító melegházi gázok kibocsátásának korlátozásáról szóló kiotói jegyzőkönyvet. Ezt a reményt Putyin elnök már hétfőn eloszlatta.
A nemzetközi értekezletek sok évre előre meghatározott sorrendje Oroszországnak adta az e heti konferencia megrendezését. Az Egyesült Államok mellett Oroszországon múlik a kiotói jegyzőkönyv sorsa. Miután Washington támogatására egyelőre számítani nem lehet, csak az orosz ratifikációval érhetné el a megegyezés az életbelépéséhez szükséges nemzetközi arányszámot, amellyel a nemzetközi jog tételes szabályává válnék.
A kiotói jegyzőkönyv elfogadja a szakemberek jelentős részének véleményét, amely szerint a szén és a földgáz égetéséből származó gázok emelik a Föld hőmérsékletét.
Washington egyszerűen megtagadta az egyezményt, mondván, hogy az jogosulatlan kivételezéseket biztosít a fejlődő országoknak és az amerikai gazdaságnak túl sokba kerülne.
off
Korábban szóba került a pestisjárvány.
Az ostoba szenzációhajhász médiaszakemberek a ma esti műsort már napok óta úgy reklámozzák : A fekete patkány miatt majdnem kihalt az emberiség!
A pestis Európában és Ázsia kis részén pusztított (talán nem is lett volna baj, ha hatékonyabban. Akkor most indiánok laknák Európát.) Nem érintette Amerikát, Ausztráliát és a szigetvilágokat, Afrika és Ázsia nagy részét.
Na, pont erről van szó! Csakhogy az áldott oktatási reformoknak köszönhetően még a müveltségi szintjüket növelni szándékozók közül is csak a töredéknek van fogalma ezekről a fogalmakról. A többiek mindent elhisznek, sőt mintha el is várnák, hogy hüjitsék őket. A fiatal kutatókba is beoltják, hogy csak azt érdemes kutatni ami pénzt hoz a házhoz. Ráadásul "széllel szembe p...ni" nem csak nem kifizetődő, hanem határozottan karrier ellenes.
Nagyon valószinű, hogyha nem is száz év múlva, de földtörténeti szempontból nem túl távoli időben ismét lehülhet a Kárpátok-Alpok- Pirineusok láncától északra elhelyezkedő területek éghajlata. Onnan délre csak a magasabban fekvő hegyvidéké. Lehet valami a szénégetés hatásában is, hiszen ez sem a trópusokra volt jellemző. Hogy kicsit önző legyek, nemcsak mi, de még késői utódainknak sem nagyon lesz alkalmuk megtapasztalni ezeket az éghajlatváltozásokat. S addig reméljük, kitalálnak valami okosat az ellensulyozására.
Emlékszem, mikor kicsi voltam és üldögéltem nagymamám konyhájában a fásládán, miközben ö fözött (és persze harangoztam a lábammal), mindig mesélt különbözö dolgokat. Köztük "tudományos" érdekességeket is, amiket még valamikor a múlt század elején szedett föl az akkori tudományos ismeretterjesztö sajtóból. Az egyik mese, amire nagyon élénken emlékszem, az eljövendö jégkorszakról szólt. Határozottan állitotta, hogy ez már itt van a küszöbön, legfeljebb évszázadok választanak el töle, de még az is lehet, hogy én megérem. Nagyon élénken emlékszem az Európát ismét elboritó végtelen jégmezökre.
Ez nem éppen a felmelegedés-scenario, de azért nem is akkora marhaság. Ha visszatekintünk az elmúlt 200-250 ezer évre, akkor azt látjuk, hogy bizony a vége fele járunk a jelenlegi interglaciálisnak. És ha tekintetbe vesszük, hogy a grönlandi és antarktiszi jégfúrások tanúsága szerint a CO2 tartalom ez alatt a hosszú idö alatt nagyon rosszul korrelált az átlaghömérséklettel (söt, ha nött is az interglaciálisok idején, a koncentrációnövekedés akkor sem megelözte a felmelegedést, hanem - legalább ezer éves késéssel - követte azt), akkor arra kell gondolnunk, hogy legalább annyira fenyeget az általános lehülés, mint a felmelegedés.
