Szépek a lefedett ívek, de a növényeken nem fog átfújni a fej.
Igazán korrek megoldás szétválasztani a füvet, cserjéket. A cserjék alá lehet csepegtető csövet bekígyózni, a többi helyen a megfelelő szórófejet használni.
A fatörzs nem takar sokat, a lomb alatt átlátnak a szórófejek alacsonyszögű fúvókával.
A spray fejek sok vizet fogyasztanak, sok zónád lesz (sok szelep, vezérlőnagyság). Érdemes megnézni a Walla Walla MP Rotatorokat is.
majdnem 4 oran keresztul kerestem a topikban, hatha talalok a kerdesemre valaszt... biztosan van, de mivel nagyon jaratlan vagyok a temaban, nem lettem okosabb. Ket hete hasznalok egy uj elpumps jpv1300-as kerti szivattyut es tegnap ota furcsan viselkedik: miutan beinditom kb. 3-4 percen at tokeletesen mukodik, aztan kicsit megvaltozik a hangja (a szivattyu bugasa) es nagyon visszaesik a teljesitmenye. Alig birja a 25 m-es tomlo vegeig elnyomni a vizet. Meg tudja valaki mondani mi lehet a baja?
köszönöm a választ, átnézem a könyv szerinti megoldást újra.
Lenne még további kérdésem (ha lehet).
Milyen praktikus megoldás létezik azon kertek öntözéséhez ahol sok fa illetve bokor van telepítve. Ráadásul várható hogy további növények is lesznek még telepítve.
Elég nagy kertünk van , ennek most a hátsó része van telepítve növényekkel és lesz/van füvesítve. Ez kb. 24*30 méter. Az öntöző rendszer elkészítésével nem várhatok addig amig minden növény a véglegs helyére kerül, mert már így is minden második estém locsolással töltöm. :-)
Én spray fejek telepítésére gondoltam mondjuk 4 méterenként.
Készítettem egy vázlatot a kert ezen részéről, itt megnézhető:
Szia Topik, kösz a választ. Ellenőriztem mégegyszer, eljött a srác, aki segített összerakni. Kihúztuk a szívócsövet is a kútból, semmi baja, nincs megtörve, a vizet tartja, nem szív fals levegőt, lábszelep is jó. Azóta előjött olyan probléma is, hogy mikor áram alá helyezem a gépet, megszorul a motor tengelye és csak akkor indul be, amikor a venti lapátjait megmozgatom.
Ez egy nagyon durva számításnak tűnik, ahogyan írja is (Worst case ..), gyakorlatilag azt célozza meg, hogy a zónákban közel egyforma legyen a veszteség (amelyet előre meg kell tervezni).
Az említett mű 48. oldalán levő táblázat pontosabb eredményt ad, a FAO szakértői is ezt javasolják.
A kút 6 méter mély, 3 db 16 cm átmérőjű kg csővel. A vízszint a talajstinttől 2 m-re van. A betonozáshoz egy régi bácska szivattyút használtam, 3/4-es csővel és lábszeleppel. A vízhozam kb. 25 liter / perc.
Nem vagyok az öntözés szakmában jártas, mellékágak tervezéséhez/méretezéséhez keresek információt, többet és részletesebbet min a Tóth Árpád könyve tartalmaz.
Az általam ajánlott oldallal az a bajom hogy más mértékegységekkel dolgozik (mint én), emiatt mindent át kell számolni.
Nekem is volt hasonló tapasztalatom. A magasságnál nem a lábszelep számít hanem a víz felszínétől mért távolság. Nálam kétféle probléma volt, mióta ezeket megoldottam hiba nélkül üzemel. Az egyik gond az volt, hogy a lábszelepnél elengedte a vízoszlopot (a lábszelep és a szívócső kötésénél) a másik, hogy levegőt szívott a szivattyú a szívócső rögzítésénél. Elég egy nagyon kis rés és már nem fogja tudni felszívni. Tömítsd megfelelően ezt a két kötést és menni fog.
Kis segítség kellene. Adott egy ásott kút, kb. 1m átmérővel (régi falusi kerekeskút). A kút mellett van egy gépház akna. Az akna aljától a vízoszlop teteje kb. 5,6 méter, a vízoszlop kb. 3 méter. Vettem egy T.I.P. HWW 1200 -as házi vízművet locsoláshoz, amihez vettem egy 10 méteres szívócsövet, lábszeleppel (egyik barkácsáruházban). A szívócső kb. 1,5 métert megy vízszintesen, majd a maradék 8,5 métert lefelé. Mikor összeraktuk, a szivattyú működött egy fél órát, utána pedig csak a nyomást próbálta feltornászni, de szerintem vizet nem szívott, a motor is felmelegedett. Aztán lekapcsoltam, ma reggel megint megpróbáltam, a szivattyú forog, próbál szívni, de én nem hallom, hogy szívná a vizet. A kérdésem, hogy lehetséges hogy túl mélyen van a lábszelep (8,5m)? Bár a használati utasítás szerint a szívómélység 9 méter. Vagy mi lehet a probléma? Van valakinek tapasztalata hasonlóakban?
Szia! Olvass egy kicsit vissza. Ezt már kb. 10x leírtam
A nyomáskapcsolót így kell beállítíni: A kapcsoló belsejébe pillantva többnyire két rugót fogunk találni. Az egyik rugó - általában a nagyobb - a bekapcsolási nyomásért a másik rugó pedig az első rugóhoz képesti nyomáskülönbség ( hiszterézis) beállítására szolgál. Elsőként a hiszterézis állító csavar meglazítását követően mindig a bekapcsolási nyomást, majd azt követően pedig a kikapcsolási nyomást állítjuk be! Értelemszerűen, mivel a második rugó csak a nyomáskülönbséget állítja a bekapcsolási értékhez képest, így annak állításával a be- és kikapcsolási érték közötti tartományt szűkítjük vagy bővítjük. Nem érdemes ezt a nyomáskülönbséget 1 bar alá állítani.
A nyomáskapcsolót cseréltem ki rajta és azt kellene megtudnom, hogy-hogyan kell beállítanom az alsó és fölső nyomás értéket. Melyik csavar melyiket állítja.
Ezért kellene a gépkönyv, mert abban benne van. Sajnos az enyém valahova eltünt:-(((
