Nagy éves megtakarítást főleg a drága megoldások hoznak, szegény embernél viszont az olcsóság fontosabb lehet a majdani éves haszonnál.
Fiatal ember megengedhet magának lassan megtérülő befektetést (hosszú megtérülési időt is), de 45-50 éves életkor felett (a hazai egészségügy állapotát figyelembe véve) már nem bölcs dolog olyasmibe befektetni, aminek a megtérülési ideje több 10-15 évnél.
Ezen felül vannak, akik ragaszkodnak a maximális kényelemhez és vannak akiket nem zavar, ha pl a fűtés nem halálos csendben dolgozik, vagy ha pl a spájzban valamivel hűvösebb van.
Tehát egészen más "legjobb módszer" létezik annak, aki
Nincs egy legjobb rendszer, a PHPP számítás mondja meg minig egy-egy konkrét házra mit, mennyire kell belőni.
De, alapvetően egy minnél kevésbé tagolt, kockát közelítő kétszintes formában lehet az energiaminimum. Pusztán az optimális térfogat, felület aránya miatt. Ugyanakkor ezt befolyásolhatja egy adott helyszín benapozottsága, pl. lehet hogy egy emeletes forma miatt az alsó ablakok nem, vagy csak nehezen lesznek árnyékolhatók. Ez nyári túlmelegedéshez vezet, ami nem kellemes (kifele is nehezen megy a meleg). Persze lehet miliós zsaluziát tenni okosházzal, de kicsit elvész a PH jelleg, szerintem.
Ami pedig pl. a gépészetet illeti, tipikusan itt szállnak el a miliós tételek pl hőszipkára, holott egy százezres fűtőkábellel kialakított pár kilowattos villamos padlófűtés és egy villanybojler, amire ténylegesen szükség lenne. Szerintem ez a minimum, és amibe én évek során maximálisan megbíznék.
Én inkább a házépítésnél használt megoldásokra gondoltam az előző felvetésemnél.
Pl.: milyen fűtés? Padló, fal, plafon, radiátor, cserépkályha? Ki milyennek látja most az ő általa elképzelt legjobb házat?
Másrészről viszont tudtommal a passzív háznál van mérésen és számításon alapuló minőségbiztosítás is. Méréssel a légtömörséget igazolják míg a számítást PHPP-vel. Ez a minősítés alapja.
Van legalább 15 000 szabvány , vagy több . Ezek egy része mindenkire kötelező másrésze csak a gyártóra vagy a kivitelezőre.
Egy lakás- /házépítésnél / is sok ezer a szabvány , akkor most melyikkel kezdjük ?
Egy passzív háznál van egy kritérium ami azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között tudni kell a 15 kWó /nm / év értéket.
Már az se világos , hogy akkor ezt számítással vagy méréssel igazoljuk. Nyilván tervezési fázisban csak számítással lehet, de ha kész a ház akkor ki lehet mérni ezt a jellemzőt.
Mivel a ház egyedi termék.... elvileg lehetne tömegtermék is -- a korrekt az lenne , ha a készházakat vizsgálnák, mérnék stb. mint az autóknál, de hát az emúlt évek példája bizonyítja az autók adataival is lehet trükközni a híres volks wágen pedig azokat 10 ezer számra gyártják.
Tehát megépítik a házakat, kimérik a jellemzőket, minősítik és aztán értékesítik.
Egyetértek: rizikós dolog úgy változtatni egy modulon, ha nem vagyunk tisztában a változtatás hatására más modulokra és a nagy egészre. Aki nem biztos a dolgában, az természetesen gondolkodjon az eredeti rendszerben. De aki "érti a passzívházat" (annak összes rész-modulját külön-külön és az egészet is egyben), az összeállíthat magának egy másik (pl.költséghatékonyabb) rendszert és attól kezdve neki ABBAN a rendszerben kell gondolkodni :)
Amikor (jó esetben) egy épületet megterveznek, akkor az az alkalmazott - egymáshoz illeszkedő és egymásra épülő - megoldások összessége eredményezi azt, hogy a ház x jóságú hőszigeteléssel bír.
Amikor ezt a megtervezett rendszert elkezded az egyes elemeket egyesével vizsgálva, az elemeket egyenként módosítani, az általában ritkán vezet jóra.
Mindig rendszerben kell gondolkodni, és az egész épületre vonatkozó hatást vizsgálni.