És a hideg nem csak azért rosszabb, mert akkor a krumpli sem terem meg, hanem mert a glaciálisok idején sokkal instabilabb volt az éghajlat, mint most, tehát még csak azt sem lehet mondani, hogy nna, hideg van, akkor rendezkedjünk be arra. A legnyugtalanitóbb az, hogy máig sem tudjuk, hogy voltaképpen mi is okozza a jégkorszakok és a (sokkal rövidebb) meleg, kiegyensúlyozott periódusok váltakozását.
Még az sincs kizárva, hogy éppen idejében kezdtük égetni nagy tételben a szenet s enélkül már nyakunkon is lenne a végzetes lehülés (lásd: kis jégkorszak - Mátyás koronázása a Duna jegén).
A Föld pályaelemeinek és tengelyhajlásának változásait eléggé jól tudjuk számolni, de pl. a napállandó hosszú távú változékonyságáról fogalmunk sincs, a vizgöz (mint legjelentösebb üvegházgáz) és a felhök (mint albedo-fokozók) hatásáról meg még kevésbé. Az óceáni cirkulációs rendszert is éppen hogy csak kezdjük érteni. Szóval jobb lenne kevesebb szenzációhajhász újságcikk és sokkal több alapkutatás.
Na tessék! Egy újabb adalék arra, hogy a tudomány köntösébe bújva mire képesek egyesek. Az Index mai hirei között szerepel, hogy az éghajlatváltozások egyik oka az ötnapos munkahét lehet!!!!(Mit számit az, hogy Kinában vagy Japánban már rég hetfői munkanap van, amikor a kaliforniaiak még javában vikendeznek, stb.Kicsire nem adunk!).
Le a kalappal a "kutatók" elmeállapota előtt.
ha viszont belemegyünk az "utcájukba" akkor igen érdekes fantazmagóriák bújhatnak elő.
Jó szórakozást hozzá!
Ez rendben is van. Egyébként sem kötözködni akarok, csak rendkivül felhúznak a médiában állandóan károgó vészmadarak. "Jobb" esetben fogalmuk sincs arról amiről beszélnek, de könnyedén elhülyitik az irott vagy verbális "hivatalos" hirekre fogékony laikusokat. Még rosszabb, ha szakemberek prostituálódnak. Erre is bőven van példa.
Évtized óta héklizik az embereket a hol van-hol nincs ózonlyukkal az Antarktisz fölött, az El Nino-val, találkára érkező aszteroidákkal, elsivatagosodó Európával, rohamosan olvadó jégmezőkkel, stb, stb. Nincs nap rémhir nélkül. Valakiknek ez jó, de kiknek? Ugyanakkor a szemünk előtt forradnak be az akár emberek által ejtett sebek is a Föld kérgén. Még a legmérgezőbb salakon, medőhányókon, rádióaktiv területen is pár év mulva megjelenik valamilyen növényzet, majd állatok is. Máshol ehhez évtizedek vagy akár évszázadok kellenek, de ez csak számunkra hosszú idő. Persze a természet változik magától is. Halnak ki növények és állatfajok maguktól is. Mi csak besegitünk, helyenként igen drasztikusan is. Ezt lehetne szabályozni, de nem állandó jajgatással, nyávogással, hanem előrelátó intézkedésekkel.A környezetvédők, zöld-aktivisták sajna gyakran túllihegik az egyes eseteket és éppen forditott hatást váltanak ki akcióikkal. Arról nem is beszélve, hogy azokra akiknek az egzisztenciájuk függ valamilyen általuk nehezményezett állat vagy növénypusztitás betiltásától, nem igen hatnak a még annyira megalapozott érveik (prémvadászok, bálnavadászok,libahizlalók, mészárosok, halászok-vadászok, stb). De globalizálódó és liberalizálódó világunkban a különböző jogvédő akciók nemcsak vonzóan érdekesek de akár igen jól kifizetődők is lehetnek egyeseknek.
