Annak a lemezjátszónak az a trükkje hogy felfelé kell kiemelni a dobozából úgy hogy a mechanikát rögzítő három csavart félig kitekerjük és 45 fokban kifelé fordítjuk így ki lehet emelni a dobozából.A shell kontakt hibája típus hiba,általában mindegyiken eloxidálódik.
szinte hihetetlen! ma meg kellett buherálnom egy DUAL 721 direkthajtányos LP jáccót... hogy mi benne a hihetetlen? az, hogy ez a kütyü valamikor a HFM etalonja lehetett! az automata mechanikai precizitás vegyítve a bóvlisággal. micsoda idők voltak azok!
az volt a baja, hogy az egyik csatorna teljesen, a másik hébe-hóba süket volt. persze rögtön szét akartam kapni, hogy a szeme közé nézzek, de meglepve láttam, hogy a fenéklemezét bútorkapcsokkal örökre belőtték a fadobozba - világos: ez sose romlik el! végül addig taperáltam, míg véletlen a tenyerembe esett a pickup... a karon lévő fogantyút hátrahúzva, egy bajonettszerű zár kinyílik és kiesik a pu. marha jó! a csatornák kontakthibáját egyébként az okozta, hogy a pu kis csapocskái nem érintkeztek a karon lévő pu-tartó fej pöckeivel. /AS, a mechanikus/
te csak provokálsz itt engem, mé' nem gabócza verklijét toszogatod?:) egyébként nem tudsz olyan anagot mondani az LP-gyaluk körül 2 km-es körzetben, amit ne raktam volna bele valamelyik lemezjátszóba próbaképpen - sokszor már csak azért is, hogy egyáltalán meghallok-e kölönbségeket...
szal igen, volt olyan, hogy Max pörgetőjének keménybakelit-szerű tányérjára egy kisebb és egy nagyobb körben felraktam vékony filckorongokat, ez azonban sokkal rosszabbul szólt, mintha a lemezt közvetlenül ráraktam - leszorítás nélkül - a nagyon kemény és filigrán, ámde tompa és süket tányérra. már ez a kísérlet is azt sugallta, hogy maga a lemez, ha nem muszáj, ne rezegjen, vagyis a lehető legnagyobb felületen legyen álátámasztva. a lemezalátét anyaga azonban újabb és még érdekesebb kalandokra inspirált... mert bizony, akkoriban benne laktam a lemezjátszókban:)
AS: olyat próbáltál, hogy 7-13 véletlenszerűen (de azért valamennyire egyenletesen) szétszórt (1-2,5 cm átmérőjű) filckoronggal támasztod alá a lemezt? Pusztán kíváncsacsiságból érdekel, de lehet, hogy ki is próbálom (illetve egyelőre elteszem a megvalósításra váró ötletek polcra... :) ).
Egyébként értem a kérdést, és nem is tartom hülyeségnek. Minden kompromisszum, ez is, de azért, nem midegy hogy a lemezt mely pontján támasztod meg! Azonkívül van egy analógiám, van egy jó hangszóród, de van egy beszakadás a frekimenetében. Egyébként jól szól, de cseszi a csőrődet a szépséghiba, és belenyúlsz, eltünteted. Aztán kiderül a meghallgatásnál, hogy sokkal szarabbul szól, mint előtte. Vagyis, eltüntettünk egy kisebb hibát, és csináltunk helyette egy nagy másikat! /ez csak egy példabeszéd!/
A továbbiakban, fordulj Revoxhoz!:)))))
csak mint egy elvi tanulság:
szal volt egy Max Townshend gyártotta pörgetőm, amin nagyon sok dolgot kipróbáltam, amíg a fakaruszt építettem. meg lehetett pl. csinálni vele, hogy tányér nélkül, magára a tányércsapágy tengelyére rá lehett csavarral szorítani a lemezt, így néhány cm2 stabil kapcsolattól eltekintve az egész lemez szabadon forgott... hát mit mondjak? soha nem hallott tisztaságot vagy tónust produkált számos lemezzel. számos lemeznél viszont ott volt a lemeznek a saját anyagától, vastagságától, fizikai paramétereitől függő "saját hangja" a rezonáns körben, ráadásul ez a lejátszás különböző stádiumaiban nem azonos mértékben nyilvánult meg. mit gondolsz erről? csak elvileg, semmi titkot!:)
Azért, mert nem akarok közvetlen, nagy felületű kapcsolatot a tányérral, de azt hiszem ez nyilvánvaló! Lehet más tányéranyagokat használni, -mint te is- meg filcet, meg acrilt, meg akármit, de én ezt használom. A háron kúpot, tényleg rá lehet rakni más gépekre is, de -bármilyen hihetettlen:)- azok nem fognak igy szólni! /tapasztalat/
:)
persze, hangszer, aminek a készítése lehet titok, az elmélete viszont semmiképpen nem az.
a fakarusz csak látszólag merőben ellentétes filozófia, hiszen az "elcsatolási pontjait" (6 helyen) rendkívül széles tartományban csavarral lehet szabályozni, vagyis bármilyen környezeti feltételhez folyamatosan hangolható műszernek tekinthető inkább, mint lemezjátszónak. az csak ráadás, hogy szól is...
ps: legalább a tányéron lévő 3 tüsit indokold, gondolom a vevők is megkérdik, hogy minek az új lemezjátszó, ha 3 kúpot a régire is rá lehet tenni:)
No előkrültem, tegnap elzavartak a gép elől.:)
Látom, megjöttek a kérdések. Kezdjük avval, nem azért rakattam fel Revivel -amit meg sem köszöntem neki:(- hogy nekiálljunk kivesézni a gépet, -szerintem te sem-. Hogy mit, miért, milyen megfontolásból tettem, azt megtartom magamnak, ha nem haragszol. Ez nem nagyképűség és gorombaság akar lenni, hanem mivel ez egy gyártmány, és részben nem akarom itt reklámozni, részben nem szeretem a fellengzős, ideológiai dumát. Azonkívül, látva a gépedet, ami tökéletesen ellenkező -nem minősítem!!!- elgondolások alapján épül fel, nem szándékozom hitvitába belemenni. Azt hiszem, a HFM ben olvastam: "a térre különböző irányból is el lehet jutni", ezt nagyjából én is vallom. Maradjunk annyiban, hogy szvsz a lemezjátszó egy hangszer, igy lehet szeretni, és nem szeretni. A kérdéseidre csak annyit válaszolnék, hogy végig tüskézve van, illetve hogy a szubsasszit rágja a szú.
mit, mihez és miért csatoltál, vagyis:
- melyek a csatolási pontok?
- melyik vázban van szú?:)
- mi van az üvegtányér és alatta lévő kistányér között?
- a rézhengerek és váz között van-e valami más anyag?
- miért nem sikerült a csatolási pontokat úgy hangolni, hogy ne legyen szükség a 3 tüsire? (ezt a "csatolást" ugyanis - bármilyen szép is a végeredmény hangja - a konstrukció legproblémásabb és -ellenőrizhetetlenebb összetevőjének gondolom)
(egyelőre ennyi kérdés:)