Én láttam egyszer egy 1900-ra (századfordulóra) készült képet (olcsó vásári árucikk volt) arról, hogy milyen lesz a háború 2000-ben (és utazás, meg még sok minden). Bizony, volt aki már akkor páncélosokra gondolt! A kép francia volt:)(persze nem vitázni akarok)
Persze akkoriban (pár évvel később) az emberek rádioaktív anyaggal teli kapszulákat raktak a párnájuk alá, hogy jó meleg legyen éjszaka.
Téged tényleg nem aggasztanak a Dél-Amerikai esőerdők?
Persze. Rengeteg baj lesz, de ezek közül a legkisebb a CO2. Az ilyen méretü változások mindig hatalmas felfordulással járnak. De a II. világháborúban sem a lószar özönlötte el Franciaországot, hanem a német tankok (arról meg nem cikkezett a XIX. század végén a sajtó - mármint a teuton veszélyröl igen meg a nagy visszavágóról a vesztett 1870-es háború nyomán, de páncéloshadosztályokról - nem).
Szóval nem lesz a Földből Vénusz?
De nem bízol túlságosan a technológiai fejlődésben? Középtávon lehet nekünk rossz, hosszútávon a leszármazottainknak jó, de az nem az igazi (a Star Trek is ilyen történettel operál...).
Az ilyen esetekben mindig az jut eszembe, hogy a második világháború halottain ("vértanúságán") alapul a mostani világrend, ami mégiscsak jobb minden előzőnél; de ahhoz kellett egy második világháború. Talán most sem lesz másképp, akár az atomot, akár a környezetszennyezést nézzük.
Kétszáz év múlva szörnyülködni fognak azon, hogy rákkeltő benzinnel mentek a járművek, pedig vízgőz is jöhetett volna a kipufogóból, és ezt tudta is a világ!
A fejlődés, sajnos, nem lineáris.
Első Polgár: a CO2 novekedeset csak 2 felekeppen lehet megallitani:
1. globalis atomhaboru
2. globalis atteres az atomeromuvekre
Nem, nem. Van egy harmadik módszer is és bármibe lefogadom, hogy az fog bejönni. Még jóval a század vége elött (szerintem pár évtizeden belül), tehát 600 ppm sose lesz a CO2 tartalom - legfeljebb akkor, ha direkt ez a szint látszik célszerünek.
Ezek az extrapolálások mindig sántitanak. Párizs már a XIX. század végén is nagyon nagy város volt, miközben szinte az egész áru- és személyszállitást lóvontatású jármüvekkel oldották meg. Mármost a ló is szennyezi a környezetet (aminek csak a verebek örülnek), s a nagyokosok ki is találták, hogy a XX. század végére egész Párizst több méter vastagon fogja boritani a lószar. Még cikkeztek is erröl az újságok. Komolyan.
3. napenergia
Az a helyzet, hogy az égbolt 0.000476%-a 6000 fokos, a többi meg -270. Ez jelentös hömérsékletkülönbség, ráadásul azt a kis meleg foltocskát ki sem lehet kapcsolni. Olyan kemence van benne, amelyik füt, ha kell, ha nem. Szóval van itt szabadenergia böven, csak használni kell.
A dolog ráadásul ki is van próbálva - milliárd évnyi tesztelési idöszak azért nem kevés. Szinte az egész élövilág ezzel jár ugyanis, amióta feltalálták a klorofillt.
A napenergiával jelenleg két probléma van, ezért is nem azt használjuk. Az egyik az, hogy a napelemek drágák, a másik pedig az, hogy a hülye nap nyáron süt és nappal, nekünk meg leginkább éjszaka meg télen kellene az energia.
Mindkettö egyértelmüen technikai probléma, ráadásul olyan, aminek megoldása elött semmiféle áthághatatlan elvi akadály nem tornyosul, csupán sok apró gyakorlati-mérnöki-technológiai-gazdasági problémát kell megoldani szép sorjában.
