Osszuk meg egymással élményeinket erről az országról. Ha meg valaki sosem járt még ott, csak érdeklődik, h milyen, szintén szívesen várjuk, hiszen a legszebb országok egyike.
Olvasom a tegnapi grúz-magyar tárgyalás részleteit, és úgy tűnik tegnap túlzottan optimisták voltunk: egyelőre nem jelentették be, hogy engedélyezik a szabad utazást a két ország között. Mindenesetre egy munkacsoportot már felállítottak erre vonatkozóan.
Összetévesztesz engem valakivel, ezt benézted. Mikor Sorosoztam, meg libsiztem itt? Soha. Semmilyen másik fórumon sem, nem az én stílusom, tőlem ilyet sehol nem olvashattál.
A koronára visszatérve pedig tény, hogy az egyes országok máshogy számolják a halottakat. Pl. a szlovákok csak és kizárólag azt számolják Covidos áldozatnak, aki kétségtelenül, egész biztosan a Covid miatt halt meg, míg nálunk (és sok más országban) mindenkit ide vesznek, akinek a szervezetében közvetlenül a halála előtt jelen volt a vírus, tehát valamilyen szinten hozzájárulhatott a halálához. Mindenesetre a halálozást 1M lakosra célszerű nézni, és bár nincs még vége a világjárványnak (majd a végén kell értékelni), egyelőre nincs okunk szégyenkezni, Európában a jobbak közé tartozunk. Lényegében önmagában a halálozás nem egy tökéletesen összehasonlítható szám, ugyanakkor itthon európai viszonylatban azért kevésbé voltak szigorúak a korlátozások, illetve az is igaz, hogy nem terhelődött túl az egészségügy. Ezek tények, politikától függetlenül. Ugyanakkor valóban csináltak hülyeségeket is pl. kórházi ágyfelszabadításokkal kapcsoltban, illetve a lélegeztetőgépes ügyek is több, mint gyanúsak...
Zsoooc2 okozott mar vig perceket korabban is, amikor Gruzia jelenlegi lehanyatlasat a liberalista (bar ilyen szó nincs, de ertjük: Soros) befolyásnak tudta be.
Amirol nem beszelünk az nincs, ha nem tesztelunk, nincs fertozott, pont. Meg kell nezni a statisztikat: kimagasloan !! rosszak vagyunk a felderitett esetekhez kepest a halalesetekben. Amugy, tenylegesen nem a halalesetek tenyleges szama magas, igy, ha rendesen, tomegesen tesztelnenk, ez sem lenne ilyen kimagaslo szazalek. De ki van adva a parancs es Cili mama fel is mondta a lecket, ahogy eloirtak neki, szepen, aki, hulye orvos csak ugy, szakmabol, tesztelgetne, hat kifizetteti vele.
Es nem is a Szijjarto es nem is az akarmilyen torzs mondja meg, mi legyen, hanem a pocak. Ahogy azt is engedi hogy az EU-n kivuli orszagokbol csak Szerbiabol lehessen beutazni, mert o most ott a Csekonics, a Megmento, miközben Belgradban kihirdettek a rendkivuli helyzetet es mar egy stadion lesz a szuksegkorhaz, akkora a felfutas. Szoval, a szakmaisagrol talan nem kene beszelni.
Persze, egyaltalan kar errol itt beszelni. De nagyon nem itt kene husegnyilatkozatokat sem tenni, megha gittegyletben meg is van a hozadeka.
Magyarország eddig is a legjobbak között volt a járvány kezelésében európai szinten, nem is alakult ki a szó szoros értelemében vett járvány. Tehát a járványügyes szakemberek tudják a dolgukat, továbbra is lehet bennük bízni. Ezt alátámasztja az is, hogy lényegében két skandináv ország kivételével Európában szinte bárhová utazhatunk korlátozás nélkül...
