A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
ennek megertesehez kell meg nemi adalek az elmeletembol.
azt ismerjuk, hogy egy P reszecskenek van S mezoje. ha ket P reszecske S mezoje fedi egymast, akkor letrejon a gravitacio. a gravitacio nagysaga es iranya attol fugg h a G reszecskek iranyonkenti sebesseg kulonbsege mekkora. a G reszecskek sebesseg kulonbsegenek van egy komponense ami az S mezo beli sebesseg kulonbsegbol adodik. ez a vonzo komponens. es van egy, ami a kozos S mezo megvaltozo energia szintje miatt megvaltozo sebessegekbol adodik. ez a taszito komponens.
ez csak ismetles, ezek mind le lettek vezetve.
vegyuk azt az esetet, hogy ket P reszecske van gravitacios egyensulyban es az oket osszekoto egyenesre merolegesen van egy harmadik P reszecske mindkettotol egyensulyi tavolsagban. lehetne akarmilyen elhelyezkedes, de igy a legegyszerubb megerteni. a harmadik P reszecskere mindket masik reszecske gravitacioja hat. az S mezo beli G reszecske sebesseg kulonbseg, vagyis a vonzo tag, mindkettobol kulon kulon hat, vagyis ez ketszeres gravitacios ero. viszont a P reszecskek kozti terben nem ketto hanem harom P reszecske hatasa ervenyesul, vagyis a kozos terben, a sebesseg valtozas merteke masfelszeres es ez hat ketszer. mivel ez a valtozas adja a gravitacio taszito komponenset, igy a gravitacios egyensulyi pont tavolabb kerul a P reszecskektol. a harmadik P reszecske hatasara az elso ketto is tavolabb lesz egyensulyban egymastol, mintha csak ketten lennenek.
ez megfogalmazva mint szabaly: a gravitacios egyensulyi tavolsag aranyos a terreszre hatassal levo minden P reszecske osszesitett gravitacios potencialjaval, vagyis az S mezojuk osszesitett hatasaval.
atomszerkezet.
a proton csoport kifele (de csak kifele) ugyanugy viselkedik mintha egy nagy G reszecske szamu P reszecske lenne, tehat ami igaz egy P reszecskere az igaz az atommagra is.
az atommag es az elektronok kozott is letezik egy stabil gravitacios egyensulyi tavolsag. az elektronok erre a tavolsagra allnak be. de az elektronok kozott is letezik egy stabil egyensulyi tavolsag, igy egymashoz kepest abba probalnak beallni. mivel a mag-elektron kozti ero lenyegesen nagyobb, mint ket elektron kozt, ezert az fogja meghatarozni az elektronok egyensulyi palyajat (egy gombfelulet) oda pedig annyi elektron fog beallni, amennyi elfer ugy, h a koztuk levo tavolsag ne legyen kisebb, mint az elektron-elektron egyensulyi tavolsaga.
a masodik szakasz ertelmeben, ha az atom kornyezetebe masik P reszecske kerul, ez lehet masik atom vagy szabadon mozgo elektronok, akkor az megnoveli a mag-elektron es elektron-elektron egyensulyi tavolsagokat. mivel a mag gravitacios potencialja lenyegesen nagyobb, mint az elektrone, ezert a mag-elektron tavolsag sokkal jobban megno, az uj egyensulyi palyara tobb elektron fer el. vagyis ha aramot vezetunk egy anyagba, akkor annak atomjaihoz kotodo elektronok szama megno. ha megszunik az aram, akkor meg visszaall eredeti elektron szamra.
az atommag elektron kepzese.
az atommag, mint egy nagy P reszecske viselkedik. a kulso terbol fele haladva a B reszecske anyaganak rezgesi sebessege es a G reszecskek sebessege - foleg a kifele haladok - csokken. vagyis a mag kozeleben le van lassulva minden. azt tudjuk, h ahhoz, h a G reszecskek bele tudjanak szorulni a B reszecske anyagaba, csak az szukseges, hogy kicsi legyen a kinetikus energia osszeg. ez van a mag kozeleben. tehat a mag kozeleben a G reszecskei elektron kezdemenyeket alakitanai ki. ezek gravitacios potencialja lenyegesen kisebb mint az elektrone es spontan kialakulnak es spontan meg is szunnek. a szamuk kozel allando, a szerint, hogy a gyenge, de meglevo gravitacios egyensuly betartasaval mennyi fer el az elektron palya es a mag kozott.
