Sziasztok lányok, nincs ezekkel a törpékkel semmi komolyabb baj, pont úgy viselkednek ahogy elvárjátok tőlük.
A törpiszőr a fotón aljszőr, ugy van jól ahogy van. Ilyenkor vagy sürűfogú trimmelővel vagy furminátorral át kell gereblyézni de óvatosan mert könnyű a bőrt vörösre kaparni. Ezt mondjuk hetente egyszer. Aztán lassan elkezd ez kijönni és akkor lehet tépni, alatta már ott a pici szúrós fedőszőr.
A fedőszőr teljes letrimmelése után van aki az ottmaradó aljszőrt lenyírja géppel, de ha van már növésnek indult tüske is, akkor többet árt mint használ.
Szóljatok jó előre mert részben addigra kifürdetem a kutyákat valamint koplalóhetet tartunk.......
ja, és még valami. az ÖV nem "tanfolyam". hanem foglalkozás, de inkább foglalkozások sora. nincs olyan, hogy elmegyünk egy 6 hetes tanfolyamra, és Buksika megtanul ülni-feküdni-helybenmaradni és cukikutyaként viselkedni, mint az engedelmesen.
ez folyamatos foglalkozás. folyamatos fejlődés, és nincs olyan, hogy "megtanulta" ezzel kész. pl a kiképzett rendőrkutyákkal is folyamatosan foglalkoznak, gyakorolnak, pedig azok aztán tudnak. frissítik a tudást, esetleg más oldalról megközelítve, valami csavarral vagy egy érdekességet bedobva, hogy ne fásuljon bele a kutya.
a snacikra egyébként is nagyon jellemző, hogy nem szolgalelkek. saját tapasztalat, de más is megerősítette. az én óriásom (a törpe meg aztán főleg, aki egy kifejezetten keményfejű és akaratgombóc eb, bár ezt sokan nem hiszik el, mert "amúgy" tündérbűbáj puszikutya is tud lenni, ha akar), na szóval az óriásom az ilyen-olyan kutyasulis tanfolyamokon és foglalkozásokon megmutatta, hogy ő nem egy szolga németjuci (ne értsd félre, szeretem a jucikat is). tanulunk ezt-azt, gyakorlunk. a kutya egyszer megcsinálja tökéletesen a feladatot. öröm, ujjongás, jutifalatzápor, gazdi fülének megnyalása (ez a csúcsjuti nálunk, mert amúgy nincs nyalakodás). aztán végrehajtja még egyszer a feladatot tökéletesen, mert imád engem. amikor harmadjára is meg kellene csinálni, rámnéz, és szinte megkérdezi, hogy "anya hülye vagy? ezt már tudom, haladjunk!" szóval elég nehéz. de én imádom a szabad szellemüket, a hatalmas szívüket és a csodás egyéniségüket. az kárpótol az összes nehézségért.
a gazdit-házat megtámadó "csúnyabácsik" elleni védelem a következő lépése az örző-védőnek. először fel kell ébreszteni az addig "jókutyának" nevelt négylábúban az ösztönt, hogy fogjon. meglepődnél hány kutya nem tudja, hogyan kell harapni...
az ÖV-nek az a része, ami annyira látványos és bemutatókon-versenyeken is látható, hogy egy kutya áll szemben egy vagy akár több segéddel és önállóan döntve cselekszik, az már egy nagyon magas szint. elég sok meló van benne, akár 2-3 vagy több év is, hogy ezt elérjék (szokták ugyan mondani, hogy a schnauzert erre nem kell külön tanítani, mert a vérében van a "szakállas testőrnek" de azért ezek a snacik már nem azok a snacik, sokszor óriásban sem). ja, és nem szabad elfelejteni, hogy azok az ebek maximálisan kontrollálhatók. tehát csinálja a melót egyedül, de a meló bármelyik fázisában, ha belelép a dologba a kutyavezető (gazdi) azt a kutya azonnal respektálja, és az ő döntései-utasításai alapján dolgozik tovább. a magasfokú engedelmességi képzés nélkül nehéz vagy akár lehetetlen is az ÖV magasabb szintjére lépni.
