FÜRDÜNK, VAGY BEFÜRDÜNK!? 2.0
Tudomásul véve, de el nem fogadva a tényt , hogy Balatonföldvár közönsége a legnagyobb érdektelenséggel megy el a mellett, hogy egyetlen ember döntése, akarata fogja az új, „E” kikötő megépítésével meghatározni a balatonföldvári partok sorsát száz évekre. Most nem tehetünk mást, mint „harag és részrehajlás nélkül” csak magára a témára koncentrálva: tájékoztatunk, kérdezünk, és véleményt mondunk. A válaszadás, a folytatás nagy mértékben az Önök kezében lesz.
Kezdetnek Györffy Árpádnak, a Balaton legelhivatottabb tudósítójának ( balatontipp.hu) 2020. 12. 12-én kelt, a tervezett kikötő építésével foglalkozó kivonatolt írását ajánljuk szíves figyelmükbe a kérdéseinkkel együtt.www.balatoni_hirek/balatonfoldvar-volt-strand-nincs-strand-vagy-megis-barba-trukkok-az-uj-kikotovel.
A nyugati strandon építendő új kikötő története egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor 2019. november 5-én a képviselő-testület elfogadta az alábbi határozatot:
“Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az előterjesztés mellékletét képező tervezet szerint együttműködési szándékát fejezi ki a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program Balatoni e-kikötő fejlesztési konstrukció keretében meghirdetett, a kikötő létesítését célzó projekt megvalósítása érdekében.”
De nem csak ebben határozatban és az előterjesztésben, a kérdés vitájában sem szerepelt, hogy kivel is akarnak együttműködni? A kikötő ügye 2020. január 29-én került újra a képviselő-testület elé, amikor az önkormányzat az általános jellegű együttműködési szándék kinyilvánítása mellé konkrét tulajdonosi nyilatkozatot is adott a még mindig névtelen (?) pályázónak, hogy központi támogatásért indulhasson. Holovits Huba többek között az alábbiakat írta előterjesztésében: „Mérlegelve a fejlesztési cél fontosságát, egyúttal átgondolva a lakossági elvárásokat, felmerül annak lehetősége, hogy akár ingyenessé válhasson a Nyugati strand használata, és ezzel egy időben plázsos strand kialakítására kerüljön sor. A belépődíj mentességből adódó költségvetési bevétel kiesést, és a gyermekbarát strand kialakítás költségét ellensúlyozhatja az e-kikötő létesítéssel teremtett érték.”
Kérdéseink:
- Ha már a nevünkben állítanak ki egy biankó csekket, egy „ismeretlen” valaki számára, az AKÁR és ellensúlyozHATJA, az elégséges garancia bármire az Önök számára?
- A 200 millió forintból nemrég felújított, majd megszűnő nyugati strand helyett kialakítandó „gyermekbarát strand kialakítási költségeit” is megint a város állja? Mert az utolsó mondatból, az következik.
A polgármester a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is türelmet kért az e-kikötő ügyében. Azt javasolta: várjuk meg, hogy a benyújtott pályázat egyáltalán a támogatott projektek közé kerüljön. Ezt követően vizsgáljuk meg a tervdokumentációt, majd várjuk meg az engedélyezési eljárás során a szakhatóságok – kiemelten a környezetvédelmi hatóság – állásfoglalását, és ezek birtokában vitassuk meg az ügyet.
Kérdésünk:
Más önkormányzatoknál is ez a gyakorlat, hogy előbb döntenek egy ezerötszáz milliós ingatlan fejlesztéséről, majd utána megkérdezik a lakosság véleményét, ami már semmit nem tud befolyásolni? Ezen a pontos ismét el lehet gondolkodni azon, hogy a városvezetés jelmondata szerint számukra miért Balatonföldvár a legfontosabb, miért nem a balatonföldváriak?
“A Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta azt a beruházói pályázatot, ami a Nyugati strand előtti vízterületen e-kikötő építését tartalmazza. A koronavírus járvány megszűnése után önkormányzatunk várakozása szerint a fejlesztés nagymértékben hozzájárul a balatoni turizmus és ezen belül városunk gazdasági életének fellendüléséhez.”
Kérdésünk: Itt a várakozáson túl, milyen gazdasági számítások és szerződéses garanciák biztosítják egy későbbi városvezetést, valamint a két darab strandjuk egyikét elvesztő lakosságot arról, hogy ez így is lesz?
Holovits Huba polgármester pályázatot írt ki “E-kikötő létesítéséhez mólószár kapcsolat és parti kiszolgáló épület (szolgáltatóegység, irodahelyiség, vizesblokk) kialakítására, valamint meghatározott maximális időtartamon át tartó kizárólagos használatára”. Mindezt a veszélyhelyzet miatt kapott jogon a képviselő-testület nélkül, annak nevében eljárva.
Kérdésünk: vajon a vészhelyzettel járó rendkívüli felhatalmazást, épp ilyen másfél milliárdos döntések egyszemélyes meghozataláért kapták meg a polgármesterek?
