Találtam egy pókot a lépcsőházban, ami egyáltalán nem olyasmi, amit eddig itthon láttam.
Ha valaki felismeri milyen fajta, kérem szóljon, ártalmatlan-e, vagy valami különlegesről van szó.
A képet mindjárt linkelem.
Reggel az agyban megmart egy pok, amit aztan vegyi tamadasban megoltem, szoval szepen egyben maradt, nem trancsiroztam szet.
Na amennyire utana tudtam jarni, ez egy dajkapok lehetett. A maras helye, es kornyeke meg most is nagyon eg, meg faj, de legalabb a zsibbadas mar lement rola.
Allergias tunet nincs - orakkal ezelott volt a maras -, szoval tisztaban vagyok vele, hogyha ez dajkapok is volt, azert megmaradok. :) (meg azert egy egeszseges 100+ kg-os 32 eves ferfit mar csak nem terit le)
Szoval valaki be tudna azonositani a "kisbaratomat"?
Elore is koszonom!
Ami talan az erdekesebb kerdes. Ha ebbol egy megjelent, vajon van meg tobb is, vagy ez csak eltevedt? Kerteshazban lakunk BP egyik kulso reszen.
:-))))))))))))))))))))))))))))))))) Bothus giganteus lesz az! :-)))
Nincs ezzel baj, ez az arachnopszichológia... Van olyan kollégám, hímnemű, aki a MUSLICÁTÓL fél... (férfinak az ilyet nem nevezném)... Szóval az átlagember számára a pókok és tartozékai mindig nagyobbnak tűnnek, mivel megvan a tisztes távolságtartás bennük e lényecskékkel szemben, s az ismeretlent mindig felnagyítja a tőle való félelem, akkor is, ha nem konkrétan felsikolt az ember egy póktól, csak távolról tiszteli. :-)
Ááá dehogy is :-D egyet érték a tippedel tuti hogy valamelyik zúgpók lesz. Csak utaltam rá hogy a méret tuti el lett nézve, mielőtt az RTL klub kivonul both zolinkal és újabb hatalmas emberevő x-spider felfedezésére kerül sor Bothus medius néven...:-) .
A tölcsér mérete szerintem erősen el lett tulozva, mármint a közepén a lakócső mérete... 3cm nagyon sok. Ilyen méretűt csak itthon láttam terrkoban :-) de azokba 15-18cm Aviculariák laktak...:-) Ez nem kötekedés egyszerű tény, aki nem szokta meg a pókokat gyakran elnézi a méreteket. A fekete szín sem stimmel, persze sötétben minden tehén...
Kétesélyes a dolog. Mivel házon volt, én arra tippelek, hogy valameyik Tegenaria (zugpók) fajjal találkoztál. Azonban nem zárom ki az illó tölcsérpókot se (Agelena labyrinthica), bár ő nem kimondottan háznál él, hanem cserjéken, bozótban.
Még 2004 környékén jártam a mosoni duna környékén túrázni, és ahol megszálltunk, a ház eresze alatt láttam tölcsér alakú halókat, többet is, kb 20-30 cm nagyságúak voltak, a tölcsér közepe is megvolt 3cm átmérő, a gazdáik pedig sötét, majdnem fekete színű keresztespók nagyságú pókok voltak.
Kik lehettek Ők? Sehol nem találtam még hasonlóról sem információt, sem képet.
Egy pókszakértőtől szeretném megkérdezni, hogy ez milyen pók lehet?
A kép telefonnal készült, azért ilyen minőségű, sajnos nem volt kéznél a fényképező. A pók ráadásul másnapra tovább állt, így végképp nem tudtam róla jobb képet csinálni.
Erősen gondolkodóba ejtett a pók fajtája ugyanis ilyet még életemben nem láttam.
Amennyire keresgélni tudtam a netem, talán darázspókra tippelek.
Egy pókszakértőtől szeretném megkérdezni, hogy ez milyen pók lehet?
A kép telefonnal készült, azért ilyen minőségű, sajnos nem volt kéznél a fényképező. A pók ráadásul másnapra tovább állt, így végképp nem tudtam róla jobb képet csinálni.
Erősen gondolkodóba ejtett a pók fajtája ugyanis ilyet még életemben nem láttam.
Amennyire keresgélni tudtam a netem, talán darázspókra tippelek.
A képen, amit betettél, alakoskodó karolópók van, Misumenops tricuspidatus. Ha így festett, akkor valószínűleg őt is láttad, elég gyakori ilyenkor ősszel.
Valamelyik karolópók lesz (az angol nevük crab spider, pont az általad is leírt rákszerűség miatt), több is van, ami zöldes árnyalatokat visel s fajokon belül is lehet, ami zöldebb, s ami kevéssé zöld. Kép nélkül ennél nem lehet többet mondani.
Megint én. Rákattantam arra, hogy ha pókot találok, már azon töröm a fejem, hogy vajon mi lehet. Sajnos a fényépezőm úgy tűnik végleg megadta magát, a telefonommal meg nem tudok éles közeli képet csinálni.
Most az nem hagy nyugodni, hogy vajon milyen pók lehet az, ami egészen apró, a lábaival együtt ha 1cm van, a test kb. 2mm, mint egy nagyobb gombostűfej és egészen élénkzöld. Ami érdekes még benne, hogy úgy tartja a lábait, mint egy rák, vagyis teljesen oldalra kitartja őket. Ja és az elsők igen hosszúak, a hátsók pedig picik. És a szőlőfürtökben laknak. Ja meg oldalra is mozog, tényleg mint egy rák.
