Mindenről,amit tudni érdemes,lehet a Magyar őshonos állatokról...és Mindenkinek,aki tapasztalatokat cserélne,vagy akik szeretnének tartani ilyen állatokat.
Szia! Sajnos kezdőnek lett hozva a kis kos...egy cimborámmal cseréltem brahmákra még tavasszal...nagyon szelíd,szarvatlan és nagy kos...most kezdi már az űződést...bárányt nem vehetek mellé.Birkát kellene kettőt...de most nem akarok költeni...kell a pénz a felújításra...
Fodrost kettő kolos fajta tojóhoz lesz...azt sem veszek most...majd,ha már a tanyán lakok,akkor....
Ez a képen már fele állomány,mint ami a nyáron volt...most jobban megkellett gondolni,mit teleltet ki a paraszt...100/kg kukorica...pávákat,fácánokat mindet eladtam :(
csak 8 idei arany maradt...üresek a röpdék...csak egy néhány kacagógerle maradt...
Nálam mindkét hsz-ednél ott egy kép hűlt helye, bal felső ficakban a szokásos "sosetudodmegmivoltitt" jelentésű piros x. :o)
Csak most volt időm megnézni a korábban beszúrt három videódat. Mindenesetre érdekes szempontok szerint próbálnak irányt adni, némi verbális manipulációval vegyítve. Az viszont tetszik, hogy nem rugaszkodnak el nagyon a realitásoktól, és nem próbálják azt bizonygatni, hogy pl. a patics kerítés jobb, mint a drót...
Sajnos elég messze vagyunk,Cegléd mellett lakom és hát az oda,vissza út kicsit, húzós lenne.Nem tudom mennyiért adná a kis röfiket,de egynek az árát elfuvaroznánk az biztos.
De azért nagyon köszönöm!
További erőt egészséget a szép kis állományodhoz!!!
Ez valami újdonjág lehet,de végülis ismerek olyat,akinek többféle pörzsölője van...régiek...helytörténeti múzeumunk a böllérkedés dolog meg a falu kicsit több mint száz éves és az is kb. ennyi idő...mármint ami a mai disznótoros szokásaink kialakulását illeti...nagyapám testvére is 70 évvel ezelőtt már böllérkedett a tanyavilágba... :D
Szia! Igen ez itt készült,ahol most lakunk...tegnap délután csináltam...
Nekem is a rádióban elhangzottak vannak ínyemre...nem ezek a hókuszpókusz passzívságok...inkább hagyományos régi,bevált dolgokhoz szeretnék nyúlni...anyám sokat volt gyerekként a nagyszüleinél(dédieimnél) és mesélte a dédimama mindig aszalta a gyümölcsöket ,a padláson papírra terítve kései körte,alma,szőllő is volt,meg mindenféle lekvárok...nem jártak a bóltba,csak tényleg az esencért,cimetért,stb... a sok jószágról nem is beszélve...tán szürkéjük az nem volt,de bivaly ,ló,birka,kecske,disznó...meg a fater mondta még ezzel kapcsolatban,hogy régen nem voltak elhanyagolt fasorok,bozótok...szépen fel voltak nyesve,a galy szépen rőzsébe kötve...nem volt pazarlás...
Ez a vesszőkerítés téma nem is lenne hülyeség :) ...észben tartom.......
Mielőtt nekiugrassz a fazonnak, gondold végig, hogy valóban olyan rossz-e a helyzet!
A szürkemarháknak nem kell fedett beálló, nem is szoktak sehol ilyet csinálni. A szabad ég alatt telelnek, ahogy évszázadok óta mindíg. Általában még szárnyékot (szélvédő palánk) sem szoktak nekik építeni, nincs rá szükségük. (Nameg úgyis szétvernék...)
A teleltetésükhöz a széna, kukoricaszár több, mint elégséges. Hajdanában kevéske szénán, szalmán, de leginkább a hó alól kikapart fagyos füvön teleltek. Ha februárra a szalma is elfogyott, akkor bizony igen lesoványodva várták a zsendülést!
Ennek a rideg tartásmódnak köszönheti a fajta a megőrzendő jó tulajdonságait.
Ha kis területű karámba vannak zárva, és már most éhesen bőgnek, akkor valóban tenni kell valamit! Ezesetben javaslom első körön a helyi jegyzőt.
"Tervezett ökofalut csak spirituálisan közös nevezővel rendelkező közösség építhet. A cél: minél kisebb lábnyomot hagyni maguk után."
Püff neki...