Mindenki szemetel, de évek óta nem lehet szortirozva gyűjteni a hulladékot. Szemétlerakót, égetőt, újrafelhasználó telepet viszont szinte sehol sem lehet már épiteni a felheccelt lakosság miatt. S még csodálkozunk is rajta, hogy mindenütt eldobált szeméttel találkozunk.
lletve a CO2 energiaelnyelesenek logaritmikus volta miatt egy egyseg CO2 eltavolitasa sokkal jobban huti a foldet, mint egy egyseg CO2 hozzaadasa. Ez biztos! :-) /bocs/ :)
primavis!
Meg kellene keresni azt a tanulmányt. Egyélbként az akkori halfogási naplók alapján jött ki az eredmény, amit gondolom korrigáltak azzal, hogy milyen és mennyi technikai felszerelés állt rendelkezésre.
Ma nagyüzemileg úgy néz ki, hogy halradar alapján kiválasztanak, keresnek egy elég nagy halrajt (amit megéri feldolgozni), majd azt kihalásszák - csak azok a halak maradnak meg, amelyek elég kicsik, hogy a hálón átférjenek - illetve ezek egy része. A halakat elökészítik, lefagyasztják, vagy konzervekbe csomagolják, majd - vagy már e közben is - mehet a következö halraj.. Komplett feldolgozó üzemek ezek a hajók, amelyek hosszú ideig (akár több hónap) kinn vannak a halakban gazdag vizeken, és töltik fel a raktárakat. Ha megtelt, akkor vissza a kiköt?be (ami akár jóval messzebb lehet), kipakolás, és indulhat újra.
A kevésbé fejlett módszerek esetében (szeglnyebb vidékek) kisebb, kevésbé jól felszerelt hajókkal halásznak, de ezekböl a hajókból jóval több van, és nem ritka, hogy azért ezeken is van halradar. Ezen kivül ott vannak még az orvhalászok is, akik olyan módzsreket is használnak, amik elvileg tilosak, mert veszélyeztetett halfajokat is pusztítanak.
igen ezt szerintem tobb helyen is megvitattak mar, hogy hogyan is lehetne a Co2t kivalsztani majd eltuntetni, szerintem az egesz nem eri faradsagot, jelenlegi technologiaval lehet, tobb co2t bocsatananak ki, mint amit meg tudnak kotni.
egyebkent a tulzott CO2 megkotes ugyanolyan veszelyes, mint a tulzott CO2 termeles, mert lehulhet az eghajlat.
Az a kétely fel sem merül bennetek, hogy mi a különbség technológiai szinten és műszerek tekintetében a két összehasonlitott mérés között?
Nem kell mindent elhinni ami nyomdafestéket látott! Az embereket úgy lehet legjobban manipulálni ha rettegésben tartjuk őket. S mivel magasabb szinvonalon élnek, jobban is féltik ezt a nivót. Az afrikai, ázsiai tömegeket azért nehezebb befolyásolni mint a "civilizált világbelieket", mert jóval imunisabbak és fatalistábbak. A vallási fundamentalizmusról már nem is beszélve.
Ami a halállományt illeti, mennyi halat fogtak ki akkor és mennyit most egy év alatt? Hány km fenékhálót használtak, hány radar berendezést? Stb, stb, stb....
1800-as évek végéhez képest pedig a halállomány kb. a tizedére csökkent! Na ez is durva!
Egyébként a CO2 problémára emlékszem egy olyan megoldási javaslatra, hogy pumpáljuk bele az óceánba. Ha elég mélyre van lejuttatva, akkor nem szabadul ki, oldott állapotban ott marad. Azt hiszem ez egy dán javaslat volt. Nekem akkor se volt nagyon szimpatikus, és most se.
e szerint a cikk szerint pedig az oceanok savasodnak.
