A Nehez istennek lenni-t-et most vettem meg nemreg (Amugy ez is a Noon Universe-be jatszodik - bar talan lazabban, mint a tobbi mu.) Kivancsi vagyok, milyen a belole keszult uj orosz film - az 1990-es jo, csak kar, hogy elegge veresre sikeredett.
Igen, 'beavatkozni vagy nem beavatkozni' razos kerdes (Jefremov is ezt feszegeti A Bika oraja-ban).
Csak most jutott eszembe, hogy Réce aggodalmai némileg megalapozottabbnak tűnnek, ha eszembe jut pl. a Szolgálni az embert c. novella. Igaz, azt nem Sztrugackijék írták.
Szerintem egységes egészet alkot, bár természetesen nem olyan, mint a szappanoperák. Csak futó hivatkozás van egy-egy másik műre. Több regény egy-egy epizódja játszódik pl. a Pandórán. Ahogy végiggondolom, csak a Nehéz istennek lenni, illetve a vele egy kötetben lévő A hétfő szombaton kezdődik nem illik bele, bár ezeket már igen régen olvastam. A mi szempontunkból a Nehéz istennek lenni azért lényeges, mert a beavatkozni vagy nem beavatkozni kérdését boncolgatja. Mármint azt, hogy joga van-e egy fejlett civilizációnak beavatkozni egy másik életébe.
Ahogy elnézem, lassacskán felsoroljuk Sztrugackij összes művét.
Persze, tevedhetek Sztrugackijekkel kapcsolatban, hiszen csak most megyek bele az o 'Noon Universe' vilagukba, szoval nem ismerem meg elegge oket. (Amit irsz, az alapjan meg inkabb megjott a kedvem Sztrugackijekhoz. Ahogy irtam, minden 'Noon Universe'-be tartozo irasukat be fogom szerezni - egy reszuk csak angolul jelent meg, szoval azokat angolul.)
Az utopiaknak (minusz a Jefremov-felek) egy nagy hibaja van (amire Jefremov tobbszor ramutatott): hogy a ma emberet (aki a mai vilagnak megfelelo gondolkodassal rendelkezik) helyezik at egy utopisztikus vilagba. Mi persze azzal a szereplovel azonosulunk, aki a leginkabb kozelebb all hozzank (akik ebbe - es nem abba - a vilagba tartozunk) --- es ezt teljesen hibas. (Eleg csak a mai Foldon korbenezni, hogy mennyire mast jelentenek ugyanazok a dolgok ugyannahhoz a homo sapiens fajhoz tartozo egyednek csak azert, mert mas kornyezetben nevelkedtek.)
Lem velemenyere pedig nem sokat adok... (mar az idezet gondolata is suletlenseg szerintem. De hogy valami jot is mondjak rola, a 'Visszateres' - szamomra: szerencsere - azzal vegzodik, hogy a fohos megbekel az uj vilagaval -- amihez egy lannyal valo kapcsolata segiti hozza). [Igy azutan nem dobtam a sutba a konyvet - amihez nagy kisertest ereztem vegig az olvasaskor -, hanem megnyugodva odaraktan a polcra a tobbi utopia melle.])
De Sztrugackiejre visszaterve: szerinted mennyire tartoznak szorosan az 'Ujonc a vilagurben', 'A biborszinu felhok bolygoja' es az 'Utazas az Amaltheara' az ezek utani 'Ugras a jovobe'-vel elkezdodott ciklushoz?
Részben igazad van, de csak részben. Sztrugackijéknál - már amennyire kivehető - aki lazsálni akr, megteheti. Viszont aki akár kalandvágyból, akár az érdeklődéséből kifolyóan kockáztatni akar, megteheti. Mehet mondjuk a Pandorára, rákpókra vadászni. Lehet űrhajós vagy bolygófelderítő. Egyszóval, a társadalomra nézve hasznosan élheti ki magát.
Lem viszont kifejti, hogy ha valaki képtelen az ölésre, akkor arra is képtelen, hogy a saját életét kockáztassa, már pedig néhány szakmában ez is szükséges, pl. katasztrófahelyzetben. Nekem sem hiányoznának a háborúk, meg az utcai bandák, de mint mindennek, a biztonságnak is ára van. Bár már ott tartanánk, hogy ezt a problémát kellene megoldanunk!
