Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
Ha pontosak akarunk lenni, akkor a zakopánei beszögellés két oldalán csaptak le egy-egy szeletet a lengyeleknek a felbomló Magyarországból, kb. tucatnyi hegyi falut, amelyet többségében gorálok laktak. A leghíresebb pontja a nedeci vár.
Mikor 39-ben a szlovákok beszálltak a lengyelek elleni háborúba ezt a területet kapták a németektől koncként. Aztán a háború után visszaálltak a trianoni határok, a lengyelek lemondtak cseh sziléziáról, a szlokákok meg az említett területről.
Azért árnyalnám a jóbarátságnak a 2. vh. előtti időszakának az utópiáját.
Tény, h amikor a Hitler lerohanta Lengyelországot, akkor a magyar kormány megtagadta a német csapatok átvonulását (noha Hitler a teljes Szlovákiát ígérte cserébe).
Az is, h Teleki titokban magyar légiót szervezett és küldött a lengyelek támogatására, majd amikor a háború kimenetele eldőlt, megnyitotta a határt a nácizmus elől menekülő lengyelek 10ezrei számára.
Ugyanakkor az is tény, h a Lengyelországot irányító "Ezredesek Juntája" a háború előtt nem viszonozta a magyar külpolitika közeledését......sőt :
Amikor a román állami delegáció ott járt olyan transzparensekket tettek ki, h "Éljen a Nagy Románia".
A témaban érdemes elolvasni Hory András akkori varsói valamint korábbi bukaresti (itt csak ügyvivő) és belgrádi, római nagykövet emlékiratait.
”Egyszer már véget kell vetni a magyarok irreális és hamis szentimentalizmusának a lengyelekkel szemben!” Fogalmazta meg a nácik véleményét a Berliner Börsenzeitung még a háború első heteiben, tükrözve a német felháborodást a lengyel – magyar
fegyverbarátság
[...] Bővebben!Tovább »
2012. április 10-én 19 órai kezdettel szentmise lesz a budapesti Belvárosi Plébániatemplomban. (Erzsébet-híd pesti hídfő) A szentmisével egyidejűleg mondanak misét Varsóban is a két éve elhunyt lengyel vezetők lelki üdvéért. A varsói misén részt vesz Bíró László püspök úr.
A klerikális beállítottságú lengyelbarátok megjelenése elváratik.
Van ezen az allegro aukciós oldalon egy eladó akivel fel kéne vennem a kapcsolatot, mert vásárolnék tőle, de én csak Angolul meg Németül tudok írni neki, ezekre viszont nem válaszol, valószínüleg nem érti. :(
3 - 4 egyszerű Magyar mondatot kellene csak lefordítani Lengyelre.
Nagyon hálás lennék, ha te vagy valaki más jószándékú ember tudna nekem segíteni.
Segítségre lenne szükségem. Keresek valakit, aki Lengyelország észeki részéből jönne Magyarországra Bp környékére kocsival a közeljövőben és hajlandó lenne elhozni egy kiskutyát. Természetesen a költségekbe beszállok megegyezés szerint. ha tudtok valakit, szóljatok!!!!!
Több csatornán és különböző formában értesültetek már a december 12-i Lengyel Intézetben zajló eseményről, melyet a Krakkói Magyar Centrum szervez, a májusban kezdődött Báthory Expressz projekthez kapcsolódik, és főszereplője a Nysa kisbusz. A hétfői programhoz írásos meglepetés érkezett, ami egy hatalmas karácsonyi ajándék:
"..... A Krakkói Magyar Centrumnevében ezúttal szeretném felajánlani a magyarországiPolski Fiat 125p Klubszámárae történelmi járművet lengyel és magyar barátaink ajándékaként, egyszersmind történelmi kapcsolataink mementójaként, annak reményében, hogy az időutazással egybekötött vándorexpedíciónk emlékeit őrző Nysa élő színfoltként hozzájárulhat a Klub gyűjteményének gazdagításához. ....Dr. Pászt Patrícia igazgató "
A Klub nevében az adományt köszönettel elfogadtam, és ígéretet tettem arra, hogy minden eszközzel azon leszünk, hogy megőrizzük azt a szellemiséget, amit ez a jármű képvisel.
