Köszi a választ. Asszem megértettem az elképzelésed lényegét.
Azért lenne még egy kérdésem:
"Másik jelentős, ám már pár ezer éves reakcióidejű hatás a Föld keringési anomáliából fakadó varáció a szárazföldek nap általi besugárzásában. ezek az ugynevezett Milankovich ciklusok. ez okozza a jégkorszakokat. a jégkorszakokban a CO2 koncentráció szolgaian követi a hőmérséklet változást, de valószinüleg nem sok hatása van magára az éghajlatra, inkább okozat, mint ok, de ez még vitatott. "
Ha jól értettem, eszerint a CO2 koncentráció növekszik abban az esetben, ha a föld hőmérséklete megnő (bármilyen oknál fogva)
Ez viszont nyilván csak arra vezethető vissza, hogy a melegebb éghajlattal rendelkező globális rendszer, kevesebb CO2-t képes megkötni, mint a hideg környezet. (legalábbis a Milankovich ciklusok során megfigyel jelenség erre utal.)
(Mivel tök laikus vagyok a témában, az okokat nyilván nem tudom. - mondjuk egyről asszem hallottam, és az éppen az óceánok pufferhatásáról szólt. Eszerint a melegebb víz egyszerűen kevesebb CO2-t tud megkötni, mint a hideg. Persze ez nyilván csak az egyik ok lehet.)
Ez viszont a jelen korra nézve újabb problémát vet fel. Tehát, ha a az emberi tevékenység kapcsán a CO2 koncentráció novekedése bizonyos mértékű hőmérsékletnövekedést képes előídézni, nem lehetséges, hogy a környezet erre a Milankovich ciklus során megfigyelt válasszal fog reagálni, tehát elkezdi kibocsájtani a megkötött CO2-t? Ilyen módon az emberi kibocsájtásnál lényegesen nagyobb mértékben növekedhet a CO2 koncentráció, amely egy ideig nyilván újabb fölmelegedést von maga után.
hát egyrészt nemcsak a biomassza köti a CO2-t hanem szervetlen folyamatok is (sőt lehet, hogy sokkal fundamentálisabban) másrészt én azt hiszem, hogy a heterotróf/autotróf biomassza aránynak van egy alsó minimuma, ami alá már nem lehet lemenni. ezen határaránynak van egy nettó CO2 emissziós adata, de mi most efelett teljesítünk a fosszilis tüzelőanyagoknak köszönhetően.
mond meg olyanakot is a faszi, hogy a kis jégkorszakot a 14 századi bubópestis miatti populációhanyatlás okozta, azért ezt egy kicsit erősnek tartom.
mindenestre abban igaza lehet, hogy a 18. századig az emberi tevékenység kb 0.6 C forcingot jelentett a globál éghajlatra.
rhaurin már régóta mondogatja ezt, ugy látszik most találtak rá bizonyítékot is.
"A Föld éghajlatának megváltozása az ember tevékenysége nyomán már évezredekkel az ipari forradalom előtt elkezdődött - vélekednek kaliforniai kutatók az Antarktisz jegébe fagyott légbuborékok elemzése nyomán.
Az atmoszférában felhalmozódott széndioxid szintje körülbelül 8000 évvel ezelőtt kezdett emelkedni annak nyomán, hogy az ember elkezdte az erdők kiírtását, növényeket kezdett termelni. A metángáz szintje körülbelül 5000 éve, a rizstermelés és az állattenyésztés kezdete óta mutat folyamatos emelkedést - fejtette ki elméletét Bill Ruddiman, az egyesült államokbeli Virginia Egyetem nyugalmazott professzora az amerikai geofizikusok éves közgyűlése előtt újságíróknak nyilatkozva. Az általános felmelegedés okaiként emlegetett két gáz koncentrációjának növekedése lassú, de folyamatos volt, és ellensúlyozta a jelentősebb éghajlati lehűléseket. A gázkoncentráció növekedés megszakította a klimatikus felmelegedésnek és a lehűlésnek a tudósok által mintegy 400 000 évre visszamenőleg követett szabályos váltakozását. A széndioxid-és metángáz szint átmeneti növekedése a légkörben korábbi időszakokban is megállapítható volt, ezt azonban eddig kizárólag természetes okokra vezették vissza. Ezen gázok mennyisége ugyanis igen csekély mértékben, de ingadozhat a Föld pályájának kismértékű megváltozása, illetve a napsugárzás mértékének csökkenése nyomán.