viszont ha az elektron pajan elektron hiany lep fel, akkor az ott lokalisan, ahol a hiany van, ugy megvaltoztatja a B mezo parametereit, h egy elektron kezdemeny az elektron hianyos palyaszakaszra kilep es ott egy valos elektronna all ossze. tehat a protonok, magok mindig legyartjak a telitett elektron palyahoz szukseges elektronokat. ha pedig az elektron palyan elektron tobblet keletkezik, es kidobodik onnan, de a kulvilag fele nem tud, mert ott is elektron tobblet van, akkor visszakerul a hejon belulre es ott felszivodik.
ezert nem letezik tartosan sem ion sem kation. mert vagy gyorsan kidobodik a felesleges elektron, vagy feltolti egy elektron kezdemeny a hianyt. ugyan igy, a molekulak osszeallasahoz is mindig kepzodik annyi elektron, amennyi szukseges.
most jon a valasz.
ha egy kondi egyik felebe aramot vezetunk, akkor ott az atomok kozti terben elektron tobblet lesz. ez a tomegtobblet, a fentiek ertelmeben, mindket fegyverzeten megnoveli az atomok elektron hejanak tavolsagat, oda plussz elektron lep be. az aramjarta oldalon az arambol kerul oda elektron es ez el is vezetodik az aram megszunese utan. viszont a masik oldalon az atomok gerjesztette elektronok toltik be az elektronhianyt es ez az elektron mennyiseg, miutan az aram megszunik es az elektron hejak visszaallnak eredeti meretukre, mint szabadon mozgo elektron felesleg jelentkezik. ha ezt el tudjuk vezetni, akkor folyamatos elektron termelesunk lesz, vagyis aramot nyerunk.egyenlore azt nem tudom megoldani, h ez a keletkezett elektron tobblet el is tudjon tavozni, es tenylegesen follyon az aram, ne csak egy egyszeri elektron tobbletet kapjunk, ami onmagaban igen csekely mennyiseg.
ha ket kondi egy egy labat osszekotjuk (diodak, tranzisztorok kozbeiktatadaval), akkor ha felvaltva adunk aramot a masik labaikra, akkor a ketto kozott mozgo elektronok valtoaramot hoznak letre, amit aztan alakitani es felhsznalni tudunk. de ez nem mukodik. ezert most azt probalom kitalalni, hogy lehet egy harmadik kondit ugy bekotni, h a rendszerben levo allando aramerosseghez kepest az egyik kondi pozitiv, a masik negativ feszultsegu legyen, igy az egyikbol az aram hatasara termelodo elektronok athaladnak a masikba, ahol aztan negativ aramot adva a gerjeszto labra meg fel is oszlanak.
a kondit csak a kiserletezeshez hasznalom, a vegleges egy hasonlo szendvics szerkezetu tekercs par lesz. de amig nincs valami tampontom a meretezeshez, addig talalomra nem akarok ezeket is tekergetni.
"ha a kondi egyik oldalara aramot vezetunk, akkor a felgyulo elektronok megnovelik a gravitacios potencialt, ami a kondi masik oldalan elektronokat gerjeszt. ha elvesszuk az aramot az elso oldalrol, attol meg a masik oldalon megmaradnak az elektronok."
??? - (" mii van?! ")
Én 'még úgy tanultam', hogy a kondenzátorok csak a "fegyverzetük" egyik oldalán 'tárolnak' 'eletronokat', elektromos töltést. (a szigetelő anyaggal elválasztott, két fémvezető-lap egyikének 'felületén') ;-/
"ezt sikerult detektalnom."
??? Hogyan ?? ;-/
"igy ujabb aramlokesre mar nem kepzodik uj elektron."