Lehet tényleg van valami Cesar mondásában :) Nekem tökéletes így a kutyám, sok melóm van abban, hogy közömbös legyen idegen emberek és kutyák felé (embereken keresztül néz -amíg nem kezdenek el prüntyögni, mert akkor jön a seggrázás és a "köszönés" -,kutyához csak akkor rohan oda, ha engedélyt kap rá) max azon a "viselkedés problémáján" szeretnék változtatni, hogy ne hisztizzen ha egyedül hagyom (és ne kapja szét a lakást vagy a kertet bosszúból)
Tisztában vagyok vele, hogy ez szeparációs szorongás, dolgoztam is a feloldásán de semmi sikert nem értem el, így ha a házban marad magára akkor szobaketrecbe zárom, a kertről meg már lemondtam...
Köszönöm a részletes leírást! Tényleg másképp gondoltam az örző-védőzést, azt hittem egy ilyen tanfolyamnak az a célja, hogy ha a gazdát megtámadja valaki, akkor a kutya a védelmére keljen.
Igen, valami ilyesmi a kutya szőre, selymes és puha.
(a füle már jobb, itt még nagyon magasan van, túl sokat volt hátrafeszítve a fülszőrtépésnél:))
Ha jól értem, ebben az állapotban a trimmelőkéssel menjek át rajta időnként, és tépjem ki a kis gyapjas szőröket? (ill. nem is tépi, hanem csak kiszedi)
A vérméséklethez: hát, 1x csinált olyat, hogy amikor valaki kopogott, ugatott 2-t. Tökre meglepődtem, és agyon dícsértem, hogy milyen okos, így nagy örömében vakkantott még egyet:)) de jó ötlet, legközelebb ha jön valaki, majd izgatottan elkezdek szaladgálni :D
A kinti hirtelen alakra történő ugatásnál nem annyira félelmet láttam, mint inkább izgatottságot és kíváncsiságot, teljesen befeszült, előrehajolt, a hátsó lábai kinyújtva, és a nyaka előrenyújtva, farka egyenesen, inkább felfelé. Morgott is keveset, meg ugatott hozzá, de rendületlenül ment előre az ellenséges hóember irányába (vagy alak irányába), szerintem inkább ő akart védeni. Ha megijed tényleg, vagy elege van a nagyobb kutyák szekálásából, akkor hajlamos a lábam elé menekülni. (de csak végszükség esetén, pl. ha egy 40 kilós kan folyamatosan le akarja nyomni azután is, hogy már hatszor megadta magát, és csipkedi, piszkálja) ha csak simán piszkálják, bármekkora is, visszakap , rendreutasítóan.
A vérmérséklethez: nem hinném, hogy baj lenne a kutyáddal. Bár ez a hirtelen megjelenő alakokra való ugatás két dolgot is jelenthet, a.) bizonytalan, b.) védeni próbál. A különbség a testtartásból, ugatás formájából látható.
Próbálj ki valamit, bár lehet teljesen tévúton járok azzal, ha azt mondom, te is nyugodtan kezeled a vendég érkezésével járó helyzetet. Szóval. Kérj meg egy barátot, hogy kopogjon be hozzátok. A kopogásra próbálj élénken reagálni, legyél izgatott szóval is tettekkel is. Ha erre "felébred" a kutyád, izgatottá válik, esetleg ugat is, akkor ezen az úton fel tudod ébreszteni a jelző funkciót. Csak vigyázni kell, át ne essen a túloldalra, és ha öt emelettel, vagy házzal odébb kopognak, azt is őrült ugatással jelezze.