Korábban a kutatók körében általános volt az a nézet, hogy az emberi tevékenység csak az ipari forradalommal kezdte megváltoztatni az éghajlatot. Ruddiman szerint azonban a mezőgazdasági tevékenységek kialakulása és a légköri gázkoncentráció emelkedése közötti összefüggés nem véletlen. Ruddiman professzor elmélete új irányokat nyithat a globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatásokban - vélekedett az elmélet kapcsán Bette Otto-Bleisner az amerikai Atmoszférikus Kutatások központjának munkatársa. "
www.greenfo.hu 2003. december 15.
A növényvilág a felmelegedésre és a CO2 emelkedésre expanzióval válaszol, amire már most bizonyitékot szolgáltatnak a müholdas feltételek.
ezek mind elég gyors folyamatok.
Az ember által kibopcsátott üvegházgázok csak egy faktor az éghajlatot meghatározó tényezők összességében, viszont ez a leggyorsabb. hatása pár tiz-száz éves időtávon belül érvényesül.
Másik jelentős, ám már pár ezer éves reakcióidejű hatás a Föld keringési anomáliából fakadó varáció a szárazföldek nap általi besugárzásában. ezek az ugynevezett Milankovich ciklusok. ez okozza a jégkorszakokat. a jégkorszakokban a CO2 koncentráció szolgaian követi a hőmérséklet változást, de valószinüleg nem sok hatása van magára az éghajlatra, inkább okozat, mint ok, de ez még vitatott.
Harmadik lényeges faktor a kontinensek poziciója, amely millió éves időtávban határozza meg az éghajlatot.
A negyedik lényeges faktor a napállandó, amely milliárd éves távlatban változik jelentően, a Föld keletkezése után időkben a napállandó kb a mai érték 70%-a lehetett. Azóta folyamtosan emelkedik.
A jégkorszak nem a CO2 szint csökkenése miatt fog bekövetkezni, hanem csillagászati okoból, ezek az erők olyan óriásiak, hogy könnyedén félresöpörhetik az ember által kiböfögött üvegházgázokat.
A jégkorszakok esetén bekövetkező hőmérséklet változás mértéke 8-10 C fok, a CO2 megduplázódása esetén 4 Cfokos emelkedést jósolnak. a következő megduplázódás esetén még 4 C fok.
azaz a hatás logaritmusosan arányos a CO2 koncentrációval.
az utóbbi 150 évben a CO2 koncentzráció 30%-kal emelkedett.
Azt nem tudom, a CO2 milyen gyorsan fog eltünni, de a jégminták alapján az utóbbi pár százezer évben igen rugalmasan tudott változni a CO2 koncentráció, tehát miért ne lenne igy most is.
A légkör CO2 koncentráció csökkentésében sok erő van müködésben. Az óceán pufferkapacitása ma még ismeretlen. Ha a légkör CO2 koncentrációja emelkedik, akkor az óceánoké is emelkedik fog. gyakorlatilag az emberi CO2 kibocsátás 40%-a már most azonnal felszivódik az óceánok által.
A növényvilág a felmelegedésre és a CO2 emelkedésre expanzióval válaszol, amire már most bizonyitékot szolgáltatnak a müholdas feltételek.
ezek mind elég gyors folyamatok.
Nem igazán vagyok otthon az éghajlat témában, de azért lenne egy kérdésem az ötleteddel kapcsolatban.
A feltételezésednek, ha jól látom az a kiindulópontja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elfogyása után a légkörben lévő széndioxid mennyisége gyors csökkenésnek indul.
Ez rendben is van.
Viszont felmerült bennem, hogy ha az emberi tevékenységből fakadó CO2 kibocsájtás megszűnése, ill. mondjuk az 500-1000 évvel előtti szintre történő visszaállása a hőmérséklet radikális csökkenését vonja maga után, akkor miért feltételezed, hogy a felhalmozott szén igen gyors kipöfögése nem vált ki ellenkező előjelű, hasonló folyamatot.
Én laikusként legalábbis úgy gondolnám, hogy vagy mindkét esetben jelentős hőmersékletváltozás kell, hogy bekövetkezzen, vagy egyik esetben sem.
