Mindenről,amit tudni érdemes,lehet a Magyar őshonos állatokról...és Mindenkinek,aki tapasztalatokat cserélne,vagy akik szeretnének tartani ilyen állatokat.
Első kijelentésed már is cáfolni tudom egy 6 éve tartó tartamkisérlettel! Az tény, hogy a régi tyúkfajtánk húsa a legszárazabb ezért is tesznek a bébi ételekbe ilyen baromfit, mert 2-3 szor több vizet vesz fel!!!!! Viszont a szabadban nevelet hibridek húsa egyáltalán nem tartalmaz több vizet mint amit kellene. Ezt a vágás utáni "lecsepegésből" is tökéletesen látjuk és egyéb vizsgálatok is ezt tanusítják! Mitől is lenne vizes a szabadtartásos hibrid???? 12 hét alatt lesz 1,8-2 kg az 5 héttel szemben. Nincs felfújva semmilyen állati fehérjével! A példád meg azért nem jó, mert egyik esetben összehasonlítasz két genotípust eltérő tartásban, másik esetben pedig mangalica fajta két eltérő tartási körülményét vetted górcső alá. Amúgy igazad van! Meg sem közelíti a külterjesét, hisz annak húsa rágósabb és "öregebb" hiszen később éri el a vágási kort mint ólban tartott társa.
Hát alakulgat kelenénk még páran hogy fenn maradjon meg sok idö kell mire oylan lesz mint volt a fajta de ha megnézed az oldalon a képeket talán jó irányba haladok.Még a testnagyságra kell őket kiszelektálnom. A rossz rajzúakat és egykontyú madarakat levágom.Csak azokat hagyom amiket érdemes tovább vinni.
Az őshonos jelzőt, vagy a fajtanevet felhasználva ahogy írja a cikk, minden félkével összekeresztezve, "nemesítve" kutyulnak, GMO-s tápon, rögidegen tartástechnológiával. ...majomkodva!
"Ezek a fajták a közvetlen életterünkben alakultak ki, és hasznos tulajdonságaikkal, igénytelenségükkel sok elődnemzedékünket szolgálták. Vajon nem érdemesebb ezek fenntartására áldozni, mint a drága rögidegent elfogadni, csupán a majmolás kedvéért?"
"...nem honosuló állatállományok importjával nagyon gyorsan, kényszerítve kiszorították az őshonos vagy honosított, a termelési környezetbe illő, jól termelő fajtákat vagy tájfajtákat. Nem az igényes, magas hozamú világfajták ellen van kifogásom, hanem az eljárás ellen, amellyel ezeket „nemesítésre és javítási céllal" felhasználták anélkül, hogy számukra és utódaik számára kialakították volna a származási helyhez hasonló termelési körülményeket."
Igy van!Mint épp ma láttam az egyik nagyáruház huspultjában előre csomagolt mangalica hust(vákumban)Hát bizony az minden csak épp nem mangalica hús!Az semmi más mint valami másik disznó bontáskor maradt sziros részei!A mangalicának nem rózsaszinü eleve a husa(Egy-kettőt már szétszedtem)!Ott verik át a vevőket ahol tudják!Meg azt aki hagyja magát,és elhizsi ,hogy azt is kap ami rá van irva!Ezek igy vannak a "nagy akcióikkal"!Nagyon sokan bedőlnek annak is!Van mikor akciósan drágábban adják mint előtte héten rendesen!Meg volt az kuponfüzet amit osztogattak mikor bement az ember!Az sem volt egy sem ólcsóbb!Mert előtte épp annyival emelkték fel (vagy ztöbbel)az árát mint ammennyi kedvezményt adtak!Most ,hogy lejárt az akció ujra annyi mint eredetileg!Vakitják azt aki nem figyel oda!
Itt Pilisen van szürkemarha termék de nagyon drága. Így én sem kóstolgatom meg, inkább eszem a saját kolbászt, szalámit és még miegymást...És tudom hogy miből van, meg mit ettek az állatok!
Nem is tudom hogy nagyon venné-e valaki a termékeket..?
Kár, hogy ezek a termékek földi halandó számára megfizethetetlenek...
Tavasszal vettem itt egy fazontól magyar szürke húst. Borjakat, vagy fiatal növendékmarhákat szokott venni, felhízlaja őket és aztán kiméri. Karámban tartja őket, abrakon meg szálason. Biztos nincs olyan minőségű a hús, mintha ridegtartásból származna, de így is nagyságrendekkel jobb, mint a bóti tuggyisten milyen és honnan származó marhahúsok.
Senkivel sem akarja elhitetni, hogy ez "gyógyfüves legelőn hízott hűdebio". Az ára is ehhez szabott, még éppen elfogadható.
Természetesen én is szívesebben ennék a videón bemutatott termékekből, de ez bizony luxus kategória.
