hogy fordítják magyarra, akkor honnan tudod, hogy benne van a ló?"
Nem a ló van benne, hanem a reiten!
Az egész innen indult ki: "A német nyelvben das Pferd a ló. Lovagolni azonban reiten. Így hát a lovagolni szóban nincs benne a ló! "
Erre írtam amit írtam!
Egyébként téves fordítás a reiten igét úgy fordítani, hogy lavagol(ni). Az meg, hogy a reiten főnévi igenév lenne mint ahogy Géniusz Lóci írta egyenesen nevetséges! Na de tudom, ez nem német hanem magyar nyelvű topic a magyar nyelvről.
Még csak annyit, hogy amit írtál: "A hullámlovas a hullámok segítségével halad, a hullámok hátán, meglovagolja a hullámokat." valamint: "Egyébként a tevegel használatos a tevén haladásra." teljesen egyértelmű magyarázat. Köszi!
Nos ez lenne a reiten! Valami segítségével haladni, mozgásban lenni, valamit vezetni, valamivel utazni. Ide akartam eljutni. Csak ennyi! Hogy miért mégis ugy fordítják, hogy lovagol (vagy ha úgy jobban tetszik akkor: lovagolni) annak egyszerű a magyarázata, de ez már tényleg nem ide tartozik...
"Vissza-kérdezés: mit keres a disk-jockey -ben a lovas?"
Angolul nem tudok, de gondolom itt a "jockey" lenne a lovas.
Szerintem ennek is az lehet a magyarázata ami a német reiten igének. Tévesen fordítják lovasnak a jockeyt. Valószínű (csak feltevés, mert tényleg nem tudok angolul), hogy a jockey is az a valaki aki valamit mozgásban tart. A lóversenyen a lovakat a discoban pedig a lemezeket.
nyelvében él - e, van a kardja, egy nemzetnek? védőkardja? próbáljuk ki, de itt nem engedik meg, mert az átok rajtunk, hogy mindent ami magyar volt, az emlékét is eltüntettni, mert szavunkra történt, hangunkra minden, igy a magyar nyelv, bizon azért klassz, meg klasszikus, mert élő, lenne?
ki az, aki tapasztalta, hogy egyvé vá vá vá vá vév vévv vévv vévvé vált a nyelvünkkel, csak hang vagyok, mint itt, hangoztattam hangomat, hangom ha rezzeg, vagyok?
aki ezt a támát, megnyitotta, nagyon találó, nem tudom én se megmondani miért, de CSODÁLATOS VAGY MAGYAR ÉDESANYÁNK, FÉNYSZÜZANYA, S CSODÁLATOS IZÉ IZÉ IZES TÜZES IZZE IZZE TANOS IZLETES ISTENES NEKEM, A MAGYAR - NYELVÜNK, MINDEN CSÖPPE TEJE, CSODACSÓK?
ezzel, nem tettem le, egyetlen egy népet se, azokat se, akik állandóan változtattják a nyelvüket, hogy senki ne érthesse üket, igy a némának, innen európa, mert egész európa URAPANYA gyereki volt, s egy nyelvet beszélt a magyart, még kisAttilllánk idejébe, aztán megnémultak, nyemecek lettek?- néma gyereknek van Anuka?
most mindenki vagy rabbszolga, vagy egyse, igy mondom, vagyogatunk, mert a nyelvünkkel, nyelvünkbe menekülve, van nékünk Apukánk s ÉdesAnyukánk, ha a kis néma gyereke, nyelvüket nem beszélheti, vajon értik-e, hogy mit gagyogok?
gagyogok s ragyokog vagyok, de kis porba puzzó? na, ne tessék má cseggre ejteni?
HORDÓ - HORDOZ - HORDA - HURCOL (Különben a K-s KORDON KÖRÍTÉS se rossz!!!)
HURRIKÁN (műholdról kell nézni azt a hurcolós KÖRét! :-)))
Most már csak azt nem értem, hogy a HURRIKÁN kelet-, dél-keletázsiai verziója milyen tájon fú? TÁJFÚN. És hogy mit keres a TORNÁDÓ szóban a TURm (német torony), a TURBán (TURBulens módon körbetekert vászoncsík :-)))) és a magas TORony? A tournament és a torna a túra is érdekesen konok, róva konokon rokonok. (Ha nem az se baj!!) :-)))
És ha már nem egy magyar használ olyan szót hogy KORPuszkula, akkor hogy mindenki megértse falun is a tudósembert, kell lennie egy KORPának is. :-)))
Szeretettel,
Moziga
Ui: Nekem ezekért a lehetőségekért csodálatos a magyar nyelv, mindenféle tudományos bizonyítástól vagy bizonytalanságtól függetlenül.