Persze érdemes lenne azt is alátámasztani, hogy miért alakulna ki feltétlenül olyan ökoszisztéma a fosszilis tüzelőanyagok elfogyása után, amely gyorsan csökkenteni kezdi a légkör CO2 tartalmát, Mennyiben nagyobb ennek az esélye, mint egy olyan rendszer létrejöttének, ahol az egyensúly egy nagyobb hőmérséklet és magasabb CO2 tartalom mellett jön létre?
Ha valamiért teljes hülyeséget írtam volna, akkor bocs, de tényleg csak tök laikusént szólok a témához.
Mar regota gondolkozom ezen a kerdesen, gondolom a legtobb ember zsirmarhasagnak tartja:
Na most tetelezzuk fel, hogy beindul a globalis felmelegedes, raadasul pont ugy, ahogy a legtobb klimamodel josolja, azaz az elkovetkezo parszaz evben kb 4 fokot. OK megvaltozik az eghajlat, emelkedik a tengerszint egy par metert, felolvad a permafrost.
A Fold lakossaga, kisebb nagyobb viszontagsagok utan alkalmazkodik az uj eletkorulmenyekhez, a nepesseg sulypontja eszak fele tolodik el.
Azonban a fosszilis tuzeloanyagok elfogynak, a permefrostbol is elfogy a metan, az uveghazgazok mennyisege csokkeni kezd, raadasul a Milankovics ciklusok miatt valoszinuleg kuszobon all a kovetkezo jegkorszak. A Fold 500 ev mulva egy katasztrofalis globalis lehules peremere jut, amelynek kovetkezmenyei messze rosszabbak lesznek a felmelegedesnel.
Mit lehet majd tenni?
1. CO2-t pumpalni a legkorbe, hogy az uveghazhatast fenntartsuk. A CO2 forrasa lehet pl meszko hevitese mondjuk nuklearis energiaval.
2. A jegkorszak fundamentalis okainak felszamolasa, a tengeraramlasok atrendezese, hogy a sarkvidekek sokkal tobb meleg aramlatot kapjanak.
ehhez szukseges a Panama csatorna es a Szuezi csatorna kiszelesitese es kimelyitese, azert hogy tengeraramlas induljon meg Afrika, Del Amerika es Eszak Amerika korul.
Persze a deli sarkot ez sem fogja felolvasztani, de talan a legrosszabb jegkorszakot elkerulhetjuk.
Valoszinuleg a csatornak kimelyitese eleg jelentos mernoki teljesitmenyt igenyel, sztem legalabb 1 km mely es 1km szelesre kell oket megcsinalni. Arra gondoltam, hogy hidrogenbombakkal valoszinuleg meg lehetne csinalni, raadasul ugy, hogy minimalis sugarzoanyag keruljon ki a tengervizbe ( tengerfenek alatti robbantasokkal )
After 200 Years of Growth, Level of Methane Stabilizes
By ANDREW C. REVKIN
Published: November 23, 2003
After a 200-year rise driven mainly by human activities, atmospheric levels of methane, the second most important greenhouse gas, have stopped growing, scientists are reporting. Climate experts said the stabilization of methane, though probably temporary, is important evidence that steps to curb emissions could slow global warming even as disputes persist over what to do about carbon dioxide, the dominant greenhouse gas.
"This is a big deal," said Dr. James A. Hansen, a climate scientist at NASA's Goddard Institute for Space Studies who has highlighted the importance of methane as a heat-trapping gas for years.
It is clearer than ever that "methane presents an opportunity for a global warming success story," he said. "We could get it to stop increasing and even decrease somewhat, mostly with actions that make sense for other reasons." Such actions could include stanching leaks in pipelines or capturing gas released during mining or oil drilling.
The side benefits would include improved air quality, he and other experts said. Methane not only warms the atmosphere but also contributes to the formation of ozone, an ingredient of smog.
Actions to cut methane emissions would also produce far quicker results than measures to curb carbon dioxide. Once released, methane, the main component in natural gas, remains in the atmosphere for only 8 to 10 years before it breaks down. Carbon dioxide, which is released every time a fossil fuel or forest is burned, can last a century and has been accumulating steadily in the air.