En magam szeretem az utopiat - na nem az un. gondtalan, problemamentes, semmitevos vilagot (mert az inkabb anti-utopia), hanem a Jefremov altal megalmodottat ("Jefremiat").
Sztrugackijek es Lem legnagyobb hibajanak azt tartom, hogy megteremtettek egy utopisztikus vilagot magukban, amit - mit a homokvarat szettaposo nyugos gyerek - azutan modszeresen tonkretettek. Ezutan ok maguk - valamint az olvasoik - levonjak a kovetkeztetest, hogy az utopia nem mukodik, vagy legalabbis nem jobb, mint a mi mostani [rossz] vilagunk.
Szerintem egy fejlett es szabad vilagban az ember egyaltalan nem valik egyugyuve es nem puhul el, hanem eppen ellenkezoleg: kiteljesedik, es erosse, bolccse, tetrekessze valik. Ha egy ilyen - un. "tokeletes" (ami akkor tokeletes, ha nem tokeletes) - tarsadalom megis inkabb visszataszito [pl. a nyim-nyam embereivel], mint vonzo, az csupan azt mutatja, hogy az iro megeroszakolta az emberi tulajdonsagokat.
Hogy ne Sztrugackijekat kritizaljam itt (egyebkent is toluk az 'Ugras a jovobe' konyvukon kivul mostanaban nem is igen olvastam mast - eppen most gyujtom ossze az un. Noon Universe-be tartozo irasaikat), mondok egy peldat Lem-mel kapcsolatban. A 'Visszaetres [a csillagokbol'] regenyeben - hasonloan Sztrugackijek 'Ugras a jovobe'-hez - a fohos a mai vilagunkbol csoppen egy utopisztikus Foldre --- es os is [ezek szerint a a 'Fiu a pokolbol' szereplojehez hasonloan] vegigsirankozza a konyvet, hogy milyen puhanyak es vertelenek az emberek a szep uj vilagban. Mar verekedni akar (es talan verekszik is), mert annyira piszkalja az, hogy az agresszivitas kiment a divatbol --- es mar en is legszivesebben behuznek neki egyet, hogy hagyja mar abba rohejes nyavalygasat - vagy talaja fel az idogepet, es jojjon vissza pl. a mai Irakba vagy Afganisztanba, ha mar annyira hianyzik neki az agresszio es szenvedes...
A helyes cím: Fiú a pokolból, és a 2 Metagalaktikában jelent meg. Egy háborúban két szembenálló fél van: a császárság és a nagyhercegség. Réce, a fiú, akit egy súlyos égési sérülés után a Földre hoznak, a főszereplő. Réce egy elit katonai alakulat tagja, és semmit nem ért abból a helyből, ahová került. Itt óriási a technika, az orvostudomány, de szerinte minden ember puhány, és együgyű. Tegnap jórészt újraolvastam, emlékszem, annak idején csodálkoztam, hogy miért nem élvezi jobban a békét, nyugalmat és a lehetőségeket. Most már kissé jobban értem.
Nagyon fontos dolgot írtál . Véled is , remélem , találkozni fogok . Most egyébként egy olyan regényt írok , ami 1707--ben , 1912--ben , 2007--ben és 2036--ban játszódik , és 3 síkon . Angyalok , emberek és áramkörgondolatok nívói keverednek benne . Az elejét a nímötök már ki is adták , ennek utána lehet nézni ( Die Planung ).
Kedves Csimpolya. Ezt az "Egy fiú a pokolbólt" . Nem ismerem .Néked megvan ? Mástól is megkérdem : került kiadásra valahol ? Mert például van olyan kis fiatalkori szösszenete is A Szerzőpárnak , ami csak a csaucseszkuféle Romániában látott magyarul napvilágot , itt nem .
Sziasztok! '77-től kb. '83-ig az Érdi Művelődési Központban is működött egy kis létszámú sci-fi klub, lényegében a TIT-es, "központi" klub fiókjaként, mert a tagok nagyrészt a TIT-klubban is tagok voltak, az előadókat is leginkább onnan hívtuk meg. Az Érdi M.K. akkori igazgatója (Urbán László), maga is közel állt a témához (ezért tudott könnyen sci-fi klubot indítani a cég egyik új népművelő/ismeretterjesztő dolgozója, bizonyos Gergelics László); az igazgató a magyar sci-fi monográfia témájából írta diplomamunkáját. GL egyébként részt vett a TIT-stúdió évente megrendezett sci-fi hetének kiállításán amatőr grafikusként három alkalommal, majd a rajzok az országos vándorkiállítás során elkallódtak. Ha netán tud róluk valaki, igazán szólhatna!