"K+R,G+R “képletei” általában már a szótőben meghatározzák a jelentéstartalmat. Íme: a K+R - G+R példái jól mutatják mire gondolunk: K+R = kar, karéj, karol, (karó: rákarolódik a növény, mert a nyelv logikája “visszafelé” is igaz!), kard, kerek, kerék, kerget, (űz, miközben bekerít: KER+GET, gat-get gátol!), kerge birka, kert, kerít, kerül, korona, karima, KÖR! Hiszen mindezek a jelentéstartalmak, - és még száz! - körre, kerekre, görbére, stb. utalnak. Folytassuk a példákat: karám, karom, köröm, stb. Majd a lágyult gé-vel: G+R: garat, görbe, görnyeg, gerinc, görgő, görbül, gurul, guriga - karika! - íme a kicsinyítő képző is lágyul, a “ka”-ból “ga” lesz! Hely hiányában, noha kidolgoztunk a nyelv egészének rendszerét, csak kevés példát említhetünk!"
"a magyarban mit keres a ló a Wellenreiter (hullámlovas) és a Kamelreiten (- ezt meg nem is tudom hogy fordítják magyarra) szavakban?" --> hát, ha nem tudod, hogy fordítják magyarra, akkor honnan tudod, hogy benne van a ló ? :-) Egyébként a tevegel használatos a tevén haladásra. A hullámlovas a hullámok segítségével halad, a hullámok hátán , meglovagolja a hullámokat.
Vissza-kérdezés: mit keres a disk-jockey -ben a lovas? (ugyanilyen kérdés, mint a tiéd)
"a rag szónak köze van a ragaszthoz. Igen, a ragaszt szóból képezték." --> persze, a ragadvány-t, ragasztó-t, ragadó-t is a ragasztból képezték, anélkül, hogy tudtak volna a rag-ról...
Terád sem ragadt a logikából semmi :-) "Az ilyen barmoktól tudok a falnak menni..." :-)
de itt is az a lényeg, hogy a kínai mellett talán mienk a világ második legnehezebb nyelve... A nyelvek nehézség szerinti sorbarendezése primitív áltudomány.
az inuitok által beszélt eszkimó nyelv 63 formáját ismeri a jelen időnek, az egyszerű főneveknek pedig 252 ragozott alakjuk van Mivel az inuitok nyelve poliszintetikus, ez nem meglepő, de szvsz a "jelen idő 63 formája" nem 63-féle nyelvtani jelenidőt jelent, hanem 63 ragozott alakot. A 252 ragozott főnévalak meg gyanús, annál sokkal többnek kell lennie egy poliszintetikus nyelvben. (Az agglutináló baszkban 400 ezernél is több van)
"nemhivatalos források szerint 485 szavuk van a hóra és egyéb fagyott csapadékra" Hivatalos források szerint összesen 2 szavuk van a hóra (quanniq és aput). A többi szóösszetétel, mint a magyarban (porhó, kásahó stb.), de még ezekből sincs 485, mert annyiféle hó nincs.
Mert a magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL A világ összes nyelve eltér az összes többitől.
Melyek azok a tulajdonságok, amelyek a magyar nyelvet elkülönítik - kisebb-nagyobb mértékben, általában jelentősen! - a világ legtöbb nyelvétől? 1./ A magyar, ragozó - aglutináló - nyelv. Tudod te, hogy hány agglutináló nyelv van a világon? Elég sok.
meg-hí-v-at-tat-hat-ná-tok valakit valahova. Ezt a világ legtöbb nyelvén legkevesebb négy-hét szóval fejezik ki! Mi az, hogy a világ legtöbb nyelvén? Te hányat ismersz a világ nyelvei közül? A poliszintetikus nyelvekben ennél sokkal összetettebb szavak is vannak. Példa: anijokkoinehdek=nem érti, amit mondok (még a mellékmondat is benne van a szóban)
magyar, beszéd közben, a mondatban az első szót, a szóban az első szótagot hangsúlyozza. Ez is természeti törvény szerint való. Ugyanis a beszéd kezdetekor van a legtöbb levegő a tüdőben, s akkor létezik a legnagyobb nyomás is. És mi van az olyan pofátlan szavakkal, amik a beszéd kellős közepén kezdődnek? Jó kérdés, nemde?
E rendszer fölismerését pedig az segíti, hogy a magyar nyelv a tiszta hangzók nyelve. Nem is olyan rég még tele volt diftongusokkal a magyar.
"Ragozd csak el a reiten (lovagolni) főnévi igenevet!"
Megtennéd nekem, hogy elragozod magyarul azt, hogy lovagolni? Mert én azt sem tudom miként kezdjek hozzá...
