Itt szerintem csak az oldalakon megjelenő képek darabszáma van korlátozva (amit nem értek, hogy miért?).
Ráadásul egy kép helyére egy slideshow segítségével megint csak egy rakás képet fel lehet tenni.
Weboldalak esetében a "galéria" az képek kiállító terme -- ahol a képeket meg lehet nézni, fel lehet tölteni, vagy azokat törölni, esetleg a képekhez fűzött rövid elnevezést, vagy megjegyzést szerkeszteni/törölni.
Márpedig ehhez adatbázis szükséges, és ebben az esetben elvileg korlátlan a képek száma (amit egyéb külső tényezők befolyásolhatnak).
Az árképzés eléggé viccesre sikeredett, pl. ha egy galéria tud kezelni 30 képet, akkor nagy valószínűséggel megbirkózik 50-el is, nem? Nem bántásként mondom, de az én agyamban háromféle weblap van:
- egyoldalas, görgetős
- többoldalas, menüszerkezetes
- minden más, ami ennél bonyolultabb (webshop, összetett űrlapok stb. stb. stb.)
Az szerintem csak az oldaladra látogatóknak ad több információt, ráadásul, ha még érdekli is, akkor elhagyja az oldaladat, hogy a cikket elolvassa (és nem biztos, hogy visszatér utána, mert esetleg közben talál még máshol más, számára éredekesebb dolgot).
Számodra akkor lenne jó, ha a HVG, INDEX, stb. oldalakon lennének olyan linkek, amelyek a te oldaladra mutatnak.
Én inkább úgy csinálnám, hogy azokat a releváns cikkeket (ha nem túl nagy), bemásolnám az oldalamra, vagy ha "túl nagy" a cikk, a cikkből kiemelve csak az esetlegesen fontos részeket másolnám be.
És az oldalamon ennek a résznek az elején, vagy végén jól láthatóan elhelyeznék egy linket valahogy így:
A bemásolt cikket (vagy kiemelt részeket) még pluszként lehet úgy is kezdeni, hogy az adott eredeti forrásra hivatkozol, ami még egyértelműbbé teszi, hogy azt nem te írtad.
Például: - "Az írja a HVG, hogy: .... ide az idézet, vagy a teljes cikk ....
Ezzel eléred azt, hogy bár a cikk (vagy a kiemelt rész) a te oldaladon van, megjelölted az eredeti forrást, tehát a cikket nem loptad, vagy nem plagizáltál.
Ha a látogatódat érdekli az eredeti cikk, azt is megnézheti a linkre klikkelve, de közbe, mivel a link új ablakot nyit, a te oldalad is ott marad a böngészőben, bár mikor visszatérhet oda a látogatód, mert ott van előtte, nem kell keresgélnie.
Ugyanaz, csak szinte mindent %-ban fogsz megadni, kivéve néhány bennfoglaló méretet, a border-box a legfontosabb css sorod és ha szépen akarsz dolgozni, akkor szerveroldalon legalább a szép url-ek és az include kell jelentsen valamit. És van még egy jó hírem, a jquery vagy más javascript keretek szinte mindent tudnak, ami a dolgok csicsásításához elengedhetetlen ;-)
Régebben csináltam weblapokat (Html, Css), de az utóbbi években nem igazán foglalkoztam weblapok készítésével. Az a igazság egy kicsit megkopott a tudásom is e téren. Olyan kérdésem lenne, ha újból el akarom kezdeni esetleg folytatni, milyen nyelvben gondolkozzak illetve mi most az aktuális webszerkesztő nyelv?
szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg szöveg <a href="link"><span class="linkgomb">link neve, vagy szöveg</span></a> szöveg szöveg szöveg szöveg ...
Keress a neten (vagy készítsél magad) egy gombot, és tedd fel a weboldalad gyökerébe mondjuk az images mappába (gondolom van ilyen mappa(??).
A weblapodon bárhova be tudsz tenni olyan linket, amelyik átirányít másik oldalra, akár még valahol bármelyik szövegben is elhelyezheted, vagy önálló gombként.
function parseStylesheets() { var sheets = doc.styleSheets, l = sheets.length; for(var i=0; i<l; i++) parseStylesheet(sheets[i]); } function parseStylesheet(sheet) { if(sheet.imports) { try { var imports = sheet.imports, l = imports.length; for(var i=0; i<l; i++) parseStylesheet(sheet.imports[i]); } catch(securityException){} }
try { var rules = (currentSheet = sheet).rules, l = rules.length; for(var j=0; j<l; j++) parseCSSRule(rules[j]); } catch(securityException){} }
function parseCSSRule(rule) { var select = rule.selectorText, style = rule.style.cssText; if(!(/(^|s)(([^a]([^ ]+)?)|(a([^#.][^ ]+)+)):(hover|active)/i).test(select) || !style) return;
var pseudo = select.replace(/[^:]+:([a-z-]+).*/i, 'on$1'); var newSelect = select.replace(/(.([a-z0-9_-]+):[a-z]+)|(:[a-z]+)/gi, '.$2' + pseudo); var className = (/.([a-z0-9_-]*on(hover|active))/i).exec(newSelect)[1]; var affected = select.replace(/:hover.*$/, ''); var elements = getElementsBySelect(affected);
Egy weboldal szerkesztése kevésbé nagy feladat ezt látom a webmester munkájából. Ami inkább nehéz az oldalak optimalizálása. Egyre nagyobb feladat az első oldalra bekerülni és még nehezebb feladat az oldalt ott tartani. Mindenki versenyben van mindenki a legjobb helyért küzd ez óriási versenyt jelent. Az oldalunka a
zárcsere Budapest kulcs szóra jó helyezéseket ér el ebben a szegmensben és reméljük,hogy így is marad. A versenyszelleme minden felhasználót még nagyobb, még jobb alkalmazásokra kényszerít így az első oldalon való megjelenés biztosan megfelelő és nagy látogatottsággal bír. Ha minden így marad bár kétlem akkor is jó mert verseny mindig van és lesz!
