Mekkora a gonon atom tömege ?
Tételezzük fel, hogy: " proton = pozitron + gonon - kötési energia " .
Ekkor a gonon atom tömeg kb. 1500 szorosa lehet az elektron tömegének .
Mi következik ebből ?
Az, hogy a proton azért stabil, mert nagy szerencsénkre a proton szerkezete nem olyan összetételű, mint a gyorsan bomló elemi részecskéké .
Az, hogy eredetileg az univerzumot az elektronok, a protonok és a szabad gononok töltik ki .
A sötét energiát és a sötét anyagot a protonban kötött gononok és a szabad gononok együtt okozzák .
Tételezzük fel, hogy:
1. a gonon atom j és ij töltésből áll össze .
2. az j sötét energiát lelassult antineutrínók okozzák, és az ij sötét anyagot lelassult neutrínók okozzák .
Mi következik ebből ?
A lassulástól megnövekszik a neutrínók tömege . Tehát a neutrínó olyan elektron, ami tachionos sebességgel mozog, mert a fénysebesség felett mozgó hipotetikus tachionok fénysebességre lelassulva relativisztikus tömegre tesznek szert . És a tachionos elektron fénysebesség alatt mozgó neutrínónak látszik .
De akkor mi az elektron ?
Az elektron olyan kvark, aminek -/+ . 1/3 vagy -/+ . 2/3 töltés helyet -/+ . 1 egész töltése van . A neutrínó meg olyan kvark, aminek 0 töltése van . Amikor egy antineutrínó és egy neutrínó egyesül, akkor mivel a neutrínók áthatolóképessége igen nagy, ezért stabil gonon atom keletkezik belőlük . Amikor egy pozitron és egy elektron egyesül, akkor mivel az elektron áthatolóképessége igen kicsi, ezért a belőlük keletkező nagyon instabil atom rögtön elbomlik fotonra .
Az elektron és a neutrínó nem egyesülhet, mert a -1 -i -j matematikája nem lenne benne neutrális, de a már neutrális gonon atom és a pozitron egyesülhet egymással, és épen ilyen a stabil proton .
Miért állandók az elektron és a proton tulajdonságai{jellemzői} ?
Mert a részecske párkeltődés közben invariancia szabályoknak tesznek eleget, ill. invariancia szabályok érvények rájuk .
Ezek az invariancia szabályok a következők:
A§ -1 anyag = antianyag
B§ -i tömeg = töltés
C§ -j sötét = világos
- Az A§ az elektron és a proton töltéseinek egyenlőségét{megmaradását} direkt módon{x = -1 y} biztosítja .
- Az B§ a tömeg és a töltés egyenlőségét{átszámolhatóságát} egy i komplex illesztési állandóval biztosítja .
- Az C§ a proton és az elektron tömegének egyenlőségét egy j szuperkomplex illesztési állandóval{ a protonban kifehéredett sötét tömeggel} biztosítja . Ahol a C§ az "Pí univerzuma" sejtésem tovább-újra gondolása .
Hogyan lehet egészen pontosan kiszámolni a gn gonon atom tömegét ?
A gonon atom tömegét egészen pontosan az Attila állandóból lehet kiszámolni .
https://erdosattilask01.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1212807
(pr/el)2.(G.k.H.Mpc.h) = pi : Attila egyenértékűség
A = (G.k.H.Mpc.h) = pi/(pr/el)2 : Attila állandó
A képletben a pi 5 % pontossággal jön ki . Azt feltételezem, hogy mivel a protonban gonon atom van pozitron mellett, ezért ha az fenti képletekben a pr proton tömeget az gn gonon tömeggel átírom, akkor az 5 % pontosság teljes pontosságúvá válik, és a következő képletekből kiszámolható :
(gn/el)2.(G.k.H.Mpc.h) = pi : Attila egyenértékűség
A = (G.k.H.Mpc.h) = pi/(gn/el)2 : Attila állandó
Mit jelent ez az pí alatti univerzum ?
