Úgy gondolom, hogy az ektelt idö során sokunkban felhalmozódhattak digit gépekkel kapcsolatos tapasztalatok, szívások, melyeket ugyan egyes topicocban fellelhetünk, de talánt közös konlúzióra is alkalmasak.
Bocsi, a kirakatüveg tervezett "képalkotását" figyelembevetted? - merthogy megnézném, hogy melyik obi csinál sokkal jobb képet 6-8mm vastag ablaküvegen át állvány nélkül kézből relatíve hosszú expóval exponálva.
Nem merem leirni, mennyi cuccot produkáltunk idén, mert kilóra is rengeteg. "bólintás" csak ott volt, ahol én kierőltettem, a többit "rátok bízom de jó legyen ám" alapon csináltuk. Csont nélkül. Fotózásra vissza, szvsz sem a monitor a végcél. Csináltam én anno fotózzhura képet melléélesitett kép apró részletéről...
http://www.elinfo.hu/Mintak%E9pek/ISO50_%E9jszakai.jpg - bal felsö babafej felső éle a CA. Ezt a szappantartóobit tényleg L-esnek "tisztelik"???? Persze csettingetni jó.
Igazad van, ezek szerint ehhez nincsen szemem! Érdekelne, hogy a nyomaton ez mennyire látszik, mert végcélnak talán a papírképet kellene tekinteni, bár ebben egyre kevésbé vagyok biztos.
Képkovács joggal örvendezik a kis zsebigépének, mert az kb hozza egy 300d képminőségét, igaz, hogy ötvenpixeles kromatikus abberációval megfejelve, ami alulmúlja a kitobiról örzött emlékeimet... de ezt tényleg nem ünneprontásnak mondom, volt nekem is digigépem. CAtól eltekintve az obi úgy nézem egy 28-135 ISnél jobb, slr L zoomnál rosszabb. Ha lesik az ára, én is nézek egyet magamnak.
Minden esetben a Siemens csillag életlen része azonos méretű volt (térgytávolságonként) és a számitott képoldali részlet 5% türéssel megegyezett a pixel mérettel.
Ebből azt a következtetést vontam le, hogy közepes és jó objektíveknél a szenzor elvi feloldóképessége határolja be a rendszer feloldóképességét.
(Tehát ez nem amit a dián lehet látni, hanem amit a mikroszkop képernyőről le tudtam szedni.... nem tudtam deinterlécezni. )
A diapozitívek kiértékelése elég nehéz volt a digihez képest, mert a részletek nem hirtelen szüntek meg, mint diginél, hanem a kontrasztjuk kezdett el csökkeni. Ezért megnéztem a még észlelhető legkisebb kontrasztnál és a max kontrasztnál és az átlagát vettem. Tehát a Siemens csilaggon nem egy jól definiálható életlen folt látszik, hanem folyamatosan kezd elmosodni és szürkülni. A dián sokkal nagyobb "ZAJ" is látható volt, mivel a mikroszkopon a szemcsék is jól látszódtak. A Siemens csillag külső részén is sokkal életlenebbnek látszottak vonalak, mivel nem volt olyan jól definiált (kontrasztos) szélük mint diginél.
**************************
Leolvasott feloldóképesség: Digi (10D): Standard 67,7 lp/mm Dia: 72-79 lp/mm (1 objektív-nél 62, de ez lehet mérési, vagy felvételi hiba)
Ha a diánál is a magas kontrasztot néztem volna (a diginél csak az volt!) akkor kb 50-60 lp/mm lett volna az eredmény, ha pedig a még elkülöníthető részletet (kis kontraszt), akkor 80-90 lp/mm.
Az ASTIA és az objektívek max feloldóképességét figyelembe véve én az 50-60 lp/mm-tartom reálisnak.
Vajon ezt azt jelenti hogy a digi 10-20%-val élesebbb képet produál???
A korábbi 10D teszteknél is hasonló eredmény adodótt, vagy egyenlő.
