Egy példa a fejlödésre: Voltak a közelmúltban olyan óceáni szigetlakók, akik nem tudták az összekötettést a nemzés és a gyermekszülés között. Azt hitték, hogy a babák az isten beavatkozásával jönnek a világra.
A fizikusok hasonló fejlödési fokon vannak a gravitációval, azt hiszik hogy a gravitáció 'tömegvonzás'. Nem tudják, hogy a gravitációt elemi gravitációs töltések okozzák.
Nem törvény szerűségeken alapul a villágegyetem csak az emberifaj nagy képűsége és aroganciája teszi lehetővé azt hogy mindent meg akar magyarázni. S orra előtt van az erdő s csak a szálkát látja. Be járhatód a mindenséget de csak othon ülsz s figyeled a tv s ábrándozol mi lehet még. Keresd magadban a válasz t és megtalálod a gravitációra a választ ha nem lenne hogy állna össze a tested mi a válaszodrá vagy nem kell gravitáció a tesethez hogy olyen legyen amilyennel éljükmeg .
egy mutáns a 'Cáfoljuk a relativitáselméletet'-ben:
"Vegyünk fel egy inerciarendszerben egy síkon egy polárkoordinátarendszert, melyben a r sugár mentén az origótól mért távolság, és r*fi=s a kerület menti távolság, a fi szöget egy kiválasztott, az origón átmenő egyenestől mérve."
A v sebességel mozgó inerciarendszerek, és az egyenletes gyorsulással mozgó vonatkozási rendszerek, létezése alapfeltevése nem vezet a természet helytálló fizikai leírásához. Már ez NEM IS FIZIKA!
Aurora11 törekvése "Bizonyítsuk be fizikai érvekkel,hogy nincs gravitációs törvény,és hogy igaz az általános relativitáselmélet!" épp az ellenkezöjévé alakította át magát:
Az anyag atomisztikus felépítésére alapuló új gravitáció elmélet, a "Physics of Elementary Processes" (2005) könyv 8. fejezetéböl megtudtuk "A Model of the Universe Based on the Unified Field Theory"-t. Ez alapján az ürkutatók megmagyarázhatják a világmindenség asztrofizikai jeleségeit, és elvethetik Einstein áltreljét.
Hogy biztosak legyenek a kutatók az alapokban, ellenörizzék a gravitációs fizikusok a testek izotópösszetételétöl függö szabadesését ejtökísérletekkel, úgy ahogy azt Szász Gyula 2004-ben a brémai ejtötorony 110 m-es vákuumcsövében ellenörizte, különbözö izotópösszetételü próbatestekkel és evvel az eredménnyel
a(Al) > a(Pb) > a(C) > a(Li).
E négy próbatest küzül az alumíniumból álló esett a leggyorsabban és a lítiumból álló a leglassabban.
"
Mágneses tér mozgatja a fekete lyukak részecskesugarait
Index - ugyelet@mail.index..hu
| 2008. május 8., csütörtök 20:23
Egy új vizsgálat szerint a nagytömegű központi fekete lyukakból kiinduló, közel fénysebességgel haladó részecskenyalábokat erősen felcsavarodott erővonalakkal jellemezhető mágneses terek mozgatják, írja a Magyar Csillagászati Egyesület híroldala.
Az úgynevezett aktív galaxismagokban (AGN) található nagytömegű központi fekete lyukaknál sok esetben figyelhető meg egy nagyenergiájú részecskékből álló, ellentétes irányú nyalábpár. Az asztrofizika aktív galaxisokkal foglalkozó ágának egyik legizgalmasabb kérdése, hogy ezekben a nyalábokban milyen mechanizmus gyorsítja fel a plazma részecskéit közel fénysebességre. Egy új megfigyeléssorozat eredményeként a kérdéses objektumok egyik csoportja, az úgynevezett blazárok esetében a kutatók közelebb kerültek a kérdés megválaszolásához. "
Ez az ürkutatók véleménye, és a téves áltrel tanaiból van levezetve. Az áltrel tanai azért tévesek, mert már ez elmélet alapja sem stimmel: A testek nem esnek egyetemesen, az UFF-feltevés nem volt helytálló. A gravitáció magyarázatára felhozott 'térgörbülés' sem volt tehát helytálló -> fekete lyukak NEM LÉTEZNEK.
