Nem azonos a régi magyar sárfehér (Alföldi fehér, Bátai, Zsige, Szagos-sárfehér) fajtával, amely elég jó fajta ugyan, de rugós természete miatt kiveszőfélben van. Ez különösen a Dunántulon van elterjedve. Az Izsáki sárfehér tőkéje igen erős növekedésü, bőtermő. Fürtje igen nagy, vállas, tömött. Bogyói nagyok, fehéressárgák, gömbölyüek, vékonyhéjuak. Későn érik, csapos metszést kiván. Bora kemény, savanyu, gyenge asztali bor. Mint étkezési szőlő is értékesithető, a tetszetős külseje és savanykás, kellemes zamata miatt. Németországban keresett asztaliszőlő."
Forrás:DR. KOSINSZKY Viktor: A gyakorlati szőlőtermesztés, Budapest 1939. (Sárik Gyula és Géza Könyvnyomdai Műintézet, Cegléd)
Szóval Dr. Kosinszky Viktor szerint is huszadrangú ("gyenge asztali bor") fajta ugyan, de már 1939-ben is sárfehér néven volt ismert. (Azaz nem az elmúlt néhány évtized terméke a névválasztás.)
A Bzoltán hozzászólásában található fényképek közül a mi sárfehérünk fürtjei az iszákai aranysárfehéréhez hasonlít a legjobban, a vesszője viszont a somlói sárfehéréhez. Vagy lehet, hogy rosszul emlékszem. Na majd jővőre jobban figyelek. köszi.
A mi sárfehér szőlőnk átlagosan terhelt gyalogtőkén, kapazinnal művelve terem. Permetezéskor a többi fajtával egyszerre és az éppen aktuális betegségekre való semmi extra permetezőszerekkel, 2-3-szor felszívódó szerekkel volt permetezve.
Szüretkor előszőr a sárfehér volt darálva, majd azonnal kór acéltartályba került, és spontán erjesztés után kiforrt.
Most már lefejtettük és ként is kapott. Az irsai és a királyleánykához képest nincs intenzív illata, de nem tudjuk, hogy a fajtára jellemző e az intenzív illat? A színe szép világos (majdnem vízszínű) ez tetszik nekem. Ha valakinek bármelyik sárfehérről van fényképe azt szívesen megnézném, talán segítene a pontos fajtameghatározásnál. Előre is köszönöm.
Szóval semmilyen szakmai alapja nincsen annak, hogy az egykori izsáki, fehér dinka és aranysaszla néven ismert gyenge, rossz savú, vékony bort adó huszadrangú fajtára ráhúzi az egyik legjobb, bár a filoxéra óta folyamatosan kiszoruló hegyi fajta nevét.
Minden áppeszű, minimális szakmai önbecsüléssel bíró ember pontosan tudja, hogy a két fajtának semmi köze nincsen egymáshoz. Az izsákiak jelenleg bitorolnak egy nagy múltú nevet. Szépen tükrözi ez is aaz elmúlt évtizedek magyar borvilágjának abszurd viszonyait.
Olyan ordas baromságokat lehet törvényileg szentesíteni, hogy néha nem tudom, hogy sírjak vagy röhögjek.
Szerintem minden fajtára igaz de egy ma mutatóban is alig létező Sárfehér fajtára fokozottan, hogy a fajtajelleget megismerni, csak természetkímélő (kezdetnek vegyszeres gyom és rovarirtás nélkül) szőlészeti technológiával, alacsony terheléssel, teljes érettségben szüretelve, spontán erjesztéssel lehet.
Nem fonom célzás, hanem szomorú tény, hogy ezen a területen a Somló még gyerekcipőben jár.
Mi idén oltottunk át vagy 100 tőkét sárfehérrel, de a nagy szárazság betette nekik a kaput az utolsó tőkéig :( Talán jövőre sikerül.
És ha a "bátai" névre gondolunk, akkor akár a Sár folyó (Sárvíz) vidékére is utlahat, ami pedig talán azért Sárvíz, mert sárga (volt valamikor) a vize. Amíg halálra nem szabályozták. :(
Fehérváriéktól többször is kóstoltam sárfehért, 2000-eset, 2003-asat és talán 2006-osat is. Tény, hogy nem az a kategória, amitől katarzist vár az ember, ennek elenére volt olyan palack, ami kifejezetten ízlett, és volt olyan is, ami semmi nyomot nem hagyott. Talán még van egy pár palackkal otthon. Ezért érdekel, hogy kinél lehetne jó sárfehért találni. Bocs, hogy pont Kreinbachert kérdeztem, csak speciel róluk tudom, hogy kísérleteznek vele. (Értem, presze, mindkét pincével kapcsolatban a finom célzásokat, és számítottam is rájuk. Dehát ők vannak sárfehér ügyben. :)
Jó lesz az a bátai sárfehrének is és a szigeti is furmintnak :)
Én egyszer kóstoltam a Fehérvári pince sárfehérjét, de bennem nem hagyott komoly nyomot. Szerintem _minen_ somlói fajtára még rátelepszik a borászati és szőlészeti technológia... még az olaszrizlingre is, pedig abból van a legtöbb. Milyen fajtajjelgről beszélünk vegyszeres gyomirtás, intenzív és programszerű növényvédelem, két kilós terhelés, magas tőkefejeken, naptár szerinti levelezéssel, korai szürettel, pogácsára préseléssel, fajélesztőzött és szűrt musttal?