Németül a reiten (lovagol) ige ragozása: Ich reite Du reitest Er/Sie/Es reitet Wir reiten Ihr reitet Sie reiten
Egyébként meg nem kell elterelni a szót! A kérdés az volt, hogy a magyarban mit keres a ló a Wellenreiter (hullámlovas) és a Kamelreiten (- ezt meg nem is tudom hogy fordítják magyarra) szavakban?
ráülhetek a ...lócára? beddurrant a kis toko, mi? mond meg őszintén, mijjen eresztés vagy, hogy nem lipicai, az tutti!!!
kérdem, van e nagyobb dolog, ma már nemcsak sziv - visz, hanem tudjuk, hogy a sziv - visz, sziv - vár, - ványai is? több dimenziós? valóban ha tiszta a vérrérrendszerer, van fény - aUrája, az Isten gyerekének?
Hogy mekkora faszság ez a topicnyitó... Erőltetett példák, nyelvet soha nem tanult embertől. Aki tanult valamilyen finnugor vagy török nyelvet, tudja, hogy azok rendszere tök ugyanolyan, mint a magyaré. A szószétszedegetés meg ab ovo baromság. Pláne az olyan átvett szavaké, mint saroglya stb. Az meg külön jó, hogy rájön, hogy a rag szónak köze van a ragaszthoz. Igen, a ragaszt szóból képezték. A nyelvújtáskor.
2./ A magyar nyelvben a mássalhangzók hordozzák a jelentéstartalom legalább kilencven százalékát s azt inkább csak árnyalják a magánhangzók. Jó példa erre a következő verssor: (...) vagy: Hözödnök röndölötlönöl
Ez pont nem jó példa, mert: Hazádnak rendületlenül vagy Hazudnak rendeletlenül
Én is hoztam egy verset, ez ugyan nem a nyelvről szól, de hát itten nyelvi játékokról is volt szó...
NAGY BANDÓ ANDRÁS: KÖLTŐI KITÖRÉS
Ó, te zengővirágillatfelhőben illatozó, trabantautószárnyascsikó, bénaságtiportlelkű, röppenőszárnyú lovasa!...
Ó, te úthozkövesedett, gigászi mikroősszaurusz, papírból gyúrt, gyémántkristályősgyík holdpermet tojása!...
Ó, te kétütemű, lóherehártyaragyogással pöfékelő, kristálymagzatvizet böfögő, bűzkocsonymagzatbűzárasztó levéltetű!...
Ó, te nyolcszögletű, stop-megálljt vezénylő, táblarozsdaszirombolyhos állítmányt semmibevevő, görényillatmegszégyenítő, szmogdúsítófüstű förmedvény!...
Hogy az a magasságkristályragyogású, Merkur-áldású mennybéli verjen meg mindazzal, amit ezen az ősgyűrődéses mellékútösvényen elképzelni sem tudok, agytekervényeimnek gyökérhimbálódzásával, ebben a mindenség-aszfaltközlekedő edényben!...
Hogy helyezze beléd ősgyíkvesszejét a magasságos, mélységes imádattal, ősélvezettel, ősgyíkheréinek kuszagubancos szőrmeredvényeinek kristélygyökér-fonódásaival!...
Ó, hogy menj abba a sötét, hátsófertály-füstáldású, autócsikópegazuskipuffanó, sötétséglepelbe burkolódzó, bűzlyuk-barlang szennycsatornaillatú szélröpítette végébe!...
Te állatforma ember!...
Te emberforma állat!...
Te ősállatforma ősember!...
Te emberforma, baromkristállyá formált őstulokembrió!...
Te kristály-KRESZ-teszt-szent bénaságú, normál-idióta-barbár féktelen igavonó ősszarvas!...
Hát mi a jó édes anyádért jöttél ki elém?!...
... amiből sosem lesz jó leves, mint tudjuk. Ez annyira már nem is meglepő. Gondold el, nekünk mennyi kifejezésünk van a környezetünk leírására. Nekik csak hó és jég van a környezetükben. A századok alatt pedig megtanulták a különbséget jég és jég között. Nyilván, ha idetévedne egy eszkimó, a tölgy- a bükk- és a fenyőerdőt is egyszerűen csak erdőnek nevezné (bár abban sem vagyok biztos, hogy van ilyen szavuk, vagy hogy ha van, használják-e).
Köszönöm neked. Már nagyon régen kerestem ezt a gyöngyszemet. Bár így leírva közel sem olyan jó, mint Sinkovits hangján (amikor a közepén megakadt, és kijelentette, hogy "Áh, elölről az egész, majdnem kikapcsoltam a rádiót, de szerencsére (?) csak azt a versszakot ismételte meg...).
Tinylig irdimis ililvisni mirt nigyin sik irdikis dilig vin binni!Olyin dilgik izik imit nip mint nip hisznilink di igizin nim gindiljik vigig!
Csik 1 bij vin higy sisi viltim ji migyirbil!:-)