?? (talán mert egy teljesen feltöltött kondenzátorba, már nem lehet több 'elektront'/töltést 'belepumpálni'... ez nem 'úgy van' mint 'faluhelyen', hogy: "nincs olyan megrakott szénásszekér, amire ne férne még egy villával...! ") ;-)
"a masik oldalon felgyult elektronok elvezetesevel van gondom. eddig ket ilyen kondit kapcsoltam ossze ellentetes fazisban, de a kimenetek csak feltoltodtek, nem tudtam onnan elvezetni."
(talán azért, mert nincs is mit! "onnan elvezetni"... 'csak egyetlen fajta zárat nem lehet kinyitni: azt amelyik már nyitva van ! ') ;-)
a valtakozo aram az elektronok valtakozo iranyu aramlasa. azon nincs is mit tarolni. viszont a valtakozo aramot tudjuk egyeniranyitani, igy az egyenaramu korben levo egyiranyu elektron aramlas kemiai reakciokat kepes letrehozni, amibol kesobb ujbol elektron aramlast tudunk generalni.
a terenergia maga a G reszecske mozgasi energiaja es a B reszecskek anyagi rezgese. es ezek asszimetriaja okozza a jelzett jelensegeket, ahogy korabban mar tobbszor is leirtam.
ezert van olyan nagy energia felszabadulas a fisszional, amikor is G reszecskek szabadulnak fel es kotott allapotukbol kerulnek vissza a rendszerbe mozgo alkatreszkent.
a vakuum elektroncsoveknek akkor volt jelentoseguk, amikor a felvezeto ipar meg gyerekcipoben jart. mostanra a nano sec kapcsolasi sebesseg kommersz, de dragaert mar piko sec is elerheto. tehat nemaz alkatresz a szuk keresztmetszet.
a keszulek lelke ket, egymastol elszigetelt, elektromos vezeto anyag. a fo tuladonsagaik, hogy kicsi ellenallasuk legyen es fizikailag igen kozel legyenek egymashoz. ennek egy dupla tekercs vagy egy kondenzator is megfelelhet.
ha a kondi egyik oldalara aramot vezetunk, akkor a felgyulo elektronok megnovelik a gravitacios potencialt, ami a kondi masik oldalan elektronokat gerjeszt. ha elvesszuk az aramot az elso oldalrol, attol meg a masik oldalon megmaradnak az elektronok. ezt sikerult detektalnom. igy ujabb aramlokesre mar nem kepzodik uj elektron.
a masik oldalon felgyult elektronok elvezetesevel van gondom. eddig ket ilyen kondit kapcsoltam ossze ellentetes fazisban, de a kimenetek csak feltoltodtek, nem tudtam onnan elvezetni. most a harom utem osszekapcsoladan dolgozom elmeleti kialakitasra, hogy legyen egy 'leurito' utem, ami fenntartja a koztes erteku null potenciat es ahhoz kepest lehet tobbletet v hianyt generalni. igy mar remelem aramlas is letrejon.
"a problema a megfelelo potencialkulonbseg fenntartasaval van. nem eleg ravenni a G reszecskeket h elektronna alljanak ossze, hanem utat is kell adni nekik, hogy egy vezetekben aramlani tudjanak es igy munkat vegezhessenek. tehat az elektronok kepzodnek, de telitik a rendszert."
Talán ezért lenne jobb a mai 'méjnsztrím' technológia helyett, speciális 'geometriai' kialakítású, elektroncsöveket használni, amelyekben könnyebben megoldható a képződött elektronok 'szabad út' "áramlása" (a vákuum miatt... ;), és az elegendően nagy méretű anódokon a -gyakorlatilag- veszteségmentes/"telítődés"-mentes villamos energia 'begyűjtése' és elvezetése...
