Ausztriában élő magyarok segítségét kèrném. 2 éve élek a párommal kinn. Ő német állampolgár. Első babánkat várjuk de még nem vagyunk házasok. Melyik esetben járnék jobban, ha itthon szülnék, vagy ha kint? Aggódom névválasztás miatt is, mert nem szeretne semmilyen módon magyar nevet a babának, én sem, és tudom idehaza mennyi korlátozás van. Odakint jelenleg kissé bonyolult a helyzetem a munkahely miatt, így a terhesgondozás egy részét is itthon kellett elvégeznem. Tudom azt is, milyen nehéz papírokat szerezni később, ha kint szülnék. Valakinek tapasztalata? Esetleg jó tanács? Teljesen tapasztalatlan vagyok, a baba első lesz és meglepetésként ért mindkettőnket.
Nem, mert bizonyos területeken néhány hete azonos feltételek vonatkoznak totál mindegy ki hova valósi. Kérdés ehhez kapcsolva: hivatalos írásos dokumentumokat mivel kell kitölteni és mivel nem szabadna?
Igen az EU-ban sok minden elméletben lehet a gyakorlat más. Én nem akarom integrálni, viszont az állam integrált munkavállalókat akarnak. Ezzel a kifogással lehet az átjárósakat is kiszorítani a munkaerő piacról.
Még mindig nem értem, hogy mit akarsz mondani. Az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya a személyek szabad mozgása, amelybe beletartozik a szabad munkavállalás lehetősége is. Te meg ezeket a munkavállalókat akarod integrálni, vagy mit akarsz az ÖIF-fel?
Nos öntsünk tiszta vizet a pohárba. Amire válaszoltam az a téma volt februárban, hogy a tervezett szociális juttatások kurtítása mellett lehet elő fogják szedni az átjárósok munkavállalási lehetőségeinek korlátozását is.
Sokan nem hittek abban sem, hogy a szociális juttatások indexálását meg tudják valósítani. Mégis sikerült.
Bármilyen szigorítás nem csak magyar - főleg a napi ingázókra - hanem mindenkire vonatkozik/vonatkozhat aki (más szavaival élve) az államon akar jól élni és osztrákok helyzetét rontani. Ez nem azt jelenti, hogy 100% korlátozni fogják a munkavállalási lehetőségeket.
Nincs még semmi publikus ami általánosan erre a fenti csoportra kiterjed, de mégis vannak már konkrétumok. Ha kicsit visszaolvasol volt szó pl. bizonyos munkakörök betöltéséhez szükséges feltételekről. Az előírások úgy változnak ahogyan az a rendszernek jó. Ezáltal, ha mindenkire kiterjesztenék bizonyos körökben az ÖIF meglétét, akkor az sokakat rosszul érintene. Vizsgát pedig Hauptwohnsitz megléte esetén lehet letenni. Bármikor bevezethetik, kiterjeszthetik akárhova. Miért is? Mert elég nagy számban szabadulnak fel munkavállalók: AMS, Sozialversicherung, ORF, stb. stb.
Jó néhány területen radikálisan változtattak és szigorítottak nemrég a feltételeket. Javaslom utána járni, hogy pl. EU-s tagállam polgárára ugyan olyan feltételeket szabtak ki mint pl. ha valaki Nigériából érkezik.
Az egyik fő cél a hiány lefaragása, a másik, hogy a hazaikat részesítsék lehető legtöbb helyen előnyökben.
Ez csak a te véleményed és semmi köze ahhoz amire válasznak szántad. A tervezetet mutasd ahol arra kényszerítenek, hogy elküldjem a magyarokat és osztrákokat vegyek fel helyettük.
