Amennyire én tudom az Őrség nem igazán alkalmas a szőlőtermesztésre. (onnan származom) Nagyapámnak és az összes szomszédnak csak direkttermő szőlőik voltak.....
Amennyire én tudom, az Őrségben kizárólag a nyári esők miatt használták a bakhátakat. A domb lejtésével párhuzamosan (hegytől-völgyig). Mert ahol sima területen volt a termény, ott a földdel együtt a növény is lemosódott a domb aljába. Viszont a bakhátak között nem gyűlt össze a fél domboldal vize, hanem szépen eloszlott kis patakocskákban, és így viszonylag kevés föld mosódott le, meg semennyi növény.
A 30 cm-t sima földre értették, úgy emlékszem, gépi műveléssel kapcsolatban említették.
Azért kell az egész területet megforgatni, mert a szőlő gyökérzetének legalább fele a felső 50 cm-ben van, 80 cm alá nemigen megy le 10 % sem. Főleg, mivel a domboldalakon nem jellemző még a 80 cm-es termőréteg sem, a halott agyagot meg a szőlő sem szereti.
2 gyöngyösi és 2 észak-alföldi telkemen mindenhol 50-60 cm-nél kezdődik a gyökerek nem járta agyag.
Gondolom, nem véletlenül használták a bakhátas művelést. Kérdés persze, hogy így érték-e el a bakhát közepén a 30 centit, vagy alapból volt annyi, vagy pedig a két bakhát közti mélységben maradt 30 centi. Mondjuk mindegyik eset elég soványka...
Nem okoskodtam, csupán a szőlő, tőke és sortávolsága közti terület talajfordításának racionalitásán elmélkedtem. Ha szőlőt telepítek én is azt teszem, amit te a gyümölcsfáidnál.
Nem véletlenül szenvedtek ennyit az öregjeink. Gondolj a cserepes és szabadföldi növények közötti különbségre. Én pl 120x120x100-as gödröket ástam a fáimnak. hasonlóan trágya, műtrágya, altalaj, feltalaj. Jó, annyit kedveztem, hogy a sima humuszos talajból kupacoltam középre és a szélére tettem az altalajt. Megnézheted a fáimat itt és a telken, ahol csak egy kis gödröt ástam nekik. Ráadásul a szőlő még igényesebb. Főleg a víztartalék a lényeges.
Jó meglátás! Az apámék vmikor az 50-es években kísérlet képpen 2 sor szőlőt kézi forgatás után ültettek ki és annak örültek a legjobban, hogy az első években ezeket a sorokat jóval kevesebbet kellett kapálni. Mindenesetre csak olyan embernek való munka, akinek sok ideje van... Az erózió ellen nálunk is az volt a szokás, hogy tavasszal minden egyes sor elejére (vagy végére, attól függ honnan nézzük - mindenesetre a magasabban lévőre...) egy puttonnyi földet kellett felvinni.
A forgatással kapcsolatos hozzászólásokat olvasva azon gondolkodom, hogy szőlő esetében mi a haszna. Amennyiben ugyanis a szakirodalmat követve a gyökeres vesszőnek 50szer 50szer 70 cm-es gödröt ásunk és azt ellátjuk tápanyaggal, minek az egész területet megforgatni. A szőlő gyökere 1 max 2 év alatt elhagyja a 80 cm-es szintet és máris az érintetlen mélységben van. (Tudom persze, hogy a gyökér oldalirányba is fejlődik.)
Másrészt viszont 10 év alatt a felülre kerülő korábbi altalaj is élővé válik. Feltéve persze, hogy alkalmas erre. Valahol olvastam, hogy az Őrségben vannak egyes helyeken már 30 cm mélyen savas agyag altalajok.
Erre sem foglalkoznak a földdel az emberek. 1994-ben vettem a gyümölcsösömet (ill. akkor még csak bérbe a téesztől), üres hobbitelekként. (Szintén borvidéken.) Mikor ideköltöztem, másfél évbe telt, mire találtam egy eladót, mert akkoriban nem is volt ember, akinek nem volt hobbitelke.
Most egyik oldalon 2 elhagyott telek után jön egy művelt, a másikon 3 elhagyott után. Azok után mindkét oldalon vagy 5 elhagyott. Tarack, vadrózsa, stb.
Földműves ember kevés jár arra, annál több seregély, nyúl, fácán, őz, szarvas, vaddisznó, cigány.