Ne ijedj meg! A friss puha aljszőr maradt csak a kutyán. Ha minden fedőszőr normálisan le lett tépve, akkor kopasz lesz a kutya. Az aljszőr nő ki először, ennek ilyen furcsán puha a tapintása, és valami eszméletlen szar a színe is. De ilyenkor mindenképpen hosszabb a szőr a letrimmelt területen, mint a nyírt részen. Egy-két hétnek el kell telnie, hogy a fedőszőr elkezdjen nőni. Egyede válogatja, melyiknek milyen a szőrnövekedési szakasza, van, amelyiken még egy hónap múlva is csak ezt a filcesedő pihét találod, de már érezhető alatta a kemény, igazi szőr. Ezt a pihét rendszeresen át kell húzkodni a trimmelőkéssel, eleinte gyengén jön, majd amikor jön alatta a szőr, akkor ugyanúgy letrimmelhető, mint a régi fedőszőr.
Erre a kócos állapotra gondolsz szerintem.
Én a teljes letépés előtt már egy hónappal át-áttrimmelem a yeti szőrzetet, és akkor a hosszú szőr alatt elkezd nőni az új aljszőr, így nem lesz teljesen kopasz a kutya. Utána meg rajthagyom addig ezt a puha szőrt, amíg nem érzem alatta az új növekedését. Amint már érzem, látom, akkor leszedem ezeket a hosszú szálakat, amik a végére már egészen szürkés-barnás árnyalatot vesznek fel. Ez után lesz olyan a kutya, mintha sima szőre lenne. De az aljszőr gyorsan átnövi. Igazán ez a kettős bunda adja meg a megfelelő védelmet az állatnak az időjárás ellen.
Ezt a kopaszra tépést, évente kétszer végzem, közben csak időnként átnyomom trimmelőkéssel, vagy azzal a tüskés fogú kefével. Gondolom az lenne az ideális, ha rendszeresen áttrimmelném, és akkor nem nézne ki brutál jetiként a kutya.
Kérdezném: A furminátor jó schnauzerre is? Ha igen, melyiket célszerű venni, láttam sima szőrre valót, és hosszú szőrre valót is.
A kis törpém vérmérsékletéhez hozzá tartozik, hogy ha kint vagyunk a réten, és valami hirtelen oda nem illő alakot lát, akkor azt erőteljesen ugrálva körbeugatja. (mondjuk egy hóembert, ami reggel még nem volt ott:))))))
Vagy ha még csak az utcánknál tartunk, és valaki számára hirtelen jelenik meg, vagy csak valamiért nem szimpatikus (ált. gyorsan haladó, lefelé bámuló nagyobb pasasok)
Szóval lehet, hogy csak mivel nincs indok, nem ugat feleslegesen.
Mert bár tutujgatom rendesen:) (mit csináljak, bújik magától, nem zavarom el őuraságát), de ha szabadon vagyunk, ott nincs nyali-fali, nála 10x nagyobb kutyákhoz is bátran odamegy, tisztában van azzal, hol a helye, pl. ha valamelyik kutya behódol neki, azt ki is használja, uralkodik rajta (ismerős kutyusa mindenkinek behódol, a harmad akkora törpémnek is:))) amúgy szuka a kutyus, az enyém meg ivaros kan) ha sérelem éri, nem elbujdokol, hanem megtorolja (mondjuk fellökik, arra bedühödik:))) de ha egy nagyobb kan jobban kifejezi a dominanciát, akkor sem elmenekül, vagy acsarkodik, hanem hátraveti magát megadóan, erre békén is szokták hagyni, szóval összességében szerintem úgy viselkedik, ahogy kell, nem agresszív, de nem is hagyja magát, helyezkedik.