Alarm over acidifying oceans akar 7.1 re is lemehet az oceanok vizenek a pHja a novekvo CO2 koncentracio kovetkezteben.
mindamellett azt allapitjak meg, hogy 1980 ota az ocean biomassza termelo kapacitasa 6%-kal csokkent. that's a lot.
En nagyon nem tudok hinni a nuklearis tel szkenarionak. Ezen nem segíthetek. :)
Csupán feltételezem, hogy a(z egymástól független) kutás(ok) nem hasraütés alapján hoztá(k) meg az (egymást megerösítö) eredmény(eike)t, a különbözö modellek is elég meggyözönek tünnek a számomra (amik alapján számoltak). Szóval csak azért mert úgy érzed, attól még lehet másképpen, ha utánaszámolnak, nem? :)
A szibériai önrobbantás csak mint egy lehetséges, elképzelt forgatókönyv jelenik meg a lapon. Azt, hogy mi történt Kína és a SZU között, azt átalg ember nem tudja. Fogalmam sincs, hogy mennyire reális, amit ott leírtak, de elképzelhetönek tartom. Az tény,hogy volt a két ország közt konfliktus, és források vannak arról, hogy katonai incidensek is történtek.
A Tunguz meteor a légkörben robbant fel, a tüzgömbje nem érintette a talajt. Egyébként jogos a kérdés - utána lehet nézni.
Más: egy robbanásnál szerintem kevesebb anyag jut a légkörben, mint több kisebbnél,amelyek összenergiája kiadja azt az egyet.
En nagyon nem tudok hinni a nuklearis tel szkenarionak.
Egy ev eghajlatat vszinuleg erosen megronthatja de hosszu tavu hatasai nem nagyon lehetnek, hiszen a por gyorsan leulepedik.
Valahol olvastam, hogy a magaslegkorbe bejuto porszemcsek max 1 ev alatt kihullanak.
Ahogyan az egy 1800as evek elejen talan 1816-ban tortent vulkanrobbanas esetben is volt.
A nyar kb 1 C fokkal volt hidegebb, viszont a tel is enyhebb volt, es a kovetkezo ev eghajlataban mar nyoma sem volt a vulkan hatasanak.
egyebkent az egyik link eleg hajmereszto allitasokat kozol, pl azt, hogy az oroszok massziv nuklearis csapast akartak merni Kinara, de ezt az amerikaiak megakadalyoztak es erre a kinaiak csak kesobb jottek ra.
ez szerintem eleg nagy bullshit. valamint azt a sziberiai onrobbantast is eleg nagy hulyesegnek tartom.
btw a Tunguz meteornak 1911?ben milyen hatasa volt az eghajlatra, az is felegetettett egy par negyzetkilometer tajgat, nem?
Fallout: vannak sokkal tovább sugárzó elemek, amik szennyezik a környezetet (stroncium pl.), és ezek ráadásul összegyülnek a magasabb rendü szervezetekben. Lásd táplálékpiramis - és a tetején az ember.
Krakatu, St. Helens - igen ezek mind hatalmas kitörések voltak. Érezni, mérni is lehetett a hatásukat. Egy globális atomháborúban több ezer atomtöltet robban fel - és köztük nagyobb erejüek, mint amiböl több 100 ekvivalens a vulkán felrobbanásához (kitörésnek nevezni nem elég találó).