Nos szerintem abba sem gondolt bele senki, hogy egyszer a nem Ausztriában élő gyerekek utáni pénzt megkurtítják. Mégis meglett. Egyszerűen törvényekkel el lehet mindent érni. A munkavállalókat érintő területeken - főleg állami - hoznak olyan rendeletet, hogy csakis speciális ÖIF vizsga esetén lehet betölteni az adott munkakört. Hiába van valaki x. éve valahol, ha nem tud ilyen vizsgát felmutatni. Nem azért, mert buta, hanem mert Hauptwohnsitz kell hozzá. Van olyan terület ahol már alkalmazzák ezt pl. egészségügyben.
vegyel egy közeparfolyamot es nagyjabol szamold at, eurositott összeget ird be. szamlat tedd el. ha bekerik lehet hogy le kell fordittasd hogy mi van rairva. nagy altalanossagban keves az eselye, hogy bekerik. 7 evig el kell tenni a szamlakat.
Érdeklődnék, hogy van-e lehetőség Magyarországon vásárolt munkaruha visszatérítést megjelölni az osztrák adóvisszatérítésben és ha igen, akkor ezt milyen jogcímen (melyik sorban tüntethetem fel, gondolok itt a Werbungskosten 14.6-14.12-es sorokra, illetőleg a számlán feltüntetett forint összeget milyen árfolyamon váltsam át euro-ba)?
Én olyan valakitől kaptam infokat aki nyelvi képzéssel és vizsgáztatással foglalkozik:
Ha valaki olyan országból érkezik ahol nem ismerik el a szakképesítését, ott ÖIF azaz integrációs B1 nyelvvizsga után kezdheti el honosítást az alábbiakra:
Krankenpfleger sowie
Pflegefachassisten ÖIF B1
Ha nincs szükség honosításra, akkor is kell ÖSD vagy ezzel egyenértékű Goethe vizsga. Ez utóbbi német területről érkezőknél relevánsabb inkább.
Tudna nekem valaki segiteni?Erdeklodnek milyen szintu nyelvvizsga kell egy szakkepzett apolonak hogy kint dolgozhasson Ausztriaba.Valaki aki esetleg mostanaban regisztralt?B1 vagy B2 szint?
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Magyarországon szerzett szociális munka diplomámmal szeretnék Ausztriában dolgozni. Mi a diplomahonosítás menete? Valahol olvastam, hogy egy vizsgát kell tennem az ottani jogi helyzetről.
Egy friss hír óvodákkal kapcsolatban: aki gyermeke után adat egyeztető lapot kap az nem lepődjön meg. Ugyanis egy csaló házaspár 70.000 EUR támogatást jogtalanul igényelt. Egyszerűen meghamisították a jelenléti adatokat. Valóságban több gyereket jelentettek be mint ami volt. A többletet pedig elcsalták.
Egy szülõnek nagyobb büntetés nem létezik, a legszörnyübb számára, amikor valaki õt a gyereke betegségéért felelõssé teszi. Az alább felvetett példa ezt jól igazolja.
Egy gyerek 3-4 éves korig példanélküli fejlõdésen megy át. Abban a korban, amikor neki még jóformán mindent szabad és a szülõ ebben segití példanélküli, ahogy fejlõdik.
Érdekes módon ebben a korban ismeretlen az autizmus! Az autizmus (szép fogalom) nem vele született, nem öröklõdés és csak 3-4 éves kortól jelentkezik. Vagyis az elsõ fenyítésekkel, az elsõ intésekkel. Nem érdekes ez? De a szülõ...a szülõ mindig csak a legjobbat teszi a gyerekének...?
".Egy ismerősöm szintén ilyen gyerkőccel költözött ki és ódákat zeng, hogy milyen jó döntés volt. Nemrég olvastam, hogy a határ melletti magyar településekről sokan átviszik osztrák suliba a gyerekeket minden nap, kíváncsi lennék, ők hogy tudják ezt megoldani?"
Esetleg nem lehet megkérdezni, hogy hova járnak, illetve nem-e Eisenstadtba? Van egy általam kedvelt regionális TV, aminek vagy egy újság melléklete. Megtaláltam a 2017-es februári kiadásban, hogy egy eisenstadti hölgy erre szakosodott feladatokat lát el, valamit egy weblapot is létrehozott.