:), el el, az hogy nem tudja átharapni a bőrt nálam azt takarja hogy a hámréteg alá nem tudja bejutatni a mérgét, de megsértí azt :). Itt mentünk el egymás mellett szer :)
Ha csak "rácsepegteti" semmi nem történik ez stimm :)!
A hámréteg sérülése már nem felületi hatás, hiszen a hámréteg egy élő dolog!!! Ha nem sérti fel a pók a bőrt, csak teszem azt rácseppenti a mérgét (hülye ötlet), akkor NEM okozhat tünetet egészséges, ép bőr esetén. Szerintem simán elbeszélünk egymás mellett.
Tudtommal a felületi (hámréteget érintő) sérülések is felülfertözödhetnek, a Loxoceles genus esetében peddig nem tisztázott (úgy tudom) teljesen hogy a méreg vagy a csáprágón élő baktériumok okozta felülfertözödés okoza e szövetek elhalását... Ebben az esetben a védekezés a cél, mivel a pók nm zsakmányolni szeretne csak menekülni, így célszerübb lenne egy fájdalmasabb mérget bejuttatni ami időlegesen feltartja a "támadot" mint épp ezért gondolom hogy a hámrétegen nem tudja átjuttatni a mérgét. Viszont mivel nem vok benne biztos utána turok kicsit, KG-nek úgyis erös oldala a toxikologia, neked meg dobok egy linket a Loxoceles méregösszetételéről, sajna az én angol tudásom kevés a fordításához...
Ez orvosilag nem oké, felületi baktériumfertőzés nem okoz gyulladást, csak az, ami bejut a szövetbe, nedves közegbe, ép bőrön át NEM.
A marást a valóban kicsi csáprágóval elkövetve azért nem érzik az emberek, mert a mérge nem okoz azonnali fájdalmat (hisz nem ez a méreg célja, hanem az áldozat lebénítása elsődlegesen étkezési célból), hanem a marást követően több órával kezd kialakulni bármi bőrtünet. Amúgy a marásainak 90%-a tünetmentes így is.
:D:D:D, ez jellemző :)! Kell nem kell, szépek az tény, de olyat se gyakran hallasz hogy egy pók agyonrugot egy embert :). Am okom van rá nekem is, 3 évesen repültem egy llipicairól...Szov szerintem ezért nem jön össze ez a spanolás velük nálam :)...
Szerencsére amikkel én találkozom, azok inkább menekülnek és nem is ágaskodott így fel egyik sem! :)
Ha látok feketét, majd lefotózom mindenképpen. Most amúgy már lesem őket :)
Amúgy van itthon ló is, kettő is :) nem kell tőlük félni. Jó, persze 500kg, nem 5mg mint a pók, de nincs mérge :) és nem mászik be az ágyadba, hogy a takaró alatt megmarjon :) (jó tudom, a pók sem... csak néha :))
A szövetelhalást okozó pókoknak nem kell feltétlenül átharapniuk a hámréteget hogy a méreg (vagy baktérium) kifejtse a hatását tudtomal. A leghíresebb genus ez ügyben a Loxoceles (Hegedü pókok) náluk pont jellemző hogy az áldozatuk nem is veszi észre a marást, mert olyan "kicsi és gyenge" a csáprágójuk, csak a következményeit....
Viszont nálunk ilyenek tényleg nem élnek (talán szerencsére) :).
A nőség nem akadálya annak, hogy megkedveld a pókokat. Én három éves koromig nem voltam hajlandó a sloziban pisilni, mert csurig volt álkaszásokkal, s rettegtem tőlük. (a többi állattól soha, csak ezektől a hosszúlábú és amúgy nagyon beszari kis dögöktől, cska akkor még nem tudtam, hogy észre se vesznek engem) Aztán a réteken, erdőkön látott póktársaik meggyőztek arról, hogy a pók érdekes és szép állat, lehet őket etetni is (nagyszülők kertjében legyen, szúnyogot óvatosan befogni és a kerekhálóba tenni, s lesni, hogy csap le keresztes barátunk a vacsorára).
Ahogy LGM is mondja, nem bántanak, ha nem szorítja sarokba őket az ember, s ha van hova menekülniük, elsőnek futni fognak. A méreganyagok nem olcsó dolgok egy állatnál sem, ami mérget termel, sokszor próbálják elkerülni is a használatát, ha csak nem kajaszerzésről van szó, vagy a családtagok védelméről. Ez a pókra is igaz, ha nem nyúlsz a szájába, nem harap. :-) Persze, van pár hazai faj, aki érezhető, sőt fájdalmas marásra képes, sőt, csúnyán be is gyulladhat a marás helye, de nem a méregtől, hanem a baciktól, amik a pók csáprágóin vannak. Egy alaposan kitisztított, fertőtlenített marás nem fog életre szóló nyomot hagyni senkin (még mindig a mi hazai állatkáinkról beszélek, nálunk nincs olyan, aki át is tudja marni a bőrt és van a mérgében sejtelhalást okozó enzim is).
Szóval félni nem kell tőlük :-) Megismerni viszont csodás az ő kis világukat! :)