Bocs' az off-ért, de a dolgok valahol bizonyára összefüggenek.
Én is a TIT stúdióba jártam, 73-tól egész a bezárásig, amit azóta sem bocsátottam meg Juhász Árpádnak. Utána szép simán átmentem a Vega sci-fi klubba, ez is eleinte virágzott, majd elvegetált kb. öt évig. Utána volt az UTME, az Új Tudományok és Művészetek Egyesülete, ez inkább már egy kb. nyolc fős baráti társaság volt.
Amikor én részt vettem a történelmi szekcióban, már Swharz Viktor vezette, sajna, tizenegy éve már ő is meghalt. Kevés nap van, hogy ne gondoljak rá szeretettel.
Biztos hallottad, hogy május 5-én közlekedési balesetben meghalt Trethon Judit (Tamara) és még két régi klubtag és régi barátom.
Azért van jó hírem is: Salgótarjánban működik az Avana klub, ami persze Zsoldos Péter regényétől kapta a nevét, évente egyszer, nyáron, péntek-szombat vasárnap van egy Hungarocon, már vagy tíz éve rendszeresen utazok oda. Az idei, megítélésem szerint, kivételesen jól sikerült.
Továbbá Szegeden egy hétig tart a Szefantor, az ottani sci-fi tábor. Nagyon sok jót hallottam róla, de még nem tudtam részt venni benne.
Törzsolvasója voltam a Fáklyának, nem is annyira a folytatásos kém, ill, sci-fi regények, hanem inkább a mellékelt reprodukciók miatt. De néha olyanról írtak, ami érdekelt, pl. egy fagyott mamut kiásásáról.
Sztrugackijék pedig, főleg a vége felé, eléggé fanyarul álltak az utópiáhiz, Pl. az Egy fiú a pokolból c. írásban szerepel egy háborús bolygóról kiemelt fiatalember, aki elkerül egy rendezett és jól élhető világba. Aztán visszamegy, mert ott legalább ismerei a helyzetet. Volt néhány kedvenc részem benne, pl. amikor a fiú egyszerűen nem hiszi, hogy az, akit bemutattak neki, robot, és vadul elkezdi gyakorlatoztatni...
Több sci--fi klub is volt , mesélj , légyszíves ezekről . . . Én a Bocskai Úti TIT--ben levőbe jártam cirka '74--től '77--ig , aztán jött a néphaccsereg , azután meg annyi tanulás , hogy még alvásra sem volt időm .A TIT Sci--fi Klubját sohasem felejtem el , ott ismerkedtem meg az első szellemi vezetőmmel , egy nagy filozófussal , művésszel , aki sajnos ma már nem él , de a róla való videofelvételeim az óráiról igen . Mikes Tamás volt a neve .Soha nem hagytam ki egyetlen alkalmat sem . A Klubot állítólag az Írószövetség alapította , ezért hamar felismertem az egyik odajáróban a béem emberét . Én ott megalapítottam a Progresszív Zenebarátok Klubját , ami egy szekció volt a sokból . Mikes a Történelem Szekciót vezette , de közben a maxwell--egyenleteket is bemutatta . Isteni volt minden . . .
Semmi baj; mar az is hir volt nekem, hogy volt a Faklya letezett (en mar el is felejtettem teljesen) - es igy majd mas forrasbol is megprobalom majd megtudni, hogy volt-e Jefremovos iras benne. (Eleg sok Jefremovval kapcsolatos irast/interjut gyujtottem ossze mar - joreszt az angol nyelvu 'Soviet Literature'-bol. Ennek a magyar klonja a 'Szovjet irodalom' volt, de az kulonc modon teljesen eltert az eredeti orosz magazintol.)
Jefremovot ebben a Sztrugackijes temaban emliteni OFF-nak tunhet, pedig valojaban nem az; a testverparost iroi szarnybontogatasuk idejen elismerten Jefremov ihlette. Pl. Sztrugackijek 'Ugras a jovobe' - es ennek a vilagaba tartozo [legjelentosebb] muveik - nem szulethettek volna meg Jefremov 'Andromeda-kod'-e nelkul.
