Koncz Zsuzsa 70 éves. Isten éltesse ezt a rendkívüli tehetséget! Sok boldogságot, jó egészséget és további sikereket, kedves Zsuzsa!
Ilyen énekesekre van szükség! Sztárallűrök nélkül is lehet. Ugye? Koncz Zsuzsa számomra megtestesíti a tiszta hangot, a tiszta emberi érzéseket.
Soha nem volt magamutogató, nem a botrányairól harsogott a sajtó. Nem volt a bulvár célpontja, nem keringtek róla magánéleti pletykák.
A mai napig csúcson van. Bizonyítják ezt a teltházas koncertjei, és az, hogy a fiataloktól a középkorosztályon át az idősekig mindenki szereti a számait.
Nehéz elhinni, de mégis igaz, hogy a magyar társadalom a kilencvenes évek elején kitermelt magából két olyan embert, akik tudatosan felvállalták a bűnöző életformát és összeállva kegyetlen rablógyilkosságokat követtek el az ország területén. Donászi Aladár és Bene László gengszternek tekintette önmagát és nem foglalkozott azzal, hogy az általuk elkövetett bűncselekmények közben mások meghalhatnak. Két született gyilkos története következik, akiknek az emberi élet fabatkát sem ért, és akik neve feketén égett bele a magyar bűnügyi krónikák könyveibe.
Donászi Aladár 1954 augusztusában született Pécsen értelmiségi családban. Apja ügyész, anyja pedagógus volt, semmi jel nem mutatott arra, hogy a jó körülmények között felnövő Donásziból kegyetlen bűnöző válik majd. A férfi érettségi után felvételt nyert a pécsi egyetem jogi karára, de nem kezdte meg a tanulmányait, inkább megnősült és a hadkötelezettség miatt katonai főiskolára jelentkezett. A főiskola elvégzésével tüzértiszt lett és megkezdte hivatásos szolgálatát a Magyar Néphadsereg kötelékében. Eddig azt hihetnénk, hogy minden rendben ment, azonban ez korántsem volt így. Donászi már ekkor elhatározta, hogy bűnöző lesz és a katonai szolgálatot arra használta, hogy minden elérhető fegyvert megtanuljon használni. Nem tudni, minek hatására fordult a bűnözői életforma felé, de későbbi nyilatkozatai és viselkedése alapján is határozottan kijelenthető, hogy élete legfőbb céljának tekintette, hogy Magyarország vezető gengsztere legyen és kiemelt helyen szerepeljen az alvilág hierarchiájában is, függetlenül attól, hogy szabadlábon vagy a börtönben van éppen.
Donászi 1979-ben látta elérkezettnek az időt, hogy megkezdje azt a sötét utat, amelyet választott. Szolgálati fegyverével együtt megszökött a szolgálatból és kirabolt egy OTP-fiókot. Az akció azonban nem sikerült túl jól, mert elfogták és 12 év fegyházra ítélték jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás és fegyveresen elkövetett szökés bűntette miatt. Büntetését a Szegedi Fegyház BV Intézetében (Csillag börtön) töltötte le, ahol megismerkedett Bene Lászlóval. Bene 1980-ban kezdte meg 6 éves büntetését, melyet lopás és jármű önkényes elvétele miatt kapott (különös visszaesőként). A két férfi hamar összebarátkozott és kis idő elteltével már azt tervezgették, milyen bűncselekményeket fognak elkövetni szabadulásuk után. Elméletben mindent kidolgoztak, kriminalisztikai szakirodalmat olvastak, tájékozódtak a rendőrség nyomozati módszereiről és a fogvatartottakat is kikérdezték. Minden részletet megvitattak, ami a tökéletes bűntett elkövetéséhez szükséges lehetett, legyen szó tanúk eltüntetéséről, kocsik váltogatásáról vagy álruhák használatáról. Bene később ugyan úgy nyilatkozott, hogy szó sem volt ilyenről, de a történtek fényében ez nehezen hihető.