Való igaz, hogy egy hővisszanyerős szellőztetésnél nem a dobozra nyomtatott márkanevet, hanem a beépített hőcserélő hatásfokát, minőségét érdemes megfizetni, de azt viszont valóban meg kell.
"rendszerszeerűen megtervezett, és egymásra épülő"
Emlékeim szerint egyetlen KÖTELEZŐ építészeti, gépészeti eleme sincs a passzívház rendszernek, bármelyik másképpen csinálható vagy teljesen elhagyható. Tehát az "egymásra épülés" a ház építőjének saját döntése, hogy mikből kíván építkezni. Dönthet úgy is, hogy elhagy valamit. Persze ezzel a minősítést kockáztatja, de ha úgy döntött, hogy nem kívánja minősíteni, sőt 15 kWh helyett megelégszik egy mondjuk 25 kWh-s házzal (mondjuk 10 millióval olcsóbban ;)...
"Amikor elkezded egyesével átszabni, jóárasítani a rendszerszeerűen megtervezett, és egymásra épülő megoldáskat, akkor exponenciálisan rontod helyzetet"
Laikusok sokszor gondolják azt, hogy "ha nem betű szerint úgy csinálod ahogy le van írva, akkor csak rosszabb lehet". Aki viszont gondolkodva, értően olvas, az meglátja a sorok között a buktatókat: pl mi az, ami a sorok írójának hoz extra nyereséget (neked pedig extra kiadást), vagy pl mi az, ami kizárólag a nyugat-európai munkadíjak/anyagárak/energiaárak esetén tekinthető optimálisnak, eközben Magyarországon ugyanaz a megoldás lehet rossz befektetés is. Satöbbi.
Vannak olyan tételek, amelyeket szó szerint lehet venni és vannak, amelyeket bölcs dolog testreszabni (sőt, akár elhagyni), ha nem vagy milliárdos. Persze aki nem tudja, érti pontosan, hogy mi miért van, az inkább ne változtasson.
Abban egyetértünk, hogy a Passzívház egyesület egy gittegylet. De azért egy jószándékú gittegylet.
De.
Amikor elkezded egyesével átszabni, jóárasítani a rendszerszeerűen megtervezett, és egymásra épülő megoldáskat, akkor exponenciálisan rontod helyzetet, és vélhetően egy huzatos kecskeól lesz a végeredmény.
"Milyen módszerekre gondoltál, amik lényegesen olcsóbbak?"
Miközben "tanulod a passzívházat" aközben bekapcsolod a fejedben a költség/haszon számológépet is. Egy passzívház energetikája szétbontható 10-50 gazdaságilag többé-kevésbé elkülöníthető egységre.Ezeknek külön-külön is megállapítható az anyagköltségük, munkadíjuk és haszonkulcsuk / megtérülési idejük. Mindegyiket vizsgáld meg egyenként, hogy
- befektetésként milyen a megtérülési ideje (év) és utána az éves nyeresége (százalék)
- ha nem tetszik amit látsz, akkor lehet-e anyagilag tetszetősre optimalizálni
- ha nem, akkor valóban szükséged-van-e rá egyáltalán, vagy az itt kieső energia-megtakarítást megpróbálod kompenzálni egy másik, költséghatékonyabb területen.
- PHI által nem ellenőrzött minőségű, de a gyártó adatai alapján azonos tudású ablak: 100e Ft
- Passivhaus Institut által minősített bejárati ajtó: 1 millió Ft
- Egyedi gyártású hőszigetelt ajtó, szerencsés esetben azonos tudással: 3-500 e Ft.
- Passivhaus Institut által minősített hősvisszanyerő szellőzőgép gyári csőrendszerrel: 2-4 millió Ft
- PHI által nem ellenőrzött minőségű, de a gyártó adatai alapján azonos tudású szellőzőgép gyári csőrendszerrel: 1 millió Ft
- hővisszanyerő nélküli, egyedi összeállítású szellőztető rendszer 200-500 e Ft
...és így tovább.
De hasonló módon KÜLÖN-KÜLÖN át lehet számolni a hőszigeteléseket, a hőhídmegszakításokat, a benapozást, stb stb.