És a tapasztalt törpésektől szeretnék kérdezni még valamit, most múlt a kutya 8 hónapos, volt egy rakás trimmelhető szőre, ami szépen ki lett tépkedve (elkezdtem én, megfogtam, és kis tincsenként a kezemben maradtak hosszú, fekete-fehér, vastag szálak) na de alatta most csak valami puha szőr maradt, ez mennyire normális? Rossz a szőre, a kozmetikus béna, vagy mi a fene lehet vele, mert nekünk anno trimmelés után a kutyák tök rövid szőrűek lettek, mintha nyírták volna, pedig trimmelték őket. Neki meg most elég vicces a fazonja, mert a testén ez a puha selymes szőr van, és ugye a fején meg le lett nyírva, így van egy éles határvonal a nyakánál, ahonnan szőrös a kutya, nem az igazi, na. Mondjuk ide nem szándékozom vinni a kutyát, hiába aranyos a kozmetikus, de megint úgy levágta a szemöldökét, hogy sírni tudnék . (mondtam, hogy lásson ki jobban, de nem 2 centis szemöldökre gondoltam :( )
vagy biztos hülye kérdés, de trimmelés után le kell még nyírni is a kutyát? nem hiszem mondjuk, de már ez is felmerült bennem. próbáltam a neten megnézni, de minden schnauzer trimmelős videóban nyírógéppel végigtolják a kutyát :S
igazság szerint csak a két combján hátul olyan a szőr, amilyennek szerintem lennie kéne, vastag, erős szálú, és sűrű. A hátán várható még változás, vagy mi a fene van vele, amitől ilyen gyapjas? be fog érni neki még?
Egyszer nagyon megbántam, hogy nem menekítettem el a szomszédom csavargós spániel kölyökkutyáját. A kiskutya eleinte csak hozzám jött át, játszottam vele, később a kutyáim is befogadták. Párszor hazavittem a szomszédnak, amikor még nem laktam itt, ő sem mutatott nagy hálát. Észre sem vette, hogy ismét meglépett a kutyája. Már szerveztem neki a mentést, új gazdát, tervezgettem, hogyan fogom ellopni, hogy végre jó helyre kerüljön a kutya. Nem sokkal később elütötte az autó. Még az is nekem fájt, nem az idióta gazdájának, aki képes volt a halott kutyáját kikerülve óvodába vinni a gyerekeit.
Ahogy a napokban olvastalak, Cesar (csodálatos kutyadoki) mondása jutott eszembe. Mindenkinek olyan kutyája van, amilyenre szüksége van. Más gazdánál, más körülmények között lehet a te kutyád is más képet mutatna. De mint írtad, hogy a házőrzés, jelzés, ugatás nálatok nem is elvárás, ezért a kutyád tök okosan reagál a kívánalmaidra. Gondolom a szocializációja során nagy gondot fordítottatok arra, hogy hogyan viselkedjen az emberekkel szemben, mikor ugasson, mikor elég.
Én is akartam már írni, hogy egyszer szívesen megnézném a kutyáidat, egyrészt, hogy lássak valódi középsnacit, másrészt, hogy megtudjam, tényleg akarok-e majd egyet.
Pénteken Pesten voltam, lehet három hónap múlva újra kell menni. Ha nem kellene egész délelőtt a kórházban ücsörögni, akkor össze lehetne kötni a kellemest a muszállyal.
Az alábbiak nem saját kútfőből íródnak, hanem az a kiképző írta, akihez jártunk-járunk-járni fogunk mindkét kutyával.
Őrző-védő foglalkozások:
Fontos tudni, hogy itt nem a kutyák vadításáról, hergeléséről van szó, épp ellenkezőleg! Minden kutyában –a legaranyosabb házi kedvencben is- ott él az ősi természetes ösztön: menni, vadászni, tenni, zsákmányt ejteni, harcolni, ölni, elhurcolni, táplálkozni, pihenni! Tehát taktikailag és fizikailag is a lehető legjobban kell teljesíteni, vagy éhes marad, ami a természetben végzetes lehet…
A foglalkozások alatt az állat a koncentrációval és a mozgással a hét közben tartalékolt hatalmas ösztönenergiákat él ki magából, amivel feszültséget vezet le, így ez a gazdával közösen végzett foglalkozás növeli az önbizalmát, a gazdájába vetett bizalmát, építi kettőjük kapcsolatát.