Bene (a fenti képen már jelenlegi büntetését töltve) 1985 decemberében, míg Donászi, aki jó magaviseletű rabként írnokként is dolgozott három évvel a büntetése lejárta előtt, 1989-ben szabadult. A megbeszéltek szerint megkereste Benét és Magyarország legkegyetlenebb bűnözőpárosa összeállt. Első körben dohánylerakatok fosztogatásához kezdtek, hogy az ebből származó bevételből alapozzák meg a későbbi, komolyabb bűncselekményekhez szükséges tőkét. Egerből 2 millió, Kaposvárról 1 millió, Pápáról 1,5 millió, Veszprémből 5 millió, Bajáról 2,5 millió, Szekszárdról pedig 4,5 millió forint értékű dohányárut loptak el, melynek nagy részét Bene élettársa, egy Horváth Zsuzsanna nevű trafikos segítségével passzolták el. Gondoljunk bele, 16,5 millió forint a kilencvenes évek elején!
A börtönben összebarátkozott páros tagjai között ekkor jelentkeztek az első nézeteltérések. Bene, aki szintén értelmiségi családból származott (apja hegedűművész, anyja tanárnő volt), megelégedett volna profin végrehajtott, kisebb rablásokkal, Donászi azonban meg akarta valósítani „bűnözői karrierjét” és keményebb bűncselekmények elkövetését tervezte. Ennek megfelelően több alkalommal Bécsbe utazott és lőfegyvereket szerzett be. A Mariahilfer strasse-n Günter fegyver szaküzletében ugyanis érvényes igazolvánnyal lehetett fegyvereket vásárolni. Donászi természetesen hamis igazolványokat szerzett magának. Először a MH683042 számú, Balogh Sándor névre kiállított világútlevelet, utána pedig a Márton Kálmán Gyulától lopott, de a saját fényképét tartalmazó személyi igazolványt használta. A hamis okiratokat mindkét esetben Rácz József, egy profi hamisító gyártotta le neki, akit Tuti néven is ismertek alvilági körökben.
A győri vízmű kirablása
1991-ben jött el az alkalom, amire Donászi várt. Élettársa játéktermében alkalmazta egykori zárkatársát, Juranovics Pált, akitől megtudta, hogy a Győr- és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat bevételeinek szállítása meglehetősen laza körülmények között zajlik. Az ecseri piacon barna, göndör parókát, álbajuszt és napszemüveget vásárolt, a helyszínen többször felderítést végzett, majd rászánta magát a támadásra. Odajutásának, majd menekülésének is megtervezte pontosan az útvonalát. Váltott, lopott kocsikat használt (a kocsilopásokban egyébként Szegvári Gyula segített neki, akit akkoriban az alvilág professzoraként ismertek) és „meginvitálta” Benét is a rabláshoz. Bene nem volt benne az akcióban, azonban Donászi elvitt magával egy 9 milliméteres Zbrojovka típusú pisztolyt a közös rejtekhelyükről (Bene Seregélyesen lévő házából) és 1991. június 12-én nekifogott a rablásnak.
Kocsijával a vízmű parkolójába állt reggel, felvette az álruháját és megvárta, amíg 08.10 perckor megérkezett a vállalat fizetését szállító gépkocsi. (Az akkori gyakorlat szerint a dolgozók bérét készpénzben szállították a vállalat épületébe egy bankból.) Donászi megelőzte a három pénzkísérőt, mintha dolgozó lenne, majd az emeletre vezető lépcsőfordulóból visszafordult és a pisztollyal a pénzestáska átadására szólította fel őket. A táskát tartó Hollós János Donászi elé dobta azt, a bűnöző azonban meg sem várva ezt a mozdulatot, a felszólítást követően azonnal lőni kezdett. Vélhetően Donászi már korábban eldöntötte, hogy akármi is történik, használni fogja a fegyverét. A golyó átment Hollós mellkasán és a férfi a földre esett. Ekkor ért a helyszínre Ősz Zsigmond, rendőr alhadnagy, aki a helyzetet látva, előrántotta saját szolgálati fegyverét. Tűzpárbaj alakult ki, majd miután Ősz Zsigmond súlyos sérüléseket szenvedve a telefonközpontba kúszott, Donászi utána ment és a fegyverével bántalmazni kezdte. Néhány perccel később azonban abbahagyta és a két pénzestáskát felmarkolva elmenekült. Összesen 870 ezer forintot zsákmányolt. Hollós János életét még meg lehetett menteni, de Ősz Zsigmond belehalt a sérüléseibe. (A képen Donászi Aladár látható elfogását követően.)
