"Az őszi gyomirtózást nem kommentálnám, ez csak annyit segít, hogy a következő évben a G1-es gyomok jelenjenek meg az ősgyep helyett, valamint az összes szaprofita talajlakó elpusztul."
Ezt a mondatod szerintem nem gondoltad át rendesen.
A g1 gyomok a tarackos, rizómás növények, amelyeket éppenhogy segít kiírtani a gyomírtó. Az általunk preferált pázsitfűfélék és pillangós növények pedig nyáron elhullajtották a magjukat és pont az őszi esőzések következtében fognak kikelni és takarják a talajt télen, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak a talajlakó élőlényeknek.
"Kapálásra az is kényszerít, hogy a Szilvánit amiből akad jócskán, a gyepes sorköz okozta párásság miatt nehezen tudnám a lisztharmattól megvédeni."
Ezt mennyire lehet tényekkel alátámasztani? Voltak próbálkozások füves sorban termelésre?
Nekünk anno volt Cszerszegi Fűszeresünk aminek minden második sora be volt füvesítve, abban nem tapasztaltunk kiemelkedő gombafertőzést. Tudom a szilváni más tészta, de sok képet látok német és osztrák szőlőskertekről, amelyek be vannak füvesítve telejsen. Vagy ott olyan penge a növényvédelem? Vagy azok csak kirakat képek és a mennyiségi termelés ott is beművelt sorok között zajlik?
Extrém száraz, extrém hideg. Az ország döntő hányadán mérhető csapadék nem esett a hónapban.
Siófoki állomás havi összegzője:
"Rendkívül szélsőséges novemberen vagyunk túl. Az átlaghőmérséklet 3,2 °C-al volt alacsonyabb, mint az 50 éves átlag , míg a csapadék a havi átlag 3 %-a alatt maradt. Az ideinél szárazabb novembert az elmúlt 50 évben nem éltünk át, míg ebben a sorban ez volt a 4. leghidegebb november (1978, 1988, 1993 után). A hónap eleji enyheség után a második két dekád téliesen hideg időszakot hozott. Mindvégig jellemző volt az erőteljes anticiklon túlsúly, emiatt a rendkívül kevés csapadék és a magas ködös napok száma. Szintén a hidegpárnás helyzet huzamos fennállásának köszönhető, hogy a rendkívül hideg havi átlag ellenére nem volt se hóeséses, se hótakarós nap. Bár látszólag sok a csapadékos nap, ezek nagy része jelentéktelen szitálásokból adódott, csak egy napon fordult elő eső. Tovább tart az egész éves szárazság, jelenleg a november végén várható átlag 51,5 %-ánál tartunk. Amennyiben nem változik jelentősen a helyzet, könnyen elképzelhető, hogy még a 300 mm-t se érjük el idén. (Az 50 éves időszak legalacsonyabb évi csapadéka 395 mm (2003), ezt már szinte biztosan alulmúljuk....)"
A talajban a beszivárgó eső hatására hajszálcsöves szerkezet alakul ki a talajban ami kiszívattyúzza a taljból a vizet a felszínre, ahol elpárolog. A kapálással (nyilván a gyomirtás mellett) ezt a hajszálcsöves szerkezetet rombolod el, azaz éppen a talajnedvességet tartod meg a talajban, és nem fordítva. A 3-5 cm alatti réted átmozgatásával a talaj csapadékbefogadó képessége javul, több esőt tud befogadni, mint az, amelyiknek kökemény a teteje, mert (különösen domboldalon) a csapadékvíz erről lefut.
Ugyanez a probléma az ültetvény kaszálásával is nyáron: leveszed a takarónövényt, és a hajszálcsöveken keresztüli párologtatási hatás felerősödik. Ezért kell pl. a búza betakrítása után azonnal tarlóhántást csinálni. Tehát nyáron a vízháztartás szabályozását figyelve kell kaszálni, inkább esős időben, szárazságban (különösen a július-augusztusi kisülési peiódusban) hagyni kell a gazt nőni (ez persze növeli a lisztharmatveszélyt). A fűnyesedéket is ennek alapján kell összeszedni/kint hagyni.