Ha a napelem négyzetméterenkénti ára annyira lemegy, hogy nem lesz drágább, mint a tetöcserép vagy az útburkoló anyagok (miközben a megfelelö mechanikai szilárdsággal is rendelkezik), s ugyanakkor nem közvetlenül villanyt termeltetünk vele, hanem valami energiadús de nem gyúlékony vegyületet (olyasmit, mint a cukor: ki van ez már találva, kérem) s ezt - helyben - külön masinéria alakitja villannyá ha kell, akkor kész-passz, megoldódtak az energiagondok. Ezzel együtt, jegyezzük meg, a nyersanyaghiány is, mert - ez alapvetö termodinamikai tétel - egy ritka anyag dúsitásához a ritkaság logaritmusával arányos energiamennyiség kell, ami azt jelenti, hogy olcsó energia mellett nagyon gyér források hasznositása is kifizetödö.
Ez egyáltalán nem annyira utópikus, mint amilyennek látszik. Ne feledjük el, hogy még elöttünk áll legalább egy technológiai forradalom (ami még a neolit forradalomnál is jobban feje tetejére állitja majd a világot). Ha ezen túlleszünk, akkor a termékek ára nem a volumennel lesz arányos, hanem kb. annak logaritmusával (hogy hány bittel lehet felirni a kivánt mennyiséget) valamint a bonyolultságukkal (durván azzal, hogy hány biten lehet öket specifikálni).
Mármost a fent körvonalazott tulajdonságú napelem rengeteg, mikroszkópikusan kicsiny identikus molekuláris szerkezettel megvalósitható (mint azt a növények által talált megoldás is sugallja), tehát nagyon olcsó lesz. Annak tehát, hogy a napfény teljesitménysürüsége viszonylag kicsiny (100 W/m2 nagyságrendü a felszinen), gazdasági szempontból nem lesz visszatartó ereje.
Ráadásul úgy tünik, hogy a jövö fö nyersanyaga az elemi szén lesz, persze igen bonyolult molekuláris szerkezetekké "feldolgozva". A legkézenfekvöbb nyersanyagforrás tehát a levegö CO2 tartalma (mint arra - ismét csak - a növények már rég rájöttek), igy inkább attól kell tartani, hogy ez az anyag kifogy, nem attól, hogy túlzottan felszaporodik. Igen valószinü, hogy egy idö után mesterségesen kell majd visszapótolni (célszerüen mészköböl - ott van ugyanis eldugva a széntartalék nagy része), legalábbis akkor, ha fenn akarunk tartani egy olyan szintet, ami mellett még nem pusztul ki az egész növényzet.
"Növeli, ki elfödi a bajt - írta Illyés Gyula; remélem, a meteorológusszakma hallgatása és elzárkózása a jelenség nyilvános vállalása elol csupán a jelenségkörben rejlo tudományos bizonytalanságnak szól, nem pedig valamiféle negatív bizonyosságot rejteget. Nyilvánvaló, hogy a döntéshozói közvélemény mozgósítása nem az o feladatuk, de gondolom, egy hamis biztonságérzet sugallása sem. A meteorológia mint szakma nem bújhat el sokáig a jelentést felolvasó szép leányok megnyugtató mosolya mögé. Egyszer lehull az álarc, s valakinek világosan ki kell mondania: "helyzet van." S akkortól majd az éghajlatváltozás ügyei után a teendokrol is beszélhetünk. Az energetikáról, a technológiáról, a fejlodés, a gazdaság és a gazdagság viszonyáról, a Nyugat felelosségérol, Kína és India jövojérol, modernizációjuk és motorizációjuk lehetoségérol és lehetetlenségérol; a bennünket érinto konzekvenciákról, a természet és a társadalom viszonyáról, a fogyasztásról, egész civilizációnkról, a földi élet értelmének szükséges és elkerülhetetlen újrafogalmazásáról."