A téves elképzelésekkel ellentétben a kutyát ezeken a foglalkozásokon nem ok nélküli támadásra, agresszióra tanítjuk, hanem a zsákmányszerző ösztönét kihasználva a játékos tárgyszerzés, zsákmányolás fejlesztése a cél; a védő ösztönét kihasználva a gazda, vagy személyes tér, személyes tárgy megvédése hangjelzéssel.
A képzés lényege a kutya kontrollálhatóságának, irányíthatóságának nagyfokú fejlesztése felfokozott ingerállapotban.
Mindegyik kutyában él zsákmányszerző és védekező ösztön, melyeknek a tudatos felszínre hozatala kiegyensúlyozottá és ez által egészségessé teszi a kutyát.
A foglalkozások célközönsége nem csak az őrző-védő fajták, hanem vizslák, retrieverek, terrierek, társasági kutyák is. Cél, hogy a kutya az igazi vadászat hiányából adódó feszültséget levezethesse, így élhetőbb legyen a közös élet, kevesebb rosszcsontság fogadja hét közben a hazaérkező gazdit.
A képzés során a kutya és gazdája együtt tanulja meg a helyes helyzet felmérését, és az arra adható lehető legkorrektebb válasz reakciót. Egy ilyen szituáció is közös akció, ahol a „főnök” döntését kell a kutyának végrehajtania, amin keresztül épül a kutya-gazda kapcsolat (vagy rálátunk a hiányosságokra). A foglalkozások során az állat rá van vezetve a helyes viselkedésre, itt sem használunk kényszerítő eszközt.
Mindemellett félős, bizonytalan kutyák itt sikerélményt és magabiztosságot szerezhetnek, hiszen egy jól képzett és gyakorlott, nagy rutinú segéd éppen akkora konfliktushelyzet elé állítja a kutyát, amivel az még képes megbirkózni, így magabiztosabbá, kiegyensúlyozottabbá, bátrabbá válik. Ennek kapcsán nem elhanyagolható az őrző-védő foglalkozások terápiás hatása! Bár eleinte ezek a foglalkozások rövidek tűnhetnek, és nem passzolnak az elnevezéshez „őrző-védő foglalkozás”, mégis a kutyában láthatatlanul hatalmas változások zajlanak. Szokja a terhelést, elkezdi magát biztonságban érezni, majd nyitottá válik a tanulásra, a jó válasz-reakció adásra.
Nem ismerem a családot, nincs velük kapcsolatom, így nem látom mennyit foglalkoznak azzal a fekete óriással de így kívülállóként azt mondanám biztos nem sokat, iszonyat loncsos-loboncos "formája" van csórikámnak és amikor hazavittem kb. annyira hálálkodtak, mintha szórólapot dobtam volna be a postaládájukba...
Hetente 2-3x látom a környéken kóborolni, kilométerekre is elcsámborog a háztól de mindig hazatalál... csak sajnálnám, ha elcsapná egy autó, ezért "szoktam" hazakísérni. (ivaros persze)
erről az őrző-védőről mesélhetnél egy-két mondatot, tényleg érdekel.