(a XX. sz. leg-elején, a 'fejlett világ'-ban sok, kis magáncég volt, amelyek egyedi, kis-sorozatú termékeket is hajlandók voltak a megrendelő számára elkészíteni, /mindenféle iparági területen!/, pl. speciális elektroncsöveket is...
aztán az '1929-es /cél-irányosan megtervezett../ nagy átrendeződés' után, már csak a 'nagy cégek maradtak' -a kicsiket felfalták/'beolvasztották' magukba-, azoknál meg ugye, 'nem gazdaságos' egyedi/kis sorozatú, speciális -értsd!: a piacon nem megvásárolható elemekből összerakható- terméket legyártani... marad az egyetemi/ipari kutatóhálózat gyártási lehetőségei,
az meg ugye... 'back-rock'... - 'vigyáztam!' ;) ;-(
destrukt 428 "Az nem zavar, hogy váltóáramú tároló nem létezik? Az akkumulátor is csak egyenáramot tud tárolni."
'Óvoda'... ??!! A gépkocsik váltóáramú generátora által termelt energiát is 'sikerül valahogy eltárolni' későbbre... ;-/
(a Hi.Fi erősítőkben is 'sikerül valahogy eltárolni' a 'bejövő' "váltóáramú" energiát, az 'pillanatnyi', nagyobb 'mély' terhelés időszakaira...) 'Óvoda'... ??!! ;-/
destrukt 430 "Azt már meg sem említem, hogy olyan helyről akartok energiát "kicsatolni", ahová senki sem vitt be energiát. Ezzel már sokan próbálkoztak, de totális szellemi leépülés lett a vége. A semmiből ugyanis nem lehet energiát kinyerni."
"olyan helyről .. energiát "kicsatolni", ahová senki sem vitt be energiát."
De igen, "vitt be energiát": Isten... ! ('másképp gondolkodás' szerint /sic!/: "őősrobbanás"...)
;-/
És hogy mennyi energia van ott...?!
... 1094-en g/cm3 ! ...
számold át az 'anyag-energia-ekvivalencia' elv alapján...!
Ha ennek az irtózatosan sok energiának, csak a töredék-töredékének-töredékét.. sikerül is 'kicsatolni', már az is naggyon sok..!
a problema a megfelelo potencialkulonbseg fenntartasaval van. nem eleg ravenni a G reszecskeket h elektronna alljanak ossze, hanem utat is kell adni nekik, hogy egy vezetekben aramlani tudjanak es igy munkat vegezhessenek. tehat az elektronok kepzodnek, de telitik a rendszert.
a fo feladat most, hogy szinkronba hozzam az elektron keletkezest az abszorpciojaval. ha ez sikerul, akkor mar valto vagy egyen aramlast is letre lehet hozni a ket hely kozott.
"odaig eljutottam, hogy abban a korben, ahova kivulrol aramot nem juttatunk be, keletkezik nemi elektron tobblet. de ez egyenlore csak annyi, hogy amikor kisutom a korben levo kondit, akkor megindul a mA tartomanyu muszer. erteket sem tudok merni, mert digitalis a muszer, es csak atvalt tizedesjegyre majd vissza nullara. szoval eleg keves, ellenben van, es ez a lenyeg."
Ha a "keletkezési" hely (a 'kicsatoló' berendezés) elég nagy frekvenciájú lenne (nagy teljesítményű), és 'lenne hozzá' egy 'jó hatásfokú'/kis veszteségű 'termelt áram' gyűjtő/'tároló kör', akkor azzal már 'lehetne kezdeni valamit'... ! ;-)
sajnos nincs, ezt kezdtem kiserletezgetni. odaig eljutottam, hogy abban a korben, ahova kivulrol aramot nem juttatunk be, keletkezik nemi elektron tobblet. de ez egyenlore csak annyi, hogy amikor kisutom a korben levo kondit, akkor megindul a mA tartomanyu muszer. erteket sem tudok merni, mert digitalis a muszer, es csak atvalt tizedesjegyre majd vissza nullara. szoval eleg keves, ellenben van, es ez a lenyeg.
"egy nagyon aszimmetrikus négyszöghullám. a rövid impulzus tüskének is értelmezhető, de csúcsnál kell lennie egy szakaszának, aminek az értéke nagyobb egy x határnál. a szakasz hosszát az határozza meg, amíg a G részecskékből ténylegesen elektron jöjjön létre."