Szalmaház, nádtető, biogáz-erőmű, napelem, ideológiai diktatúra a "közösségen" belül... Úri huncutságok, divat, sznobéria a karrierépítésbe, könyöklésbe, pénzhajhászatba megcsömörlött gazdagéknak. Száz év alatt sem térülnek meg, olyan drágák. Persze, jó lenne, ha nem így lenne, de sajna ez van. A divatos "öko" meg "megújuló" cuccokhoz rengeteg pénz kell. A több tízmillából létrehozott "önfenntartó farm" csak önámítás. Mindössze arról van szó, hogy ötven évre előre, egy összegben kifizetik a rezsit. :o)
Krisna völgy?! Ha nem lennének a nagy összegű külföldi adományok, meg a bámészkodó turistáktól származó bevétel, (egyszer én is szívesen megnézném)...
Persze, biztosan vannak jó példák, működő, igazi közösségek is, nyilván nem miattuk háborgok. :o))
Ismételten ajánlom a korábban belinkelt rádió riportot: az valóban egy önfenntartó gazdaság! Meg is fizeti az árát az egész család, embertelen mennyiségű munkával, rengeteg lemondással. (De jól érzik magukat, legalábbis ezt mondja a gazda. Azért megkérdezném a feleségét, meg pár év múlva a gyerekeit is.) Ha még egy pár szomszédos tanya is "beszállna a buliba", akkor nekik is könnyebb lenne.
Minden csodálatom és tiszteletem ezé az emberé, leginkább azért, mert megpróbálja továbbadni mindazt, amit a saját kárán megtanult. Megkísérli betömni azt a két generációs tudás-rést, ami a mi nemzedékünk, és az utolsó, életvitel szerűen gazdálkodó nemzedék között tátong.
A Bolero által választott út azért nagyon szimpatikus nekem, mert anélkül is megvalósítható, hogy belerokkanna az egész család. Egy ilyen részleges önellátásra, kalákára, árucserére alapozott gazdaságban is dolgozni kell látástól mikulásig, de nem kell a beindításhoz tízmilla a zsebben, (persze úgy könnyebb lenne...), és ügyesen szervezve a munka sem válik kényszerű robottá. Ez egy egészséges középút! Nagyon szurkolok nekik!
Segítséget szeretnék kérni tőletek. A helyzet katasztrofális, a körülményekkel együtt. Egy 83 db -ból álló szürke marha állomány sorsa van veszélybe. A tulajdonos nem igen foglalkozik az állatok körülményeivé, térdig járnak a trágyába, nincs fedett beáldjuk, nincs rendes takarmányuk. Ha így marad a helyzet az állomány nagy része vagy a hidegtől, vagy a rósz takarmányozás miatt fog elhullani. Hozzá kell tennem, hogy milliomos a tulajdonos, de se az állatok élelmezéséről,normális körülményeiről, se a munkásai rendes fizetéséről se gondoskodik. Adjatok tanácsot kihez, hova lehet fordulni ilyen helyzetbe. Előre is köszönöm a hozzáoszlásokat, ötleteket.
Most jutott eszembe: gyerekkoromban volt még egy kerítés típus, ami ócsóosztjó. :)
Jó araszonként ültettek korona akácot (Lepényfa, Gledicia triacanthos), esetleg fehér akácot két sorban, egymást közölve. Csak a sövény irányába növő ágakat hagyták meg, és egy-másfél méter magasan visszavágták a törzseket. Évente metszeni kellett, de ezen se kutya, se róka, se kétlábú nem ment át. Pár év alatt készen volt. Ha sok év után túlnőtték magukat, akkor minden másodikat kivágták.
Ennek egy változata volt a "gerágya". Ezzel a módszerrel a külső kerteket kerítették, a maradványai itt-ott még ma is láthatók a szülőfalumban! Ennél a két sort egymástól kb. félölnyire ültették, (helyenként csak karókat vertek le), és a közét venyigével, ágnyesedékkel, meg mindenféle, a kertből kikerülő gazzal töltötték fel. Nekem mindíg a régi földvárak, palánkok jutottak erről eszembe... A gerágyának rendkívül gazdag élővilága volt. Siklók, varangyok, sünök, rágcsálók, kisragadozók lakták, meg rengeteg ízeltlábú. Nagyon sok növény is megtelepedett rajta. Sokan a gerágyából kikelt gyümölcs-magoncokat ültették/oltották, mert azok erősek, egészségesek voltak. (Naná: a legkövérebb komposztból hajtottak ki.)