Persze egy újabb felfutás igencsak valószínűnek tűnik, ha újraindítják az iskolákat, foci bajnokságot, nagyobb rendezvényeket stb. Szeptember végére én már nem terveznék grúz utat, de augusztusra és szeptember elejére szerintem jó eséllyel lehet grúz utat tervezni. Persze először várjuk meg Szijjártó bejelentését, hogy miben állapodtak meg...
Azt hiszem jók a kilátások augusztusra, de gondolom sok függ attól, hogy júliusban mennyire futnak fel a fertőzöttégi mutatók itthon + ott + a környező országokban.
Én arra tippelek, hogy aug. 1-tól lesz szabad a pálya. Soha vissza nem térő lehetőség, hogy zsúfoltság nélkül be lehessen járni az országot. Ha nem lenne augusztusra már megtervezve a nyaralásom, én egész biztosan vennék most egy jegyet Kutaisibe nyár végére.
Szíjjártó Péter Tibilisben van, első külföldi látogatóként, meglátjuk milyen sikerrel lobbizik a magyar állampolgárok beutazása ügyében. A magyar - georgiai külügyminiszteri sajtótájékoztató alapján írom le ezeket:
Tavaly 7800 magyar turista látogatott el Georgiába, most közös munkacsoportot hoztak létre mely a vírushelyzet alakulását figyelembe véve fog jelentést tenni arról, hogy mikor válik elérhetővé a magyar utazók számára a belépés és milyen feltételekkel.
Eddig 19 georgiai államolgár hazatérését segítette a magyar állam.
Magyarország gyógyszer alapanyag exportot biztosít Georgiának.
EU integrációs folyamat támogatása Georgiának, NATO tagság támogatása magyar részről.
Magyarország támogatja azt, hogy Georgia az ENSZ emberjogi tanácsának tagja legyen.
135 millió dolláros hitelkeret a két országot érintő vállalkozások fejlesztésére.
Évi 80 ösztöndíjas hely georgiai diákoknak a magyarországi egyetemeken.
Kulturális megállapodást írnak alá a mai nap folyamán.
A Tibilis állami egytemen magyar vendégoktató dolgozik, így a magyar nyelvet és irodalmat ott is tanítják, és A Tibilisi állami egyetem és a BME kutatási együttműködés körvonalazódik nukleáris fizika területén.
A II. vilgágháború során ott raboskodott magyar hadigolyok emlékművének felépítésére Georgia megadta az engedélyt.
Kicsit hosszabb lesz, meg nem is annyira utazásos, mint amik itt általában előfordulnak, de remélem belefér –ha már utazni épp nem is lehet, olvassunk róla.
Amikor a Grúzia útikönyvet összeállítottam –a terjedelem végességét is figyelembe véve-, iparkodtam az egyes látnivalókhoz hozzá-hozzáfűzni ezt-azt, ami talán érdekesebbé tehette azt a helyet, például valami olyan régmúlti, valós alapú, ám többnyire legendás történetet, amivel a grúzok történelme igencsak bőséges.
Ám Bolnisi katedrálisa bemutatásánál csak most került a látókörömbe egy érdekesség, bár a grúz közelmúlt egyik jeles írója, Konsztantin Gamszahurdia, a „Rege az ötszáz bolniszi vitézről- elbeszélése már 1967-ben megjelent, sőt később magyar fordítást is kapott.
A történet ennek a 5.századi katedrálisnak a felújításához kapcsolódik.
