Kicsit off, de csak kicsit: a you tube-on rengeteg jelent található Stephen Fry és Hugh Laurie közös műsorából. Vannak köztük nagyon jók is. Sajnos a műsor címe most nem ugrik be, talán Hugh and Steve, vagy ilyesmi, de ha a Youtube kereséjőbe beírjátok valamelyikük nevét, akkor ráleltek. Ugyanítt rengeteg angol humoros műsor, köztük Monty Python érintettségüek is, pl. At Last the 1948 Show, vagy Pete és Dud (azaz Pepetr Cook és DUdley Moor műsora). Külön inyencség zeneszeretőknek Dudley Moor zongora paródiái.
Egyébként komolyan fontolgatom, hogy bejelentkezek egy külön wodehouse-os Nick-en a topik kedvéért :) Bár még nem tudtam eldönteni, ki állna jól nekem. Talám Gussie Fink-Nottle. Szeretem a gőtéket.
„Tehát a sertéstenyésztésnek nincs a fajtaismerethez köze?”
De igen, van. A hétköznapi fajtaismeret, különösen a felszínes (mint amilyen az enyém) azonban nem kívánja meg a tenyésztési ismereteket. Kis szakértelemről beszéltem, amennyi történetesen van nekem. Nem hiszem, hogy ez bővebb magyarázatra szorulna.
A sertésgondozás (etetés, óltakarítás, almozás) mellesleg Wellbeloved, Pirbright stb. feladata, azt talán még a meglévő csekély tudásommal is képes lennék elvégezni. A tenyésztés már nehezebb, bonyolult, sok éves, évtizedes tapasztalatra alapuló tevékenység, az már Lord Emswortht kíván, azért hárítottam el az abban való jártasságom feltételezését.
Tehát a sertéstenyésztésnek nincs a fajtaismerethez köze? Vagyis a fajták nem tenyésztés, nemesítés során jönnek létre? A tenyésztést ebben a tág értelemben használtam, nem arra gondoltam, hogy Ön magában a sertésnevelésben, etetésben (hogy az emésztési folyamat termkeinek eltávolítását és az egyéb szükséges folyamatokat ne is említsem) jártas.
Már majdnem 40 éve megvan ez a könyv nálam, de csak most gondoltam bele: mit keres a disznó a Leave it to Psmith címlapján? A Császárnő kilenc könyvben szerepel, de pont ebben említés sem esik róla!
Alighanem félreértés van — a sertés tenyésztéséhez egyáltalán nem értek. Ennek ellenére néhány fajtáról tudom, hogy milyen, például a berkshire-iről és a mangalicáról. A kutya- és macskafajtákban eléggé verzátus vagyok, sertésekben csak éppen hogy.
Amikor a kiadó felkért a Sally kalandjai magyarítására, azt kértem, hogy a borítóhoz ne legyen köze Czakó Ritának. Úgy tudtam, hogy Hegedűs István már nem vállal munkát, ezért arra gondoltam, hogy Szűcs Éduát kérem meg illusztrátornak. Majdnem meg is valósult az ötlet, de a művésznő végül is nem tudta szabaddá tenni magát, így belső illusztrációk nem készültek, a címlapot pedig magam raktam össze — egy public domain fotón leegyszerűsítettem a hátteret, átszíneztem az eredetileg lila szalmakalapot, és a strand homokjában elhelyeztem a Sally kalandjai első kiadását (eredetileg napolajak álltak ott). A keret színét a tamariszkusz színéhez igazítottam, mert akkor is éppen virágzott.
Minden csodálatom továbbra is az Öné, ahogy szerényen említi jártasságát a sertéstenyésztés rejtelmeiben (is). Én régebben azt gondoltam, elég "némi" irodalmi műveltség Wodehouse-hoz, de aztán be kellett látnom, az sem árt, ha bizonyos sportokban, szakmákban is "otthon van" az ember. Na de a sertéstenyésztés?! Ebbe hogy sikerül beleásnia magát?
Én úgy tudom, ez a fekete fajta eléggé elterjedt Angliában, "anglikum", de majd kikérdezem apósomat, ő jártas az állattenyésztésben. Olyan lehet, mintha nálunk azt írná a szerző, hogy mangalica - azt nagyjából mindeki ismeri Magyarországon.
Annyit visszakoznék, hogy nem Czakó Rita rajzaival van igazából bajom, hanem az egész fedőlappal. Gusztustalanok a szinei (bocsánat, de nincs hosszú "i"-m). Ezek a rajzokat is jelentősen lerontják, amelyek normális esetben nem lennének csúnyák. És gyanitom, hogy a szinekről nem a rajzoló tehet. Sajnos könyvkiadókra méginkább igaz, amit emsworth a rajzolókra mondott.