A „Skálás” gyilkosok
A következő nagyobb bűncselekmény elkövetéséhez már Bene László is betársult. A páros hosszas tervezés után úgy döntött, hogy elrabolja a Budai Skála bevételét, tekintettel arra, hogy a pénzt minden esetben taxival (!)szállították el az áruházból. 1992. május 11-én parókában és álbajusszal az arcukon meg is kezdték az akciót. Bene a Vak Bottyán utcában egy parkolóból kitolatva elállta a reggel 7-kor érkező taxi útját, Donászi pedig hátulról közelítette meg az autót. Azt gondolhatnánk, hogy két felfegyverzett bűnözőnek ez a vakmerő szituáció (fényes nappal forgalmas helyen történő rablás) éppen elég és nem vállalnak több kockázatot, azonban Donászi nem így vélte. Miután a taxi megállt, feltépte a hátsó ajtót és azonnal fejbe lőtte a pénzt kísérő Sádt Győző (a képen jobbra), 23 éves egyetemistát (a források szerint a fiú a Skálában dolgozott érettségi után, melybe beletartozott, hogy reggelente el kellett vinnie a bevételt a Nemzeti Bankba, majd a váltópénzzel vissza kellett térnie), aki pár órával később az orvosok erőfeszítései ellenére életét vesztette a Központi Katonai Kórházban. A sors hihetetlen kegyetlen fintora, hogy a fiú május elején fel akart mondani, de megkérték, hogy még a hónapot csinálja végig, amíg megtalálják az utódját… A lövésre kitört a káosz. A taxis, valamint a jobb első ülésén ülő pénzkísérő megpróbáltak kiszabadulni a kocsiból és megakadályozni a rablást, míg Donászi tovább folytatta a tüzelést, melyhez a taxi elejéről Bene is betársult. A záporozó golyók között kész csoda, hogy a lőtt sebeket szenvedő taxis és a pénzkísérő is túlélték a támadást. Donászi megragadta az egyetemista lábánál lévő zsákot és a két bűnöző elhajtott a helyszínről. Később derült ki, hogy azt a zsákot vitték magukkal, amiben a többi zsákot szállították és egyetlen forintot sem zsákmányoltak. A történethez hozzátartozik, hogy Benét, mint a rendőrség látókörében lévő bűnözőt a BRFK nyomozói nem sokkal később behívták kihallgatásra és elszámoltatták a kérdéses nappal, de mivel hihetőnek tűnt a vallomása, elengedték.
A vadászgyilkosság
1992. november 8. napján történt az a bűncselekmény, mely után a rendőrség a helyszínen hagyott lőszermaradványok alapján meg tudta állapítani, hogy a „skálás” gyilkosok ugyanazok, akik ezen napon végeztek Tóth Tamás és Izsó László vadászokkal.
A hivatalos verzió szerint ezen a napon Donászi és Bene Sárszentmihály mellett az erdőben (nem messze Bene seregélyesi házától) lőgyakorlatot tartottak, mivel a Kincsesbányai Bányavállalat pénzszállítóját akarták kirabolni és ki akarták próbálni, hogy a fegyvereik mennyire hatékonyak az autó karosszériája ellen. A közelben az Alba Regia Vadásztársaság 8 vadásza hajtott madarakat és meghallották a lövéseket. Ifjabb Tóth Tamás és Izsó László egy UAZ-ba ülve úgy döntöttek, hogy elzavarják az orvvadászokat és a helyszínre siettek. Valószínűleg szóváltás, majd vita alakult ki Benéék és a vadászok között, majd tűzpárbajra került sor, melynek következtében mindkét vadász életét vesztette.