Keresek egy hatástanulmányt, az a tiszta ügy. :)
Ok: Nuclear Winter and Other Scenarios Covey, Schneider and Thompson, of the National Center for Atmospheric Research (NCAR), using a three-dimensional global circulation model (GCM)10,11 have predicted temperature drops to about -15şC (5şF) in continental interiors of the Northern Hemisphere. Their model also indicates that the blanket might spread worldwide within a few weeks. Similar work in the Soviet Union has been done with similar results
az atomrobbanasbol szarmazo radioaktiv fallout csak kb 1 honapig veszelyes, mert rovid felezesi ideju anyagokbol all. persze az elsodleges robbanas kornyeke meg sokaig radioaktiv lesz.
nuklearis telrol nem irtak, szerintem ennek igen kicsi az eselye. esetleg egy ket fok homerseklet csokkenes elkepzelheto a levego jutott nagymennyisegu por miatt, de hogy tobb lene, azt ketlenem. mar csak onnan gondolom, hogy katasztrofikus vulkankitoreseket pl krakatau is csak mersekelt homersekletcsokkenes kovette, es aszt hiszem egy ilyen vulkankitores tobb szaz atomrobbanasnak megfelelo port juttat a felso legkorbe.
arrol irtak meg, hogy az ozonpajzs lehet nagyon sulyosan karosulna.
egyebkent a legnagyobb nepessegirtok a jarvanyok. pl a pestis a XIV. szazadban kipusztitotta europa harmadat es hallottam valami olyasmit is, hogy a VI szazadban, Iustinianus koraban meg europa felet elpusztitotta.
A kérdéses tanulmány nem tért ki az atomtélre, mint lehetöségre?
Másképpen fogalmazva: milyen lenne, ha Európában mindenkinek olyan radioaktív szennyezettségü helyen kellene élnie (és olyan növényeket, állatokat ennie, vizet innia), mint ami Csernobiltól mondjuk 20km-es távolságban található? A talajcserét itt most ne vegyük reális lehetöségnek. Kösz, inkább ne..
Más: mi a helyzet azokkal a bizonyos bomnbákkal, amelyek köpenye kobaltból van, és kb. 5 éven keresztül képesek sugárzóvá tenni az általuk behintett területet? Azt írják róluk, hogy hivatalosan nem csináltak és teszteltek ilyet. Ebben végül is lehet bízni. :)
Az ókor végén Európa népessége a korábbi érték harmadára esett vissza. Ehhez még atomháború sem kellett, csak az államszervezet, a termelés és a kereskedelem teljes szétesése, ezzel a jogszolgáltatás megszünése, rablóbandaként masirozó magánhadseregek és teljes létbizonytalanság. Mindez bizonyára bekövetkezne az általatok vázolt scenario esetén.
ez itt OFF:
de a 70 es evek vegen az USAban keszult egy kongresszusi tanulmany egy esetleges atomhaboru hatasairol.
az jott ki, hogy realisan szamitva, ha az atomhaboru celja a maximalis emberirtas lenne, akkor az oroszok kb 180 millio, az amcsik kb 130 millio embert tudnanak megolni. cakkompakk elsodleges csapas+fall out.
az ezt koveto gazdasagi valsag hatasat nem tudtak megbecsulni, de vszinu az osszes atombomba leheto leggecibb bevetesevel sem lehetne tobbet elerni, mint az emberiseg 10%anak a kipusztitasa es par 100.000 km2 lakhatatlanna tetele.
Ez a vita - főleg az első része - nagyon emlékeztett engem arra a bizonyos viccre az egérrel (az ember) és az elefánttal (a természet) a hidon. "Dübörgünk, mondja az egér!"
Az biztos, hogy az emberiség - s főleg a modernizáltabb része (bár az ókori s azutáni természeti népek "jótékony hatása": erdő égetés, mocsarak kiszáritása, vizek elterelése, stb se semmi)- hozzájárul a Föld arculatának és talán az éghajlatának (kis)méretű változásához. Csakhát a gazdasági érdekeltség okozta túllihegések sem ritkák (pld. koleszterin hisztéria, bor, sőr ellenzése, vegetariánizmus keményebb válfajainak propagálása, stb). Jópáron leirták már itt, hogy még azt sem tudjuk pontosan hogyan is viszonyolunk a tardiglaciálishoz (utolsó eljegesedési időszak Európában). Csak kb. 12ooo év telt el azóta. Lehetünk egy interglaciálisban (kevésbé valószinű, ha az utolsó glaciális hosszát az előzőkhöz hasonlitjuk), vagy egy interstadiálisban. Az már csak bonyolitja a helyzetet, hogy a stadiális (hidegebb) és interstadiális (melegebb) szakaszok is több kisebb hullámban zajlottak le .Lásd a már emlitett "kis jégkorszakot" is.