A szegedi kajak-kenu VB-vel kapcsolatoban érdemes megemlíteni, hogy a verseny egyik legnagyobb sztárja Kozák Danuta, aki igazi lengyel- magyar koprodukció eredménye (lengyel a mama). Két aranyat nyert Szegeden, a másodikat Kovács Katival, pont a lengyelek előtt :)
most nyilatkozott m1-en roman kowalski lengyel nagykövet - ami a lényeg folyékony magyarsággal, kb. mint a kowalski meg a vega lenne, csak egy kis érdekes akcentussal :)
Talán, még elfér ide ez a kérdés is, a lengyel-magyar XI. századi háborúk kapcsán.
A magyar és egyes külhoni történelmi atlaszok közvetkezetesen rajzolják a XI. századi magyar határt, a Morva folyó Uhorsko Hradiste mai település vonaláig, és onnan vezetik át a Kárpátokra, mig a XII-XIII. század Magyarországát ábrázoló térképek már az 1920-ig elfogadott Morva-Magyar határt rajzolják. Valahol Holics magasságában már átvezetik a későbbi határt a Kárpátok láncaira.
Német atlaszok következetesen ez utóbbit rajzolják, már a legkorábbi időktől kezdve. De, pl. a szlovák atlasz, felrajzolja a szentistváni magyar határt, egész a nagy Morva-kanyarig.
Kérem, ha van téjékozott fórumtárs az ügyben, segítsen letisztázni ezt a kérdést is. Előre is köszönöm!
No, válaszaidat felhasználva próbáltam utána olvasni a témának. Pauler találta ki Trencsént, de van aki Teschen-re teszi a voksát, Prokuj uralmi központját illetően. A későbbi lengyel krónikák közléseit pedig teljesen zagyvaságnak és kitalációnak minősítette egy német történész is. Ami kiolvasható a korabeli közlésekből, az az, hogy egy várat-várost kapott Prokuj, valószínűleg egy nagyobb uradalommal (országrésszel együtt), amit István könnyedén visszafoglalt, több más várral-várossal együtt. A Duna-vonal, Vác, Eger és a Felvidék elfoglalását közlő lengyel krónikák hemzsegnek a torzításoktól és tévedésektől, és a cshországi, alig egy éves foglalást is hatalmas és tartós területszerzésként jelenítik meg. Ha megengedjük ez alapján a párhuzam vonását Magyarország esetére is, akkor, csak egy pár hónapos, a magyar politikai belügyekbe nagyhatoalomként beavatkozási kísérletről lehet szó ezen ügy kapcsán. Győrffy figyelemztet is rá, hogy vannak adatok, amelyek épp ezen időszakban a felvidéki állam- és egyházszervezés zavartalanságát mutatják.
Ami még nagyon érdekes, hogy a lengyelek foglalkoznak a magyarok eredetével is, és szlávoknak, testvérnépnek tartja őket az egyik krónikájuk. A X-XI. században kialakult lengyel-magyar ellentéteket pedig mélyen elítéli egyik forrásuk, és isteni parancsként vezeti fel, az Égből elrendelt békét és barátságot a két nemzet(ország) között.
A Vitez Boleszlot dicsıitı Anonymus Gallus ezt a kerdest teszi fel: Vajon
nem ı gyızte-e le csataban gyakran a magyarokat, s nem ı vetette-e sajat uralma ala teljes
foldjuket egeszen a Dunaig?33 Az annalesek olykor evszamhoz kothetıen megtartjak
ezt a hagyomanyt: igy peldaul a Szentkereszti Evkonyv 1018-ra teszi a rutenek
legyızeset, es ugy folytatja, hogy A kovetkezı esztendıben pedig hasonlokeppen leigazta a magyarokat es elpusztitotta a foldjuket.34 A valtozatok kozul Rękopis śagański
nem, a Kodeks Sochaczewski viszont tartalmazza ezt a megjegyzest.
Kadłubek35 is gondolkodas nelkul atveszi ezt a toposzt: Praga szekhellye tetele
es a szaszok hataranak kijelolese kozott irja: Hunos seu Vngaros, Crauacios et
Mardos gentem validam suo mancipauit imperio.36
Bar, mint lattuk, a Chronica Mixta sokkal korabbra datalja az Esztergom
melletti kiralytalalkozot, hiradasa a lengyel-magyar hatarvonalrol talan osszefugg
a magyarok feletti lengyel gyızelmekkel. Szerinte ugyanis A lengyelek hatarai a
Duna partjaig, Esztergom varosaig terjedtek, innet Eger varosaig mentek, innet a Tisza nevezető
folyoba szakadvan, elkanyarodtak azon folyo mellett, amelyet Cepla-nak neveznek,
egeszen Galis varaig, s itt a lengyelek, magyarok es rutenok kozott alkottak hatart.37 A
hagyomany szerinti lengyel gyızelmek ugyanis nyilvan maguk utan vontak a hatarok
kiterjeszteset, s igy allhatott elı ez a hatarvonal.