Az őszi gyomirtózást nem kommentálnám, ez csak annyit segít, hogy a következő évben a G1-es gyomok jelenjenek meg az ősgyep helyett, valamint az összes szaprofita talajlakó elpusztul.
Nalam sem az eredessel volt baj, az 100%-os volt. Az elsö evben mind az 1200 szepen megindult. A masodik evben kellett 5 darabot potolni, kettöt kapa vitt el, kettöt az oszloprakasnal vagtunk szet.
Amiket a telepiteskor beiskolaztam, gyakorlatilag nem is kellettek. Harom oltvanyt ledugtam Sümeg mellett egy kis faluban, a nagymamanal az udvarba a haz oldalahoz lugasnak. Na ott haromszoros tempoban nö a szölö. Hüvelykujjamnyi "törzse" van es harom hatalmas fürtöt termett mindegyik. Najo ott szelvedett helyen, ahol megreked a hö es tükrözi a feher fal is a fenyt, idealis a mikroklima.
Novemberben sem itt Del-Nemetorszagban, s ahogy tudom otthon sem esett esö. Remeljük a hetvegere megjön az egi aldas.
Nem tudom otthon pontosan mi a helyzet, de itt hideg sincs. Augusztus ota a leghidegebb -2 fok volt egyik hajnalban ket hete. A hazam elött lehet szedni egy csokor ibolyat, az orgona rügyezik, es van egy kis fa az utcankban, ami elkezdett viragozni. Most mikor ezt irom, arnyekban 16 fok, dec 1-jen.
Nagyon nem szeretek kapálni, de a friss ültetvényeket mindig kikapálom, többször is.
A példák azt mutatják, hogy bár az általam alkalmazott kézi ültetési móddal 95-100% a megeredés , de a legtöbb elmaradást a kaszálás közbeni damilkártétel okozza!
A mellett, hogy valóban nem szeretek kapálni, a sorok közét , ha mód van rá csak-csak kikapálom, lévén motoros kapával semmivel sem több idő és energia mint a kaszálás. Nyilván az időjárás figyelése ez esetben is fontos szempont, az erózió elkerülése miatt.
Kapálásra az is kényszerít, hogy a Szilvánit amiből akad jócskán, a gyepes sorköz okozta párásság miatt nehezen tudnám a lisztharmattól megvédeni.
A sorközök kikapálása a legnagyobb macera, mivel azt csak kézzel lehet, ezért is kerül rá sor évente csak egyszer, a többi damil.
Persze nyilvánvaló a talaj szerkezete nagyban befolyásolja az indíttatást, hiszen itt nálunk a föld jól őrzi a nedvességet, ha van elegendő téli csapadék, avval a szőlő majd hogy kiér!.
Abban is igazad lehet, hogy a Solaris nem talalta meg a helyet a Balaton partjan. Hiszen ez egy kiserleti törzsültetveny egy allamilag nem elismert szölöfajtaval. Ha öt ev utan kiderül, hogy nem alkalmas a fajta a borvideken szölötermelesre az is egy eredmeny.
Bar ezt ketlem, mert a fajtaval Hollandiaban, Svedorszagban, Del-Tirolban 1300 meteren is gazdalkodnak. Na ezeken a helyeket milyen napfeny, milyen talaj, milyen atlaghömerseklet van? Aztan hozzak hozzank a szepen beerett szölöböl keszült borokat, Svedorszagbol....
Lehet, hogy melege van a mediterran Karpat-Medanszie-ban.