Én személyem szerint teljesen meg vagyok elégedve a honlap optimalizálójával és a webmester design köszönhetően jók a visszajelzések az oldalról és annak tartalmáról. Éppen ezért ha Zárszerviz Budapest szolgáltatót kerestek akkor nézzetek be erre az oldalra. Üdvözlet!
Senki sem mondta, hogy nem működik, hiszen ez alapvető feltétel! :)
A gond csak a későbbiekben fog előjönni.
A Google (mint most már a többi nagy keresőoldalak is) a weboldalakat osztályozzák a besorolási ranglista szempontjából.
A "régi" SEO módszerek is kezdenek lassan teljesen megváltozni, hiszen azokat már szinte mindenki használja, így a jelentőségüket vesztenék.
A Google például saját bevallása szerint már több, mint 200 kitétel alapján osztályoz, amik között egyre jobban teret nyer a HTML5 szabvány, ami a weboldalak megjelenésének egyik alap pillére. Mert ugye a php-ban megírt dolgok is a HTML szabályok szerint jelennek meg.
Akkor készítsünk egy ilyen egyszerű oldalt valamelyik előprogramozó web-oldal szerkesztővel.
Aztán nézzük meg például (csak tipp!) a Markup Validation Service rendszerében, hogy mennyi "hiba" van benne ahhoz képest, hogy "fut rendesen" az oldal (csak be kell írni a keresett fájl elérését (például - domainnév.ltd/index.html) és egyszerűen nyomsz egy ENTER-t).
Néha begörcsöl az ember keze, mire a hibalista aljára ér egy nagyobb méretű így készült fájl esetében.
Ettől ugyan futni fog hibátlanul az oldal, de például a későbbiekben a keresőkben lévő találati arány is nagyon kevés lesz, mert a Google "lepontozza" a sok hiba miatt, így a felhasználók hiába írnak be keresőszót, amire az oldal bejönne, az adott web-oldal csak a második, harmadik, .... tizedik oldalon fog megjelenni a besorolás miatt.
Márpedig egy web-oldal csak akkor ér valamit, ha minél több a (vendég) látogatottsága (esetleg beregisztrált tagjai), és a keresőben egy adott célirányos keresés esetében mennyire és hol található meg.
Persze, ha csak a saját szórakozásunkra készítünk egy web-oldalt, akkor ennek semmi jelentősége nincsen ...
Szemétgyártás: nem feltétlenül. Ha nem az egész oldalt generálod, hanem sablont használsz és csak a valódi tartalmat tolod bele a szerkesztővel, akkor olyan nagyon nagy disznóság nem tud történni. Mondjuk sem a tinymce sem a ckeditor nem jeleskedik a 100% szabványos és optimizált html kód gyártással, de azért egészen elfogadható eredményt tudnak produkálni. Mert ugye régebben valóban volt sok progi, ami csilivili szerkesztőfelületet és "nagyszerű" html oldalakat produkált, amiket csak fel kellett nyomni a netre és kész is volt a weboldal, csak ugye ezek fölött eljárt az idő és lett helyettük a sokféle online szerkesztő, amik adatbázist és sablont használnak és csak a tartalmi részeket módosítod bennük.
Igazad van, de annyit olvassák az emberek, hogy milyen egyszerű, hogy el is hiszik. (Ráadásul van igazság benne, html, php, js semmivel sem bonyolultabb, mint amit én közel 30 éve tanultam, csak egyéni szoc. problémám, hogy amit anno egyszer elolvastam, meg 2x próbáltam, az meg is ragadt, most meg képtelen vagyok megjegyezni... ) Így egy kisvállalkozó vagy akárki, ha érdekli kicsit is az informatika, megpróbálja.
A másik része, hogy "szemetet" gyárt az ilyen builder, megint csak igaz, de hát ez az egyszerűség ára. (Bár nem lenne sokkal nehezebb olyan alkalmazást írni, aminek normális az eredménye.) A másik véglet meg pl. a joomla, ami sokat tud, de bonyolult tud lenni, ugyanazt 4 helyen is lehet állítani, gyakorlat kell, hogy megtaláljuk. (Persze látszólag ugyanaz, mert különböző helyeken különböző szinteken állít, de látszólag ugyanarra vonatkozik.)
Nem ismerem a "nyugati" árakat, hogy viszonyul az ottani pénzekhez, de itthon egy kezdő/kis vállalkozásnak sok lehet egy profi ára, főleg, ha csak azért csináltat weblapot, mert mindenhol olvassa, hogy "ma már kell".