The American and Dutch researchers who measured the change in methane levels said they found evidence that human actions, while not aimed at stemming climate change, appeared to be the cause — specifically the near shutdown of oil and gas extraction after the disintegration of the Soviet Union.
Old production methods released vast streams of the gas from leaking pipelines, uncapped wells and the like. Newer, less leaky methods are slowly being adopted now.
Some climate experts had already noted that emissions of methane were more variable, and perhaps more controllable, than those of carbon dioxide. But this is the first time that scientists have found a sustained plateau in methane concentrations, from 1999 to 2002. A global analysis has not been completed for 2003.
The new analysis, described in the current issue of Geophysical Research Letters, is by the Commerce Department's Climate Monitoring and Diagnostics Laboratory in Boulder, Colo., and the National Institute for Space Research of the Netherlands.
Dr. Hansen said it was premature to point to a particular reason for the change because methane has so many sources. About 70 percent comes from human activities — with most from fossil-fuel extraction. But methane also comes from sources as varied as the digestive tract of cattle and termites, wetlands, rice paddies and garbage dumps.
The scientists collected measurements of methane in the air taken at 43 monitoring stations around the world and compared them with a European database of records kept on emissions from various sources.
By examining regional difference in methane concentrations, they found the plateau appeared to result mainly from a sharp drop in emissions in 1991 and 1992 in latitudes north of 50 degrees — a region dominated by Russia and Canada.
Other evidence, they said, pointed more precisely to Russia, including measurements taken at Canada's Alert military base — the northernmost inhabited spot on Earth — that tracked air masses drifting directly from Siberia.
The drop in methane levels there appears to have more than compensated for a rise in emissions from Asia, said Dr. Edward J. Dlugokencky, the lead author of the study and a scientist at the Boulder laboratory.
"If we hadn't had decreases in the former Soviet Union, we wouldn't have seen methane flat for the last four years," he said.
Some scientists concurred with that conclusion, but other experts on methane, though agreeing a plateau had been reached, said they were not yet convinced that the Russian downturn in emissions was the reason.
"Methane is an incredibly messy problem," said Dr. Inez Y. Fung, the director of the atmospheric sciences center at the University of California at Berkeley. She said its level varies not only as sources shrink or grow, but also because it is destroyed at changing rates — depending on other substances, including other pollution, in the air.
And, she added, the estimates of emissions from various sources, particularly nonindustrial ones like rice cultivation, are extremely rough.
She said an untapped source of evidence that could show the link to Russian gas fields could be satellite images of the world at night. Flares on oil rigs destroy only a portion of the methane and could reveal overall activity, and leakage, in such areas, she said.
The biggest question now is whether methane will resume the climb that has more than doubled its concentration since the start of the industrial revolution.
Dr. Dlugokencky said that all depends on how assertively countries and companies work to stem emissions — noting that human behavior is the most uncertain factor of all.
Prof. Jesse H. Ausubel, the director of Program for the Human Environment at Rockefeller University in Manhattan, said that particularly now that natural gas has become a valuable commodity there are strong economic incentives to stop leaks.
"This is better than a no regrets action," he said. "This should be a case where, with little outlay, people can actually win an economic benefit."
Persze, hogy van emberi hatás. Ahogy állati, növényi és más földrajzi (vulkáni, stb, stb).
Csak ma már akárki azt mér amit akar, olyan erdeményt hoz ki amit kiván, és olyan konkluziókat von le ami számára a legkifizetődőbb. leellenőrizhetetlen megfigyelések, kisérletek, számitógépes modelezések, szimulálások mind befolyásolhatók.
Nem vagyok negativista, de hiszékeny sem. Aki akarja, higyje el.
Valamelyik website-on ( sajnalom, hogy nem tudom belinkelni, mert akkor amikor olvastam meg nem talaltam fontosnak ezt az infot) lattam, hogy az utolso glacialis maximumtol kb 8000 evvel ezelottig a legkori CO2 lassan csokkent, majd e fordulopont utan lassan nott.
ez arra enged kovetkeztetni, hogy a biomassza mennyisege a felmelegedessel parhuzamosan lassan nott, majd miutan az eszaki felteket ero nyari napsugarzas tuljotott maximuman a biomassza elkezdett osszehuzodni. ezt gyorsitotta az is, hogy a napenergia centrumanak delre tolodasa kovetkezteben az eszaki tropusi tengerek relative hidegebbek lettek, igy a csapadek az oceanok folott hullott le es nem a szarazfoldek folott. emiatt lett szarazsag.
az elegett biomassza maximum egy enyhe pozitiv visszacsatolas lehetett, de szerintem a fo hajtoereje az evezredeken atnyulo klimavaltozasoknak elsosorban csillagaszati.