Azt nem tudom, hogy a Kreinbacherék hol tartanak Sárfehér ügyben... ők csinálnak mostanában mindent, syrah rozétól, furmint pezsgőn át a felvásárolt szőlőből készült borig mindent. Sokféle technológiával, sokféle szemlélettel.
Nagyon szeretnék már egy jó sárfehért kóstolni. Eddig csak Fehérvári pinéjéét kóstoltam, hm, elég nagy a palackvariáció. Nem tudod, Kreinbacheréké hogy áll? Ti esetleg nem próbálkoytok vele...?
Sajnos nemtudom, hogy melyik fajta sárfehér szőlőnk van, mert az édesanyám öröksége a szőlőterület.Az édesapám
pedig csak felújította, pótólta a hiányzó tőkéket, de csak az ottlévő fajtaákból "döntéssel". Ez a szőlő az Ászár- Neszmély borvidéken van. Sajnos nem fényképeztem le a fűrtöket, de nagy vállas fürtje van és a vesszője pedig világos színű. Illik rá a leírás amit a neten találtam, hogy a nehéz fürtjeiről kapta nevét, "nehéz mint a sár." A mustja most igéretesnek tűnik, de jellegzetes illata nincsen, mint pl. az irsai olivérnek, vagy a királyleánykának.Talán egy kicsit savasabb, mint az átlag bor de még nem mértem a savtartalmát.Már szépen letisztult.Köszi a segítséget.
Az egyik pincénk évtizedekig a Nivegy völgyben volt (van). Az ottani kollégák és idősebb gazdák mesélték nekem mindíg, hogy a filoxéra vész alatt Somlón elpusztult a Juhfark és Szentantalfa környékéről telepítették vissza Somló hegyre a Juhfarkot. A neten még nem néztem utána, de miért is lenne fent? Igaz lehet ez?
A filoxéra-vész előtt a furminttal együtt a sárfehér volt a Somlón a két legfontosabb fajta. Én már csak ezért is hajlok inkább a Somlói-sárfehér névre.
Én majdnem annyi helyen olvastam a bátai szinonímát mint az acsai (ócsai) vagy ardai neveket. Régebben minden szőlőfajtának több neve is ismert volt... akár borvidékenként is.
Nem hiszem, hogy bármilyen szakmailag hiteles bizonyítékot lehetne találni a sárfehér fajta bármelyik borvidékről való származására. Ősi, kárpát-medencei fajta az biztos.
Na meg az is biztos, hogy egy egykor nagy hírű és nagy becsű fajta nevének ordas abúzációja az izsáki arany-sárfehér marhaság... az egyik legszebb, legizgalmasabb fehér fajtánkból csináltak egy semmillyen, vékony, homoki fajtát. Hurrá... mondjuk nincsenek egyedül... a debrői pancsolók is ezt csinálják a hárslevelűvel.
Új vagyok még ezen a topikon, de a szőlőszkedést már régebb óta folytatom. Ebben az évben előszőr szüreteltem külön a sárfehér szőlőt, és készítettem belőle bort. Azt szeretném kérdezni tőletek, hogy ennek a fajtának milyen sajátos jellege van? Illetve, hogy mennyi az optimális savtartalma.
Szerintem akkor is magas lesz a cukorfok a héjon, ha a must relative gyenge volt. (mármint elpárolog a víz és akkor már elég sűrű lesz az ami ott maradt a héjon)
Előfordul a kénlap égetés; de ez inkább présház mint pince nincs olyan magas páratart. Úgy látom, sokkal joban befolyásolja az eltarthatóságot a fürt általános egészségi állapota - ami idén ugye kiváló, ellentétben a tavalyival, amikor bármit csináltunk rothadt.
Apám idén kipróbálta, hogy pár fürtöt felkötés előtt mustba belelógatott - állítólag az még jobban konzervál... meglátjuk .):