Mindket irot/szerzoparost eleg sok tamadas ert hazajukban - es ok mindig kialltak egymasert. Amennyire tudom, Sztrugackijek es Jefremov nagyon tiszteltek egymast, pedig az iroi hitvallasuk elegge eltert egyamastol - ambar fo vonalakban mindegyikuk ugyanabban latta a vilag jovojet (vagyis...hm... mondjuk igy: egy utopikus tarsadalomban).
Igen ezzel kapcsolatban kitűnő "szakirodalom" a Woody Allen film, a Jónevű senki. Volt még egy kedvencem ebben a témakörben, azt csak tévében láttam, a Perbefogott félelelem. Ami azt illeti, a hidegháboú szépen leképződött mindkét oldal sci-fi műveiben, legyen az film vagy könyv.
Sajnálom, hogy a Fáklyával kapcsolatban nem szolgálhatam jobb hírekkel!
Hm..., az amerikaiaknak (vagy ha egy korabbi hozzaszolas "ruszkik" titulusanak stilusaban szolnek, akkor azt mondanam: a jenkiknek - de hat nem abban szolok ;-) is megvolt a maguk modszere a McCarthy szentaror nevevel femjelzett fetekelistas/kommunista[gyanus]uldozes korszakban: egy [fizetett] "tiszta" cimborajuk neve alatt jelentettek meg az irasaikat a kormany altal figyelt/uldozott irok.
(Hja kerem, a cenzura/elnyomas nem ismer orszaghatarokat ...)
Mas: koszonom a Faklyaval kapcslatos visszajelzest.
Aszem, összeeresztettél két választ! :-)) Én nagyon-nagyon szeretem úgy Szerbet mint a Pendragon legendát és még ha úgy is volt, ahogyan leíratott, egy ilyen nagyszerű írónál még a viccesnek indított alkotás is jobb lesz, mint egy iparos legmagasztosabbnak szánt opusza. Gondolom, ebben egyetértünk. :-)
Sajna, szegény megboldogult Fáklya újságból már egy példányom sincs, de én sem tarthatok meg mindnt, kiszorulnék a lakásból. Emlékezni nem emlékszem ilyen írásra, persze attól még lehetett.
Kicsit OFF, bocsanat - de ha mar szoba kerult a Faklya + Ivan Jefremov, talalkozott valaki Jefremov-val kapcsolatos irassal az ujsagban? Koszonettel.
Hogy ON is legyen ;) Amugy Sztrugackijekat - fenntartasokkal - en is kedvelem. Nemreg olvastam el az 'Ugras a jovobe' regenyuket - ami igazaobol egy novella-fuzer. Az angol kiadasban ('Noon: 22nd Century') van nehany fejezet (vagyis erdetileg: novella), ami a magyarban nincsen. (Ez a cimado "regeny"a Sztrugackijek un. "Noon Universe" ciklusanak/vilaganak - bar egyes szemelyek korabbi irasaikban is elofordulnak.)
A Hozsánna néked, Leibowitz a kedvenceim közé tartozott a saját műfajában. Viszont az is igaz, hogy az alig-alig befejeződött hidegháborús időkben más volt a háttérszele.
Ami pedig Szerb Antalt illeti, ne vess meg érte, de a Pendragon legendát kifejezetten jó könyvnek tartom. Ha ezt is egy világnyelv kedvező körülményei támogatják, ez lehetett volna a magyar A rózsa neve.
Én sem rajongok a fogadó-ért. A filmben viszont legalább egy jelenetre emlékszem vissza, és az már valami. Egy kb. 50 kilós leányzó a vállára kapott egy kb. száz kilós férfit, és úgy elfutott vele, mint a nyúl. Akkor kezdték elhinni, hogy ez a nő tényleg robot.
Akkor jó, nem vagyok egyedül. Csak akkor kezdtem el kapisgálni, amikor könyv formában is megjelent, hogy az idegenek itt is (mint pl. a Bogár a hangyabolyban c. könyvben) valamiféle tesztnek vetik alá a földlakókat. Persze, hogy mi a végeredménye, azt nem kötötték az orrunkra sem a szerzők, sem a tesztelők.
Nekem is itt hevernek valahol a Fáklyából kivágott folytatások, de egyrészt egy hiányzik belőlük, másrészt meg a végén (lehet, hogy ezért??) én bizony nem értettem. A Sánta sors, hát azt meg nem olvastam. De, hogy itt előzékenyen felraktátok a linket, megyek, megnézem ott, hátha végre...
