A Debian/Ubuntu/Mint vonalat „ismerem”, ezek a telepítés elején megkérdezik, hogy a régi mellé vagy ennek helyére akarod telepíteni. Úgy emlékszem, az alapértelmezett a régi mellé telepítés.
Nyilván nem lenne vicces, ha kérdés nélkül fölülcsapnák a produktív rendceredet a családi fotókkal és/vagy a cég könyvelésével, ugye? :D
A windóz mondjuk képes erre, ha utólag akarjuk telepíteni! :-S Akkoo mingyá érzékeli, hogy a lemez "nincs megfelelően formázva" és át akarja rendezni saját képére, oszt elég egy rossz mozdulat.. :-/
Na, közben föléledt a szabilinux: belenéztem hirtelen pl. a Román Gellért: Linux Abszolút-Kezdő HOGYAN-ba, az Orlando Unix-ba (ez most itt érhető el), meg a Suse 7.1 kézikönyvbe; ha ezeket átfutod úgy, hogy nem a konkrét parancsokra (legalábbis nem a részleteikre, csak a fő feladatukra), ill. az egésznek a logikájára, felépítésére, a terminológiájára figyelsz, szerintem máris előbbre leszel. Mindegyikben jócskán vannak hasznos dolgok.
(Nyilván nem kell azzal molyolni, hogyan kell föléleszteni a már csak múzeumban létező ATAPI-cédét, vagy a régóta nem használt LILO bootloadert mókolni; az ilyesmit ugord át nyugodtan.)
1. Mi a környezet? Milyen gép, hova akarod telepíteni a linuxot? Külön gépre vagy egy win mellé? Ha utóbbi, akkor saját vinyóra, vagy közös diszkre a winnel? Van-e kéznél másik gép, amin esetleg menet közben (mármint a telepítés alatt) utána tudc nézni dolgoknak, akár a neten, akár itt kérdezve?
De ha van egy elég erős windózos géped, az ismerkedéshez én inkább virtuális gépet használnék, és az eddigi kérdések máris okafogyottak...
A mostani win-eken (Pro-tól kezdve) eleve ott van/fölrakható a Hyper-V, simán elmegy rajta egy linux. A Home-ra meg fölpattintasz egy VirtualBox-ot, és kb. ugyanott vagy....
2. Igazából a mai rendcereknél szerintem nagyjából mindegy, melyikkel kezded. Ubuntu/Mint, debian, opensuse, egykutya... legalábbis az ismerkedés szintjén. A Mint is teljesen jó, most éppen én is abban vagyok.
Nagyobb különbséget jelent a grafikus rendszer/felület... de erre inkább térjünk vissza később.
3. A linuxoknál is pontosan meg tudod mondani installnál, hogy mi hova kerüljön, ill. mekkora területet adc neki. 'Szakértő mód' vagy ilyesmi menüpont alatt szokott lenni. 2 fontos szempont van (amit a többiek már érintettek is):
- a 'home' lehetőleg legyen külön partíción, így egycerűbb a rencert módosítani/cserélni, mert megmaradnak a beállításaid+adataid;
- a swap ne ijesszen meg, ez csak a lapozófájl/pagefile megfelelője, csak itt ezt is külön partícióra szokás tenni (technikai okból, de ez is ráér); hagyd rá a telepítőre, vagy állítcsd kb. akkorára, mint a memória.
Amúgy term. mindegyik telepítő képes automatikusan létrehozni a környezetet, csak hát először azér' próbálják kipuhatolni a szándékaidat és a lehetőségeket.
Nyilván nem lenne vicces, ha kérdés nélkül fölülcsapnák a produktív rendceredet a családi fotókkal és/vagy a cég könyvelésével, ugye? :D
Az viszont igaz, hogy néha nem teljesen egyértelmű ez a felület, ezen már én is bosszankodtam párszor...