A grúzok földje gyakran vált a környező nagyhatalmak –perzsák, törökök, oroszok stb.- áldozatává, ezeknek vagy direkt hódítási célja, vagy csak simán, átvonulási terepeként, ám ez utóbbi, a pusztítást tekintve, korántsem volt mondható elhanyagolhatónak. Különösen jeleskedtek ebben a minket is boldogító „kutyafejű tatárok”, az 1200-as évek Dzsingisz és Batu kánjai után a 14. században, az egészen Ankaráig előrenyomuló, I. Bajazit oszmán szultánt is fogságba ejtő Timur Lenk csapatai. Az író éppen azon az úton haladt arrafelé, ahol ezek a hordák vonultak Tbilisi felé, ahogy a krónikák írják:
„Hadainak se szeri, se száma, többen valának, mint a porszem és a falevél. Lándzsával és kardokkal felfegyverkezve kegyetlenkedtek a csatatéren, mint részeg elefántok. Nem féltek sem a haláltól, sem a kivont kardtól, sem a lángoktól. Hordáikat asszonyokkal és gyerekekkel felmálházott tevék karavánjai követték, csörömpöltek a kolompok, bégettek és bőgtek a maguk előtt terelt nyájak és gulyák…”
A grúzok tehát megszenvedték mind a hódoltsági, mind a hadak átvonulási időszakát, mert a végcélhoz vezető, közbülső területeken is kapott mindenki, „aki bújt, aki nem”, mert hát ilyen a háború természetrajza: mindenkit megerőszakolnak, megölnek vagy rabszolgának elfognak, aki nem szalad elég gyorsan.
De nem volt egy semmi a mongolok teljesítménye sem: a bázis Karakorum innen vagy 7000 km-re esik, légvonalban, de az akkori seregek közel nem légvonalban közlekedtek, hanem lovon vagy gyalog, így maga ez a kirándulás is bőségesen elég teljesítménynek, nem még hozzá a csatározgatások.
A katedrális rendbehozatala közben, a kertben egy jókora, ám díszítetlen kőlapot is találtak, így –nem ismeretlen módon az akkori kor újrahasznosításnak egyik fajának- egy földrengésben leomlott ház megerősítésére el is szállították. A renoválások vezetője nem hagyta annyiban, utánament, több emberrel nekiveselkedve megfordíttatta, amelynek másik oldalán egy hosszas írás volt olvasható:
„Az istentől is átkozott szamarkandi Timur Lenk rabságba ejtette Kartlit és Armeniát és minden templomot felégetett. Amikor Bagrat, a királyok királya valamint az ő fia, Georgij a Beduduzsa folyó partján elpusztították Timur tizenkétezer harcosát, Timur Lenk kirabolta Karabahot és felbőszülve átkelt a Lorén. A grúzok megsemmisítetek sok ellenséget, de meghátráltak –mivel az ellenség erői megszámlálhatatlanok voltak- és megvetették lábukat Bolnisiben. Az erődítményt ostrom alá vették Timur harcosai.
Három héten át tartották magukat a bolnisziek. A tatárok betörték a kapukat, ötszáz vitéz fejét levágták és otthagyták a szentély előtt. Én pedig, a méltatlan és balga Lacsia, Krisztus kegyelméből Bolnisi harangozója, magamhoz hasonló nyomorultak segítségével összeszedtem mind az ötszázat. Fájdalom az osztályrésze annak, aki ilyen sötét napokat ér meg!”
Sajnos, ez a rendkívüli tábla agyagpalából volt metszve, visszaszállítás közben megrepedezett majd le is esve, a sok vihartól málladozó kő porrá hullott szét.
A történet azzal zárul, hogy a sírlap elszállításáért bűntudatot érző, helyi munkavezető a megtalálási helyén, a templomkertben segítséget hívva nekilátott, felásta földet –a korábban a templomnál dolgozó régészek, a nevesebb elhunytak után kutatva csak a templom kriptáját tárták fel-, és meg is találta az ötszáz koponyát. Grúz szokás szerint, mint egy halotti toron, az újbóli eltemetés előtt valamennyien –dolgozók, munkavezető, feltárásvezető és az író- poharaikba bort töltöttek, abba kenyeret mártottak és beszédekkel a régmúltra megemlékezve ittak a mai napig is a hősiességre emlékeztető névtelenek emlékére.
Ezt nekem nem kell ecsetelgetned, en aprilisban Indoneziabol jottem haza 3 repulessel es 1 vonatuttal, 3 torolt jegy utan.
DE ilyesmi eloszor fordult velem elo, pedig ugy 30 eve utazgatok mar 130 orszagot bejarva. Ezert mondom, hogy egy ilyen helyzet szerintem nem azt jelenti, hogy mar mindig erre kell keszulni.