Donászi a helyszíni szemle során az erdőben
Később Donászi és Bene (utóbbi több interjújában is igazi férfinak, hősnek nevezte ifj. Tóth Tamást a „helytállása” miatt) is bevallotta a gyilkosságokat, mégis akad egy-két olyan részlete az ügynek, melyek talán több, mint furcsaságok:
- Sárszentmihály és Seregélyes összesen 25 kilométerre van egymástól (mindkettő Székesfehérvár külterületén fekszik), Tóth Tamás apja Sárszentmihály polgármestere volt, így feltételezhető, hogy Bene ismerte ifjabb Tóth Tamást, ami megdönti azt a teóriát, hogy ismeretlen „vadorzók” találkoztak a vadászokkal, - a helyszínelést este az átnedvesedett talajon folytatták le, minek következtében a rendőrök összetaposták és értékelhetetlenné tették helyszínt, - a helyszínelés ideje alatt a vadásztársasággal tartó osztrák vendégvadász kihallgatás nélkül úton volt Ausztria felé, - a 8 tagú vadásztársaság szintén lövöldözött madárhajtás közben, ami messze elhallatszódott a környéken (így hallották meg ők is Benééket), a bűnözők azonban nem szeleltek el, hanem tovább próbálgatták a fegyvereiket, - a gyilkos tűzpárbajt meghalló többi vadász közül Kovács János ért elsőként a helyszínre és Benééken kívül három terepruhás alakot látott, akik beugráltak egy autóba (a leghátsó erősen sántított) és gyorsan eltűntek az erdőben – Kovácsot később hamis tanúzás miatt gyanúsította meg a rendőrség (!), - a közelben gombászott egy másik társaság is, akik közül senki nem került kihallgatásra a nyomozás során, - Bene és Donászi azt vallották, hogy az UAZ vezetőülés felőli bal oldalán lőtték le Izsó Lászlót, a másik oldalon pedig Tóth Tamást, azonban a testek pont fordítva helyezkedtek el a helyszínen, - a vadászokat oldalról és hátulról érték a halálos lövések, így a tűzpárbaj teóriája is meglehetősen sántít, - egy tanú szerint, aki a közeli sárpelentei parkerdőben volt a gyilkosságok idején, fekete ruhás, símaszkos emberek mászkáltak az erdőben.
Hogy mi az igazság, azóta sem derült ki, azonban vannak olyan teóriák, melyek szerint a vadászok egy fegyverüzlet kellős közepébe csöppentek, melynek során olyan embereket láttak meg, akiket nem lett volna szabad. Egy dolog biztos csak, két vadász értelmetlen, kegyetlen halált halt aznap, valószínűleg azért, mert rosszkor voltak rossz helyen.
Az újpesti rablás
A páros ezt követően sem állt le, bár a viszony kezdett hűvösre fordulni közöttük. Bene ugyanis profi bűnözőnek tartotta magát, aki mindig tartotta magát a tervhez és bár számolt azzal, hogy a rablások során ölnie kell, nem ezt tekintette elsődleges céljának. Donászi szerint azonban a bűncselekményekben érintett személyeket minden esetben kontroll alatt, megfélemlítve kellett tartani, ezért előszeretettel ölt meg egy ártatlan embert az akció kezdetén, hogy másnak eszébe se jusson ellenszegülni. Bene később többször is hangsúlyozta, hogy nem tartotta profinak Donászit, sokkal inkább egy vérszomjas „gyereknek”, ennek ellenére 1993. január 22. napján ismét együtt csaptak le.
Újpesten az Alfa Áruház pénzszállító kocsiját akarták kirabolni, miután az felvette a bevételt. Azonban a pénzkísérők hamarabb végeztek a vártnál és Bene nem tudta elállni útjukat az Arady utcában, Donászi pedig még több méternyire volt tőlük, mikor elindultak. Donászi ezért előrántotta kabátja alól a Winchester típusú sörétes puskáját és tüzelni kezdett a pénzszállítóra. A vad lövöldözésben nemcsak a pénzkísérőket, de az akkor odaérő Bene kocsiját is eltalálta (reflexszerűen belelőtt, mikor csikorogva fékezett mellette, hogy felvegye). A begyulladó autó lángja Bene arcán égési sérüléseket okozott és az ólommagvak begyulladtak. Olyannyira, hogy a BM Corvin Kórház egyik sebészét kellett felkeresniük, hogy feketén műtse meg Bene arcát. A beavatkozás 15 ezer (más források szerint 5 ezer) forintjába került a bűnözőknek és az ügyészség végül nem emelt vádat bűnpártolás miatt az orvos ellen. A félresikerült rablás után Donászi külföldre ment és az idegenlégióban próbálkozott, de egészségügyi okokból alkalmatlannak minősítették.