Kedves emsworth!
Tegnap este kutatni kezdtem a disznó szinével kapcsolatban, hogy irja-e valahol, hogy fekete. Végiglapozgattam jó pár könyvet. Az, hogy berkshire-i koca, az többször elhangzik, és az valóban fekete. De kiváncsi voltam, hogy emliti-e. Angliában ennyire ismerik a disznókat, hogy tudják, hogy csak fekete lehet? Ezért nem hangsúlyozza a szerző?
Még az éjszakai akcióknál sem emliti meg, csupán egyszer mondja, hogy már annyira besötétedett, hogy négy lábnál messzebről már nem lehet látni a cocát (ettől még lehetne rózsaszin is). Mindenesetre Wodehouse nem gondolt a sertésekben kevésbé jártas olvasóra.
Egy nyomot azért találtam. A Szárnyasdisznókban egy helyen elhangzik, hogy a konkurens disznó (Matchingham Királynője) nagy fekete jószág, de ott is csak mellékesen hangzik el.
Bár nem tőlem kérdezted, de nekem is van véleményem erről. Az Értelmező Kéziszótárban a brácsás címszó alatt az áll: aki tud vagy szokott brácsázni. Ugyanezt el lehet mondani grafikai viszonylatban is. Kaján, Hegedűs tud rajzolni. Czakó Rita vagy (elnézést a kifejezésért) Dallos legföljebb szokott.
Nagyon köszönöm a gyors segítséget. Sajnos nem jártam sikerrel, csak az egyik címet engedte a gépen felvenni a tiltott zónába, a többit nem. :( És bánatomra továbbra is jönnek az aláhúzott szavak.
Meg tudnád fogalmazni, hogy miért tartod csúnyának Czakó Rita borítóit? Sztem érdekes, szálkás stílusa van, karakteresek és kifejezőek a figurái. Mindemellett én még mindig ájultan gondolok vissza az eredeti (első kiadású) borítókra, amelyekről találtam egy honlapot a http://www.pgwodehousebooks.com/ukbiblio0208.htm címen.
Engem is meglepett annak idején, hogy a Császárnő fekete, de ez a könyvekből is kiderül? Most hirtelen nem emlékszem. (Bevallom, én még most is "rendes" disznónak képzelem el.)
Egyébként van nálam egy Penguin kiadású Uncle Fred An Omnibus c. könyv, amiben három Ickenham sztori van. Ennek a gerincén egy fekete(!) coca van, méghozzá karikával az orrában.
Én egyébként szeretem a cicerós Zsoldos Vera rajzait is. Még a "klasszikus"
David Hitch (Folytassa, Jeeves!, Megőrült, Jeeves?) fedőlapoknál is jobban tetszenek. Persze Blandings történethez Hegedűs István az igazi. Bár a Hahó! szerintem elég csúnya lett.
Persze a legcsúnyábbak szerintem nem is a Kaján rajzok, hanem a Haxel kiadó fedlapjai (Dr. Sally, Piccadily Jim). Szinte rossz kézbe venni őket.
Micsoda új szokás ez a duplán aláhúzott szavak mögötti hirdetés? Úgy látszik valamiféle automatizmus működteti, mert a Derek mögött - elég vicces módon - gyógymatracokat ajánl és egészséges alvást ígér. Nem lehetne ez ellen vmit tenni? Közös tiltakozással - persze feltéve, hogy ti sem örültök neki - vajon elejét vehetjük az elburjánzásának?
Fontos tudnivaló, hogy a Császárnő fekete. Az illusztrátorok ezt nemigen szokták figyelembe venni, nemcsak Hegedűs, hanem az eredeti angol kiadások illusztrátorai sem. A Forduljon Psmithhez 1966-os Penfuin-féle kiadásának címlapján a The World of Wodehouse c. BBC-sorozat egyik jelenete látható: Derek Nimmo (Freddie Threepwood szerepében) és a Császárnőt alakító sertés. A képen (és nyilván a tévében) látható állat inkább malac, mint kifejlett, pláne díjnyertes hízó — de legalább javarészt (a feje válltól, a tompora deréktól) fekete!
Ebben a sorozatban egyébként Sir Ralph Richardson volt Lord Emsworth; pont olyan figura, amilyennek Kaján Tibor rajzolta meg az 1957-es kiadásban.