A gravitáció nem is tömegvonzás, ezt a kölcsönhatást is elemi gravitációs töltések okozzák, ahogy ezt a "Physics of Elemenary Processes" (2005) könyvböl megtudtuk.
Az aktív galaxmagokban található nagytömegü központi test nem lehet fekete lyuk! DE e nagytömegü testek tömegsürüségénak van egy felsö határa, amit ki lehet a (P,e)-neutronokból és (e,p)-neutrínóknól álló neutroncsillagoknál számítani. Ez a felsö határ kb.
rhó (max) = 10^+14 g/cm^3
Mivel a négy stabil elemirészecskének e,p,P,E, az elemi gravitációs töltéseik kívül, elemi elektromos töltései is vannak, a mágneses tér nyalábok mechanizmusa, ami a pazma részecskék fénysebesség közeli felgyorsítására vezet, a (P,e)-neutronok mágneses terére vezethetö vissza.
A 'legizgalmazabb kérdés' megválaszolás easy az Új Fizikában!
Köszönöm,igazad van!Mert ha valaki túlzásba veszi a nevelésben az aerőszakot,akkor az nem jó szülő hanem egy szadista állat.Azt a gyerek nem a szeretet és megbecsülés miatt fogja tisztelni,hanem csak félni fog tőle.Igyekszem a gyermeket majd inkább csak szavakban nevelni,mert azt szeretném,hogy szeressen,és azért tiszteljen mert hinni fogok benne,hogy sokra viszi az életben.
vs120: "Nyomatékosítom, hogy ez NEM a te topikod, hanem aurora11-é, és nem szóltam hozzád! Ha akarnám most közbenjárhatnék a kitiltásod ügyében, de nem vagyok olyan fajta. "
Te pofátlan, nem játszd meg most az ártalmatlant! Már párszor 'közbenjártál'.
Nyomatékosítom, hogy ez NEM a te topikod, hanem aurora11-é, és nem szóltam hozzád! Ha akarnám most közbenjárhatnék a kitiltásod ügyében, de nem vagyok olyan fajta. Légyszíves húzd meg magad!
A kvantumgravitáció problémája is meg van oldva a kvantált g-töltések létezésével. A mezöelméletben is egyesítve van az elektromágneses és a gravitációs mezö.
Megszületett tehát az ellentmondásmentes 'grand unified theory'.....
A természet kvantumjelenségeit meg egyedül a kvantált töltések létezéséböl meg lehetett magyarázni, nem kellett a részecskék energiját és az e.m.-mezök kvantálni.
Persze ez az Egyesített Mezöelmélet ellentmond minden szuperszimmetria elméletnek is, amik a proton stabilitását 10^30 évre saccolják (az Univerzum állítólagos 1.5 x 10^10 év életkora mellett!)
Mivel az elméletemben az elemirészecskék kb. 10^-20 cm felett pontszerünek tünnek (a legkisebb részecskerendszer, a (P,E)-neutrínó 10^-17 cm nagy), kétféle kvantált töltéssel ellátva, fogalmam sincs mit turkálnak a string elméletek 10^-33 cm-es tartományokban?
kétfajta nagyságú tömeggel. A 10-5-ös pontosságú ejtökísérletem eredménye ez volt
a(Al) > a(Pb) > a(C) > a(Li).
Ezek kivül megmagyarázza a newtoni gravitáció megfigyelt ezreléknyi nagyságú eltéréseit, Einstein áltreljét meg a papírkosárba dobja.
Szász beépítette a gravitációt a részecskefizikába is. Na, ez is teljessen hiányzott.
A gravitációs mezöt A(grav.) is egy c-vel terjedö nem-konzervatív mezönek ismeri fel a véges Minkowski-térben. Jöhet a Merkúr perihélium anomális precessziója, meg a Pioneer és Voyager ürszondák helytálló trajektóriái kiszámítása.
Mindenesetre, a gravitáció nem 'tömegvonzás', mint ahogy azt a fizikusok hitték 1916 elött.
A te gyereked minden bizonnyal "erőszakkal" fog nevelni, mert azt fogja mondani magában: ó az apám, ha ezt meg azt megtiltotta volna, de jó lett volna nekem. Nem kellett volna minden hülyeségen keresztülmennem, nem kellett volna minden bajba belesodródnom. Én igenis keményen és ellentmondást nem tűrően fogom nevelni a gyerekeimet, mert az a jó nekik, ha nem a saját kárukon kell tanulniuk... stb. És ez így megy generációkon át: egy erőszakos dédnagyapa, egy vajszívű nagypapa, egy kemény apa, stb... (természetesen kicsit sarkítottam)
Inkább az arany középutat kell megtalálni: - Figyelmeztess, de ne tiltsál! - Szeress, de ne akaszkodj rá! - Hamlozd el, de ne az ajándékaid miatt szeressen! - Büntess, de ne okozz fájdalmat!