A telepites eveben nyaron egyszer kapaltunk, mert az oltvanyok körül is nagy volt mar a gaz. Nem tudom bizonyitani, de erzesem szerint az mar konkurencia volt minden szempontbol a szölönek. Ismerem a kapat szemelyesen es nem felek töle, de azert csinjan banok vele. Szerintem ha az egesz sort kapalom, akkor megnövelem a talaj felületet, ami a nagyobb parolgast segiti elö, föleg ha nincs esö es szeles az idö. Ez egy 20 eves, mely gyökerü ültetvenynel valoszinüleg ez mashogy müködik.
Ezert is van az, hogy evente csak egyszer tervezem a talajt felnyitni geppel, mulcsozni fogok. Ezzel nem keverem meg a talaj felsö szintjenek ökoszisztemajat, nem ölöm meg az ebben a retegben elö humusztermelö es talajlazito földigilisztakat. Remelve tovabba, hogy a levagott növenyek tapanyagkent visszaoldodnak a talajba.
Ez a terv aztan, hogy mi lesz belöle.... meglatjuk.
Ui: esetleg veszek 50 kilo szarvasgombat kis segitsegnek :)
A szomszédom borász, szőlősgazda. Még a TSZ-ből. Ő sem kapál. Azt mondja: a szőlő nem kapás növény. Hát nem tudom. Akkor az öregek miért nem sajnálták a derekukat? Ősszel be , tavasszal kinyitás. Közben is vagy kétszer.
Értem én, hogy ezt az embertelen munkát már mindenki elideológizálja magától. Lásd a kézi forgatást. Kövek, tarack, pajorok.
Megvan a nagyapám kapája. Egyik fele eléggé elkopott, de még mindig jó. Érdekes, hogy kétszer nagyobb mint a maiak és kétszer könnyebb. Jó, nem mértem le grammra. Vékony, kovácsolt acél. Öröm kézbe venni, ha veszek előtte pár mély levegőt.
Én csupán a szőlőben eltöltött első 15 év tapasztalatai alapján említettem, hogy terem az a szőlő úgy is, ha művelik a talaját és eszemben sincs az említett szakemberekkel vitatkozni. A második 15 évben mint már említettem, csak a tőkék körül kapáltam (kivéve az új telepítéseket). Lehet, hogy rossz technikával kapálsz, hogy utána az ágyat nyomod?
Azt, hogy a mozgatott földű területek kevesbbet termnek én is egy Csepregi-Zilahi könyvben olvastam, ha jól emlékszem. Nekik azért egész jó nevük van a szakmában, azt hiszem.....
Gyomirtót én használok(még ha megköveztek is érte) a várható szüret előtt 2-3 héttel. Mivel nem kapálok csak kaszálok. A szüret előtt két héttel, pedig a párás levegő legfeljebb a Tokaj-hegyalján lehet hasznos...
Nekem a kapálás nem kikapcsolódás, hanem inkább derékfájdulás.....persze utána lehet kikapcsolódni az ágyat nyomva!
Az, hogy kinek mi a szép az persze más kérdés. Manapság az idő olyan kevés, hogy (sajnos) gyönyörködni is ritkán van lehetőség...
A kapálást én is az első 2-3 évre korlátozom, természetesen a sorokat és a sorközöket is, ezután már csak a tőkék körül kapálunk (ha az időjárás engedi...). Gyomírtót, ha agyonvernének sem használnék. Arról, hogy a mozgatott földű terület kevesebbet teremne, még nem hallottam és nem is tapasztaltam. A 80-as évek végéig mi állandóan kapáltuk a szőlőt, mert hát ez volt a divat (miféle gazda volt az, akinek akár csak egy picit is gazos volt a területe...) és baromi nagy hozamok voltak... Nekem egyébként kikapcsolódás a kapálás, ha valaki ebben pénz és időveszteséget lát, akkor sok mindenről lemarad (olyan dolgokról, amiket nehéz megmagyarázni és csak akkor érzi az ember, ha kint van a szőlőben és végignéz egy bekapált soron...). De tudom, a biznisz az biznisz, a másik munkám nekem is az körül forog...