Ezt a topicnyitó hozzászólásból ollóztam ide.
Ajánlom figyelmetekbe!
A vészmadár.
A cikkben arról írnak, hogy a hurrikánok számáról, és erösségükröl szóló feljegyzéseket pontosították a régi újsághírek, és egyéb beszámolók alapján, és arra a következtetésre jutottak, hogy a hurrikánok száma ciklikusan növekszik illetve csökken, 10-12-15 éves (ahogy kiolvastam a cikkböl) nem szabályos ciklusokban. Az, hogy mostanában egyre több az ilyen nagy viahar, azt jelzi, hogy éppen a ciklusnak a felfutó ágában vagyunk. A hurrikánveszélyröl pedig azt a végkövetkeztetést vonja le, hogy mivel várthatólag a következö években egyre több lesz a nagy vihar, ezért erre a parti településeknek fel kell készülni.
Egyébként volt még egy rész, ahol arról volt szó, hogy eddig a 3000 méteren repülöröl mért szélsebességadatok alapján úgy saccolták a tengerszinti szél sebességét, hogy a fent mért adat 70%-a, míg újabb modern GPS-es ejtöernyös müszerrel megmérve kiderült, hogy valójában inkább 90% a helyes adat. Ezt egy konkrét hurrikánra (Andrew) levetítve azt kapjuk, hogy nem 4-es, hanem 5-ös (erösebb) osztályozásba került.
Szóval az egyre nagyobb viharokról az elkövetkezö évvekben nem "kell lemondani", csak annyit mond ez a cikk, hogy utána a ciklus csökkenö részében ismét csendesebb idöszak következik. Én azt mondom, hogy a ciklikusság megmaradhat úgy is, hogy a ciklus minden része növekedett számú és erejü vihart tartalmaz, ha a globális éghajlat ebbe az irányba mozdítja az eseményeket. Mindenképpen fontos a felismerés, hogy léteznek ezek a ciklusok.
Első Polgár!
1. nem kedvelem a Greenpeace-t, de természet és környezetvédőnek tartom magam
2. igenis komolyan veszem a CO2 csökkentést, amit tudok, önerőből megteszek érte
3. pártolom az atomerőműveket és a megújuló energiaforrásokat
4. utálom a szénerőműveket, a parlagfüvet és a szemetelőket
de többet megtudsz a véleményemről, ha elolvasod hozzászólásaimat az "Alternatív energia" és "Az atomerőművek miért nem..." topicokban.
kackac
a hiszterikus hangulatkeltes jol megy, erv 0, nem vagy veletlenul Greenpeace aktivista? :)
ennyit a tornadoveszelyrol a balaton kiszaradasarol meg annyit, hogy raurin mar tobbszor beirta, hogy 1867-ben a velencei to kiszaradt, meg linket is tett hozza.
de ami fontosabb: a kyotoi bohockodas nem fogja megallitani CO2 koncentracio novekedeset, ha mindenki holnap ratifikalja akkor sem.
a CO2 novekedeset csak 2 felekeppen lehet megallitani:
1. globalis atomhaboru
2. globalis atteres az atomeromuvekre
mas megoldast nem latok, de a fentiek sem megoldasok, az 1-es nekem nem tetszik a 2-es meg a kornyezetvedoknek.
marad a fejlett orszagok szenhidrogen, a fejlodo orszaga szenalapu energiagazdalkodasa
kyoto ide vagy oda a CO2 koncentracio par evtizeden belul el fogja erni a 600 ppm-et
hisztizes helyett inkabb neki kene latni normalisan foglalkozni az esetleges felmelegedessel, es felkeszulni ra, mert ha jon, azt elkerulni nem fogjuk tudni, plane nem huhogassal.