félreértettél, nem azt gondoltam, hogy ennek a tanfolyamnak hatására kezd el házat őrizni a törpéd, csak a házőrzést említettétek (mint egyik legfőbb erényt) a snacik jó tulajdonságai közül Középsnacival, erre reflektáltam (hogy az enyém emberekkel szemben nem őriz házat, igaz nem is elvárás)
viszont -ha nem lenne ilyen kis birka- egy örző-védő tanfolyam lehet érdekelne, mert erdőbe járok futni vele, most max véresre nyalogatná a szatírt, meg nem védene senkivel szemben :))
Én nem akarlak benneteket felesleges elméletekkel terhelni, de nem lehet hogy az az óriás otthon nem kap foglalkozást? Én úgy tapasztaltam hogy elsősorban az a snaci szökik, akinek nincsenek otthon "családi kapcsolatai". Egyébként nekem is van olyan kutyám aki szeret szökni. Nem egészen a helyén van. Ő jobban szeretne egyke lenni valahol, tehát kevés neki az amit nálam kaphat. Ezért ő szökik pusztán a szökés öröméért. De őt senki ember fia nem fogja meg. Esetleg én. De legjobb megvárni hogy félórán belül hazajön.
Ez jelzés-vendégfogadás nálunk így működik. Valaki közlekedik a kerítésünk előtt. Zoya az őrszem, ő ezt azonnal közli a falkával. Erre aki éppen nem kennelben van az odarohan és le-föl rohanva ugatnak. Vagy elmegy az arra járó és lassan csönd lesz, vagy kirongyolok és csúnyán kinézek én is, hogy tünés már innen. Ha nyugtatóan, csitítóan megyek, szólok és láthatóan be fogom engedni a jövevényt akkor körbeállják a nyíló kaput és dünnyögnek-szagolnak. Most aztán csak az jöjjön aki abszolúte jó szándékú. Bejön, én a kutyákhoz beszélek, ők távolabbról körbeállják és még percekig figyelik hogy mi lesz. Ha vadidegen a vendég, akkor néhány lépésről követik a ház ajtajáig, velem együtt. Ha ismerős, akkor csak a kapu körbeállásáig megy, utána örmteli üdvözlés.
Olyan is akad aki ilyenkor csippentéssel jelzi hogy talán nem kellett volna bejönni, ha ilyen is van a kintlévők között, azt előre egy kapu mögé csukom. Neki csak az ugatás jut ilyenkor.
A melletünk lévő utcában lakik egy fekete óriás, aki rendszeresen szabad lábra helyezi magát (meglóg, ha nyílik a kertkapu), eddig kétszer kötöttem pórázra az utcán és vittem haza úgy, hogy tök ismeretlen vagyok a számára , nem volt ellenvetése.. úgy látszik a mi környékünkön ilyen jámbor schnauzerek laknak.
Jelezni jelez, azzal nincs probléma, imád ugatni. Ha kutyaugatást hall kintről egyből beáll az ajtóba (kinti - benti kutya) és ki kell engedni, rohan a kerítéshez - de azt már megfigyeltem, hogy 99%ban ez azt jelzi, hogy másik kutyát sétáltatnak előttünk. Ha ember áll meg a kapuban akkor "köszön" (nem csaholás, nem az a mérges 'széttépem a kerítést' vergődés, hanem egy elnyújtott úúúúúú, amit eddig csak snacitól hallottam) de abszolút barátságos közben, csóvál.. nem baj, mi így imádjuk :)
Házat őrizni nem, de jeleznie hogy van valami mozgás, azt kellene. Szerintem. Régen volt törpém, most sokat ismerek. Mindegyik ugat, tehát jelez amig nem kap rá valami reakciót. Fajtajelleg.
az én törpém abszolút kutyaként van kezelve, nem táskában hordom, nem öltöztetem és nem cicomázom.
egoja neki is van, tök bátran odarohan akár egy írfarkashoz is, sőt a leginkább nagytestű kutyákkal haverkodik, a kicsiknek (hava félék) ő túl vehemens... nekem mindenesetre pozitívum és boldoggá tesz, hogy simán mehetünk kutya társaságba és nem fog hepciáskodni, ő csak szaglászni és játszani szeretne, más ebeket ledominálni nem.
a házőrzést meg nem egy 8 kilós kutyától fogom elvárni.
hát igen, mindenkinek más az elvárása a kutyája felé.