És erre a minimális "x határ"-ra, ami alatt "a G részecskékből ténylegesen elektron jön létre", nincs valami 'cseik-állandó',
vagy képlet, vagy tapasztalati érték...?! (amivel ki lehet számolni, hogy ?? mikroszekundum...!) ;-)
majdnem. egy nagyon aszimmetrikus négyszöghullám. a rövid impulzus tüskének is értelmezhető, de csúcsnál kell lennie egy szakaszának, aminek az értéke nagyobb egy x határnál. a szakasz hosszát az határozza meg, amíg a hatás ki tud alakulni.
"tehat biztos h a G reszecske fal G reszecske mennyisege eloszor gyorsulo, majd lassulo utemben novekszik, majd gyorsulo utemben csokken. ha a belso ures terreszt az ujonnan alakulo B reszcskek feltoltik, mielott a hullamfront megallna, akkor ismet novekedo lehet. es az szinte biztos, hogy a hullam visszafordulasakor tobb a G reszecske, mint a kezdetekkor.
a sebesseg csak annyiban szamit, hogy milyen hosszu a folyamat, de az aranyokra nincs hatasa, szerintem."
... de a mennyiségre igen ! (így van..?!)
Csak azért kérdeztem rá a "G reszecske hullamfront" haladása/mozgása, és a keletkező "G reszecske" mennyisége közötti összefüggésre, mert szerintem ez lényeges egy villamos energia 'kicsatoló' berendezés tervezése/építésekor. (az elektronos is "G reszecske"-k ből állnak... ;)
Vagyis, ha jól értelmeztem a fentieket, akkor olyan műszaki megoldást kell választani, ahol 'gerjesztéskor' gyors 'felfutású' a 'jelalak', és a tetőponton hirtelen 'irányváltásra', 'polaritás váltásra' kell kényszeríteni a rendszert, ezáltal megakadályozzuk a gyors 're-kombinációt', és még plusz energiát/elektronokat is 'nyerünk.
Magyarul/röviden: nagyenergiájú, nem szinuszos, hanem 'tüske-szerű' váltóárammal kell gerjeszteni a villamos energia 'kicsatoló' berendezést.
a szabaly mindig igaz, a torveny meg vagy az vagy nem.
Megcserélheted a szavak jelentését. Egyes nyelvek ezt meg is teszik.
(z.B. tief, thief, Dieb, deep)
Jogilag azt mondhatnánk, hogy van kógens szabály és diszpozitív.
Az más kérdés, hogy még a kötelező jogi szabályokat is meg lehet szegni, de a természet törvényeit nem.
Isten törvényei közül melyik kötelező? Ne ölj! A kő lefelé esik.
Arisztotelész még tendenciákról beszélt. A kövek többnyire lefelé esnek, mert lent van a helyük. A lángok pedig felfelé mennek, mezt a tüzek helye az égben van. Newton már pontosabban megadta a kövek mozgásának törvényét. Nem lefelé esik, hanem lefelé gyorsul. (Ha feldobjuk, felfelé mozogva is zuhan.)
erdekes kerdes, ezen eddig nem gondolkoztam. de most h kerded:
az egy tomegben, zart falkent mozgo G reszecskek erohatasa F=m*v/(∆t). amig ez az F nagyobb, mint a B reszecske belso nyomo feszultsege, addig a B reszecske G reszecske allapotba megy at. a G reszecske halmazon belul minden retegben az m a reteg mogotti osszes G es B reszecske tomeg, ami egyutt mozog. tehat mindegy h melyik allapotban van. a haladas iranyaban az elorebb levo reteg mindig lassabb, mint a mogotte levo retegek, ezert a kezdeti egyutt mozgo anyagmennyiseg nem csokken. az egy retegre hato anyagmennyiseg tomege annyival csokken, amennyivel a novekvo gombfeluleten eloszlo anyagretegek vastagsaga csokken. a frontvonalon viszont no az egyutt mozgo tomeg, ahogy tomorodik a B reszecske mezo.