Ez igaz, de egyrészt csak az illető hely környékére jellemző, másrészt függ az uralkodó szelek irányától is. Információ értékű adatok lehetnek, de nem igen lehet belőlük nagyobb léptű következtetéseket levonni. A nyári sok helyen kitört vagy a most tomboló kaliforniai tűzvészből származó adatokkal való összevetés, gondolom, azért már irányadóbb.
Lehet mérni visszamenöleg is, csak nem találok rá adatokat. A füst is meg a por is nyomot hagy a sarki vagy magashegységi jégmezökön és a fúrásmagokból sok ezer évre visszakövethetö a szennyezés általános mértéke.
Persze, hogy az ember is hozzájárul a füst és CO2 képzéshez, de nélküle is lenne elég belőlük (a szavanna évről-évre kigyullad villámcsapásoktól, de hasonlóan az erők, bozótok is világszerte, a tűzhányókról már nem is szólok). S mivel ezek hatását visszamenőleg nem lehet mérni, mindenki úgy értékel ahogy csak akar (és cáfolhatatlanul).
Nagyon nem mindegy, hogy mennyi a füst:CO2 arány. Ez mostanában - hála a környezetvédelmi intézkedéseknek - pédátlanul csökken. Egyébként Európában és Észak-amerikában erdötüz is sokkal kevesebb van, mint mondjuk száz éve (mert itt az erdö pénzt ér, hiszen valaki ültette). Tényleg nagyon sokkal kevesebb (másutt azért van böven).
Egyébként az aeroszol leginkább csak az alacsony trópusi és szubtrópusi esöfelhöket vékonyitja, ahol a cseppképzödésnek fagypont fölötti hömérsékleten kellene végbemennie. A sokkal magasabb mérsékelt égövi felhök másként müködnek, itt jégmagok keletkeznek és hiznak meg odafent és estükben olvadnak cseppekké.
Mivel az elpárolgott viznek valahol le kell esnie, s mivel a viz párolgási höje kivételesen nagy s ezt cseppképzödés esetén leadja a környezö levegönek, ez az egész füst-dolog vszinüleg hatékonyan füti a magasabb szélességeket. Talán ezért is nem futottunk még bele a következö jégkorszakba.
Viszont ha sikerül tényleg megszabadulnunk a füsttöl, akkor ki tudja, mi lesz...
de a fustben van CO2 is, tehat a CO2 lehet jo kozelites az elfustolt szerves anyagra.
az aeroszolok pl fust egyertelmuen hutik az eghajlatot (es szarazza teszik) viszont nagyon rovid ideig maradnak meg a legkorben (1-2 ev), mig a CO2 joval hosszabb ideig megmarad.
raadasul szerintem az ok-okozat is forditott. nem azert lett szaraz az eghajlat mert elegett sok erdo es mezo, hanem azert egett el a novenyzet, mert szaraz lett az eghajlat.
tobb cikk szerint is az utobbi 8000 ev elszaradasa azert tortent, mert a termalis egyenlito delre tolodott az emlitett csillagaszati okok miatt, ezzel egyutt a tropusi monszun esok ovezete is delre tolodott el.
emiatt lett sivatag a Szahara es Kozep Azsia.
Nem a CO2-röl van szó, hanem a füströl. Szerintem semmilyen más módszerrel nem lehet annyi füstöt termelni, mint az élö vegetáció felégetésével. Ráadásul egy csomó félig elégett szerves anyag is a levegöbe kerül ilyenkor, amiröl csak a Jóisten tudja megmondani, hogy milyen folyamatokat indit be.
... Nor is it just a short-term trend. Analysts say the gradual greening has been happening since the mid-1980s, though has gone largely unnoticed. Only now is the evidence being pieced together. ...