Persze mindvégig figyelembe kell venni a nagy egészt is, mert mihelyt lemondunk pl a benapozásról, abban a pillanatban sokkal olcsóbbakká válnak az ablakok, a telek akár milliókkal olcsóbb lehet (és jobb elhelyezkedésű lehet), sokkal szebb lehet a kertünk, viszont kiesik egy adag energianyereség az éves energiamérlegből, amit vagy megpróbálunk pótolni más területen, vagy lemondunk a 15 kWh/m2/év cél-értékről és úgy döntünk, hogy nem fakadunk sírva, ha a ház fűtésköltsége évente 10-15 ezer forinttal több lesz, bőven megvigasztal bennünket az a tudat, hogy cserében az építkezésből 5 millió forint a zsebünkben maradt :)
Ez csak az egyik trükk a számos lehetőség közül. Ehhez kell legkevesebb szaktudás és beruházási péz. Léteznek kifinomultabb és sokkal energiatakarékosabb megoldások is, persze azok többnyire nem úszhatók meg ilyen egyszerűen és olcsón :)
S hol írtam hogy ez passzívház ? Idézek a hozzászólásomból "Ezt a kategóriát szoktam én kvázi passzívnak hívni amíg nem ismertem erre a német elnevezést Ott három literes háznak mondják passzol hozzá egy Lupo is.2004ben építkeztünk a mienk is ilyennek sikerült"
3literKb 30Kwh A fa 3-5 év közötti, egy norvég Jotul kandalló, magamat meg hadd ne minősítsem.
Elméletileg gondolhatod hogy nem egyenletes a hőfok, ellenben a használat során az volt . Gyakorlatilag nagyon lassan hűlt ki,nem volt 1 C hőesés sem begyújtástól begyújtásig.( kb 24 óra) Ezeknél a házaknál már nem mükszik a szakaszos fűtés még gázzal sem. Arra a verzióra gondolok hogy addig nem fűtenek amíg nincsenek otthon.Lásd Dunaújvárosi tapasztalatok SolaNova épület Egyszerűen nagyon lassan reagál a ház . Túl fűteni viszont lehet arra oda kell figyelni, én nem élveztem a 28 fokot ha az asszony kezelte a kandallót.
Mindezek amit felvázoltál egy társasház kritériumai, családi házhoz nem kellenek brigádok és az állványozás is egyszerűbben megoldható. Szakértelem kell, de nem szükséges mérnöki tevékenység ha tudod hogyan kell csinálni. Tervező kell és az felügyeli a munkálatokat, de csak néha odanéz. Ha van egy értelmes, rajzokat ismerő kőműves és néhány értő segédmunkás az bőven elég.
- megfelelő tapasztalattal rendelkező építő vagy építészmérnök (vagy da Vinci) vagy
- a FEMű és a tervezői művezetés feladatait el tudod látni
- van időd rá, hogy a munkák 80%át magad felügyeld
- van időd alkalmad és hozzáértésed ahhoz, hogy legalább netto 5 millió (de inkább több) értékű munkát magad végezzél el
- meg tudod oldani okosan és ideálisan az egyes mukák egymásra-épülését, pl hogy ne kelljen kétszer két brigádnk állványozni, és ne verje szét senki az előző brigád által befejezett dolgokat.
- van időd és alkalmad ahhoz, hogy te vezesd az egész "projectet", semmilyen egyéb nem termelő alakzatot nem tűrsz meg az erőforrások között magadon kívül (nincs nem dolgozó brigádvezető, vagy "vállalkozó" aki anyagért meg hivatalos ügyeket intézni "járkál".)
mert egyébként egy 10-15 millióval meg lehet toldani az t a 35-40 es büdzsét.
Nem egészen stimmel,ha vidéken építed akkor ügy fest,hogy megépíted 40-ért és nem tudod eladni 30 -ért. Ha a Fővárosban építed és van saját telked megépíted 50-ért és azonnal el tudod adni 80-100-ért. 20 milla csak a telek. Miért is lehet lényegesen többért a Fővárosban építeni? Sokkal drágább a munkaerő és a szállítás.
Technikailag nem nehéz megoldani, hogy az ügyféltér ne legen túl meleg (az ügyfelek utcai ruhában, a hímnemű dolgozók pl zakóban lehessenek) sőt akár a hideg utcára nyíló ajtót is lehessen nyitogatni, ennek ellenére a miniszoknyás nőnemű dolgozók lába se fázzon. Csakhogy ez nem egyszerű termosztát-tekergetésből áll, hanem speciális fűtéstechnikai és légtechnikai trükkök halmaza, amelyeket a mezei fűtésszerelők nemigen ismernek.
Mihez képest? Egy Budapesti 70 nm-es lakáshoz képest ami 60 millába kerül a többlet költség már eltörpül. Egy 100 nm-es passzív házat meg lehet építeni 35-40 millió körül.