A soroksári postarablás és az elfogás
A történtek ellenére a páros ezek után még egyszer összeállt. 1993. november 13-án Donászi kirabolta a Soroksári úti 1-es számú postát, Bene kinn várakozott, majd ő vezette a kocsit, amivel elhagyták a helyszínt. A támadás ezúttal nem követelt emberéletet, a rablók 15 millió forintot szereztek. Donászi vallomása szerint ezek után mindketten szokás szerint megpróbálták meghúzni magukat, de a bűntársaik révén úgy érezte, hogy már túl sokan tudnak a tetteikről és paranoiássá kezdett válni. Mikor megtudta, hogy a kocsilopásokban segédkező Szegvári Gyula elmondta barátnőjének az elkövetett bűncselekményeket, Benével közösen úgy döntöttek, hogy megölik. Agyon akarták lőni egy elhagyott víkendházban Soroksár közelében, majd levágták volna a fejét, hogy egy vödörbe téve betont öntsenek rá, a testet pedig egy udvaron akarták elásni. 1994. május 4-én a rendőrség egy nappal azelőtt csapott le rájuk, hogy a gyilkosságot elkövethették volna.
A nyomozók a vadászgyilkosság után már tudták, hogy az elkövetők azonosak lehetnek a korábbi rablások tetteseivel és apránként szűkítették le a kört a potenciális bűnözői körökön belül Benére és Donászira. A történeti hűséghez azonban hozzátartozik, hogy 1993 március elején a Kurir (egy akkori napilap) levelet kapott egy ismeretlentől, aki leírta részletesen az újpesti rablással bezárólag a páros által elkövetett összes bűncselekményt. Az újság továbbította a levelet a rendőrségnek, de a nyomozók nem vették komolyan azt, mivel azt gondolták, hogy az addigra kitűzött vérdíjat akarja csak feljebb srófolni… Azt nem sikerült kiderítenem, hogy ki lehetett a titokzatos levélíró.
A történet vége?
Elfogásukat követően 1995. januárjában a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Donászit és Benét, azzal, hogy legkorábban 20 év múlva szabadulhatnak. Az akkori Btk. nem ismerte a tényleges életfogytiglant, így Bene László büntetése 2014 májusában tulajdonképpen lejárt, azonban nem engedélyezték neki a szabadlábra kerülést, mert fogva tartása második 10 évében (az első tízet egyedül töltötte egy magánzárkában) több olyan nyilatkozatot tett, melyben nem bánta meg a tetteit és a BV-bíró úgy ítélte meg, hogy a büntetés még nem érte el a célját. Legközelebb 2016 tavaszán kerül sor a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségének megvizsgálására (majd utána évenként) és csak remélhetjük, hogy nem lesz olyan bíróság, mely lehetővé teszi, hogy a jövőre 65 éves férfi elhagyhassa a szegedi Csillag börtön épületét.
Hogy mi lett Donászival? Elfogását követően kijelentette, hogy hadifogolynak tartja magát és elmondása szerint alig várta, hogy a börtönbe kerülve az elítéltek között elfoglalja a tettei által szerinte kiérdemelt helyét a hierarchia csúcsán. Erre azonban nem került sor, mert a sopronkőhidai börtön parancsnoka magánzárkában őriztette és így a többszörös gyilkos nem tudott a fegyház királyaként tetszelegni. Donászi hét évig bírta a mellőzést, 2001. augusztus 10-én egy borotvapengével elvágta a bal oldali nyaki főütőerét és 22 óra 36 perckor meghalt.
A felsorolt bűncselekmények után nehéz bármit is mondani és talán nem is lehet. Bene László és Donászi Aladár évekig rettegésben tartotta Magyarországot és véres bűncselekményeik során négyen vesztették életüket. Donászi ugyan önkezével véget vetett az életének, de talán nem túlzás azt állítani, hogy az eddig letöltött 22 év nem elegendő büntetés Bene számára.
Mikor felszállsz a buszra , gondolom nem vonod kétségbe a sofőr szaktudását . Mikor kiflit veszel nem kételkedsz a pékben , kereskedőben . De kételkedsz az büntetés végrehajtás intézményében . Ennek egy oka lehet még nem láttál börtönt , fegyházat belülről .Nem is kell . De nem is érted annak a mechanizmusát . A legfontosabb kérdés itt mi is a célja a büntetésnek . Mivel sem én sem te nem vagyunk büntetés végrehajtási szakemberek , gondolom célszerű ezt rájuk bízni ,ez egy több ezer éves szakma :) Én láttam már onnan kijönni kemény legényeket , az eredmény döbbenetes .