Hmmm, mintha epp a 80-as evek elejen kezdodott volna az a sokat atkozott global warming....
az interneten több helyen is a Föld perihelionának az északi félteke nyarára való esésével magyarázzák a korai holocén meleg és nedves éghajlatot.
az északi féltekén az insolation maximumát kb 9.000 évvel ezelőtt érte el a precessziós ciklus következtében.
többek között erre a cikkre láttam hivatkozásokat:
Kutzbach J. and Z. Liu, 1997: Oceanic feedback on the western African monsoon at 6000 BP. Science, 278, 440-443.
én ezt nem hiszem.
valaahol olvastam, hogy az utóbbi 8.000 évben 25 ppm-mel nőtt a CO2 koncentrációja a légkörben, mig az ipari forradalom óta 80 ppm-mel.
tehat durván 25/8000 : 80/150 arányszámmal jellemezhető a füstkibocsátás intenzitása, azaz 170x es különbség.
8.000 évvel ezelőtt a Szahara füves sikság volt.
viszont az ipari forradalom előtt már nagyon hasonlóan nézett ki a mostanihhoz.
ha a füstölés-szárazság kapcsolat létezik, akkor a XX. századi füstölésnek sokkal katasztrófálisabb hatásáanak kellett volna, hogy legyen, mint a tapasztalat.
Nem zárnám ki az emberi hatást. A mezögazdaság szinte mindenütt az égetéses gazdálkodással kezdödött, ami azt jelentette, hogy hatalmas területeket felégettek, pár évig használták a földet, aztán amikor kimerült, odébbálltak és kicsit arrébb kezdték elölröl. Ezzel a módszerrel viszonylag csekély népesség is rengeteg tüzet tud okozni, sokkal többet, mint amennyi spontán keletkezne ugyanannyi idö alatt.
A levegöbe - és végsösoron a felhökbe - jutó füstrészecskék jelentösen módositják a csapadékeloszlást, gátolják az alacsony magasságban, fagypont fölött történö cseppképzödést. Még azt is el tudom képzelni, hogy ez a folyamat stabilizálta ilyen kivételes módon az utóbbi nyolcezer év éghajlatát.
Tud vki adatokat arról, hogyan változott a levegöbe jutó füst mennyisége az utóbbi tizezer év során? Az ilyesmi jól kimutatható nyomot kellett hagyjon a sarki jégmezökön is.
azt hiszem ebben a topikban is és másokban is be lett linkelve és bőven hivatkozva cikk az elmúlt 20.000 év klimatikus változásairól, amely a grünlandi és déli sarki jégmintákon alapszanak.
amely szerint a glaciális maximum után a klima kb 12.000 évvel ezelőtt stabilizálódott, és ezután már alig alig változott.
igen ám, de itt egy link a növényzet változásáról az emlitett időszakban.
ha gyökeres éghajlati változások nem is vonhatóak le belőle, azonban úgy tűnik 8-5000 évvel ezelőtt a klima határozottan nedvesebb és talán némileg melegebb volt, mint ma!
tehát a klima a sarkvidéki jégsivatagokkal szemben sokkal változékonyabb volt a Föld egyéb részein, habár az átlaghőmérséklet valószinűleg nem válatozott lényegesen.
tehát ismert, hogy 18.000 évvel ezelőtt hideg-száraz Földünk volt, 8.000 évvel ezelőtt meleg-nedves, és jelen pillanatban meleg-száraz a bolygü globális éghajlata.
a hideg meleg átmenet jól magyarázhatü csillagászati okokkal, a besugárzás változásával.
de mivel magyarázható a nedves-száraz átmenet az utóbbi 8.000 évben???
valószinüleg az emberi hatás kizárható, hiszen a mezőgazdasági tevékenység szintén az emlitett tanulmány szerint még 4.000 évvel ezelőtt is jelentéktelen volt.
Fontos, hogy a cikk a Vélemyén rovatban van (amibe gyakorlatilag minden belefér - hiszen bárkinek jogosan, és szabadon bármi lehet a véleménye).
Szerintem kissé keszekusza a cikk. Egyrészt tagadja a kutatók véleményét, illetve megalapozatlannak tartja, másrészt pedig figyelmeztet arra, hogy azért ez így, ahogy most müködik a társadalom, ország, nem jó. Szóval valahogy nem áll össze egy egységes kép arról, hogy mit is akar az író, miröl is szól a cikk, mi az üzenete.