„A felhívás szerint a pályázat nyilvános, azon bárki elindulhat, aki elnyerte a Kisfaludy program 897 milliós támogatását” A felhívásra napokon belül meg is érkezett a minden feltételnek pontosan megfelelő egyetlen lehetséges induló, a Balabo Kft. pályázata.
Véleményünk: Itt már annyira leplezetlenül egyoldalúan lejtett a pálya, hogy már nagyítóval sem látszik Balatonföldvár érdeke. Rosszul látjuk?
„A polgármester – továbbra is a képviselő-testület hatáskörében eljárva – 2020. április 23-án határozatban nyertesnek nyilvánította a Balabot. Majd május 8-án egy újabb határozattal jóváhagyta a Balaboval kötendő építési koncessziós szerződést, egyben megbízta magát a szerződés aláírásával – továbbra is a képviselőtestület nevében eljárva.”
Kérdésünk: Ez így rendben van? Ez így demokratikus? Ez így polgári? Ez így keresztényi? Ez így tükrözi az önkormányzatiság lényegét?
A város honlapja a szerződés aláírásáról május 18-án számolt be. Ekkor ígérték, hogy “Amint a járványügyi helyzet lehetőséget biztosít (feloldásra kerül a veszélyhelyzet), a beruházó az önkormányzattal közösen lakossági tájékoztató fórumot tart az e-kikötő projektről”. A “lakossági tájékoztató fórumra” mindeddig nem került sor, pedig a korlátozások több hónapig fel voltak oldva. Nemhogy fórumra, de semmiféle tájékoztatásra nem került sor az Önkormányzatunk részéről. Mert ami megjelent az tisztán szemfényvesztés.
Kérdésünk: Ezek után, ez az ügy, nem helyi népszavazás után kiállt?
„A Balaboval között szerződés többek között rögzíti, hogy az átadásra szánt négy ingatlanrész közterületről megközelíthető a szerződés aláírásának napjától a lejárat napjáig. A Balabo Kft. azokat teljes használati idő alatt jogszerűen és zavartalan körülmények között kizárólagosan használhatja. Magyarul megalkották az ingatlanos csodát. Amíg máshol egy ilyen létesítménynél vagyonokat költenek a parti terület megszerzésére, itt a jelképes méretű pontok kijelölésével megoldották a kérdést. A szerződés rögzíti, hogy “a Balabo Kft. a jelen Építési Koncessziós Szerződés alapján ténylegesen nem fizet használati díjat az Önkormányzat részére, mivel a használati díj ellenértékét az Önkormányzat tulajdonába kerülő Épület képezi.”
Kérdésünk: Ismerjük az indirekt és járulékos haszon fogalmát, de ez a nagyvonalúság így, nem túlzás, azaz gyanús egy kicsit? Térítésmentesen (?) odaadni egy ingatlan fejlesztőnek a város két darab strandja közül az egyiket? Tizenöt év múlva, amikor az itt élők fele már elköltözött ebből a világból, miénk lesz egy leharcolt épület, cserébe hogy odaadtuk az egyik strandunkat és 897 millió forintot? Mert azért az is a nagy közösből megy!
A szerződésben külön is rögzítették, hogy “a Felek kifejezetten kizárják a jelen Szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadásának jogát”, és rögzítették azt is, “hogy jelen szerződés a használati idő alatt rendes felmondással nem szüntethető meg”. Így egy esetlegesen megújuló városvezetés nem lesz könnyű helyzetben, ha úgy gondolja, hogy valami nincs rendben a megállapodással.
Kérdésünk: Ezt egy ember megteheti egy egész várossal, egy másik ember érdekében? Kizárni a későbbi jogorvoslat lehetőséget egy olyan szerződésből, aminek nem ismerjük a részleteit?
„A történet legújabb epizódja, ami a cikkünk apropóját is adta, hogy a Veszprém Megyei Kormányhivatal december 3-i közleménye szerint november 27-én előzetes vizsgálati eljárás indult a kikötő engedélyezésére. A kormány – a hivatalnak benyújtott dokumentumok szerint, a strand partvédőművéből a szerződés szerint csak a 3 db 3 négyzetméteres terület tartozna a Balabohoz, a beadott anyag szerint a mólók közötti 143 méteres szakaszon 4 méter szélességben, 40 centiméter magasságban rábetonoznak, hogy az előírásoknak megfelelő magasságú legyen. „
Kérdésünk: Ez a 143m hosszú, négy méter széles és majd fél méter magas beton gát, ez a levegőben fog lebegni? Ezért nem kell ott a legértékesebb parti területért fizetni?