Azért egyezzünk már meg abban, hogy a börtön nem szanatórium. Valószínűleg nem ártatlan ájtatos manók kerülnek be. Még így is jobb helyzetben vannak, mint némelyik kint vegetáló embertársuk. És igenis aki embert ölt előre megfontolt szándékkal, hidegvérrel, az maradjon csak ott.
Semmi köze ? Tudod hogy lehet valakit sakkban tartani a börtönben ? Másrészt gondolom nem gyakorló ügyész vagy . Nyílván bízzuk ezt a döntést szakértőkre .
Azt kell mondjam, hogy én se hallottam erről a fickóról, se a skálás gyilkosságról.
Mondjuk nem olvasok el minden rendőrségi hírt, a híradóból meg csak a közéleti híreket nézem meg, az összes - balesetazemnulláson-, négyesen-, ötösön-, nekimentafánakmeghaltkétszemély, leugrottatetőrőldetúlélteazuhanást... satöbbi horrorokat nem nézem meg.
De azzal én is egyetértek, hogy az életfogyt, az tartson az illető élete végéig.
Hogy is szokják mostanában mondani? Zérótolerancia.
Naná hogy azt tanúsított. Haza akar menni, és nem hülye. Érdekes, hogy az első időszakban nem is volt annyira mintarab.
Nagyon ritkán káromkodok, de most igen hosszút és cifrát mormoltam el a cikket olvasva. Mi lesz azokkal, akik ellene vallottak? Őket ki fogja megvédeni a mintarabtól? Mit gondolnak annak a 21 éves gyereknek a szülei, akit kinyírt? Ráadásul két vadászt is megölt. Komolyan mondom, hogy az ilyen gyilkosokat nem lenne szabad szabadon engedni soha többé. Nem változnak meg, csak amíg el nem engedik őket addig róbálnak jól viselkedni.
Megszólalt a skálás gyilkosok támadását túlélő férfi – “Bene egy született gyilkológép, és amint kiengedik, újra ölni fog”24.hu
2016. 03. 03. 08:44
1
A sofőr egyetlen szerencséje, hogy megbotlott az útpadkában, így Bene golyói célt tévesztettek. A lövedékek gellert kaptak, de három így is eltalálta. HIRDETÉSHIRDETÉSA Cofidisnél márc. 15-ig ajándék tabletet kaphat! »
Megszólalt az a taxis, akit Bene László 1992-ben és cinkosa kis híján megölt. Lukács István titkon reménykedett benne, hogy soha nem jön el az a nap, amikor támadója szabad emberként kiléphet a börtön kapuján. A sofőrre 1992-ben rontott rá a páros, amikor a Skála Metró áruház napi bevételét vitte két társával, köztük egy 22 éves fiúval, akit a gyilkosok megöltek.
“Fél nyolc volt, amikor a Vak Bottyán utcában azt vettem észre, hogy egy autó keresztbe áll az úton, ezért nem tudunk továbbmenni. Megálltam, és abban a pillanatban valaki feltépte a hátsó ajtót és egyetlen szó nélkül fejbe lőtte Győzőt. Hátrafordultam, azon minutumban kaptam én is egy golyót, a bal mellkasomat érte, szerencsére átment rajtam a lövedék. Azonnal kiszálltam, Donászi azonban még utánam lőtt egy sorozatot, ami az ablaküveget találta el. A repeszek nyomai ma is látszanak rajtam. Gurulva jöttem ki a kocsiból, majd négykézlábra ereszkedve próbáltam elmenekülni. Ekkor azonban Benével találtam szemben magam. Két pisztolyt tartott a fejemhez és rögtön tüzelt” – eleveníti fel a történeteket a Borsnak Lukács István.
A taxisofőr egyetlen szerencséje, hogy megbotlott az útpadkában, így Bene golyói célt tévesztettek. A lövedékek gellert kaptak, de így is háromszor eltalálták Istvánt. Két golyó – csakúgy, mint a legelső – átment a testén, egy azonban a testében maradt.
“Szerencsére többet nem foglalkozott velem Bene, mert Donászival rohantak a pénzt keresni a kocsiban. A pénzeszsákot azonban nem találták meg, mert az a lelőtt Győző lába között volt. Ők egy üres zsákot vittek el. Nulla forintért kellett meghalnia egy fiatalembernek, és csak a szerencsének köszönhető, hogy én és a rendész nem maradtunk ott. Higgye el nekem mindenki, hogy Bene egy született gyilkológép, és amint kiengedik, újra ölni fog. Lehet, hogy a börtönben megjátszotta magát és mintarab volt, de én tudom, hogy egy elvetemült ölőgép. Azóta sincs nap, hogy ne jutna eszembe, ami történt, rémálmaim vannak nagyon sokszor” – mondta.