Szóval még mindig azzal kéne kezdeni, hogy:
- elmeséled, mid van, és hogyan képzelted a linuxozást (pl. milyen gépre tennéd, ha külön lenne)
- 'házi feladatként' pedig először olvasgatc kicsit a fájlrendcer(ek)ről, pl. a /root, a /home és a /var, stb. szerepéről, meg az egésznek a felépítéséről/használatáról (itt van az egyik legnagyobb különbség a win-hez képest), ill. a felhasználókról (root, 'sima' user) pl. a múltkor linkelt oldalon (bár most éppen nem érhető el...)
- a többi részlettel egyelőre ne foglalkozz, egy standard gépen nyugodtan hagyhatc (szinte) mindent a default beállításon, működni fog.
Kb. 120 féle Linux van, kezdésre miből gondoltad, hogy neked máris ez a jó..?
Amúgy miből gondolod, hogy a Linux telepítéskor nem tájékoztat arról, hogy miből mennyit akar lefoglalni magának (ahogy később írod..).? Nyilván, ha automatikus telepítésre állítod, akkor kevesebbet mutat a folyamatokról..
Hagyhatod az automatikus telepítést, de jobb, ha te állítasz be mindent. A rendszer, meg a /home legyen külön partición. Egy átlagos felhasználónál a rendszer simán elfér kb 40gb-on. Ha a rendszer mondjuk egy 320-as ssd-n 100 gb-ot foglalna a rootnak, annak mi lenne az értelme?
Előző laptopomban volt egy 60 gigás ssd, meg egy 160-as merevlemez a /home-nak.
A 60-as sosem volt, talán félig sem...
Most csak egy ssd van az újban, a rendszernek kb 46 gb a particiója, 29,3gb most is szabad...
Azt hiszem, a vindóz vagy 100 gigát foglalna a rendszernek.
Eloszor alljak neki hardverismereteknek, majd halozatnak, es csak utana a linux-os resznek, vagy ezeket valahogyan parhuzamosan kell nezni, hogy erthetoek legyenek az osszefuggesek?
Ha jol tudom, volt sulinet meg hasonlo, ingyenes magyar egyetemi anyagoknak weben kell lenniuk, de nem tudom, hogy melyik az, ami ertheto az atlagember szamara es nem azonnal a kettes meg hexadecimalis szamrendszer kodolasaval kezdi, mint alaptetel.
Egy pelda talan megvilagitja a helyzetet.
Amikor windows telepites megy, azonnal meg lehet mondani, hogy mekkora meretu legyen a particio, amit hasznalhat, a tobbit uresen hagyja, lehet hasznalni adattarolasnak kesobb, es automatikusan letrehozza a rejtett rendszer particiot is.
Linux telepitesnel vagy elfogadom, hogy csinalja, amit o felajanl, vagy kozli, hogy adjam meg kellez az adatokat es utana problemazik, hogy adjam meg a swap particiot is, amirol persze fogalmam sincs, hogy milyen adatokat var el.
Nem ertem, miert nem kepes automatikusan letrehozni, de ha mar igy van, jo lenne tudni, hogy mit es hogyan kellett volna megadni, es miert.
Hát nem sok jóval tudlak biztatni, egybefüggő, mindent-is-elmondó leírás (szerintem) sajna nem létezik.
Más kérdés, hogy kb. 631 ezer oldal lenne :)
Kiindulásnak még mindig jó a szabilinux.hu; igaz, hogy ölég régi, de az alapok nem változtak...
Az ubuntus fórumok is sokat segítenek, na meg ha tudsz angolul, akkor pl. a superuser.com (+serverfault.com, StackOverflow, stb) és effélék. De ezek már inkább a konkrét problémákkal kapcs. jönnek szóba. Tudod, gugli a barátod...
Term. itt is kérdezhetsz; sokszor már az is segíthet, ha segítünk pontosabban megfogalmazni a problémádat, és így találunk rá választ :)
Becsatlakoznek ide tanulokent, az elso kerdesem az, hogy milyen jo tananyagot ajanlotok?