Off. A mai Index hirekben szerepel, hogy bizonyos kaliforniai kutatócsoport adatai alapján a vörös húsok és a tejtermékek (!!!!) fogyasztása rákot okozhat! Vajon kinek dolgoznak a fiúk? De ez újabb példa a prostiualizálódásra. Ha kitámadod őket, akkor bezzeg arra hivatkoznak, hogy a média félremagyarázta mondanivalójukat. Igaz is, a szakmai tolvajnyelvet a laikus úgysem érti, az újságban viszont közérthetően az áll: A vörös húsok és a tejtermékek rákot okoznak, XY amerikai kutatók szerint. Muszály elhinni!
Érdekes. De várható volt. Ha a tudományt a politika szekértolójává degradálják akkor hiteltelenné vállik. A politikat viszont gazdasági érdekek motiválják és rajta keresztül finanszirozzák a tudományt is. A kör bezárult!
A meteorológia esetében a tudomány még csak nagyon rövid távú prognózisokra képes. A statisztikai adatokból csak bizonyos tendenciákat lehet feltételezni, minden biztonság nélkül. Igy például azt sem lehet kihámozni, hogy folytatódik e a kb. tizezeréves felmelegedési időszak (ami ráadásul nem is volt folyamatos) vagy újra egy hidegebb periódusnak nézünk elébe. S ahol ennyi a bizonytalansági tényező az imposztoroknak tág a működési sávja és lehetősége.
Konkrétan engem pl. az is érdekelne (és a magyar gazdákat, mezögazdaságot is), hogy milyen hatással lesz ez hazánk éghajlatára, különös tekintettel a csapadékmennyiségre, annak eloszlására, viharok számára, áradások valószinüségére és mértékére.
Szóval én örülök neki, ha (pl.) az oroszoknak ez jó, de ne kezdjen el viccelödni ezen, ha nekünk egyértelmü nagy hátrányokat okoz, vagy már okozott is. Ez nem egy elvont ködös elképzelés, hanem kézzelfogható, anyagias valóság, amit a pénztárcádon, saját börödön érezhetsz.
azert eleg izzadsagszaguak ezek a kanadai meg norveg ervek.
a -30 fokos leningradi meg moszkvai telben marhara nem erdekli az embereket a kanadai jegesmedvek sanyaru helyzete. A kanadai rovarallomany felszaporodasa es az erdoteruletek leegese pedig elegge ellentmondasos dolog. most akkor sok a nedvesseg vagy keves?
az meg kulonoson nevetseges, hogy a permafrost felolvadas milyen veszelyekkel jar. hiszen vegre kiolvadnanak a sziberiai folyok jegdugoi az oroszok oriasi teruleteket nyernenek nyugat sziberiai mocsaraktol.
a jeges tengeri kontinentalis talapzat alatti koolaj keszletekrol meg meg nem is beszeltunk. az oroszok kezdenek rajonni, hogy mi nekik a jo.
telleg jo lenne mar, ha az emberek a mar mar kotelezo siramok nelkul kezdenenk el foglalkozni a temaval.
en legeloszor is javasolnam oroszorszag es gronland mihamarabbi felvetelet az EUba es a NATOba
Igy igaz! De kiegészithetem még azzal is, hogy éppen Norvégia és Japán nem irta alá a bálnavadászatra érvényes kvótákat. S szintén az északi - s nem szegény államok - védik vehemensen prémvadászaik érdekeit. Ilyenkor memóriakiesésben szenvedőknek látszódnak a nagy környezetvédők.
S persze elitélik pl. az erdőpusztitást, stb. stb. más országok viszonylatában. Hiába na, a kettős mérce itt is funkcionál.
Ennél még rosszabb a helyzet, ugyanis nem egy országra vetített gazdasági érdekek döntenek, hanem az éppen hatalmasabb, nagyobb befolyással bíró lobbyk azok, amelyek meghatározhatják egy ország viszonyulását a kérdéshez. Ugyanakkor észre kell venni, hogy az említett vitában, Putyin poénjában leginkább északi, fejlett államok vettek részt, tehát a fejlettségi szint miatti vélemény és érdekkülönbség nem torzította el annyira a helyzetet.