Ahogy arról beszámoltunk, a büntetés-végrehajtási intézet által adott véleményt és egyéb iratokat is tanulmányozott bíróság, mielőtt kedden úgy döntött, feltételesen szabadlábra helyezi a skálás gyilkosként elhíresült férfit. A Szegedi Törvényszék tájékoztatásából kiderül, az elítéltet is meghallgatták, ezzel szintén a “későbbi életvezetésével kapcsolatos szándékát” vizsgálták. “Az elítélt feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos korábbi, rá nézve kedvezőtlen döntés meghozatalát követően kifejezetten pozitív irányú magatartást tanúsított, több jutalmat érdemelt ki, emellett zárkamegbízotti tisztsége ellátásával kifejezetten segítette a büntetés-végrehajtási intézet rendjének más elítéltek részéről is történő betartását, ekként az elítélt összességében immár hosszabb időn át tanúsított kifogástalan magatartást” – ezt állapították meg.
A bíróság szerint a férfi már megbánta tettét, leérettségizett és az utóbbi időben intenzív kapcsolatot tartott a családjával. Ebből “le lehetett vonni azt a következtetést, hogy B. L. elítélt megkísérelt megtenni mindent annak érdekében, hogy szabadulása esetén a társadalomba be tudjon illeszkedni” – írják. A bíróság végzését Bene és védője tudomásul vették, ám az ügyész fellebbezést jelentett be, vagyis a végzés nem jogerős. Amíg nem döntenek, a gyilkos rács mögött marad.
Mint ismert, Bene László – több más bűncselekmény mellett – a Budai Skála áruház pénzszállító autójának kirablása, valamint több ember, így egy 23 éves egyetemista és két vadász életének kioltása miatt ítélte jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre a bíróság.
SZÉGYEN, HOGY VALAKIBEN EGYÁLTALÁN FELMERÜL A SZABADON BOCSÁTÁSA.:(
Kíváncsi vagyok a véleményetekre (talán lesz hozzászólás)...
Vonatkoztassatok el Berkitől! :)
Keménykedés és vagánykodás ide vagy oda, Berki Krisztián a kislánya társaságában kenyérre kenhető mintaapává válik. Ez pedig a róluk készült fotósorozaton egyértelműen látszik.
Összepuszizott Berki Krisztián és kislánya, a pillanatot pedig Nánási Pál örökítette meg. Az elkészült fotósorozat azonban igencsak megosztotta Nánási Facebook-követőit, mondván, miért kell szájra puszit adni egy kislánynak. Te mit gondolsz? A képért kattints ide!
Saját vélemény
Nem vagyok prűd. Azzal is tisztában vagyok, hogy sok családban természetes a szülő-gyerek szájrapuszi.
Nálunk soha nem volt az. Én ezt nem tartom természetesnek. A gyerekeimnek sem én, sem a férjem, sem a nagyszülők soha nem adtunk szájrapuszit. A puszi az arcára, pocakjára mehet. A szájra nem. Szerintem.
Millió kifejezése lehet a szeretetnek, a gyermek iránti odaadásnak, rajongásnak. De ezt nem a szájrapuszival kell kifejezni.
Még a híres írók is bakiznak néha írás közben! Ha elütnek, félreírnak, vagy rosszul fogalmaznak valamit, azzal szerfelett mulatságos perceket szereznek maguknak és másoknak, de a szerkesztőknek mindenképpen. A 2015-ös év legtréfásabb elütéseiből, fogalmi zavaraiból gyűjtöttünk Önöknek egy csokorral. Boldog buékot kívánunk az egész család javára!
1. Bálint szomorúan olvasta a Cickafark irodalmi folyóirat újabb elutasító levelét. „Kedves szerző! Megkaptuk kéretlen prózáját, de nem tartunk rá igényt. Lapunkban leközölni nem áll szándékunkban. Megérzését köszönjük!”
2. A szemrebbenő nő menekült. Erdőn át, völgyön át, tökön-babon át. Szörny üldözte. Igazi Jeti. A nő minden sejtjében érezte, hogy szarul a hurok.