Idom az sajnos boven van, igy elkezdtem Linux Mint 21 -et tanulni, de olyan kerdesek jonnek fel, amikre talan csak alapos hardver es szoftver tudassal lehet jo donteseket hozni.
Ezzel parhuzamosan egy weboldalt is "kaptam", ott is rengeteget kell tanulnom, webes szoftverek, "konfiguracios beallitasok", sot meg levelezes, FTP, meg VPN is felmerul, sot javasolnak "otthoni NAS"-t is.
Azt hiszem, ezekkel megvan a kovetkezo "oteves tervem", de eddig nem talaltam jo tananyagot.
Kérdésem lenne. Próbáltam vpn-t beállítani windscribe-al ubuntun. A tűzfal (iptables) logjában csak azt kell látnom, hogy a gép a vpn serverrel kommunikál, mert tele volt?
Akkor csak az archívum kedviér': ha nem nagyobb a cucc 2 TB-nál, akkor inkább MBR-t, kompatibilitási okból.
Ha nagyobb, és/vagy ha tudod, hogy nem fogják régebbi/butább eszközzel/rendcerrel használni, akkor lehet GPT-s, az kicsit biztonságosabb (fizikai sérülés esetén nagyobb az esély a metaadatok kinyerésére/visszaállítására).
Üdv! Ex új küldő HDD-t kellene formáznom (ráadásul NTFS-re, mert Windowsa is lesz), hogy használni tudja. Milyen partíciós táblát érdemes rárakni: gpt-t vagy msdos-t?
No, ha már felhoztam korábban, jelzem, az önmagában 15 oldalnyi irodalomjegyzék „bib”-esítése kivételével befejeztem a könyvet. Egyoldalasan 564, kétoldalasan 587 oldal lett, közel 1100 lábjegyzet, néhány táblázat, két, a szkennelésből kivágott kép.
Már értem, miért mondják, hogy a jogi diplomához nem ész kell, hanem s3gg.
Korábban arra gondoltam, hogy a viszonylag gyenge hardver, esetleg kevés RAM, de nem, ugyan azon gépen(gépeken) mindig csak a firefox- al voltak problémák, nem csak ilyenek.. :( Ez viszont szinte operációs rendszertől függetlenül.! :(
Ja, hát az elején mindegyik gyors, aztán telepakoljuk őket addonokkal, reklámblokkolóval, millió-tételes historyval meg effélékkel, oszt' meglomhulnak, mint az öreganyám, mikor má' 300 felé járt a vérnyomása...
Szerintem is úgy tűnik.. :) Talán abban van némi hátrányban, nomeg a többi klón is, hogy ritkábban frissül.. Depersze a firefoxi 2hetenkénti frissitései, az meg a gutaütés kategória számomra.! :-S
Ez persze nem akadályozza meg a böngészőt abba, hogy egyes oldalaknál (viszonylag gyakran) összeomoljon...
Mostanában amúgy a Slimjet a kedvencem, tulképpen Chrome alapú, de lényegesen karcsúsítva és emiatt gyorsabb is. Tuggya kb. azt amit a Google, vagy a Chromium, van benne alapon reklámtiltó, letöltésvezérlő, fordító, képernyőkép stb.. amiket akár a könyvjelző sávba is ki lehet pakolni. Az persze, amit magukról ( https://www.slimjet.com/ ) hirdetnek, miszerint a világ leggyorsabb böngészője, enyhén szólva túlzás, de valami érződik.. No és a Chrommal ellentétben, van benne az egyéni gyorsító tárra vonatkozó beállítás opció is :)
Chromnál szerintem a csillagos ég, bár lehet (szoktam..) némi korlátozásokat bedobni pl. a beállítások-nál a
webhelybeállítások-> értesítések és egyéb sunyi adatgeneráló trükkök ellen,,,oszt az alábbiak funkcióit sem árt átgondolni, hogy köllenek-é azok nekünk.. (?)