A részecskemegmaradás (az energiamegmaradás helyett) meg azt jelenti, a Maxwell elméletbe be kell a kvantált elektromos töltéseket is építeni.
Ez sem történt meg a 20. századikai fizikában, de elkezdték az energiát kvantálgatni és tévesen a kvantumelektrodinamikát szülték meg!
A részecskemegmaradás, a kvantált e-töltések q(k) megmaradása mellett, azt is jelenti, hogy kvantált gravitációs töltések g(k) is léteznek és ezek is megmaradnak.
Én feltételeztem tehát a négy stabil elemirészecskét KÉT fizikai tulajdonsággal, q(k)-val és g(k)-val, kell jellemezni, és mivel a gravitáció egy egyetemes törvény, az elemi g-töltéseknek így kell
|g(k)| = g m(k)
kinéznie, az egyetemes gravitációs állandóval
G(grav.) = g^2/4pi
és az elemi tömegekkel
m(P) és m(e).
Az elemi gravitációs töltések elöjelét onnan vettem, hogy az elektromosan semleges és 'tömegnélkülinek' tünö neutrínók léteznek, az (e,p)-neutrínó és a (P,E)-neutrínó. Egy konvenció miatt úgy döntöttem, hogy a proton és a pozitron elemi g-töltésének pozitív elöjelet, az elektronénak és az eltonénak meg negatív elöjelet adtam. A részecskék különbözö nagyságú tömegei miatt (m(P)/m(p) = 1836.1 ) tehát összesen négy különbözö elemi gravitációs töltés létezése következik, ez megfelel a négy stabil elemirészecskék létezésének.
Aurora11, az egész atom- és részecskefizika alaposan el lett cseszve, mert a részecskemegmaradás helyett a (nemlétezö) energiamegmaradást vették a 20. századbeli fizikus kutatók alapul. Az elektrodinamika kimutatja, hogy az e.m.-mezöben mozgó töltött részecskék energiája nem marad meg. Ezt Einsteinnek is tudni kellett volna!
Az Új Fizika a részecskemegmaradásra, az anyagmegmaradásra alapul, nem az energiamegmaradásra. Ezért lényegben különbözik az Új Fizika Einstein teóriáitól.
Aurora11: "Például a neutrinok létezését is az energiamegmaradásban való hit miatt jósolhatta meg előre Pauli."
Jobb lett volna, ha Pauli a részecskemegmaradásra épített volna:
Ha az instabil neutronból, N, egy proton (P) és egy elektron (e) ki jön, akkor ezek bent is voltak a neutronban. Mivel az elektron energiája a bomlásnál folytonos, kell még egy elektromosan semleges részecskekombinációt is tartalmaznia az instabil neutronnak.
Pauli feltételezésénél meg nem, de röviddel késöbb már tudni lehetett volna, hogy ez csak az (e,p) lehet. Ezért az instabil neutron szerkezete és bomlása
N = (P,e,p,e) -> P + e + (e,p)-neutrínó.
És akkor az is nyílvánvalóvá vált volna hogy stabil neutronok is léteznek
N0 = (P,e)
és hogy a magok részecske-szerkezete protonból, elektronból és pozitronból áll.
Palulinak is tudni kellett volna az elektrodinamikából, hogy a neutron bomlásánal az energia nem marad meg: töltött részecskék mozgásánál energiakisugárzás mindig van.
Általánosan NEM érvényes az energiamegmaradás az elektromosan töltött részecskék mozgásánál.
Aurora11: "És mindezt a szabadesésen alapuló Brémai kísérletből következtetted ki?"
Nem, az izotópösszetételtöl függö nehézségi gyorsulás az elméletem egy prognózisa volt.
A részecskefizikából következtettem ki, onnan, hogy a kvark modell nem fele meg a kísérleteknek, hogy az atomok fénykibocsátása hullámféle jelenség és hogy a neutron bomlásánál fellépö neutrínó az (e,p) kötött állapota.