Van az úgy, hogy egy politikus, egy érdekcsoport túlságosan rövidlátó, hogy belássa azt, hogy a rövid távon nagyobb haszon hosszabb távon nagy veszteséggé válhat egy döntés, politika eredményképpen.
Ne legyünk naivak. Washington nem azért utasitja el, mások meg nem azért támogatják a kiotói egyezményt, mert annyira ellenségesen illetve jóindulatuan viszonyúlnának a környezetvédelemhez, az emberiség érdekeihez. Egyszerüen a gazdasági érdekek számitanak (atomenergia vagy olaj, szélerőmüvek, hő-vagy vizierőmüvek). Látható ez az északi államok képviselőinek hozzászólásaiból is. Itt az állami egoizmusok dominálnak. "Tojnak arra", hogy a déli országoknak mi lenne a jobb és ez forditva is érvényes. Számomra akár nevetséges is lehetne huzakodásuk, ha nem tudnám, hogy mi húzódik mögötte.
Jeges fogadtatásra talált a nemzetközi klímakonferencián az orosz elnök tréfálkozása a légkör fölmelegedéséről.
2003.09.30 12:59 MTI
Főként a skandináv államok és Kanada képviselőinek az arca komorult el, amikor Vlagyimir Putyin hétfőn, a konferencia szónoki emelvényén állva, eltérve az írott szövegtől, kijelentette: Oroszországnak nem tenne rosszat, ha 2-3 fokkal emelkedne a légkör hőmérséklete; akkor ugyanis az orosz embereknek kevesebbet kellene költeniük szőrmebundákra és egyéb meleg holmikra.
"A légkör melegedése a legsúlyosabb és legnagyobb környezeti fenyegetés - jelentette ki Boerge Brende norvég küldött. - Hazámban ez még szélsőségesebb időjárási viszonyokat eredményezhet, végső esetben gyengítheti a Golf-áramlat hatását."
Kanadai kollégája szerint a klímaváltozás következtében elolvadhat az észak-amerikai ország tekintélyes részét borító jégréteg. Az utóbbi években tapasztalt időjárás Kanada sarkvidéki területein olyan jelenségeket eredményezett, amelyre még a legidősebb helyi lakosok sem emlékeznek - mondta David Anderson.
Szavai szerint a fölmelegedés nyomán elszaporodtak a rovarok Kanadában, egyúttal pedig hatalmas erdőtüzek pusztítottak az országban. A lángok martalékává vált erdők összterülete akkora, mint fél Franciaország. "Ha az örök fagy birodalmában fölenged a talaj, akkor Oroszország jelentős része lakhatatlanná válik" - idézte a kanadai tudóst a Reuters.
szeptember 30. 11:00
[BBC]
Moszkvában egyhetes nemzetközi konferencia nyílt meg az éghajlat-változásról. A vendéglátó Oroszországtól azt remélte a világ, hogy ratifikálni fogja a Föld felmelegedését állítólag előmozdító melegházi gázok kibocsátásának korlátozásáról szóló kiotói jegyzőkönyvet. Ezt a reményt Putyin elnök már hétfőn eloszlatta.
A nemzetközi értekezletek sok évre előre meghatározott sorrendje Oroszországnak adta az e heti konferencia megrendezését. Az Egyesült Államok mellett Oroszországon múlik a kiotói jegyzőkönyv sorsa. Miután Washington támogatására egyelőre számítani nem lehet, csak az orosz ratifikációval érhetné el a megegyezés az életbelépéséhez szükséges nemzetközi arányszámot, amellyel a nemzetközi jog tételes szabályává válnék.