Én ezt a következtetést vontam le. Digitális képrögzitéskor és filmes felvételkor a finom részletek és az élesség érzet más módon alakul ki.
A digitálisnál a részletvesztés egy adott ponton hirtelen következik be, addig jó kontrasztosak az átmenetek, kevés a zaj és jó élességérzet is. Az 1 pixel határon túl viszont nincs részlet.
Filmes rögzítéskor a részletvesztés fokozatosan következik be, inkább kontrasztvesztésnek lehetne nevezni, hiszen a finom strukturák egészen kis méretben is elkülöníthetők.
---
Szerintem ez okozza azt a jelenséget, hogy a digitális felvételek általában élesebbnek látszanak, de (számomra) furcsán műanyagos plasztikus hatással.
És talán ezzel magyarázható az is, hogy tájképeknél, vagy olyan felvételeknél ahol a finom részletek fontos képalkotó elemek a digitális felvétel sokkal rosszabnak látszik, mert a filmesnél ott vannak, láthatók bár kis kontraszttal. Szerintem ez hiányzik a szemnek, mvel a valóságban is érzékeljük ezeket a mikrorészleteket, pl távoli fák lombozatának strukturája.
*********************************
Mi következik ebből????
Szerintem nem elegendő a digitális felvételek "relatív" feloldóképességet 50-100%-val megnövelni például tapétázással. Mert ezeken a képeken is ott lesz a magaskontrasztú részlet megszünése csak kisebb méretben. (mármint a tárgymérethez képest kiseb, mivel továbbra is 1 pixel a képoldali mérete) Az ilyen kép valóban részletgazdagabbnak fog tünni, sőt bántóan éles lesz a szemnek, de a plasztikus hatása megmarad.
Szerintem az ilyen extrém nagy felbontású képeknél az USM után egy olyan eljárást kéne bevezetni, ami a mikró részletek kontrasztosságát csökkentené a méretük függvényében. Pl 1-4 pixel között 20-80% kontraszt. Persze az kérdéses hogy leméretezés után a hatás megmarad vagy sem...
talán ezzel lehetne modellezni a valóságot, illetve a filmes képrögzítéshez hasonló hatást lehetne elérni. _________________ Százbolha
Sajnos az a véleményem, hogy technikailag (részletgazdagság, élesség, zaj)semmiben sem különböznek egy jó minőségű digikompakt által gyártott átlagképtől.
Lehet hogy ezek kinyomtatva jól mutatnak, de 100%-ban megnézve... nem érik el azt a küszöböt, amire azt mondanám OK!
******************
Nézzünk egy összahasonlítást.
10D elvi felbontás (Nyquist) miatt 67,7
Canon Pro1 elvi felbontás (Nyquist) miatt 185,7 - van ilyen objektív??
Kisfilmes dián biztosan elérhető a 60 lp/mm (Astia + közepes-jó objektív)
Ha a szenzor méret arányában nézzük a feloldóképességet (azaz nagyíthatóság), akkor:
Kisfilm 60 lp/mm 100%
10D 100 * 67 / 1.6 / 60 = 70%
Canon Pro1 100 * 185 / 4 /60 = 77% (*)
(*)Feltéve ha elhisszük hogy Canon Pro1 megazoomja 185 lp/mm-nél nagyobb feloldóképességgel rendelkezik.
Szerintem nem.....
Természetesen ez csak elmélet és nem zárom ki hogy Canon Pro1-ről szebb nyomatok készíthetők, mint 10D-ről vagy kisfilmes diáról/negáról.
Azt viszont erősen kétlem, hogy részletgazdagabb képet lehetne belőle kinyerni.
A zaj is barátunk, de csak addig míg nem jól elváló zöld és piros pöttyökben jelenik meg.
**************
Van egy szép siemens csillagom. A 10D már elbukott rajta, szivesen a masinád elé tenném....