3. Gyerekek tekernek, érkeznek nagyon, bicajon, igazi vidéki cangán, nagyon vidékies ez az egész hangulat, már-már egészen. Az udvar közepén rézsútos magatartásba rendezték magukat, a szülők pedig nem tapsoltak.
4. A Konyhamalac irodalmi kávéház szabad felolvasó estjén R. László nagyon sokáig olvasott fel. Mindenki azt várta, mikor hagyja már abba. De senki sem szólt, a közönség csendben emésztgette a halottakat.
5. Rómeó mélyen belenézett Júlia szemébe, majd kézen fosta a lányt. - Önnek van ma peteérése? Ön mennyi petét ér? - kérdezte a szemű fiú.
6. Különböző térfogatú asszonyok jelentek meg ekkor, a hideg küszöbön, majd a középső így szólt: - Addig jár a korsó a kútra, míg az anyád picsája.
7. …Aprófa házikóban kusshad a vadász, láng az ablakban, súlyos mécs. Ez az erdő nagyon erdő. Mellette szőlő. Személyreszőlő ajánlat ütötte meg a vadász szüleit.
8. …Ni csak, fecske fecsereg ott! A tó fölött aluszkál, csukott szájjal. Percekké hízott a pillanat, barackos percekké. Magára mozdult tavasz, köd, de mért suttogunk? Ehető sajtot majszol a szomorú cirkuszi bohőc.
9. Szagos és túl kevés a távolság, voltaképpen csillaglehozó, mert tavasz van a színházban; Madách-csicsergés… gyorstapló tanfolyam műveletleneknek.
10. - Mi az ebéd? - kérdezte az ember. - Rántott ló az ebéd! - fejelte az asszony.
11. Kezdtek meginogni a percek, majd az órák, végül keddre szétgurultak, szerdára nyomuk sem volt. Először a hétfők tűntek el, majd az esték és a nappalok, egy szürke köztes állapotot hagyva maguk után. Már nevetségesnek tűnt minden idő. Hónapostul tűntek el az évik.
Ami komikus hogy most mindegyik újra próbálkozik. Még Marx szelleme is. Hátha most sikerül. Mert soha de sogha nem volt még ekkora gonoszság a Földön. Tort ül a dekadencia. Hanyatlik a világ..ja ez már majdnem a kormányszócső.
Sajnálom Gazsit. Az ő egyszemélyes forradalma. Meg nem unva újra és újra felfedezi hogy kisorozták alóla a munkásosztályt. Hoppá hiszen még a forradalmat is ellopták tőle.
Valószínűleg GY.F.
Ha valaminek oka van, ki más. Valami díjat igazán kaphatna amiért elvállalta az Örökéletű Univerzális Bűnbak szerepét.
" ...A polgárság represszív-homofób-autoritárius-fasisztoid politikái (a megszűnt régi nacionalizmus örökösei), illetve az „emberi jogok” és az ultrakapitalista neoliberalizmus logikátlan kevercsének változatai (a megszűnt régi liberalizmus utódai): erre a két ágra bomlott a polgári politika, amelyet Magyarországon jobb- és baloldalnak szokás nevezni, ami elég komikus. ..."
Való igaz, hogy nem jó játszani a tűzzel, de szerintem egy felnőtt, kiforrott személyiség ne kajáljon be mindent. Ergo, ne lehessen véleményt mondani, mert az adott konstellációban sokan félreérthetik?
Mindennek oka van, és szerintem azért, ahogyan alakultak a dolgok elsősorban GY. F. a felelős. Magyarul: ha a gazda a káposztaföldre viszi a kecskét legeltetni, azért nem a kecskét kell hibáztatni, amiért hazavágja az évi termést. A kecskéről ugyanis tudni kéne, hogy fel fogja zabálni.
Nem kellene hogy legyenek, sőt jó lenne ha nem, de akkor szerinted is vannak sérelmi spirálban elmerülő paprikajancsik.
Liberális véleményterror esete alá lett sorolva az Ákos történet is. Pedig csak ott is előjött mindkét oldalról az említett szociálpszichológiai eset. A másik pedig hogy az ingerküszöböt jobban eléri a minél szélsőségesebb kijelentés, a hatását erősebbnek érezni, holott nem biztos többen élnek vele. Azonosulni viszont azonosulhatnak.