A dél-amerikai esöerdök sorsa aggaszt, de nem a CO2 miatt. Az erdöirtás ugyanis fajpusztulással jár, s ez a genetikai információ visszahozhatatlanul elvész. Olyan ez, mint a nagy könyvégetések az ókor végén.
Arra meg - úgy látszik - nincs pénz, hogy ezeket az eltünö ökoszisztémákat most dokumentáljuk és archiváljuk, amig még van rá lehetöség. A DNS pl. folyékony nitrogénben korlátlan ideig eltartható s a DNS birtokában egy faj jó esélyjel visszaállitható késöbb (az ehhez szükséges technológia részben máris megvan, részben semmiféle elvi akadály nem látszik). Ugyanezt meg lehet tenni teljes ökoszisztémákkal is, csak sokkal alaposabb (és drágább) munkát kell végezni - most.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a dél-amerikai esöerdök eszméletlen fajgazdagsága (evolúciós értelemben) mindenképpen átmeneti állapot. A jégkorszakok idején ugyanis (az idö nagy részében) a terület sokkal szárazabb mint ma s a tulajdonképpeni esöerdö sok kis szigetszerü foltra szakadozik, jó nagy szavannás területekkel közbül. A sziget-hatás nagyon elösegiti új fajok létrejöttét. A jelenlegi (közelmúlt-beli) hatalmas, egybefüggö esöerdö új fejlemény, csak az utóbbi 8-10000 évben jött létre. Ennyi idö alatt nem áll be az egyensúlyi állapot, a "felesleges" fajonak nem volt idejük kipusztulni.
Azt kell látni, hogy - a közvélekedéssel ellentétben - nem az ipar, a közlekedés vagy a városiasodás a legnagyobb környeztpusztitó, hanem a mezögazdaság. Ennek belátásához elég most összel kisétálni a határba és körbepillantani. Ami azonnal szembetünik, az egy tökéletesen természetellenes mérsékelt égövi sivatag - kilométerek százain és ezrein keresztül, szinte megszakitás nélkül. Egyébként úgy hivják, hogy szántóföld.
Igazán intenziv mezögazdasági müveléssel a területhasználat lehetne sokkal (sokkal!) hatékonyabb is - végsösoron ugyanezt a mennyiséget a jelenlegi terület 2%-án meg lehetne termelni. Ez most nem gazdaságos, mert a föld túl olcsó, rettenetesen alul van értékelve, mindenütt (nem csak nálunk!). Pedig ez az eröforrás az, ami nem bövithetö jelentösen semmiféle jövöbeni technológiai áttöréssel.
Ugyanakkor van itt egy apró könyveléstechnikai részletkérdés is, amiröl keveset beszélnek (sajnos a környezetvédök is), s amin az egész környezet-ügy áll vagy bukik. Az a módszer, amivel jelenleg a nemzeti jövedelmet számitják világszerte, egy ENSZ ajánlásban van rögzitve. Ez a módszer pedig hibás. A javakat ugyanis az elöállitási értékükön tartja nyilván és nem az újratermelési értékükön. Ez olyan helyeken, mint Európa, ahol már minden százszor csontig le lett pusztitva minden, majd fáradságos munkával és hatalmas ráforditásokkal úgy-ahogy helyreállitva, nem nagy különbség. De a "fejlödö" országokban az. Teljesen abszurd, hogy az "istenadta" erdöt nulla értéken tartják nyilván a könyvekben, mig az ültetettet a beruházási költségekkel arányos (gyakran igen magas) értéken. Ennek az az eredménye, hogy egy ország, ahol még sok az öserdö, ennek kiirtásával évtizedeken keresztül jó gazdasági növekedést tud felmutatni - papiron (lásd pl. Nicaragua esetét a XX. század során). Ha ezzel szemben minden környezeti értéket úgy tartanánk nyilván, hogy megnéznénk, "elfogyasztása" esetén mennyibe kerülne a helyreállitás (ez meglepö pontossággal kalkulálható), akkor rögtön nagyon megdrágulna az efféle rablógazdálkodás. Ennek az ésszerütlen ENSZ-ajánlásnak a megváltoztatása már többször szóba került, de mindig megbukott a politikai egyetértés és akarat hiányán. Enélkül pedig nem lesz normális környezet-gazdálkodás (legfeljebb csak akkor, ha már nem marad további puszitanivaló).