szamszeruen nem tudom megmondani, de aranyokban:
a hatvonalban a G bol B be alakulas uteme lassulo, mert az atalakulo GB reszecske hatar, vagyis az a felulet ahol a G Bnek tagul, mogotti tomeg no az ujonnan letrejovo B reszecskekkel, tehat no az F ami ellent tart a G reszecske belso feszultsegenek. letezik egy hatar, ahol a folyamat megall, mert F nagyobb lesz mint a Gbelso feszultseg ereje.
a frontvonalon az m tomeg vegtelennek, legalabbis lenyegesen nagynak tekintheto, igy szinte fuggetlenul a sebessegtol, B reszecske belso feszultsegenel nagyobb az F. tehat a B reszecske atalakulas uteme csak attol fugg, hogy a frontvonal milyen sebesseggel halad. ez a sebesseg egyreszrol a G reszecske halmaz sebessege plusz a G be tomorulo B reszecskek vastagsaga. az atalakulas addig tart, amig a hullamfront meg nem all.
tehat biztos h a G reszecske fal G reszecske mennyisege eloszor gyorsulo, majd lassulo utemben novekszik, majd gyorsulo utemben csokken. ha a belso ures terreszt az ujonnan alakulo B reszcskek feltoltik, mielott a hullamfront megallna, akkor ismet novekedo lehet. es az szinte biztos, hogy a hullam visszafordulasakor tobb a G reszecske, mint a kezdetekkor.
a sebesseg csak annyiban szamit, hogy milyen hosszu a folyamat, de az aranyokra nincs hatasa, szerintem.
Az elmélet-ismereti 'finomító' kérdésem az, hogy van-e számításod/tipped/saccolásod, hogy kb. mennyi lehet az a sebesség, amikor már nem jön létre a mozgó "G reszecskek" előtt és után, ilyen -fentebb leírt- "B reszecske" 're-kombináció'* ?
('kvázi': 'neutrális' "G részecske" mozgás... ;)
Azonkívül 'elképzelhető-e' olyan eset/'helyzet', amikor úgy!/'olyan módon' nem jön létre ez a 're-kombináció'*, hogy 'gyarapodik' a "G reszecske hullamfront" 'vastagsága', netán olyan is van, amikor ez csökken..? (és mitől/hogyan..?!) ;-)
're-kombináció'* > kölcsönösen semlegesítő folyamat
Köszönöm kedves Cseik, a frissítő/tisztázó válaszodat a "G reszecskek" 'keletkezéséről'.
Lenne egy újabb elmélet-ismereti 'finomító' kérdésem !
"az anyagkeletkezesi ciklus leirasaban volt szo rola, h miutan ket nagy tomegu objektum utkozik, a bennuk levo G reszecskek szetspriccelnek es maguk elott toljak a kornyezo B mezot. a G reszecske hullamfrontja elott a B reszecskek annyira osszenyomodhatnak, h G reszecskeve tomorulnek. a hullamfront mogott, a B reszecske mentes terben, a G reszecskek hatul halado reszere nem hat kulso nyomas, ezert kepesek kitagulni es B reszecske allapotba kerulni."
Tehát a "G reszecske hullamfront" nem 'vastagszik' haladás közben, mert a "G reszecske hullamfront" előtt keletkezett, 'felvett' "G reszecske" többletet, a "G reszecske hullamfront" 'mögött' 'elveszti'. (visza-alakul/'re-kombinálódik* "B reszecske"-vé.)
Az elmélet-ismereti 'finomító' kérdésem az, hogy van-e számításod/tipped/saccolásod, hogy kb. mennyi lehet az a sebesség, amikor már nem jön létre a mozgó "G reszecskek" előtt és után, ilyen -fentebb leírt- "B reszecske" 're-kombináció'* ?
Azonkívül 'elképzelhető-e' olyan eset/'helyzet', amikor nem jön létre ez a 're-kombináció'*, és 'gyarapodik' a "G reszecske hullamfront" 'vastagsága', netán olyan is van, amikor ez csökken..? (és mitől/hogyan..?!) ;-)
're-kombináció'* > kölcsönösen semlegesítő folyamat