A legújabb kutatásaimból az derült ki, hogy ez a pí csak egy képletrendezési félreértés, ami eltűnik, ha újszerűen átrendezzük e kétt Attila egyenletet . De ettől még hiba nélkül kiszámolhatóan adja vissza a pí értékét .
Az átrendezett képlet ilyen alakú lesz:
[G.gn*gn/(2pí.r)2]/[ε.el*el/(2pí.r)2].(H.Mpc.h) = 1 , ahol k = 1/4pí.ε .
Ami tovább rendezve erre a képletre vezet:
( Mpc H * Fn = 1/h * Fe )
, ahol az Fn két gonon közt ható gravitációs erő, és ahol az Fe két elektron között ható elektromos erő, az Mpc pedig különbözeti állandó . Amiben már nem látszik az a rejtélyes pí . Ez a képlet azt fejezi ki, hogy a gonon tömege és az elektron tömege állandó arányban van egymással atomfizikai és csillagászati viszonylatban is .
Miben tévedett szegény Newton ?
1. tévedése: a differenciál és integrál elméletet az egyre kisebb terület alapján próbálta magyarázni .
2. tévedése: nem vette figyelembe, hogy a gravitációs távolba hatás nem pillanatszerűen terjed .
3. tévedése: a gravitációs távolba hatás csökkenését a kerület helyet a sugár növekedésével adta meg .
De ezek a tévedések nem kicsinyítik Newtont, hanem arra mutatnak rá, hogy nem csak Newton állt óriások vállán, hanem Newton vállán is óriások állnak .
A nem relativisztikus kölcsönhatást az F = g m*M/r2 képlet adja meg,
a speciálisan relativisztikus kölcsönhatást az F = g/c2 m*M/t2 képlet adja meg, ahol r = c*t ,
az általános relativisztikus kölcsönhatást az F = g m*M/(2.pí.r)2 képlet adja meg, ahol pí = 3.15159... és a 2.pí.r = kerület .
Persze e két relativisztikus képletet össze is hozhatjuk: F = g/c2 m*M/t2 , ahol 2.pí.r = c*t a kerület fénysebességű körbefutása .
Milyen a világunk ?
Mivel a neutrínók áthatolóképessége elenyésző, ezért amikor laboratóriumban nagy energiás fotonból (elektron, proton és antielektron, antiproton) keletkezik, akkor fel kell tételezni, hogy neutrínó is keletkezik, mert a neutrínón múlik az -j 1/h * Fe = Mpc H*Fn invariancia, márpedig a kísérletek szerint a proton és az elektron tömegaránya pontos állandó . Ez csak úgy lehetséges, ha a fotonból (nascens neutron és nascens antineutron) keletkezett ami béta bomlás közepette azonnal el is bomlott (elektronra protonra, neutrínóra) és persze az anti megfelelőikre, csak e neutrínót laboratóriumban nem tudják kimutatni a neutrínó problémás természete miatt .
Ebből viszont az következik, hogy az ősrobbanáskor a neutrínó menyisége is meghatározott, nem lehet akármennyi . Mivel pedig feltételezhető, hogy az antineutrínó okozza a sötét energiát és a rendes neutrínó okozza a sötét anyagot, ezért a multiverzum minden extra ősrobbanására is meghatározott az ottani Hubble-jelenség és az ottani a Fritz Zwicky-jelenség .
Tehát nem igaz az, Antropikus elv azon része, hogy csak azért tapasztaljuk olyannak a világunkat amilyen, mert az extra univerzumoknak hitetlenül sok variációja közül épen abban a variációban létezünk, amiben egyáltalán létezhetünk . Hanem az az igazság, hogy minden extra univerzum arányaiban hasonló, és vagy minden extra univerzumban létezhetnénk, csak arányaiban mások lennénk vagy egyikben sem; de mi ugye létezünk .
Nos, sikerült megértetnem veletek magam, ugye nem is olyan bonyolult ?
hi hi hi ...