A kiotói jegyzőkönyv elfogadja a szakemberek jelentős részének véleményét, amely szerint a szén és a földgáz égetéséből származó gázok emelik a Föld hőmérsékletét.
Washington egyszerűen megtagadta az egyezményt, mondván, hogy az jogosulatlan kivételezéseket biztosít a fejlődő országoknak és az amerikai gazdaságnak túl sokba kerülne.
off
Korábban szóba került a pestisjárvány.
Az ostoba szenzációhajhász médiaszakemberek a ma esti műsort már napok óta úgy reklámozzák : A fekete patkány miatt majdnem kihalt az emberiség!
A pestis Európában és Ázsia kis részén pusztított (talán nem is lett volna baj, ha hatékonyabban. Akkor most indiánok laknák Európát.) Nem érintette Amerikát, Ausztráliát és a szigetvilágokat, Afrika és Ázsia nagy részét.
Na, pont erről van szó! Csakhogy az áldott oktatási reformoknak köszönhetően még a müveltségi szintjüket növelni szándékozók közül is csak a töredéknek van fogalma ezekről a fogalmakról. A többiek mindent elhisznek, sőt mintha el is várnák, hogy hüjitsék őket. A fiatal kutatókba is beoltják, hogy csak azt érdemes kutatni ami pénzt hoz a házhoz. Ráadásul "széllel szembe p...ni" nem csak nem kifizetődő, hanem határozottan karrier ellenes.
Nagyon valószinű, hogyha nem is száz év múlva, de földtörténeti szempontból nem túl távoli időben ismét lehülhet a Kárpátok-Alpok- Pirineusok láncától északra elhelyezkedő területek éghajlata. Onnan délre csak a magasabban fekvő hegyvidéké. Lehet valami a szénégetés hatásában is, hiszen ez sem a trópusokra volt jellemző. Hogy kicsit önző legyek, nemcsak mi, de még késői utódainknak sem nagyon lesz alkalmuk megtapasztalni ezeket az éghajlatváltozásokat. S addig reméljük, kitalálnak valami okosat az ellensulyozására.
Emlékszem, mikor kicsi voltam és üldögéltem nagymamám konyhájában a fásládán, miközben ö fözött (és persze harangoztam a lábammal), mindig mesélt különbözö dolgokat. Köztük "tudományos" érdekességeket is, amiket még valamikor a múlt század elején szedett föl az akkori tudományos ismeretterjesztö sajtóból. Az egyik mese, amire nagyon élénken emlékszem, az eljövendö jégkorszakról szólt. Határozottan állitotta, hogy ez már itt van a küszöbön, legfeljebb évszázadok választanak el töle, de még az is lehet, hogy én megérem. Nagyon élénken emlékszem az Európát ismét elboritó végtelen jégmezökre.
Ez nem éppen a felmelegedés-scenario, de azért nem is akkora marhaság. Ha visszatekintünk az elmúlt 200-250 ezer évre, akkor azt látjuk, hogy bizony a vége fele járunk a jelenlegi interglaciálisnak. És ha tekintetbe vesszük, hogy a grönlandi és antarktiszi jégfúrások tanúsága szerint a CO2 tartalom ez alatt a hosszú idö alatt nagyon rosszul korrelált az átlaghömérséklettel (söt, ha nött is az interglaciálisok idején, a koncentrációnövekedés akkor sem megelözte a felmelegedést, hanem - legalább ezer éves késéssel - követte azt), akkor arra kell gondolnunk, hogy legalább annyira fenyeget az általános lehülés, mint a felmelegedés.
És a hideg nem csak azért rosszabb, mert akkor a krumpli sem terem meg, hanem mert a glaciálisok idején sokkal instabilabb volt az éghajlat, mint most, tehát még csak azt sem lehet mondani, hogy nna, hideg van, akkor rendezkedjünk be arra. A legnyugtalanitóbb az, hogy máig sem tudjuk, hogy voltaképpen mi is okozza a jégkorszakok és a (sokkal rövidebb) meleg, kiegyensúlyozott periódusok váltakozását.