A területet sávokra osztották. A humuszt az egyik oldalra, az altalajt a másikra. Közben minden nem odavaló dolgot kiszedtek. Tarackot, köveket, pajorokat. A következő sornál a kiásottba ment a trágya, rá a humuszos feltalaj. Végül az altalaj. Így tovább. Különböző technikák voltak, hogy a végén ne kelljen sok földet talicskázni.
Embertelen, de nagyon alapos munka volt. A traktor nem pótolja csak a forgatást.
A szőlő gyökere jó mélyre nyúlik, ezért a kezdeti tápanyaghiányt simán átvészeli. A termőre fordulás után viszont óriási tápanyag és víztartaléka van.
Ezt a forgatást én nem értem. Illetve a lazítás részét értem. Az építőiparban pl külön kell deponálni a termőréteget az az alatti földtől, ezek összekeverése környezetkárosításnak számít tudtommal. Gondolom az eljárás lényege, hogy csak a szőlő férjen hozzá a tápanyagokhoz, végülis a gyomirtás illetve megelőzés egy formája?
Én is hallottam már erről a kézzel való forgatásról. Aldebrei kollégám mondta, hogy valamikor Abasárról jártak hozzájuk a meztelen seggű napszámosok (Abasár akkoriban nagyon szegény falu volt, fele pénzért vállaltak munkát, mint a helyiek), ők 80 cm mélyen kézzel fordították meg a földet a szőlő alá.
Egy részüket télen is hívták oltványt készíteni, ezek ellesték a technikát, utána már otthon is csináltak oltványt, így lett mára az ország szőlőoltványközpontja Abasár.
Még az is jó munka lehetett, amikor itt a város melletti Sár-hegy magasabban fekvő részeire "hátyi"-ban (puttonyban) hordták fel a korábban lemosott földet a hegy aljáról.
Ehh, igazad van, csak a direkttermőre jönnek ki az előbb említett dolgok...pedig valahol láttam determináltnak is emlegetni...egy pillanatra én is furcsáltam...
Viszont magról már neveltem othellót, és szinte ugyanazt produkálta, mint a szülője. Persze, nyilván Mendel törvény alapján lehet eltérés az utódokban, de nálam nem tudnék külömbséget tenni a magról kelt, és a szülő növény között. 12 db-ot neveltem így magról...noha gyanítom 100 vagy 1000 esetén már megjelennének a komolyabb eltérések..
A sortávra már reagált a kolléga, én az elöregedett tőkéhez szólnék hozzá: ha a magas minőség a cél, akkor azt pont öreg tőkékről fogod megkapni, nem egy új telepítéstől. Mennyiségben persze sose fog annyit adni, mint egy 15 éves ültetvény.
>>>Minden esetre ha beírod a keresőbe, hogy detreminált szőlők, akkor jönnek is elő ezek a drágaságok,
Hát, nálam nem jönnek! A Google a „determinált szőlő” kifejezésre (így, idézőjelben a pontosság kedvéért!!) nem ad találatot. Továbbra is azt vélem, hogy a direkttermő szőlőfajtákra gondolsz, és továbbra sem értem, hogy a determináltság hogy jön ide.
>>>magról elvetheted, és ugyan olyan jól termő egyedeket kapsz...
Hát, ebben sem lennék biztos. Gregor atya szerintem ugyancsak csóválná a fejét.
Nem szabad minden marhaságnak bedőlni. Valamikor a gyalog művelés volt az elterjedt, mert karót könnyebb és olcsóbb volt beszerezni. Kézzel forgattak. Micsoda munka lehetett? A Tótihegyen lévő telkemen legalább egy teherautónyi bazaltkövet szedtek ki a földből vagy 100 évvel ezelőtt. Ma már a környező telkeket benőtte az erdő.
Már valahól írtam, hogy az idén a Duna-Tisza csatorna mellett csak Ottelló maradt meg az árvizek miatt. Én olyan finomat még nem ettem ebből a fajtából. A többi mid kipusztút a barátomnak.
Szerintem a sorszám csökkentésével a minőség nem nő, hanem csökken. A kordon magasságának helyes megválasztásával sűrű sorközzel is el lehet kerülni az önárnyékolást és ésszerű terhelés mellet (amit tavasszal a metszéssel beállíthaszt magadnak) semmi gondnak nem szabad lenni a minőséggel.
A széles sorokat a gépesített művelés miatt erőltetik, hagyományosan legjobb minőségű bor a sűrűbb ültetvényekről jön le.