A magyar kutatas igen elesen tiltakozik a feltetelezes ellen, hogy Vitez Boleszlo
nagy teruleteket foglalt volna el Magyarorszagbol, s e tiltakozast ala is tamasztja
olyan adatokkal, amelyek szerint a magyar allam szuverenitasa a XI.
szazad elsı ket evtizedeben megszakitatlanul kiterjedt az orszag eszaknyugatieszaki
reszeire is. Mindossze annyi „engedmenyt” tesznek a kutatok, hogy Boleszlo
hadai Morvaorszagot meghoditva juthattak el a Dunaig, a torteneti Magyarorszag
teruleten legfeljebb egy varat – valoszinőleg Trencsent – foglalhattak
el, amelynek parancsnokava Boleszlo Prokujt, Istvan hozzaja szokott nagybatyjat
tette.38 A lengyel kutatas ezzel szemben teljes hitelt adva a forrasnak, meg a
kozepiskolai tortenelmi atlaszok szintjen is ugy mutatja be Vitez Boleszlo Lengyelorszagat,
hogy annak hatarai szinte a teljes mai Szlovakiat is magukba foglaljak.
Erdekesseg, hogy a henrykowi cisztercita evkonyvnek a „magyar bevezetıjeben”
ugyancsak szo van Boleszlo hoditasairol, amde maskeppen: eszerint rokonsaga
miatt – a cseh fejedelem unokaja, illetve Szent Istvan sogora – nagy batorsagra
tett szert, es ezert hoditott kelet es nyugat fele (de del, azaz Magyarorszag
A Magyarország történetében ő is azt írja, hogy Boleszló csak határvárakat foglalt el, semmi többet. Mondjuk jó lenne ennek kapcsán megnézni egy középkoros lengyel munkát, hátha ott bővebben leírják, hogy mire alapozzák a nagyarányú hódítást mutató térképeket.
Köszönöm a segítő választ! Tehát elvileg, a Morva-folyó és a Kárpátok lánca közötti területet foglalhatta el, a határvárakkal együtt?
Talán Kristó Gyula egyik összefoglaló munkájában olvastam, hgy István az osztrák őrgróffal a Morva két partján indított összehangolt támadást Boleszló ellen, visszafoglalva Morvaországot, és a magyar végeket.
Györffy György szerint Boleszló a Morva folyó völgyében lévő határvárakat, így Sasvárat, Sárvárat, és Boronát foglalta el 1014-ben. Ő Merseburgi Thietmar 1018-as híradása alapján véli ezt. "...Volt egy nagy vára ill városa saját országa és Magyarország végein, melynek őrzését Prokuj főúrra, a magyar király nagybátyjára bízta, kit a király székéből úgy, mint most, régebben is elűzött.
A Dunáig terjedő lengyel területeket pedig Anonymus Gallusból szedhetik, ám ő csak 1110 táján írta munkáját, amelyben egy Boleszlóról szóló dicshimnuszban megemlíti, hogy Magyarországot a Dunáig elfoglalta.
Én magam nem tudom, hogy honnan ered, de Tadek (Tadeus) barátom azt mndja, hogy az 1770-es évekből ered mondás, a Nemesi Konfederáció bukásának korából, méghozzá Jakub Bronickitől, amikor megtudta, hogy a magyar nemesség nem volt hajlandó támogatni Ausztriát a lengyelek elleni politikai fellépésben (ugye Lengyelország hármas felosztása: porosz-osztrák-orosz).
Szent István uralmának első éveiben Vitéz Boleszláv Morvaországi hódításai, milyen magyar területek elfoglalásával jártak, járhattak együtt?
Pl. Nyitrában a szlovákok a mai napig ehhez a foglaláshoz számolják hozzá a városukat.
Magyar történelmi atlaszokban a Vág-folyó környékét jelölték egy ideig, de a legújabb kiadásokból ez a jelölés eltűnt. Lengyel atlaszokban az egész Felvidék Vác-Eger vonalában Lengyelországhoz tartozik, és manapság német és francia történelmi atlaszok is ezeket a lengyel htárokat ábrázolják Boleszláv Lengyelországánál.
Kérem, ha valaki a fórumtársak közül rendelkezik tájékozottsággal ez ügyben, segítsen nekem.