Még az sincs kizárva, hogy éppen idejében kezdtük égetni nagy tételben a szenet s enélkül már nyakunkon is lenne a végzetes lehülés (lásd: kis jégkorszak - Mátyás koronázása a Duna jegén).
A Föld pályaelemeinek és tengelyhajlásának változásait eléggé jól tudjuk számolni, de pl. a napállandó hosszú távú változékonyságáról fogalmunk sincs, a vizgöz (mint legjelentösebb üvegházgáz) és a felhök (mint albedo-fokozók) hatásáról meg még kevésbé. Az óceáni cirkulációs rendszert is éppen hogy csak kezdjük érteni. Szóval jobb lenne kevesebb szenzációhajhász újságcikk és sokkal több alapkutatás.
Na tessék! Egy újabb adalék arra, hogy a tudomány köntösébe bújva mire képesek egyesek. Az Index mai hirei között szerepel, hogy az éghajlatváltozások egyik oka az ötnapos munkahét lehet!!!!(Mit számit az, hogy Kinában vagy Japánban már rég hetfői munkanap van, amikor a kaliforniaiak még javában vikendeznek, stb.Kicsire nem adunk!).
Le a kalappal a "kutatók" elmeállapota előtt.
ha viszont belemegyünk az "utcájukba" akkor igen érdekes fantazmagóriák bújhatnak elő.
Jó szórakozást hozzá!
Ez rendben is van. Egyébként sem kötözködni akarok, csak rendkivül felhúznak a médiában állandóan károgó vészmadarak. "Jobb" esetben fogalmuk sincs arról amiről beszélnek, de könnyedén elhülyitik az irott vagy verbális "hivatalos" hirekre fogékony laikusokat. Még rosszabb, ha szakemberek prostituálódnak. Erre is bőven van példa.
Évtized óta héklizik az embereket a hol van-hol nincs ózonlyukkal az Antarktisz fölött, az El Nino-val, találkára érkező aszteroidákkal, elsivatagosodó Európával, rohamosan olvadó jégmezőkkel, stb, stb. Nincs nap rémhir nélkül. Valakiknek ez jó, de kiknek? Ugyanakkor a szemünk előtt forradnak be az akár emberek által ejtett sebek is a Föld kérgén. Még a legmérgezőbb salakon, medőhányókon, rádióaktiv területen is pár év mulva megjelenik valamilyen növényzet, majd állatok is. Máshol ehhez évtizedek vagy akár évszázadok kellenek, de ez csak számunkra hosszú idő. Persze a természet változik magától is. Halnak ki növények és állatfajok maguktól is. Mi csak besegitünk, helyenként igen drasztikusan is. Ezt lehetne szabályozni, de nem állandó jajgatással, nyávogással, hanem előrelátó intézkedésekkel.A környezetvédők, zöld-aktivisták sajna gyakran túllihegik az egyes eseteket és éppen forditott hatást váltanak ki akcióikkal. Arról nem is beszélve, hogy azokra akiknek az egzisztenciájuk függ valamilyen általuk nehezményezett állat vagy növénypusztitás betiltásától, nem igen hatnak a még annyira megalapozott érveik (prémvadászok, bálnavadászok,libahizlalók, mészárosok, halászok-vadászok, stb). De globalizálódó és liberalizálódó világunkban a különböző jogvédő akciók nemcsak vonzóan érdekesek de akár igen jól kifizetődők is lehetnek egyeseknek.
Mindenki szemetel, de évek óta nem lehet szortirozva gyűjteni a hulladékot. Szemétlerakót, égetőt, újrafelhasználó telepet viszont szinte sehol sem lehet már épiteni a felheccelt lakosság miatt. S még csodálkozunk is rajta, hogy mindenütt eldobált szeméttel találkozunk.