"Elõször is, tudja egyáltalán mi az autizmus? Hogy lett a gyereke autikus? Ki állapította ezt meg?
Nem éppen Ön (a szülõ) a felelõs a gyerek lelki sérüléséért"?
Igen, tudom mi az autizmus, egészen pontosan egy veleszületett idegrendszeri fejlődési rendellenesség, ami genetikai eredetű, tehát nem a szülő hibája. Szakemberek, orvosok állapították meg kórházi kivizsgálással. Ja és nem lelki betegség. A magyar iskolarendszerről mindenki tudja hogy rossz, nyilván minden szülő a legjobbat szeretné a gyerekének. Ha itthon kell maradnunk, akkor ez van, hoztunk egy rossz döntést, vállaljuk és itthon fogunk mindent megtenni a gyerekért, ahogy eddig is, akár erőn, anyagi lehetőségeken felül is. De hogy ettől rossz szülők lennénk, én nem is értem ezt a gondolatmenetet. Én a magam részéről ki is szállnék ebből, köszönöm azoknak, akik hasznos információkkal szolgáltak. További szép napot kívánok!
'Egy ismerõsöm szintén ilyen gyerkõccel költözött ki és ódákat zeng, hogy milyen jó döntés volt.'
Hmmm, jó döntés? Lehet neki (a szülõnek), de nem a gyereknek!
Elõször is, tudja egyáltalán mi az autizmus? Hogy lett a gyereke autikus? Ki állapította ezt meg?
Nem éppen Ön (a szülõ) a felelõs a gyerek lelki sérüléséért?
Miután tönkre teszi a szülõ a gyerekét, pontosan az itteni oktatási rendszertõl várja a megoldást?
Az itteni oktatási rendszer egy fogyasztó társadalmat nevel, egy társadalmat ami a jelenlegi hatalmi rendszernek felel meg. A gyerek egyéniségének rombolása, ami mát otthon elkezdõdött, csak tovább folytatódik az ovodában, az iskolában egészen addig, amíg a gyerek már elkezd kételkedni:
fiú vagyok én egyáltalán, vagy lány?, vagy talán egy harmadik nem?
Bõvebben az itteni oktatási rendszerrõl és a szülõ múlasztásáról:
Nem muszáj, igazából ez is szóba jöhet. Sőt, arra van is lehetőség, hogy a CSOK-ot átvigyük másik lakásra, így akár vehetünk egy lakást valahol közelebb a határhoz is. A gyerekek szempontjából jó lett volna, ha át lehetne valahogy őket vinni egy osztrák suliba, pláne a nagynál, aki autista és hát mit mondjak, az itthoni iskolarendszer egy ilyen gyereknek katasztrófa...Egy ismerősöm szintén ilyen gyerkőccel költözött ki és ódákat zeng, hogy milyen jó döntés volt. Nemrég olvastam, hogy a határ melletti magyar településekről sokan átviszik osztrák suliba a gyerekeket minden nap, kíváncsi lennék, ők hogy tudják ezt megoldani? Még az eszembe jutott, hogy vannak esetleg egyházi, vagy alapítványi iskolák, ahol nem fontos, hogy az állandó lakcím Ausztriában legyen? A magániskola gondolom nagyon drága....
Köszönöm a válaszokat. Igazából CSOK-ról van szó, sajnos nem gondoltuk át eléggé az egészet, hogy hosszú idő az a 10 év... Elvileg lehetőség van arra, hogy a 10-ből 5 évet külföldön töltsünk, de szerintem nem engedik megszüntetni a magyar állandó lakcímet. Bár azt írják, hogy lehetőség van az 5 év alatt külföldi lakcímet létesíteni, igazából nem tudom, ez pontosan hogy értendő, ennek utána kell még járnom. A másik lehetőség a lakás eladása 10 év előtt, ami ugye szintén nem a legjobb megoldás, ugyanis vissza kell fizetni a CSOK összegét, plusz büntetőkamatok :(....