Szerintem, ha valamennyi meglévő nukleáris töltet egyszerre felrobbanna akkor sem pusztulna el teljesen el az élet a Földön (lásd az óceániai korall záronyokon végzett francia atombrobbantások hatását), sőt még az emberekből is maradna hirmondó. Csakhát bizonyos köröknek érdekük a hisztéria keltés, sőt annak fenntartása is. Nem vagyok hive a természetrombolásnak, a környezetszennyezésnek, de az emberek folyamatos hülyitésének sem!
Nna, itt egy hely, amelyik azon munkálkodik, hogy az egész "globális felmelegedés" témát hülyeségnek állitsa be - vagy ha mégis van melegedés, akkor kimutassák, hogy annál jobb, minél melegebb van. A kezdeményezés mögött nyilvánvalóan a Kyotoi Egyezményt ellenzö US lobbi áll. A hely mégsem érdektelen, mert nem csipöböl tüzelnek, hanem valóságos érveket is felsorakoztatnak, tehát - bár a motiváció nyilvánvakóan politikai, de - az érvelésmód nem tünik áltudományosnak. Érdemes olvasgatni.
egyebkent antarktiszbol most vagtak ki egy minden eddiginel nagyobb jegmintat.
remenyek szerint akar 750 000 ev re is vissza lehet majd menni az minta alapjan, bar ez meg nem biztos.
azer ez az utolso 8000 ev stabilitasa nem annyira unikum.
az elozo interglacialis felmelegedes alatt 2 db kb 5000 eves stabil idoszak is volt, az egyik kb olyan melegebb, mint most, a masik meg kb 2 fokkal melegebb.
Nem voltak lassúbbak a változások azelött sem. A grönlandi jégmintákból tudjuk, hogy az utóbbi 8000 év éghajlata példátlanul kiegyensúlyozott. Az azt megelözö 200000 évben (eddig mennek vissza a jégminták: azelött volt egy olyan meleg periódus, amikor a grönlandi jég az alapközetig leolvadt) a klima vadul változott össze-vissza, Európában olykor 50 év alatt 6 fokot csökkent az átlaghömérséklet. Hogy mitöl olyan stabil az éghajlat amióta van történelem, azt nem tudjuk. De - az antropikus elvet kissé túlhajszolva - talán mondhatjuk, hogy azért van történelem (neolit forradalom, mezögazdaság, állam, hadseregek, irás, kultúra, stb.), mert az éghajlat párezer évre - véletlenül - stabilizálódott. Malacunk volt, na. Ennek az idilli állapotnak azonban bármikor vége szakadhat minden különösebb emberi beavatkozás nélkül is. Söt, ha fenn akarjuk tartani, akkor villámgyorsan ki kell dolgoznunk azt a techmológiát, amivel továbbra is fenntarthatjuk a stabilitást. Ehhez persze elöbb meg kellene értenünk, hogyan müxik ez az egész hóbelevanc (mert hogy egyelöre - nem értjük).
Ami meg a magyar tavak zsugorodását illeti, kedves jee_c, a XIX. század 60-as éveiben a Velencei tó pl. csontig kiszáradt, medrében huszárok gyakorlatoztak, Gárdonyból úgy mentek át szekérrel Sukoróra a parasztok, hogy nyomukban az út porzott, a velencei nagyviz helyén pedig derékig érö vörös szénát kaszáltak a környékbeliek.