Szia. Sok minden lehet a probléma mögött, de a képeket elnézegetve egy picit szerintem tényleg közrejátszott a pipa és a kapa hiánya. Én mindenesetre kaszalás helyett csakis kapáltam volna a területet, minél kisebb konkurenciája legyen a kicsiknek, de ez nyilván csak egy apró tényező...
Harmatgyökerezés.... drága jó apám ma sem rest 72 évesen minden eltelepített tőkénél, pótlásnál ezt megtenni, sőt többször visszajárt némely oltványhoz.
Gondosan minden györkercsucsnak lefele kell neznie, hogy ne felfele induljon meg a gyöker. Az oltvanyokra pedig csak porritott földet szortam, hogy a nagyobb buckak miatt nehogy levegöben maradjon a gyöker a föld alatt es elszaradjon. Majd az ültetest követö nap is jol belocsoltam öket, mert nagyon szaraz volt a tavalyi aprilis. Azota viszont nincs locsolas, pedig megtehetnem, mert van egy kis patak közvetlen az ültetveny mellett.
A mikorrhiza kapcsolat tudomásom szerint, akkor jön létre, ha a csíranövény gyökerének kibújásánál már jelen vannak a gomba spórái illetve fonalai.
Erdőtelepítéseknél már folynak erre kísérletek és tudok olyan erdőtelepítésekről, amiket szarvasgombával mikorrhizáltak. Ezeket általában őrzik!
Kérdés, hogy a mai oltványtermesztési gyakorlat megfelelő-e erre a célra, (máshol készül az oltvány, mint ahol a telepítés folyik, általában fertőtlenített talajt használnak az oltványkészítők, az esetlegesen jelenlevő gombafajok szeretik-e azt a talajtípust, ahová a szőlő telepítésre kerül, stb.) vagy jobb volt a hagyományos telepítési gyakorlat simavesszővel (amikor még nem ismerték a filoxérát), mert a helyben gyökerező dugványokból a helyi, talajtípust szerető és éppen ezért jelen levő gombákkal a kibújó gyökerek azonnal kapcsolatba tudtak kerülni?
Igen, akkora a gyökere, amekkora metszés nélkül lenne a szőlő. 6-8 m mélyre simán lemegy. A földfelszín közelében csak a járulékos gyökerek vannak. Az a szerencsétlen dolog, ha a járulékos gyökerek nagyon megerősödnek, mert akkor a szőlő átszokik az onnan való táplálkozásra, és a rossz évjáratot nagyon megsínyli. Ezért szokták pl. az oltványt kibontani, és az első nóduszról fejlődő gyökereket levágni az alső év végén, de idősebb szőlőkön is alkalmazták ezt régen, fejművelésű tőkéknél.
Érdekes lenne tudni, hogy hogyan ültették el az oltványokat. Telepíteni is lehet géppel, gyorsan, ész nélkül és trehányan. Meg lehet kézzel, melósan, lassan de eredményesebben.
Ez konkrétan mit jelent? Pont a szőlőnél a lombozat évről évre ugyanakkora (felteszem, nálad sem éri el a több méter hosszt), a gyökérzet meg metszés híján évről évre növekedhet (ha amúgy a növénynek szüksége van rá, mert mondjuk nem túl tápanyagdús a talaja).
Ez azért így általánosságban mégsem igaz. Csak két triviális ellenpélda: jól megtermett futómuskátli (ilyet például édesanyám készített, a lombozat legalább tízszerese a gyökérzetnek), illetve egy szocialista típusú nagyüzemi, alföldi szőlő 4-5 méteres hónaljhajtásokkal hónaljazás előtt és után. (Építőtáborban dolgoztam ilyenen, a lombfal mintegy két és fél méter, annak több mint a fele az említett hónaljhajtások, egy sor meg volt vagy 200 méter. Elég hamar átküldtek minket inkább meggyet szedni.)