Azt hiszem igen, elnézést kérek, a korábbi szervernél ez nem volt gond, majd javítom és mégegyszer megadom a linkeket, csak most elfogyott az időm, sorry :-(
"Az a kérdés, hogy kép lesz-e belőle?"
Belinkelek néhány vegyes helyszínen készült felvételt. Bocsánat, hogy nem elegáns linket szerkesztek, mert ez pillanatnyilag a számítógépem szoftverhibái miatt nem lehetséges, marad a buta copyzandó link :-(
A képek nyers raw-jpg konverziók, csak hisztogram korrekciók (enyhe szín-tónus javítás) történtek rajtuk, USM egyáltalán nincs egyiken sem.
Canon Pro 1 lövésekből néhány:
Az első mintakép 3 db. 11W-os energiatakarékos ízzó fényében készült beltérben:
http://www.elinfo.hu/Mintaképek/ISO100_Beltér.jpg
A második egy zalai tájrészlet normál nappali fényben: http://www.elinfo.hu/Mintaképek/100ASA_táj.jpg
A Lánchídról egy esti kép állvány nélkül (kőmellvédre támasztott könyökkel) 200 ASA-val: http://www.elinfo.hu/Mintaképek/ISO200_Éjszakai.jpg
Szintén a Lánchíd 400ASA-val: http://www.elinfo.hu/Mintaképek/ISO400_éjszakai.jpg
Egy kirakat belseje éjszaka kézből kirakatüvegen át: http://www.elinfo.hu/Mintaképek/ISO50_éjszakai
Vihar előtti tájrészlet: http://www.elinfo.hu/Mintaképek/ISO100_tájrészlet
Végül egy havas parkrészlet 50ASA-val: http://www.elinfo.hu/Mintaképek/ISO50_Park
Hát, hogy ezek technikailag mennyire elfogadhatók "kép helyett", azt mindenki döntse el magának :-)
A dia vs digi összehasonlításra alkalmas párhuzamos felvételeim témájuk miatt nem lesznek interneten publikusak, de 60X80-ban ki fogok nyomni 2-2 párt és érdeklődők számára a laboromban meg fogom tudni mutatni amint a szkennelésükkel és a nyomtatással elkészülök.
> de a kis géppel szabadon kattintgatok Kérdés persze, hogy lesz-e belőle kép! Az én tapasztalatom szerint a legritkább esetben. Ha technikailag nézzük, szerintem eleve zajos a képe, a sötétet sem szereti, ráadásul nagyon érzékeny a bemozdulásra; kíváncsi lennék egy ilyen beltérben készült képre!
DOF alatt a mélységélességet értem, mivel ebből a szűket a nehéz megvalósítani, mi mást értenék? Néztem egy nyitott rekesszel készült fotót, ahol tele állásban volt a zoom, alig tudtam kivenni, hogy életlenedik-e a kép. Persze előnye is van, hiszen így nem kell lerekeszelni az éles kép miatt, ettől gyorsabb záridővel lehet fotózni, így a bemozdulás esélye csökken.
Egyértelmű, hogy megvan egy ilyen gépnek is a maga használati értéke, kíváncsi vagyok a végeredményre. Volt hasonló gépem, de nagyon zavaró volt a számomra és hamar túladtam rajta.
Alapgépem továbbra is a Dynax 9, de sok célra gyorsabb, egyszerűbb, kényelmesebb a kis gép.
Pl. nem jutna eszembe a D9-el és több obival menni egy hangversenyre a Műv. Palotájába, de a kis géppel szabadon kattintgatok műsorszünetben. Vagy csak géppisztollyal tudnának arra kényszeríteni, hogy a D9-et mindenhová magammal vigyem, míg a Pro 1-es mindig nálam lehet akár egy övtáskában is.
Ha a DOF alatt a mélységélességet érted, abból van bőven a kis gépen (több, mint elég), inkább a hiánya hiányzik gyakran :-)
Színben tónusban messze a dia alatti minőség, de kevéske utómunkával a közelébe hozható.