De legalább van egy garancia rá, hogy azt kapja a vevő a pénzéért, amiért a duplaárat kifizet
Nem ólban hízlalt duroc x mangalica keveréket, extenzív mangalica áron. :o) Bocs, ezt nem hagyhattam ki, mert ez a dolog nagyon b.ssza a csőrömet...
Azt hittem, jobb, ha nem bolygatom őket. Na, mindegy, mostmár kivárom velük az őszt. Addig kapnak egy kis plussz trágyát, meg több vizet.
Eredetileg ötliteres műanyag cserepekbe raktam két-két egész citromot, és így süllyesztettem le őket a talajba. Csak a rohadék kutyánk másként gondolta, és szétkaparta meg szétrágta az összeset. Már csíráztak a magok. Tulajdonképpen nagyon meglepődtem, hogy ezek után egyáltalán kikelt ez a néhány szál.
Szét ültetted vagy csak hagytad ugy a helyén ?Bizony a tavalyi keléssel amit nem ültettem szét azzal és is igy jártam(az idei kelés majd nem nagyobb)!A szétültetettekkel semmi gond!Egyébbként az első 3-4 évben igen csak lassan indul meg!De utána bizony képes 1m-es hajtásokat is hozni!Persze megfelelő viz és tápanyag mellett!Most a héten ültettem cserepekbe vagy 70db ot!Meg még van vagy 200db uj ,idei kelésü!
Nem a fajták tűrőképességéről papolok, hanem a végtermék minőségéről! Hiába neveled extenzíven a húshibridet, akkor is vizesebb lesz a húsa, mint a parlaginak. És fordítva: zárt térben, intenzív (félintenzív) körülmények között hízlalt mangalica húsminősége meg sem közelíti az extenzíven tartott testvéréét.
Ma Gyöngyösön és környékén jártam Leonid Shurygin úr társaságában, aki Oroszország kereskedelmi képviseletét látja el hazánkban. Nagy megtiszteltetés volt, hogy ilyen magas rangú személy tisztelte meg szűkebb pátriámat, a Mátraalját. A látogatás célja az volt, hogy bemutassuk a térségben rejlő gazdasági, kereskedelmi, turisztikai lehetőségeket orosz-magyar viszonylatban.
Megnéztünk egy helyi konzervgyárat is, amely azon kevesek közé tartozik, akik még talpon tudtak maradni, és azon belül mindezt magyar kézben maradva érték el. A képen éppen Shurygin úrral tekintjük meg az egyik raktárt. A gyár vezetésétől megtudtuk, hogy a 90-es évektől egészen a 2000-es évek közepéig a termelésük 30-40%-a az orosz piacra szólt. Erről egyébként saját emlékeim is vannak, amikor még gimnazistaként diákmunka keretei között tömtem a paradicsomot, uborkát, meggyet és mindenfélét az üvegbe, ami aztán ment is Oroszországba. Mára ez a vonal eltűnt, így az üzem jóval kapacitásai alatt termel részben hazai, részben magyar piacra.
Több mint 20 év távlatából jól látható, hogy az orosz piac feladása 1989 után az egyik legnagyobb butaság volt a magyar gazdaság- és külpolitika részéről. Százezrekben mérhető az emiatt elveszített munkahelyek száma. A Jobbik és az én célom is, hogy ezt visszaszerezzük. A magyar embereknek ugyanis tisztességes munkahely jár, nem pedig közmunka.
Ezt némileg te is tudod nem teljesen igaz, de értem mit mondasz és egyet értek a szemléleteddel! ;) Azonban a húshibrid csirkék egyes genotípusai egyáltalán nem rosszak külterjes tartásban sem és a külterjse tartásban elterjedt fajták is tökéletesen elvannak a zárt térben. :)
Nem nő a télálló citromom! Tavaly szépen kikelt vagy öt, és megnőttek kb. tíz centisre. Idén szépen kilombosodtak, de még egy millimétert sem nőttek. Trágya? Víz? Napfény? Valamelyikből sok kellene neki?
Meg megy a nyavajgás, hogy sok a betegség!!! Több légúti megbetegedést okozó baktériumról is köztudott, hogy nem fény kedvelő! Szóval ezzel is lehetne védekezni a terjedés ellen, de mára valóban teljes sötétség van. Főkeg USA-ban ott egyáltalán nincs napfény!
Ez igaz, de még az ötvenes években is ilyeneket építettek, éppen csak infrafűtésre cserélték le a kályhákat. Akkortájt aztán tényleg nem spóroltak az árammal, mégis magától értetődő volt, ha a szükséges megvilágításból amennyit csak lehet, napfénnyel biztosítsanak. Sok mai telepen már szellőzőablak sincs. Egész nap mennek a ventilátorok, meg a világítás, aztán megy a nyavajgás a magas energiaköltség miatt...
Felhívom mindenki szíves figyelmét a jobb alsó ficakban ábrázolt tyúkólra! Pontosabban a rajta lévő hatalmas ablakokra! Pedig akkoriban még nem is kellett spórolni a villannyal... :o))
Vona Gábor Jobbik
