Határozottan nem emlékszem, hogy a Hentzi név elhangzott volna történelem órán a gimnáziumomban. Most hallom először a nevét.
A negatív személyeket/csoportokat amúgy is külön tudom választani az építészettől. Pl. utálom az egyházat és a papok többségét, de szívesen megnézek egy szebb régi templomot kívülről vagy akár belülről is.
Na, azért álljunk meg egy pillanatra a "historizálás", meg a "történelmi nosztalgiázás" dolgában!
Az egyértelmű, hogy a történelem legtöbbször nem csak fekete vagy fehér.
DE Szulejmántól Mária Terézián át Ferenc Józsefig és immáron Hentzi-ig lassan mindenki "elfogadható" történelmi figurává válik, aki éppenhogy ellenünk tett...
Ettől függetlenül a magyar történelem részei, de a helyükön kell őket kezelni: pl. jórészt Szulejmánnak "köszönhető" az önálló magyar államiság megszűnése évszázadokra, a máig ható társadalmi, gazdasági lemaradásunk, az etnikai viszonyok totális felborulása a térségben, stb...
Azért vannak mindig vadhajtások is ilyen ügyekben. Ma már talán senki sem emlékszik arra, hogy a rendszerváltás kezdetén komolyan szó volt arról, hogy március 15-én az akkori Magyar Rádió ne játszon bécsi muzsikustól semmit. Ennek pont a másik oldala pedig az volt, amikor Habsburg Ottó Gyula díszpolgára lett: http://epa.oszk.hu/00800/00804/00207/35479.html.
(Adalék: az aradi vértanúk többségét Gyulán tarották fogva a hadbírósági eljárás előtt...)
Minden esztétikai polémia ellenére sem lehet pont ebben az esetben csak úgy Petőfivel "kicserélni" az említett tábornokot.
Ezek mik voltak? Gondolom már nincsenek meg. Szubjektív, hogy mi a giccs, de én bizonyos esetekben szeretem a giccset.
Nagyon sok budapesti épületre lehetne rámondani, hogy giccs, akár a Parlamentre vagy a Halászbástyára is. Vagy a lemásolt Vajdahunyadi várra. Ettől függetlenül ezek nagyon sok embernek tetszenek, beleértve a turistákat is.
Akárhogy is nézem, elég giccses egy kulipintyó. Bár egy Karl Pfeffer-Wildenbruch emléktáblát beletenni éppen jó lenne. Már csak hogy maradjunk stílusosak.
A tartalmát ki lehet cserélni, mint ahogy a Hősök terén is kicseréltek pár szoboralakot. A formája lenyűgözően szép volt, kis módosításokkal, átnevezéssel szívesen látnám újra. Szerintem nincs még egy ilyen szép emlékmű Budapesten, csúnyább viszont van több száz.
Az első gyönyörű, a másik kettő az én ízlésemnek már nagyon modern. A maiakhoz képest persze még ezek is kiemelkedőek.
Számomra az 1910-es évek volt az utolsó évtized, amikor még TÖMEGESEN születtek szép épületek. Az első világháború után megváltozott valami, habár utána is épültek szép épületek, csak egyre kevesebb.
Mellette a "székesfővárosi kislakásos bérház" (ma Dózsa György út 138-142), Rerrich Béla "mértani kertépítész" (1881-1932, a szegedi Dóm teret övező "Nemzeti Pantheon" oszlopcsarnokának tervezője). A Tüzér utcai oldal (tulajdonképpen ez a tömb frontja, a Dózsa György út felőli csak mellékbejárat!)
Aréna (Dózsa György út) 152., a "Népszálló", más néven "Lordok Háza", Schodits Lajos (1872-1941) és Eberling Béla (1881-1954) műépítészek tervei alapján (a földszinti előtérben Zsolnay-kúttal)
