sokan ember életét fogják tönkretenni a szélkerekek zajával, és ezek az emberek nem fogják tudni érvényesíteni az érdekeiket a tápos zöldenergia cégekkel szemben
Off: Rád borult a ZŐD festék, mint Semirre a Cobra11-ben?
Nálunk a szélenergia kihasználása nem olyan gazdaságos, mint a tengerparton. Ettől még lehet kisebb a hatása a környezetre, mintha ugyanazt az energiát lignitből termelnénk meg. :-( A napelemes termelés meg sokkal kisebb lábnyomot tapos, mint néhány ilyen sötétződ, akinek fogalma sincs, miről írogat, csak "Hadd szóljon!"
Egy nagyon lényeges dolog hiányzik a rendeletből - dehát ez nem is csoda!
Az, hogy a rekultivációra (a 30-50 év múlva szükségesre) elkülönített letéti, vagy biztosítási pénzalap kerüljön elhelyezésre. Enélkül a termelés lefutása után ott marad a gazdáknak egy 1-2 ezer m3 -es betonalap a szántóföld művelési részén, amely eltávolítási költsége több, mint a megépítési. Meg az, hogy ezt kinek kell majd megcsinálnia, hisz a projektcég akkor már évtizedekkel korábban megszűnik. (a szitu hasonló lesz, mint a LED -es közvilágítás Elios ügyé lett)
30 mFt -ért nyerünk ugyanannyit, mint a lakossági kvóta. És sajnos gyanítom, hogy a napelem beruházásokkal is hasonló a helyzet. Ellentétele: beleavatkozunk a hidorszférába, bioszszférába, gyaníthatóan még a litoszférába is. És azt sem tudjuk milyen módon. reméljük nem végzetesen. Amikor az időjárás változik, gondoljunk erre is, hogy ezt is mi vindikáltuk.
Erről eszembe jut a Szentendrei úton lévő MVM központ épületének teteje. Oda telepítettek két ilyen eszközt - profik profi módon profi rendszerben rohadt sok pénzen. Azaz nem házi barkács dolog.
Aztán kb egy évig működgetett úgy ahogy, kb 10 éve lecsukott állapotban van, sosem fordul napra... Gondolom nem ok nélkül még ha itt csak tesztelgetik is őket. Akkor viszont már jó ideje nem tesztelgetnek valamiért....
A parabolatükrös megoldásnak két komoly hátránya van:
Egyik elvi, tehát ugyanaz az energiamennyiség nyerhető parabolikus tükrök segítségével, mint diszkrét napkollektorokkal, a hőmérsékelt lesz magasabb. Viszont emiatt a veszteségek is növekednek, tehát a fókuszban igen jó hőcsapda szükségeltetik és az oda-, ill. elvezető csövek hőszigeteltségének is nagynak kell lenni. Kérdéses a hőtovábbító folyadék is, hisz várhatóan az atmoszférikus forráspontjánál jóval magasabb hőmérséklet is előállhat, a nyomás emelésének meg szűkösek a határai (főként a hőtárolónál). Összességében tehát e költséges megoldás lakásfűtésre nem célszerű.
A másik gyakorlati: a talajszint fölött pár sornál több tükör tartószerkezete már költséges (mozgatás nélkül is) , főként a szélterhelés miatt, ráadásul az erőhatás a szélsebesség négyzetével arányos, míg a függőleges szerkezeti magassággal egyenes arányban növekszik az tartószerkezeti anyagra ható erőhatás, aminek tartósan (15-20 év) ellent kell tudni állni a konstrukciónak.
Egy szlovák kolléga még 2008 -ban, illetve előtte megépítette a sajátját, valószínűleg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert az építés után nem folytatta a tapasztalatai közreadását.
Hétvégén döglött be épp a Kärcher WD 3.500 P típusú porszívóm, azóta kaptam a motorjára egy 40 eFt -os ajánlatot, ami több, mint maga a teljes porszívó, tartozékostul.
A Napot nem, de azért látunk. Ahogyan a napelem is termel szórt fényben is. A koncentrátoros viszont nem, az tűző napsugárzást igényel. Magyarország éghajlatán azonban magas a felhőfedettség, ritka a tűző napsütés... mint most éppen. :-)
Ezt én harminc évvel ezelőtt úgy oldottam meg, hogy amikor a "NEM_SUT_A_NAP" szenzor "1"-et adott vissza, akkor a csillagászati atlaszból vett koordinátákra állt rá. Az "irányzócső is jelentősen egyszerűsíthető a camera obscura elv alapján.
Ha nem látható a Nap a diffúz sugárzás akkor is ad 20% -nyi energiát
Elvileg sem lenne jó. A tükörnek mindig a tükör, mint csúcstól mért Nap és kazán által bezárt szöget kell felezni a Nap/kazán/tükör háromszög alkotta síkra merőlegesen.
-Ki kellene szerkeszteni a rendszer kinetikáját, hogy alakul, szerintem ez egy pontra fókuszálásnál a párhuzamkos napsugarakból nem lehet azonos mozgással - mégha rácson keresztül is történne - előállítani a kívánt egy pontba irányítást. A zsinóros mozgatás kis erőket feltételez, de tükröknek a 90-120 km/h -széllökéseket is bírniuk kell, nem csapkodhatnak. Továbbá a fókuszban a zsinór erős hőnek lenne kitéve, csak acél, vagy hasonló lehetne. A zsinór egy irányban tud csak húzni, hogy állítanánk vissza a tükröket az ellenkező irányba, irányokba ha két tengely mentén mozoghatnának?
Szerinte, ha elvileg jó is lenne ez a fajta megoldás, gyakorlatilag komplikáltabb költségesebb lenne a sok is szervósnál.
Én úgy indulnék neki a tervezésnek, hogy fölvenném mekkora hibaszázalékkal kell együtt futniuk az egyes tükröknek. A hibahatáron belülieket egy-egy csoportba fognám, azokat mozgatná egy motor, nem kell feltétlen léptető, megoldható egyszerűbben is. Igyekeznék egy tengely menti mozgatással megoldani a problémát: Kiszámolni a várható hőtermelést, üzemidőket, bekerülést és a fajlagos költségek + üzemeltetési költségek ismeretében dönteni róla. Kell ám tisztítani is a tükröket, különben romlik a hatásfok. Profi mezőkön ezt önjáró robotokkal oldják meg. Szóal sok tényező van.
A lényeg a hőtükör, ami ma már a legtöbb többrétegű abblak része, felgőzölögtetnek valamilyen fémgőzt az egyik felületre.
A napkollektoroknál elég bonyolult módon próbálják a hőt benntartani. Vákuumos "termoszba"... amiket ugyancsak féligáteresztő bevonattal látnak el, hőcsöveket helyeznek. Ezzel lehet ugyan valamit csökkenteni a sugárzó veszteséget, de azért csodák nincsenek, a mi éghajlatunkon még a HMV-hez is nagyon sok csőre van szükség téli időszakra.
Nagyban ez egy gyakorlati elrendezés, mert nem lehet elég nagy tányért egyben forgatni de rendkívül gyenge hatékonysággal használja a tükröket, mert egy jelentős része sokat oldalt, vagy éppen háttal van a napnak.
Kicsiben ezért jobb a parabola, illetve a legköltséghatékonyabb a parabola vályú, ahol csak az évszakos mozgatást kell megoldani egytengelyes mechanikával.