Egy kikötő létrehozásánál rendkívül kritikus feltétel a megfelelő számú parkolóhely biztosítása, ami pedig Balatonföldváron különösen kemény probléma. Az érintettek szerint nem lesz gond, mert a kikötőt használóknak a mintegy 300 méterre lévő egykori Fesztivál Hotel, ma üdülőház területén lévő zárt 80 férőhelyes parkolóban ígért 70 helyet a terület két tulajdonosa, a KO-BO Kft. és a DCS INVEST Zrt. Az utóbbi cég tulajdonosa a cikk szerint a beruházó felesége. Mint a nyilatkozatban írják: „hozzájárulok, hogy a Balabo Kft. a Balatonföldvár Ny-i strand területére tervezett kikötőépítés után az üzemeltetés során az ingatlan jelenleg meglévő parkolóhelyekből 70 db-ot használjon a hajótulajdonosok gépjárműveinek tárolása céljából”. A tulajdonosi nyilatkozat világosan rögzíti az ígéret időtartamát és okát: “Jelen nyilatkozatom visszavonásig érvényes és a folyamatban lévő környezetvédelmi és vízjogi engedélyezési eljárásokhoz került kiadásra”.
Kérdésünk: Ugye világos? Itt már nem csak mi vagyunk az orrunknál fogva vezetve, hanem a hatóságok is?
A parkolásnál is nagyobb kérdés a fürdési lehetőség megmaradása. A képviselő-testület 2020. január végi ülésének anyaga már számol egy “plázsos strand kialakításával”, az önkormányzat honlapján május 18-án megjelent tájékoztató pedig a kikötőépítőktől átvett képi illusztráción nagy betűkkel közli, hogy “A Nyugati strand területe megmarad*”. Az anyag szerint a két kő-móló külső oldalán a parthoz való csatlakozásnál strandolást szolgáló fövenyes területeket alakítanak ki. A keleti plázs 900, a nyugati plázs 2.700 négyzetméteres lesz. De közben egy a strand számára alapvető szomszédos terület, a Balaton vízfelülete túlnyomó részben megszűnik a strandról fürödni akarok számára, mert azt a kikötő foglalja el. Szemfényvesztés, semmire nincs garancia.
Kérdésünk: A vízfelület nélkül maradt, sziklákból emelt gáthoz tapasztott feltöltés lesz a strand? Vagy jó az nekünk úgy is?
Idézzünk ide két jogszabályt:
- Az ÁNTSZ rendelete kimondja: “a fürdőhely területének határától a vízfelületen minden irányban 100–100 m kiterjedésű, a vízparton pedig – az igénybe vett területen kívül – legalább 10 m szélességű védőterületet kell kijelölni”.
- Egy belügyminiszteri rendelet szerint: “Tilos fürdeni:… d) kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisport-pályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén, és 100 méteres körzetében”.
Amúgy a hivatalos fürdőhely kijelölés alapvetően az önkormányzatnak lenne fontos, hogy a még kihordási idejében lévő, együttesen 200 millió forintnyi, elköltött pályázati strand fejlesztési támogatást vissza ne vonják tőle, ha nem biztosítja hivatalosan a strand folyamatos működését.
Kérdéseink:
- Ez nem túl nagy kockázat, nem túl nagy ár egy amúgy is megkérdőjelezhető közösségi haszonnal kecsegtető ingatlan „buliért”? Vagy ezt a költséget, az évi száz milliós bevételbe már bekalkulálta a beruházó?
- Mi lesz azzal a három- négy szezonnal, amíg az építkezés tart? Addig kiírjuk Balatonföldvárra, hogy átalakítás miatt félig zárva? A szálláskiadók és kereskedők pedig megkapják a kieső hasznukat?
Bónusz: Minden jel arra utal, hogy fű alatt visszajátsszák a Fesztivál előtti parti sávot is magánkézbe, amit a Bezeréti Katalin vezette Önkormányzat perekkel szerzett vissza. Mellesleg oda földvári ember, évek óta csak nagy üggyel- bajjal tudott bejutni, ha egyáltalán. Nyugatról a méltatlan „kutyastrand” zárja el dupla kerítéssel, keletről a fizetős strand. Szezonon kívül lakatok.
KÖVETELJÜK, HOGY A FÖLDVÁRIAK KAPJÁK VISSZA AZT A FÉL KILÓMÉTERNYI BALATONPARTOT, AMI AZ ÖVÉK!
Fel kell hívnunk annak a kevés kedves olvasónak a figyelmét, aki ideáig eljutott, és már rég elege van az egészből, fentiekben csak a jogi aggályainkat és kérdéseinket tettük fel. A várható környezeti gondokat még csak nem is érintettük. Azzal még megvárjuk a környezeti hatóságok állásfoglalását, bár illúzióink nincsenek.
A sötét jövőképünk pedig az, hogy amikor ezerötszáz forintért felmegy a földvári polgár a kilátóba, és onnan távcsövön keresztül vet egy utolsó pillantást a Balatonra, miközben dúdolja magában: „miért hagytuk, hogy így legyen?” c. slágert, talán eszébe jut ez az írás is, hogy nem csak hosszú volt, hanem figyelmeztető is.
MEGJELENT A MOSOLYGÓK LAPJÁNAK JANUÁRI SZÁMÁBAN.