Ha az ember mindig az elore nem is lathato legrosszabbra kessulne, akkor a vilag veget erhetne a Balatonnal. Abbol meg en a mostanaban sokfele kiragasztott propagandaposzterek ellenere nem kerek, koszonom szepen.
Inkabb kivarom, hogy helyrealljon a normalis elet.
Persze, köszi a biztatást, egyszer csak véget érnek a korlátozások. Ami gond lehet, az a kiszámíthatatlanság. Márciusban egy családtagunk egyszerűen nem tudott hazajönni Lengyelországból. Amikor megfújták a vészriadót, Erasmusos diákként gyorsan befejezte minden függőben lévő dolgát, ám a szlovák határt egyik pillanatról a másikra lezárták, a buszát törölték. Vásárolt gyorsan egy buszjegyet Berlinbe, onnan repülőjegyet Bp-re, a buszt indulást előtt 2 órával szintén törölték, így a repjegyet bebukta. Ekkor már a lengyel buszok is csak a német határig közlekedtek, ott átgyalogolhatott volna és kereshetett volna Németországban valamilyen utazási lehetőséget, ezt nem merte vállalni. Végül többedmagával egy LOT géppel hazahozták Varsóból a konzulátus segítségével, de ne tudd meg, hogy hány szálon futott már az ügy: még az ománi konzulátus is a keresztlányom hazahozatalán dolgozott :D Szerintem még egy ilyen hazahozatal nem lesz, úgy kell tervezni az utazásokat, hogy ha valahol kintragadsz, meg kell tudnod oldanod a hazatérést. És minél távolabbi desztinációt választasz, ez annál nagyobb problémát fog okozni.
Igen, sanszos lehet az augusztus. Azért megvoltak a tanulságai ennek az időszaknak mindenféle szempontból az utazástervezésekkel kapcsolatban :)
Aki kp-s visszatérítésben érintett azoknak írom, hogy a május 18-án igényelt Bp-Kutaiszi kp-s visszatérítési igényem forintban ma lett jóváírva a bankszámlámon. Közben küldtem egy panaszlevelet, arre kb. egy hete jött meg a válasz, a telefonos megkeresést is terveztem, de csak jövő hétre. Szerencsére nem lesz rá szükség.
Értem én, csak máshonnan sem mehetnek be, akárhány millió turistát tereltek át a határon a szomszédból. Nem mi vagyunk kizárva onnan valamilyen oknál fogva, hanem mindenki. Szván ismerős most írja, hogy nemzetközi rövidfilm fesztivál lesz július 25-től Mestiában, melyen csak hazai operatőrök jelenhetnek meg személyesen, a külföldiek max. online. Ez van.
Mindenesetre a vendegeik tulnyomo resze a 4 szomszedos orszagbol erkezett mar evek ota.
Tehat nekik tokmindegy, hogy magyarok mennek-e vagy sem. Es viszont.
Kulfoldon mar nem mi vagyunk a vilag kozepe, csak egy kis, gazdasagilag egyre lecsuszo, politikailag is egyre elszigeteltebb orszag egy mindenki szamara furcsa nyelvvel.
Szerintem a gruzok 99.99%-a nagy ivben ... ra, hogy mi beengedjuk-e oket.
Úgy tudom, hogy Grúziába földi közlekedéssel sem engednek be külföldi állampolgárokat, szomszédos országokból sem, legalábbis egy blogger így írt erről: " the Georgian government has changed the planned reopening date from July 1st to July 31st, citing a “rapid increase in the number of new coronavirus cases in the partner and neighboring countries.” Tavaly azt mondták, hogy Grúzia több mint 9millió turistát, utazót fogadott, ezt a számot 2025-re 11 millióra szerették volna növelni. Ezzel valszeg nekem jól elvették volna a kedvem Grúziától, de az élet nem rólam és kívánságaimról szól :) Van egy olyan érzésem, hogy nem szeretnének tömeges megbetegedéseket, beláthatatlan következményekkel, így fájó szívvel, de egyelőre lemondanak erről a bevételi forrásról.
